Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
1986. augusztus 23., szombat Somogyi Néplap 3 A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE Hit tehetnek a tanácstagok? A tanácstagok a testületi üléseken ma már sokkal aktívabbak, mivel a korábbiaknál több figyelem irányul tevékenységükre. A tanácstag legfontosabb feladata választókerületének képviselete. Kötelességének azonban ez csak az egyik oldala. A tanácstag ugyanis annak a testületnek a tagja, amely az egész település életében meghatározó jelentőségű döntéseket hoz. Ebből következik, hogy a tanácstag nemcsak választóit képviseli, a tanácsiban, hanem a tanácsot is a választókerületében. Valamennyi tanácstagot egyformán megilletik azok a jogok és vonatkoznak rájuk azok a kötelezettségek, amelyek megbízatásuk maradéktalan ellátásához szükségesek. A legfontosabb joguk, s egyben kötelezettségük, hogy aktívan vegyenek részt a tanácstestület tevékenységében. Az üléseken felszólalhatnak, javaslatot tehetnek, szavazhatnak. Nemcsak dönthetnek tanácsrendelet, illetve határozat elfogadásáról, hanem maguk is kezdeményezhetik megalkotásukat. Joguk van arra, hogy a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé terjesz- szenek megvizsgálás végett közérdekű kérdést vagy javaslatot. A tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a tanácstag véleményezze a szak- igazgatási szervek döntésének tervezeteit, A tanácstag fontos jogosítványai közé tartozik, hogy a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől felvilágosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. A kérdés vonatkozhat egyedi, egy-'két, állampolgárt vagy nagyobb közösséget, esetleg a település vagy a megye egész lakosságát érintő ügyekre. A tanácstag kérhet felvilágosítást tanácsüléseken és azon kívül is. A kérdezettnek minden esetben kötelessége legkésőbb 15 napon belül választ adni. A tanácstag interpellálhat. Az interpelláció: a tanácstagnak a tanács ülésén szóban vagy írásban f eltett kérdése, amelynek megválaszolása, illetve a válasz elfogadása — a más alkalommal feltett tanácstagi kérdéshez képest — kötöttebb szabályok között történik. Ennek az az oka, hogy a tanácsülés előtt jobbára a lakosság szélesebb rétegeit érintő kérdések hangzanak el. Másrészt a tanácstestület nyilvánosságának felhasználása nagyobb súlyt ad a tanácstag kérdésének, amelyet a kérdezettnek is ennek megfelelő módon kell kezelnie. A tanácstag részt vehet a kérdésének megválaszolására, javaslatának megoldására irányuló tevékenységében. E szabály lehetővé teszi, hogy a tanácstag nyomon kövesse a feltett kérdései és előterjesztett javaslatai nyomán indult vizsgálatokat, betekinthet az ügy irataiba, részt vehet a megbeszéléseken. így a tanácsülés előtt részletes információk birtokában nyilatkozhat és fejtheti ki álláspontját afc interpelláció elfogadásáról, illetve indítványozhatja a válasz elfogadásának megtagadását. A tanácstag az állampolgároknak köteles beszámolni munkájáról. Az együttműködés módszerei közül a napi kapcsolattartás folyamatos módszereit a helyi körülmények ismeretében lehet kialakítani: a lakó- és ötcabi- zottságokkal, a társasházak és lakásszövetkezeték vezetőségével időszakonként véleményt cserélnek, megbeszélik a közös tennivalókat. Különösen nagyobb városokban vált gyakorlattá a tanácstagi fogadóórák tartása. Szükségességét a helyi adottságok határozzák meg. A kellő rugalmasság mellett természetesen a tanácstagok nem szorítkoznak arra, hogy csak fogadóórákon foglalkozzanak