Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 23., szombat Washington kozás témái között nem sze­repel a tervezett újabb szov- j et—ameri ka i csúcstalálkozó időpontjának megvitatása. A leszerelési szakértők újabb találkozójának, s az elmúlt napokban bejelentett többi szovjet—amerikai meg­beszélésnek célja a két kül­ügyminiszter szeptember 19— 20-án sorra kerülő tárgyalá­sainak előkészítése. Szeptemberben A Szovjetunió és az Egye­sült Államok leszerelési szak­értői, múlt heti moszkvai megbeszéléseik folytatása­ként, szeptember 5—6-án Washingtonban találkoznak — jelentette be Larry Speakes, a Fehér Ház szó­vivője csütörtökön a kalifor­niai Santa Barbarában. A The Washington Post csütörtöki közlését cáfolva a szóvivő leszögezte: a tanács­Pakisztánban egész héten voltak rendszerellenes megmoz­dulások. A képen: rohamrendőrök hurcolnak el két tiltako­zót. Az események címszavakban Hétfő: Mihail Gorbacsov tévé­beszédében jelentette be, hogy a Szovjetunió az év végéig meghosszabbítja az atommoratóriumot. — Az Indokínai országok kül­ügyminiszterei a Kínával való jószomszédi kapcso­latok mellett foglaltak ál­lást. — Szovjet—izraeli tárgyalások Helsinkiben, eredmények nélkül. Kedd: Az USA első reagálása elutasító a szovjet javas­latra. Stockholmban megkezdődött az európai bizalomerősítő konferen­cia első szakaszának utol­só tárgyalási fordulója. — A pakisztáni ellenzék Zlaul Hakk elnök rend­szere ellen tiltakozó ak­ciókat szervez. Szerda: *j Donald Regan, Reagan elnök közeli munkatársa derülátó módon nyilatko­zott a szovjet—amerikai csúcstalálkozó esélyei­ről. — Avraham Tamir izraeli kabinetfőnök Kai­róban egy új egyiptomi- izraeli csúcstalálkozó elő­készítéséről tárgyalt Mu­barak elnökkel. — Ugan­dában katonai lázadás volt, az első hírek szerint leverték. — Kohl—Vra­nitzky találkozó Auszt­riában. Csütörtök: Washingtoni közlés sze­rint két hét múlva az amerikai fővárosban szak­értői megbeszélések kez­dődnek a leszerelésről. — A Szovjetunió, bár nem tagja a GATT-nak, részt kíván venni a legköze­lebbi GATT-fordulón. — Samir izraeli külügymi­niszter vitája Peresz mi­niszterelnökkel a „titkos diplomácia” miatt. Péntek: Szovjet parlamenti kül­döttség érkezett Kínába. — Dánia partjainál meg­kezdődött a NATO őszi nagy hadgyakorlat-soro­zata. — A Dél-afrikai Köztársaság nyersanya­gokból „stratégiai tartalé­kok” képzését jelentette be. A hét három kérdése ® Mit jelez, hogy újabb és újabb szakértői találko­zókra kerül sor a Szovjet­unió és az USA között? Álltaiéban jó jelnek minő­síthető, hogy a készülő csúcstalálkozó előtt valóban sűrűsödnek a sízaikértői szin­tű találkozók. Tulajdonkép­pen nem is lehet sorrendet felállítani: az-e a fontosabb, ha a leszerelés nagy kérdés­köréről van szó, miint leg­utóbb Moszkvában, és két hét múlva Washingtonban, vagy ha a kétoldalú kapcso­latok gyakorlati kérdései, il­letve regionális problémák kerülnek egy-egy szakértői találkozó napirendjére. A tény önmagában is figyelem­re méltó, hogy szinte óramű pontossággal ülnek le egy- egy nagyobb témakör meg­vitatására a szovjet és az amerikai diplomaták, a már nyilvánosságra hozott szán­dék: a szeptember közepén esedékes Sevardnadze— Shultz tárgyalások előkészí­tése, ami a Gorbacsov— Reagan találkozó előtt talán a legfontosabb előkészítő ak­tusnak ígérkezik. A szakértői találkozón szinte