Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 200. szám Ml I .....................I I ^ ■ I ■ I A ra: 1,80 Ft 1986. augusztus 26., kedd Pugwash — Budapesten Tanácskozás az európai biztonság problémáiról A Pugwash elnevezésű, az atomfegyverek ellen küzdő atomfizikusok, társadalom- és hadtudományi szakemberek nemzetközi mozgalma szeptember 1. és 6. között Budapesten tartja 36. kongresszusát — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet Valki I.ászló egyetemi tanár, a Pugwash magyarországi bizottságának titkára tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. háború veszélyének csökkentésében. Megvitatják a kelet—nyugati feszültség csökkent ésénk nem katonai lehetőségeit, s a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulásának összefüggéseit a békével és az enyhüléssel. Konferencia az atomenergiáról A feladat: a lehető legbiztonságosabbá tenni Az atomenergia pótolhatatlan, a feladat az, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyék termelését. Ezt hangsúlyozták egybehangzóan nyugati és szovjet szakemberek hétfőn, a nukleáris biztonsággal foglalkozó világkonferencia megnyitóján. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA) által rendezett ötnapos tanácskozáson ötszáznál több szakember vesz részt a világ minden részéből. A 28 tagú szovjet küldöttség vezetője, Valerij Le- gaszov, a Kurcsa-tovról elnevezett Atomenergia Intézet igazgatóhelyette reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás, amelyet — a csernobili szerencsétlenséget követően — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Hans Blix, az IAEA vezérigazgatója, kezdeményezett, építő légkörben zajlik majd le. A Szovjetunióban az atomenergia békés felhasználása terén több mint három évtized tapasztalatait birtokolják, s jóllehet, az ország bővében van más energiaforrásoknak, az atomenergia hasznosítása mellett döntöttek. Nukleáris balesetek más országokban is előfordultak, s nem bizonyult hibátlannak a nem-nukleáris technika sem, emlékeztetett a szovjet tudós. Valerij Legaszov kijelentette: a szovjet küldöttség kész minden kérdésre válaszolni, kész megvitatni a javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadályozni baleset esetén a sugárzást, miként lehet felszámolni a sugárszennyezést. A világ energiájának 15 százaléka származik más atomerőművekből, így nem A második találkozó Második találkozóját tartotta meg hétfőn Genfbenaz atomveszély csökkentésével foglalkozó szovjet—amerikai előzetes konzultációk szovjet, illetve amerikai szakértői csoportja. A szovjet szakértők csoportját Alekszej Obuhov nagykövet, az amerikait pedig Richard Perle amerikai hadügyi államtitkár és Robert Linhard, az elnök nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó különleges tanácsadója vezette. lehet szó arról, hogy lemondjunk az energiának erről a forrásáról, hangoztatta Hans Blix, az IAEA — svéd — vezérigazgatója. A szakemberek feladata most az, hogy feltárják a balesetek okait, növeljék a biztonságot, s őszintén tájékoztassák a közvéleményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanácskozás svájci elnöke, aki országában a nukleáris hulladékot raktározó intézmény, a Cedra vezetője, egyúttal az IAEA korábbi munkatársa. Az atomerőművekben termelt elektromos energiára még sokáig szükség lesz, bár a most alkalmazott technikát felválthatják mással, mondotta. A bécsi tanácskozás, amelyen magyar szákemberek is részt vesznek, szakcsoportokban, zárt ajtók mögött folytatja munkáját. A küldöttek előtt van a Szovjetunió igen részletes, több száz oldalas szakjelentése a csernobili katasztrófáról; ennek főbb következtetéseit a múlt héten Moszkvában is nyilvánosságra hozták. Emellett a