Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

V Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 198. szám Ara: 2,20 Ft 1986. augusztus 23., szombat KONGATÁS NÉLKÜL Régi, tapasztalt — többsé­gükben már nyugdíjas — so­mogyi termelőszövetkezeti vezetők a megmondhatói, hogy hány és hány megráz­kódtatáson mentek át a gaz­daságok az időjárás „rossz- indulata” miatt az elmúlt húsz-huszonöt évben. Mind­annyiszor 'kilábaltak a baj­ból; ha nem önerőből, akkor segítséggel. Ha a szükség úgy hozta, mindig eredményesen kutat­ták azokat a módszereket, melyek révén kiküszöbölték a csorbát, amit a természet ejtett a gazdálkodáson. Fel­tártak tartalékokat, valóban ráleltek addig érintetlen vagy csak részben hasznosí­tott forrásokra, s mindazt, amit onnan merítettek, az eredmények növelésének szolgálatába állították. Hogyan áll a szénája a somogyi gazdaságoknak az idén? Többnyire rosszul, s e tekintetben az országban nincsenek egyedül. Százmil­liókra rúg az a veszteség megyénk termelőszövetkeze­teiben, amely most már, a kalászosok betakarítását kö­vetően könyvelési tételként megváltoztathatatlan tény­ként szerepel. Rózánál, rozs­nál, árpánál, zabnál — a tervezetthez és a tavaly sem kiemelkedő átlagokhoz ké­pest — terméskieséssel zá­rult az idei aratás. Az őszi betakarítású növények sem biztatnak sok jóval: aho­gyan nőtt a csapadékhiányos napok száma augusztusban, úgy csökkentek a becsült termésátlagok megyeszerte kukoricából, napraforgóból, cukorrépából, kertészeti nö­vényekből, szőlőből, gyü­mölcsből, s a kiesés itt is százmilliókat tesz ki. A fő- vetésű, de méginkább a má- sodnövényeknek vetett siló- kukoricák — főként a me­gye déli részén — „megsül­tek” a táblákon; hiába várt esőre a sairjufű a réteken, s a lekaszált lucernaföldeken is csak silányan mutatko­zott az új növedék ... Mindezt jól érzékelik a somogyi gazdaságokban, ám azt is tudják, hogy az év ti­zenkét hónapból áll, s hogy a naptár augusztus végének, s nem az esztendő befejez- tének közeledtét mutatja! Ebből következik: a gazda­ságokban a gondok enyhíté­séhez, a feszültségek felol­dásához szükség van átgon­dolt takarékossági intézkedé­sekre és bevételnövelő meg­oldásokra. Amikor költségkímélésről, takarékos módszerekről be­szélünk, semmiképpen sem azokra az elképzelésekre gondolunk, melyek egyike- másika már „él” a minden­napok gyakorlatában. Akad­nak gazdaságok megyénk­ben, amelyek visszamondják a már megrendelt, az 1987- es évi termést megalapozó műtrágyaszállítmányokat. Az így visszafogott pénz most ugyan mérsékeli a kiadásokat, ám a spórolás a hozamok­ban megbosszulja magát — s ugyan ki örülne ennek jö­vőre? Mostoha időjárású, sanya­rú esztendő — alighanem sok téesz zárszámadó köz­gyűlésén hangzanak el majd ezek a szavak, amikor meg­indokolják a végeredményt. Most azonban még — a vészharang kongatása he­lyett, fölmérve a következő négy hónap lehetőségeit —, sok minden megtehető azért, hogy enyhítsék a gondokat, áthidalják a nehézségeket, s hogy kedvezőbb mérleget ké- ( szíthessenek erről az évről. Hernesz Ferenc Marjai Józsei ausztráliai látogatása Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese ausztráliai hivatalos látoga­tásának befejező szakaszá­ban Melbourne-ben, majd Canberrában tárgyait. A Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét az ausztrál fővárosban fogadta Robert Hawke mi­niszterelnök. A szívélyes kö­rű megbeszélést a nemzetkö­zi helyzet, a világgazdaság aktuális problémái és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének érintett kérdé­seiben a nagyfokú nézetazo­nosság jellemezte. Marjai József tárgyalt John Dawkins külkereske­delmi miniszterről, Bill Hay­den külügyminiszterrel, az ausztrál szövetségi kormány több tagjával. Látogatást tett a szövetségi parlament egyesített külügyi- és had­ügyi bizottságában, ahol vá­laszolt a bizottság elnökének és tagjainak kérdéseire, ta­lálkozott Andrew Peacotokal, az ellenzéki árnyékkormány külügyminiszterével. A megbeszélések során át­tekintették a magyar— ausztrál kapcsolatokat és fej­lesztésük konkrét lehetősé­geit. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a két or­szág kapcsolatai az elmúlt időszakban fejlődésnek in­dultak. Egyetértés volt abban, hogy a kapcsolatok bővíté­sére a kormányok közötti gyakoribb érintkezések, a kulturális, tudományos és sp ortkapcs ólatok 'mellett mindenekelőtt a kereskede­lem és a gazdasági együtt­működés területein, a köl­csönös előnyök alapján szé­les körű lehetőségek vannak, amelyek feltárása, konkreti­zálása közös erőfeszítésekkel jól halad. A kormány elnökhelyettese ausztráliai látogatása során találkozott és megbeszélést folytatott az ausztrál üzleti élet számos vezetőjével. A tárgyalások során előké­szítő megbeszélések folytak közös vállalkozások és vál­lalatok létesítéséről mind magyarországi, mind auszt­ráliai székhellyel. Marjai József Ausztráliá­ból Üj-Zélandra utazik; a szigetország kormányának meghívására tesz hivatalos látogatást. Megkezdődött a kaposvári színház rekonstrukciója 75 ÉVVEL A MEGNYITÁS UTÁN Megbeszélés spanyol, japán szakszervezeti vezetőkkel Gáspár Sándor, a SZOT elnöke pénteken megbeszé­lést folytatott Marcelino Ca- macthóval, a Spanyol Mun­kásbizottságok Szakszerveze­ti Szövetsége főtitkárával, a SZOT ás a spanyol szakszer- vezetek együttműködéséről, az európai szakszervezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről, a közeljövőben ren­dezendő szakszervezeti világ- kongresszus előkészületeiről. A SZOT elnöke — ugyan­csak pénteken — találkozott a hazánkban tartózkodó 70 tagú japán küldöttség veze­tőivel Oki Sogóval, a Japán Szocialista Párt tömegszerve­zeti osztályának vezetőjével, a Japán Szakszervezeti Főta­nács (SZÓHJÓ) volt főtit­kárával, parlamenti képvise­lővel és Doki Csi jutóval, a nemzetközi csereközpont igazgatójával. Gáspár Sán­dor és a japán küldöttség vezetői véleményt cseréltek a világ szakszervezetei előtt álló feladatokról, a magyar— japán szakszervezeti kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­geiről. A kaposvári színház rekon­strukciója tegnap megkezdő­dött. A régóta időszerű 'és évek óta tervezett munkára a megbízást versenytárgya­láson nyerte el a zágrábi Ingra-oég. A kivitelezésről szóló szerződést augusztus 21- én Zágrábban írták alá és tegnap délben Kaposváron, a megyei tanácson ünnepélye­sen kicserélték. A Ingra generálkivitelező­je a varasdi Zagorje Építő­ipari Vállalat és munkájukat nyolc alvállalkozó segíti majd. A rekonstrukció 360 millió forintba — 6,8 millió dollárba — kerül és 1987. december 31-re készül el. A munkákat úgy szervezik meg, hogy a társulat 1986. SIKER LETT A SÜNI Új színek, korszerű gépek a kaposvári nyomdában A Süni besündörgött a ka­posvári nyomda történetébe. A Népművelési Intézet, a TIT Budapesti Szervezete és a Göncöl Társaság két éve indította útjára ezt a gyer­mekeknek szóló ismeretter­jesztő folyóiratot. Első két számát még a fővárosban nyomtatták, a többit a So­mogy Megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Már a második évfolyam kilencedik számá­nak próbanyomatain dolgoz­nak. Siker lett a Süni: első megjelenésekor még csak ti­zenötezer példányt kértek a megrendelők, ma már har­minckétezret nyomnak belő­le. Az év végén várhatóan ötvenezer kerül már az új­ságárusokhoz. Tetszetős ki­vitelben lát napvilágot, s ez a gondos nyomdászkezeknek is köszönhető. Szeptembertől angol nyelvű mutáció is ké­szül Kaposváron. S mert külföldön értékesítik majd, az eddigiednél is igényesebb, gyorsabb és elmélyültebb munkára lesz szükség. Miike Ferenc, a vállalat igazgatója elmondta: a Süni -sikere is késztette őket arra, hogy korszerűsítsék géppark­jukat. Az eddigi két Roland egyszínnyomó gépükkel ne­hezen tudnának eleget tenni az igényeknek. Nyolc és fél­millió forintért most vásá­roltak egy Roland—202 OB típusú gépet. A tavaszi BNV-n mutatták be ezt a típust, amely a legkorsze­rűbb technikát jelenti: kis helyen elfér, s mert egyszer­re két színt nyom, a telje­sítmény megkétszerezhető. A gép első példánya az Állami Nyomdába került; két kapos­vári gépmester