kizárt, hogy bármilyen megegyezés történjék: úgy­szólván csak arra valók, Békedemonstráció Kijev- ben. Résztvevői a nukleáris fegyverek felszámolását, s a fegyverkezési verseny megál­lítását követelték. (Telefotó: TASZSZ—MTI— KS) hogy ki-ki részletesen kifejt­se a maga álláspontját, s a másik aizt féljegyezze, így teremtvén lehetőséget arra, hogy a későbbi magasabb szintű találkozók előtt már kirajzolódjék, hol mutatko­zik lehetőség a majdani megállapodásra. Ugyanak­kor nyilvánvaló, hogy a dip­lomácia csúcsain máris meg­kezdődött a nagy horderejű, nyilvános, és ezérrt is lát­ványos állásfoglalások szaka­sza. Mihail Gorbacsov tévé- beszédében adta tudtul: bár az USA a szovjet atommo­ratórium aiaitt is folytatta kísérleti robbantásait, a Szovjetunió még egy alkal­mat ad Washingtonnak poli­tikája és érdekei átgondo­lására, s a moratóriumot az év végéig meghosszabbítja. Eredménytelenül zárult a szovjet—izraeli kapcsolatfelvétel Helsinkiben, mivel izraeli részről nem megengedhető poli­tikai célok szolgálatába kívánták állítani azt. Képünkön: a szovjet delegáció elhagyja a megbeszélések színhelyét. ’ Mi van az újabb egyiptomi—izraeli közeledés hátterében? A washingtoni külügymi­nisztériumban egyesek már dörzsölik a kezüket: ha min­den jól megy, akikor szep­tember második hetében Alexandriában meglesz az egyiptomi elnök és az izrae­li miniszterelnök újabb kéz­fogása. Ez jól szolgálná az Egyesült Államok közél-ke­leti rendezést elképzeléseit, amelyeket Shultz külügymi­niszter alakított ki. Megle­het, hogy a state department ura, aki szeptember 5-én indul újabb közel-keleti kör­útra, maga is jelen lesz az egyiptomi és az izraeli ve­zetők megbeszélésén, hogy kifejtse: az USA szerint mi­ként kellene és lehetne Jor­dániát is bevonni a közel- keleti rendezésbe. Nyilvánvaló, hogy Shultz kezére játszik az a Peresz, akit sürget az idő: alig van több, mint egy hónapja a mi­niszterelnöki székben. Azt az élőre megállapított „rotáció” szerint át kell adnia Samir- nak, a jelenlegi Tel-Aviv-i külügyminiszternek. Peresz úgy szeretne bevonulni a történelembe, mint egy új, Camp-David-jellegű megál­lapodás izraeli résztvevője. Jellemző, hogy Sámánt nem is tájékoztatta terveiről. S nem az izraeli diplomácia készítette elő a Mubarakkal tervezett találkozóját, hanem kabinetfőnöke, aki meglepe­tésszerűen' érkezeit Kairóba, ahol nyomban bevezették az egyiptomi elnökhöz. Mubara­kot a gazdasági nehézségek, és a nyomukban jelentkező társadalmi feszültségek in­dítják arra, hogy kompro­misszumos megoldást keres­sen Izraellai. Így az ame­rikaiaknak is a kedvébe jár­hat. A Sínai-félsziget szélén, a paráhyi Taba ül ülőhely hovatartozása körül kiala­kult egyiptomi—izraeli vita is így ülhet öl: közös meg­egyezéssel nemzetközi döntő­bíróság elé terjesztették az ügyet. Mit jelent az, felfüggesztették Peru felvételi jogát? hogy hitel­Egész Latin-Amenikában felfigyelitek arra — ki aggo­dalommal, ki felháborodás­sal —, hogy a nemzetközi valutaalap felfüggesztette a 14 millárd dolláros állam­adóssággal küszködő Peru hitelfelvételi jogát. Augusz­tus 15-ig 192 milliós hátra­lékot kellett volna törlesz­tenie a latin-amerikai or­szágnak, de az csak 35 mil­liót utalt át. Erre követke­zett a szigorú döntés, amely Perut a nemzetközi hitelké­pesség-lista végére szorítot­ta, például Szudánnal és Guyanával egy