konferencián napirendre kerülnek a nukleáris beredezések biztonságának, a nemzetközi együttműködésnek a kérdései is. A jó légkört megalapozta, hogy a közelmúltban — ugyanitt — a világ szakembereinek sikerült megállapodniuk az idevágó nemzetközi szerződések tervezetében. A tervezetek a nukleáris balesetek kötelező jelentésével, illetve a segélynyújtással foglalkoznak. A dokumentumok az IAEA szeptember végi rendkívüli közgyűlése elé kerülnek. Az 1957-ben a kanadai Pugwash halászfáluban létrehozott szervezet tagjai szorgalmazzák, hogy a kormányok és a világ népei ismerjék föl és nyilvánosan erősítsék meg: céljaikat nem mozdíthatja elő világháború. A mozgalom arra ösztönzi őket, hogy találjanak békás megoldást a közöttük felmerülő valamennyi vitás kérdés rendezésére — mondotta a professzor. Az elmúlt 29 évben a szervezet tevékenysége nagymértékben kiszélesedett. Ezt bizonyítja az is, hogy mind több ország polgárai mutatnak érdeklődést munkája iránt. A Pugwash minden évben megrendezi kongresszusát, s emellett több olyan állandó munkacsoportot is működtet, amelyben a szakemberek folyamatosan tanulmányoznak egyes, a leszereléssel foglalkozó kérdéseket. Külön munkacsoport foglalkozik az európai hagyományos fegyverkezéssel, a vegyi fegvverekkel, és a nulkeáris erőkkel. A munkacsoportok többször élték azzal a lehetőséggel, hogy általuk kidolgozott javaslatokat juttattak el, a diplomáciai konferenciák résztvevőihez vagy magukhoz a politikai döntéshozókhoz. Az utóbbi időszakban javaslatot . készítettek például az atomsorompó szerződés tavaly őszén megtartott harmadik felülvizsgálati konferenciájára, ezenkívül az európai hagyományos fegyveres erőkkel foglalkozó munkacsoport idén tavasszal nyújtotta át javaslatát a stockholmi bizalomerősítő konferencia résztvevőinek. A szervezet több esetben kedvező hatással volt a nemzetközi kapcsolatok légkörére, így például megállapításait mind az 1963-ban megkötött részleges atomcsend-egyez- ményhez, mind pedig az 1974-es, a szovjet—amerikai föld alatti nukleáris fegyver- -kísérletéket korlátozó szerződéshez felhasználták. A budapesti kongresszusról szólva a tájékoztatón elmondták: a tanácskozás megrendezését a mozgalom 1982-es varsái tanácskozásán kezdeményezte a Pugwash vezetősége. Budapesten, szeptember elején öt szekcióban tanácskoznak a szakemberek; foglalkoznak a nukleáris fegyverkezési verseny helyzetével, az európai biztonság problémáival, az atomfegyverrel nem rendelkező államok szerepével a nukleáris A szekció és plenáris ülések mellett további programokat is rendeznek: előadás hangzik el hazánk külpolitikájáról, illetve a magyar külgazdasági kapcsolatokról, megvitatják a jelenlegi nemzetközi hélyzetet, s napirenden szerepelnek az atomerőművek biztonságának kérdései is. Az egyhetes tanácskozáson 170 tudós, diplomata, társadalom- és hadtudományokkal foglalkozó szakember vesz részt. Magyarországra várják többek között Francesco Calogero olasz atomfizikust, Máj Britt Theorint, a Svéd Külügyminisztérium leszerelési kérdésekkel foglalkozó államtitkárát, illetve Dorothy Hodgkint Nagy-Bri- tanniáböl, a Pugwash konferencia elnökét, az 1964-es kémiai Nobel-díj tulajdonosát, A magyar tudósokat húszán képviselik majd. Felújítják az együttműködést A Nemzetközi Rákkongresszus tegnap délutáni programja Ian Burn brit sebészprofesszor plenáris előadásával folytatódott. A neves tudós a ráksebészet legújabb eredményeiről számolt be, különös tekintettel az emlőrák eltávolításának problémáira. Az előadást követő kerekasztal-konferenVegetál a paprika, reped a szőlőbogyó A májusi eső aranyat ér, tartja a földművesek mondása, ám az idén nemesfémértéke lett volna annak, ha júliusban vagy augusztusban megnyílnak