a választókerület gondjaival és választóik ügyes-bajos dolgaival. A választókerület és a választók megbízatásadnak teljesítése, a jogos panaszók orvoslásának előmozdítása ugyancsak tanácstagi kötelezettség. Nem lehet vitás, hogy a képviseleti közösség egészét vagy jelentős hányadát érintő problémákat — a kommunális ellátás, és kereskedelmi szolgáltatások, az egészségügyi intézmények, vagy éppen a tanácsi ügyintézés hiányosságait jeleznie s megoldásukat szorgalmaznia kell. Az egyéni panaszokkal azonban differenciáltabban kell foglalkoznia. Kellő tapasztalat birtokában megkülönböztetheti az egyéni gondokat a közérdekű témáktól. A tanácstag ugyanis nem hivatali ügyintéző, s nem is vállalhatja ezt a szerepet. Idős, vagy más szempontból hátrányos helyzetben lévő választói egyéni gondjainak felvállalásától esetenként nyilván nem zárkózhat el, de tanácstagi munka megítélésének mércéje ne kizárólag az egyéni panaszok , orvoslásában elért eredmény legyen. (Folytatjuk.) Dr. Bálint Tibor Az előrehaladás záloga az együttműködés KLENOVICS IMRE LÁTOGATÁSA SZŐLŐSGYÖRÖKÖN, BOGLÁRLELLÉN A tikkasztó nyár próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot — érthető módon erről szólt az első kérdés, amelyet Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt Sző- lősgyörökön föltett a házigazdáknak ... — Milyen nyomokat hagyott az aszály, milyen kilátásaik vannak az idei év zárását illetően? A -Béke Termelőszövetkezet irodájában Büki János, a Boglérlellei Városi Pártbizottság első titkára adott áttekintést a hatásköri területen működő termelőszövetkezetek gazdálkodásáról. A tájékoztatót meghallgatta az átfogó látogatás többi résztvevője: Mészáros Győző és Resch János, a megyei pártbizottság tagjai, dr. Tamás Viktor, a megyei párt- bizottság munkatársa, Takács József, a Lengyeltóti Nagyközségi Pártbizottság titkára, Papszt Lajos, a Lengyeltóti Nagyközségi Tanács elnöke és Komáromi Ferenc, a helyi Béke tsz elnöke is. Büki János elmondta, hogy a pártszervezetek révén a kommunistákat arra buzdítják, hogy segítsék a gazdasági vezetést a jó kezdeményezések véghezvitelében. Idei tapasztalat: a termelő- szövetkezetek a növénytermesztési, betakarítási munkákat jól megszervezték, idejében és jó minőségben elvégezték, nem hiányzott az együttműködés, egymás segítése. Komáromi Ferenc a szőlős- györöki Béke Tsz munkájával, terveivel ismertette meg a résztvevőket. Elmondta, hogy kiszélesítették az érdekeltségi rendszert, hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást vezettek be — ennek során munkaköröket szüntettek meg, munkaerőt csoportosítottak át —, a szőlőben p>edig a tavalyinál 35— 40 százalékkal jobb átlagterméssel számolnak. Klenovics Imre arról érdeklődött, hogyan ítélik meg a résztvevők a felsőbb pártszervekkel kialakult kapcsolatukat, mi a véleményük az irányító párt- és tanácsi, illetve az érdekképviseleti szervek munkájáról. A gazdálkodó szervezetekkel való szoros munkakapcsolatra bizonyság a szőlősgyöröki Béke Tsz egész termelési tevékenysége: a növénytermesztésben a IKR, szőlőtermesztésben a Viticoop tagjai, a kiegészítő tevékenység keretében pedig számos partnerrel dolgoznak együtt. A látogatás során vendégek és vendéglátók határjáráson vettek részt. Elismerően szóltak a szárazság ellenére is biztató kukorica láttán. Itt Tóth László főagro- nómus kalauzolta a megyei pártbizottság első titkárát. Jártak a lakatosüzemben és az elektromos szereidében, ahol a lányok, asszonyok — A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Ünnepi nap köszöntött ránk a múlt héten. Az államalapító első királyunk, István csaknem ezeréves, az új kenyér megszegésének több- százados és jelenkori alkotmányunk megírásának 37 éves évfordulója. Hogy ebből miért rögtön a kenyérszegést kell kiemelnünk, azt az a gondunk sorolja előrébb, hogy az idén az aszály rendkívül mérsékelt búzatermésről „gondoskodott”. Szikkadtak a földek, zörög a kukoricák levele, sárgul—fekete- dik a szőlő, kiégett a lucerna. A megye mezőgazdászai joggal panaszkodnak, kényszerbetakarítások adják a napi munkát. Az augusztus 20-i megyei ünnepségeken is mindenütt szó esett a mező- gazdaság nehéz helyzetéről. Nagyatádon az alkotmány- napi nagygyűlésen Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka beszédéiben a megfontolt cselekvésről, és a munkánk hatékonyságának színvonalának javításáról beszélt. Megfogalmazott válasza: előrébb jutni a műszaki—technikai lépésgyorsítás mellett a tudati—gondolkodásbeli előrelépéssel lehet. A régi magatartás csak nehezebb társadalmi—gazdasági helyzet kialakulósásához vezet. Hogy nemcsak a „magasabb” politikában található meg ez az elképzelés, arról a megyei ünnepi találkozóikon is meggyőződhettünk. Az ünnepről szóló tudósításaink is ezt igazolják, de bizonyítják ezt jóval kisebb, de ugyanolyan fontosságú találkozók is. így például a toponári népfrontbizottság munkás— paraszt találkozóján hat vállalat, szövetkezet és gazdaság beszámolójában ugyanez az útkeresés hangzott el. A helyi termelőszövetkezet gondjaihoz hozzászólt a cukorgyár, a kaposvári villamossági gyár és a kaposvári tangazdaság képviselője is. Ugyanígy .képet nyerhettek az önálló gyári elképzelésekről, és a cukrosok kampány előtti munkáiról. Szó esett a városrész fejlődéséről és problémáiról. A találkozó után többen mondták: ne csak ünnepeken beszéljük meg egymás gondjait. Az őszinte légkör teremti a közösséget, és ez a haladás igazi záloga. A hét „másik” eseménye a keddi vihar volt. Óriási széllel jött, fákat döntött ki, cserepeket sodort a földre, majd egy kiadós jégesővel tetőzte a károkat. Esőt is kaptunk, de ez igazából csak a hónapos port verte el. Még mindig az ünnep előtti és utáni eseményekről; több átadás is volt, ezek közül a fonyódi vasútállomás új felvételi épülete emelkedik ki. A legtöbbször elhangzott szó, a legsűrűbben emlegetett beszédtéma a víz volt. Harminckétezer köbméter a város vízfogyasztása és a víz- szolgáltatók egyelőre tartják a lépést egyre sűrűbben és hosszabb ideig kinyitott csapokkal. A vízmennyiség elég, ezért nem kell elrendelni a vízkorlátozást, ám gyakori a nyomásingadozás. A nyári kulturális események két záróakkordja e augusztus végi két hétvége. Múlt vasárnap Buzsákon többszázan vettek részt a vidám falusi búcsúban, s ma Boglárkáién kezdődik a hagyományos szüreti mulatság. S hogy nem minden alap nélkül, erről az időjárás gondoskodott — megye&zerte mossák a kádakat, készülnek a korai szőlők szedésére. Békés József a Hámán Kató szocialista brigád tagjai — képviseletében Csiga Gyöngyi brigád- vezető-helyettes arra kérte Klenovics Imrét, írja be tapasztalatait a brigádnaplóba. A magyei párt- bizottság első titkára, aki előzőleg az itt dolgozók kereseti lehetőségeiről, munkakörülményeiről érdeklődött, egyebek között ezt jegyezte a naplóba: „A mai napon nagy érdeklődéssel figyeltük meg a brigád munkáját... Jó érzéssel tapasztaltuk munkaszeretetüket és azt kívánjuk érjenek el további munkasikereket...” A Balaton.boglári Mező- gazdasági