társaságba, így aztán nemcsak a magán­bankoktól, hanem a kedvez­ményes hiteleket folyósító nemzetközi szervezetektől sem számíthat új kölcsönök­re. A fiatal 37 éves — Alan Garcia elnök az ország exportbevételeinek csak a 10 százalékát engedélyezi hite­lek törlesztésére fordítani. A perui vezető nem akar meg- hátrálmi. Számot vet vele, hogy az ország súlyos gaz­dasági helyzetbe került, ami­kor három legfőbb export­cikkének, a réznek, az olaj­nak, s az ezüstnek a világ­piaci ára mélyre zuhant. De azt jósolja, hogy egyhamar már lati n-amerikai államok is hasonló helyzetbe kerül­nek, képtelenek lévén tarto­zásaik kiegyenlítésére,_ s ak­kor aztán együtt léphetnek fel gazdaságuk talpraállítá- sának követelésére. Garda elnök az első, aki a dél- amerikai vezetők közül tu­lajdonképpen a Fidél Cast­ro korábban megfogalmazott követeléseit teszi magáévá. A szociáldemokrata Gardát nyilván ezért is akarják „büntetni” egyesék... A li­mai kormány dolgát nehezí­ti, hogy a szélsőbaloldali terrorszervezet, a fényes ös­vény polgárháborús hangu­latot szeretne teremteni. Az pedig nyilvánvalóan nem kedvez a termelésnek. De alighanem ennél az anarchis­ta csoportnál is jelszó, hogy: „mennél rosszabb, annál jobb”... Pálfy József MAGYAR VEZETŐK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA NICOLAE OEAUSESCU elivtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, CONSTANTIN DASCALESCU elvtársinak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, BUKAREST A Magyar Szodalista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket és jókí­vánságainkat küldjük Önöknek Románia nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. Mély meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus esz­méi és az internacionalista szolidaritás alapján, közös cse­lekvéssel előrehaladást érhetünk el a jószomszédi viszony, a magyar és a román nép érdékeit szolgáló barátság és együttműködés fejlesztésében. Nemzeti ünnepük alkalmából sikereket kívánunk Önöknek, Románia dolgozóinak a szo- daiizmus építésében, a béke és a nemzetközi biztonság erő­sítése érdekében kitűzött céljaink megvalósításában. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losoncai Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * * Sarlós István, az országgyűlés elnöke, Nicolae Gio- sant, a nagy nemzetgyűlés elnökét, a KISZ Központi Bi­zottsága, a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Réketamács pedig román partnerszervezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. Lehetséges a megállapodás AZ AMERIKAI ÁLLÁSPONT BÍRÁLATA Az egyoldalú szovjet mo­ratórium meghosszabbításá­val kapcsolatos negatív ame­rikai álláspontot bírálta pén­teken Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztéri­um szóvivője. A moszkvai nemzetközi sajtóértekezle­ten Ivan Ivanov, a külügy­minisztérium nemzetközi gazdasági szervezetek főosz­tályának vezetője cáfolta, hogy a Szovjetunió be akar­na lépni a Nemzetközi Valu­taalapba. Megerősítették egyúttal, hogy a Szovjetunió be kíván lépni a GATT-ba és közölték, hogy korlátoz­zák a nyugati kőolajeladáso­kat. Reagan szövetségesei szám­lájára és azok megbízása nélkül nyilatkozta az Excel­sior című mexikói lapnak, hogy a moratórium nem fe­lel meg Washington és szö­vetségesei biztonsági érde­keinek, holott London kivé­telével, az Egyesült Államok szövetségesei