az ég csatornái. ■ Nem nyíltak meg, vagy ha mégis, csak itt-ott csordogált némi csapadék, s most már inkább csak az őszi kalászosok magágykészítését segítik a tíz-húszmilliméterek, mint a kapásnövények, a szőlőskertek és a gyümölcsösök hozamnövelését. Vasárnapról tegnapra virradóan a somogyi gazdaságok zömében eső áztatta a határt — Kaposvár északnyugati részén például 26 millimétert mértek —; segít-e ez a csapadék az aszály okozta gondok enyhítésén? — erről érdeklődtünk Besenyei Lászlótól, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának előadójától. — A hosszabb tenyészidejű, később érő kukoricafajták egy részének talán még használt, valamit, a megye déli részén, a homoktalajú területeken azonban még ennyit sem. Alig több mint egy hónappal ezelőtt előzetes termésbecslést végeztünk a megye nagyüzemi szőlő területein, s akkor hektáronként 5,9 tonnás átlagot ígértek az ültetvények. Ismeretes, hogy azóta egyfolytában szárazság volt, s az akkor becsült hozamok tovább csökkentek. Eső a huszonnegyedik órában Most, az eső nyomán fölrepednek a bogyók, sürget a védekezés a kártevők ellen... Mit tapasztaltak a szakemberek a szőlő minőségénél? — A szőlőbogyók a tartósan magas hőmérséklet és csapadékhiány közepette nem fejlődhettek, a forróság „elvitte” belőlük a savat, ettől aztán relatív cukroso- dásról beszélhetünk csak, ami annyit jelent, hogy édesebbnek tűnik a szőlő, mint amilyen valójában. — A szántóföldi paprika, paradicsom gyenge terméssel fizet. A legutóbbi eső itt talán az utolsó pillanatban érkezett, ám a kertészetek egy részében is csak ahhoz volt elég, hogy a vegetációs időszakot meghosszabbítsa. Az almásokban ezen a héten kerül sor termésbecslésre. Már most számolunk azzal a képpel, amely a gazdaságokban fogad bennünket: a gyümölcs nem nőhetett a kívánt méretűre; néhány üzemben a jég elverte az ültetvényt, s károkat okozott a vihar is, mely együtt érkezett a hidegfrontot hozó csapadékkal. Sok alma lehullott a fákról, s ha a termés egy része léalmaként még értékesíthető is, az orkán erejű szél sok éretlen almát is letépett és beterítette vele a földet... ciákon többek között a rosszindulatú daganatok diagnosztikai problémáiról, a besugárzás mennyiségének megtervezéséről cseréltek véleményt a kutatók. Külön tanácskozást szenteltek a rákos betegek pszichológiai és pszichoszociális kezelésének. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke közötti tavalyi találkozó nyomán a tudósok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy felújítsák a rákkutatás területén folytatott szovjet—amerikai együttműködést — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet hétfőn délután az Atrium Hyatt Szállodában tartottak szovjet és amerikai tudósok. Dr. Nyikolaj Blohin, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke és dr. James Wymgaarden, az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója hangsúlyozta: a XIV. budapesti nemzetközi rákkongresszus jó alkalomként szolgál a tudományos kapcsolatok újraíelvé- telére. Kiemelkedő szovjet és amerikai tudósok — többek között Nyikolaj Trapez- nyikov, a moszkvai rákkutató intézet igazgatója, dr. I. J. Masnyk, az amerikai rákkutató intézetek közötti kapcsolatokért felelős igazgató, George Murphy, a Nemzetközi Rákellenes Szövetség főtitkára és dr. Lee Clark, a houstoni rákkutató intézet igazgatója — hétfőn délelőtt megállapodtak abban, hogy felújítják a szovjet—amerikai közös rákkutatási egyezményt. A sajtótájékoztatón bejelentették: Egyesült Államokbeli orvosdelegáció érkezik októberben Moszkvába azzal a céllal, hogy szovjet kollégáikkal részletes - programot dolgozzanak ki a két országban folyó rákkutatás és -gyógyítás összehangolására.