Kombinát szőlős- kislaki Oktatási központjában idegenforgalommal kapcsolatos tájékoztatót hallgatott meg Klenovics Imre. A témával összefüggő területeken működő üzemek, intézmények képviselői előtt Szabó József, a Boglárlellei Városi Tanács elnöke adott áttekintést az idei tapasztalatokról. A résztvevők válaszoltak a megyei pártbizottság első titkárának kérdéseire — például arra: a bevásárlóterület növekedésével együtt fejlődött-e a kereskedelemben a kulturált kiszolgálás? Hogyan ítélik meg területükön az ellátottságot és javított-e a helyzeten a magánkereskedelem? Elegendő-e a jelenlegi valutabeváltó helyek száma, megfelelő-e nyitvatartási idejük? Van-e ötletük — s ha igen, milyen — a közlekedési utak zsúfoltságának mérséklésére? Megannyi — és még számos itt elhangzott és megválaszolt — kérdés segítette a gondok jövőbeni enyhítését, a problémák megoldását. Klenovics Imre hangsúlyozta: elismerést érdemel a fejlődés ütemének tartása, mely a térségben tapasztalható. A tanácsi gazdálkodásból eredő lehetőségek meghatározzák az előrehaladás léptékét, ezért minden gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, mely érdekelt a térségben, együtt kell működnie — mert ez a fejlődés záloga! Vendégek és vendéglátók a program befejezéseként B oglárl eile vár osközpon t j á ha és a Bálát on-partra látogattak, ahol szolgáltató létesítményeket tekintettek meg. KOSZORÚZÁS DR. FISCHER ALBERT EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL Koszorú zási ünnepséget rendeztek tegnap délután Karúdon dr. Fischer Albert születésének 110. évfordulója alkalmából. Soós József, a ■ taibi nagyközségi pártbizottság titkára ünnepi megemlékezésében elmondta: egy kiemelkedő személyiség munkásságára, emberségére, helytállására emlékezik az utókor. A fiatal orvos 1907-ben került Karádna, ahol megszerették, mert segítette a szegényeket és a rászorulókat. Dr. Fischer Albert 1914. augusztus 13-án önként jelentkezett katonai szolgálatra, majd bevonult a 17-es népfölkelő zászlóaljhoz. Fontos beosztásokat töltött be, megjárta a szerb, az olasz és az orosz frontokat. Ennek során tapasztalhatta a háború és a vérontás értelmetlenségét... Sorsára, életére kihatott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, Lenin magávalragadó személyisége. 1918 decemberében szerelt le, s ettől kezdve politikai tevékenysége egyre ha- tározottabbá, céltudatosabbá és következetesebbé vált. Az őszirózsás forradalom eseményeinek hatására a Nemzeti Tanács megbízásából vállalta a polgárőrség megszervezését, megalakító- ja és haláláig titkára volt a Szociáldemokrata Párt kará- di szervezetének. Az országos eseményeket megelőzően, március 19-én a községi direktórium élére került, megszervezte a Vörös Őrséget, megindította az államosítást. Agitált, tanított és gyógyított. Az áprilisi tanácsválasztásokon a karádi munkástanács elnöke lett, április 12-én a tabi járási munkástanács, majd a megyei munkástanács és az egészségügyi bizottság tagjává választották. Kitartóan, igazságosan intézkedett, részese volt a testületek legfontosabb döntéseinek. A Tanácsiköztársaság után letartóztatták és Tabra hurcolták, ahol válogatott kínzások után, a vészbíróság törvénytelenül halálra ítélte és 1919. augusztus 23-án hajnalban négy társával együtt kivégezték. Emlékét, -példáját megőrizte az utókor. A tabi nagyközségi pártbizottság, a karádi községi pártbizottság, a tanács és a tömegszervezeték képviselői helyezték el karádi emléktáblájánál a megemlékezés koszorúit.