és barátai üd­vözölték a szovjet bejelen­tést — mondotta Geraszi­mov. Kifogásolta Larry Speakes előző napi megjegy­zését, amely szerint Gorba­csov bejelentésében „nem beszélt a fegyverzetek csök­kentésének kérdéséről”. Rá­mutatott: éppen ellenkező­leg, a beszéd több helyen konkrétan utal erre a kér­déskörre, nem beszélve arról, hogy már önmagában az atomkísérletek szünetelte­tése is a fegyverzetcsökken­tés felé mutató lépés. Speakes szerint Reagan le­velében van a „megoldás kulcsa”. Az amerikai sajtó kiszivárogtatásaiból ítélve azonban az amerikai állás­pont kevés eleme jó, annál több tűnik nem kielégítő­nek. Az események logikája megköveteli a moratórium bevezetését, éppen ezért azt mondjuk, hogy már ebben az évben megállapodásra le­hetne jutni és azt alá lehet­ne írni a szovjet—amerikai csúcstalálkozón — mondot­ta Geraszimov. A genfi leszerelési érte­kezleten a vegyi fegyverek­ről folytatódó tárgyalások kapcsán elmondta: augusztus 18-án és 20-án szovjet— amerikai konzultáció volt erről a témáról, a külügy­miniszteri találkozó előké­szítéséként. Az a benyomá­sunk, hogy lehetséges a megállapodás a vegyi fegy­verek betiltásáról — fűzte hozzá. Egyes amerikai akci­ók azonban kételyeket tá­masztanak — mondta, pél­daként említve, hogy Reagan július 29-én értesítette a kongresszust: az Egyesült Államok hozzákezdhet a ve­gyi fegyverek gyártásához. Augusztus 15-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az elnök kérni fogja a bináris fegyvereikre szánt költség- vetés kibővítését. Ugyanak­kor Washington azzal vádol­ta a Szovjetuniót, hogy hét laboratóriumban dolgoznak bakterológiai fegyver kifej­lesztésén. E megnyilatkozá­sok célja, hogy leplezze s igazolja az amerikai előké­születeket a bakterológiai fegyverek gyártása terén. Az ENSZ-ben 157 állam szava­zott a vegyi és bakterológiai fegyverek betiltására, egy •kivétel volt: az Egyesült Ál­lamok. Az utolsó fordulójába lé­pett stockholmi konferenciá­val kapcsolatban Geraszimov kijelentette, hogy az előzetes konzultációkon előrelépés vólit tapasztalható és távla­tok nyúltak az értekezlet si­keres befejezésére. Stock­holmban a Szovjetunió új javaslatot terjesztett elő: a szocialista országok készek a helyszíni ellenőrzés biztosí­tására, korlátozott kvóta szerint egy-két ellenőrzésre évente és országonként. Eze­ket akkor kérhetik az egyes országok, ha felmerül a gya­nú, hogy a másik fél be­tartja-e a bizalomerősítő in­tézkedéseket, amelyről a ké­sőbb iékben állapodnának meg. Geraszimov bejelentette, hogy a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó előkészítése keretében to­vább folynak a konzultá­ciók. Augusztus 26-án Wa­shingtonban Anatolij Ada- misin szovjet külügyminisz­ter-helyettes megbeszélést folytat Michael Armacost küllügymi niszter-helyefctessel, a regionális feszültségek és a szovjet—amerikai konfron­táció veszélyének csökkenté­séről. \ Augusztus 25-ón -lesz a második fordulója az atom­háború veszélyének csökken­tésével foglalkozó tárgyalás­nak. Amerikai részről Ri­chard Perle hadügyi állam­titkár, szovjet részről Alek- szej Obuhov különleges megbízatású nagykövet veze­ti a küldöttséget. A kínai kormány meghí­vására szeptember 8-tól 15- ig Kínáiba látogat, Nyikolaj Talizin, miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke — közölte Geraszimov.

Next

/
Thumbnails
Contents