ott ismerke­dett meg vele. Tegnap még a beállításán dolgoztak a szerelők, de rövideden meg­kezdődik a nyomás vele. Az előzetes számítások szerint két és fél év alatt megtérül az ára. Természetesen nem csak a Sünit nyomják rajta; tervezik a folyóirathoz kap­csolódó Ollóvágta nevű játé­kok készítését, címkék nyom­tatását, színes könyvborítók, kártyanaptárok, plakátok gyártását is. december 1. és 1987. február 28. között játszani tudjon az épületben. A évad többi ré­szében a Da tinea Sándor Me­gyei Művelődési Központ nagytermét használják, illet­ve táielőadásokat szervez­nek. A határidőket, valamint a kötelezettségeket részlete­sen tartalmazó szerződés egy- egy példányát Daniel Rezeg a zágrábi Ingra-cég vezér- igazgatója, illetve Dr. Gye- nesei István megyei tanács­elnök cserélte ki. Az ünnep­ségen részt vett Szenes End~ re, a Dignimpex vezérigazga­tója — az üzletet ez a kül­kereskedelmi vállalat bonyo­lítja le — valamint dr. Tröszt Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese. Ott voltak a színház vezetői va­lamint a megye kulturális életének tanácsi irányítói. Az okmányok kicserélését követően a színház északi ol­dalán egy földmunkagép megkezdte a munkát: a Ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház épületének felújítása 75 évvel a megnyitása után kez­dődött el, a Kommunális Be­ruházó Vállalat kiviteli ter­véi alapján. Az épület erede­ti stílusát megtartva a kö­vetkező 16 hónap alatt telje­sen megújul és ki is bővül: a keleti oldalon öltözőket, szociális létesítményeket és próbatermet építenek a szín­Több kedvező jel, s álta­lában a tárgyalások légköré­nek javulása tapasztalható az utóbbi napokban az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszerelés kérdéseivel foglal­kozó stockholmi konferencia munkájában — írták pénte­ken a TASZSZ Stockholmba kiküldött tudósítói, Vlagyi­mir Bogacsov és Nyikolaj Vükolov. — Mindazonáltal — figyelmeztetnek: mind­máig egy sor olyan fontos probléma maradt tisztázat­lan, amelyeknek megoldását az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei akadá­lyozzák. A katonai tevékeny­ség korlátozásával kapcso­latos intézkedéseket vizsgáló munkacsoportban például Washington obstrukciós ál­házhoz. Teljesen kicserélik a nézőtéri berendezéseket va­lamint a színpadot és a szín­padi technikát. Több pályázó közül — el­sősorban jó árajánlatával — nyerte el a zágrábi Ingra-oég a jogot a megvalósításra. Ed­dig a világ 60 országában vállaltak kivitelezést — el­sősorban vízügyi létesítmé­nyekben — de munkásai épí­tették fel az eszéki, a szpliti, a rijekai és a zágrábi szín­házat. Magyarországon eddig még nem dolgoztak, de jó kapcsolatuk van a Ganz-MÁ- VAG-gal, harmadik piacon közösen jelentek meg. Daniel Rezeg vezérigazga­tó elmondta: a feladatot je­lentősnek tekintik és első­sorban a rövid határidő miatt van sükség jó szervezésre. A tegnapi ünnepélyes „kapavá­gást” követően két — eseten­ként három — műszakban folyik majd a munka. A ka­posvári építésvezetőség — mert tegnap óta ez is műkö­dik — 150 dolgozót foglal­koztat majd. A színház felújított épüle­te — ismételt megnyitásakor — bizonyítja majd az építők ügyességét, s újdonsága lesz, hogy a dombonműveket Szász Endre álmodja újra és készí­ti el — felajánlása szerint a város iránti tisztéletből — térítés nélkül. láspontja gátolja, hogy ered­ményt érhessenek el a na­gyobb hadgyakorlatok lét- számszíntjénék, számának és időtartamának meghatározá­sában. A katonai szembenál­lás csökkentése szempontjá­ból pedig rendkívül jelentős lenne, ha a konferencia „profiljából” fakadó követel­ményeknek megfelelően dön­tenének ebben a kérdésben. A konfereeián elvben már megállapodtak abban, hogy meg kell határozni a had­gyakorlatoknak azt a nagy­ságát, illetve szintjét, ami­kor már előre értesíteni kell a többi felet. A szocialista országok javasolták, hogy a legnagyobb hadgyakorlatok mértéke általában legföljebb ötszöröse legyen az előrejel­zési kötelezettség alá eső gyakorlatok szintjének. Több kedvező jel

Next

/
Thumbnails
Contents