Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 20., szerd A Gorbacsov-beszéd visszhangja Állami díj a Vega- űrszondák műszereiért Az Egyesült Államok elutasította Mihail Gorbacsov javaslatát arról-, hogy csatlakozzék az atomfegyver-kísérletek moratóriumához és „propagandának” minősítette azt, hogy a Szovjetunió újaibb hónapokra meghosz- szabbítja saját fegyverkísérleteinek immár egy év óta tartó önkéntes felfüggesztését. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője még Gorbacsov televíziós beszédének elhangzása előtt, a hírügynökségek előzetes feltétélezéseire alapozva ismételte meg az amerikai elutasítást. Szó szerint a korábbi megfogalmazással élt: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek „nem áll érdekében” az atomfegyver-kísérletek moratóriuma. Röviddel később, Kaliforniában, az ott üdülő Reagan elnök szóvivője, Larry Spea- kes hasonló formában utasította ^el a szovjet javaslatot, s azt a korábban elhangzott, de a szakértők által cáfolt vádat ismételte meg, hogy a Szovjetunió „az Egyesült Államokhoz képest előbbre tart korszerű nukleáris fegyvereinek kipróbálásában”. Mint ismeretes: az Egyesült Államok több nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre, mint a Szovjetunió és az immár egy éve tartó szovjet moratórium idején is sorozatosan próbált ki nukleáris eszközöket. Hirosima polgármestere nyilatkozatban üdvözölte a szovjet atamkísérleti moratórium meghosszabbítását. Araki Takesi kedden közzétett állásfoglalásában nyomatékosan hangsúlyozta: a nukleáris fegyverkísérleteknek a Szovjetunió általi egyoldalú felfüggesztése teljes összhangban áll Hirosima békeóhajával. Araki Takesi reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió lépése elősegíti a nukleáris fegyverek megsemmisítését. Az Egyesült Államok _szá- mára komoly politikai hasznot jelentene, ha csatlakoznék a nukleáris fegyverkísérleteknek a Szovjetunió által javasolt moratóriumához — jelentette ki Thomas Downey amerikai képviselő kedden, az ABC televíziós hálózatnak adott nyilatkozatában. Downey elutasította az amerikai kormánynak azt az állítását, hogy a Szovjetunió „előnyben van” az új típusú nukleáris fegyverek kifejlesztése terén, s ezért kell az Egyesült Államoknak folytatnia ilyen fegyvereinek kipróbálását. „Az Egyesült Államok nukleáris kísérleteinek száma mintegy kétszázzal több, mint amit a Szovjetunió hajtott végre” — szögezte le az amerikai képviselő. Az amerikai sajtó kedden vezető helyen foglalkozott Mihail Gorbacsov hétfő esti beszédével. A The New York Times terjedelmes részleteket közölt a beszédből és külön elemzésben foglalkozott a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának problémájával. A lap amerikai kormányforrásokra hivatkozva megállapítja:, míg a kormányzat a nyilvánosság előtt azt hangoztatja, hogy a szovjet moratórium nem hat ki a Szovjetunió nukleáris fegyvereinek fejlesztésére, a kormányzati szakemberek magánjellegű nyilatkozataikban elismerik, hogy a már több mint egy éve tartó kísérleti szünet gátolhatja a további fejlesztést. így a Szovjetunió valóban jelentős korlátozást vállalt magára. A The Washington Post ugyancsak első oldalas jelentésiben számolt be kedden Mihail Gorbacsov újabb javaslatáról. Hasonlóképpen bőségesen foglalkozik a szovjet kezdeményezéssel és az amerikai elutasítással több más amerikai Jap is. Az Ell Pais keddi száma címoldalon közli, hogy a Szovjetunió meghosszabbítja a nukleáris kísérletek moratóriumára vállalt kötelezettségét. A spanyol televízió hétfő éjszakai híradója kommentárral kísérve sugárzott részleteket Mihail Gorbacsov beszédéből. A brit kormány fenntartásokkal fogadta a szovjet atomrobbantási moratórium megh osszabbítását. A nukleáris kísérletek szovjet moratóriumának meghosszabbítása hasznos lehet azoknak az erőfeszítéseknek a szempontjából, amelyek célja az atomfegyver-kísérletek átfogó megszüntetése. Az NSZK támogat minden ilyen erőfeszítést — hangoztatta Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet alkanceliár és külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Állami díjat adományozott nyolc magyar mérnöknek és fizikusnak a Halley üstökös vizsgálatára felbocsátott Vega- űrszondák kulcsfontosságú műszereinek megalkotásáért és a tervezett méréseknek a nemzetközi tudományos élet által nagyra értékelt maradéktalan elvégzéséért. A díjakat kedden a Parlament delegáeiós termében Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese adt át. Állami díjat kapott Apa thy István, a Központi Fizi kai Kutatóintézet tudómé nyos munkatársa, Gschwind András, a Budapesti Műsza ki Egyetem adjunktusa, He tényi Tamás, a BME tudó mányos munkatársa, Red Richard, a BME adjunktu sa, Szabó Ferenc akadémi kus, a KFKI főigazgatóit Szabó László, a KFKI fő osztályvezetője, Szalai Sán dor, a KFKI osztályvezető je, Szegő Károly, a KFK tudományos igazgatója. Stockholmi kezdés Stockholmban megkezdődött az európai bizalom-és'biztonságerősítő konferencia első szakaszának utolsó tárgyalási fordulója. A tanácskozáson 35 ország — Albánia kivételiével asz európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada — képviselői vesznek részt. A nyitó ülésen mondott felszólalásában Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy a stockholmi konferendiánalk fontos szerepet kell játszania az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésében. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tanácskozás befejezéséig már csak rövid idő áll rendelkezésre, ugyanakkor számos fontos kérdésben még nem született megoldás. A szocialista országok, más résztvevőkkel együttműködve, sokat tettek a megoldatlan problémák rendezéséért, ezzel is bizonyítva, hogy a konferencia eredményes befejezésére törekednék — hangsúlyozta Grinyevsz- kij. Nyitva hagyott ajtó „Mindkét fél akaratára szükség van”. A szovjet szóvivő sajtóértekezlete Araki Takesi, a negyvenegy évvel ezelőtti robbanás egyik túlélője ma Hirosima polgármestere. A hozzá hasonlók, a hibaku- sák száma nem túl nagy. Eleven mementói ők a földet fenyegető pusztulásnak. Araki most elsők között üdvözölte az újabb kezdeményezést, Gorbacsov főtitkár bejelentését, hogy a Szovjetunió további hónapokra — egészen a jövő év első napjáig — meghosszabbítja önkéntes, egyoldalú latomrobban- tási moratóriumát. Az első hivatalos amerikai visszhangok, sajnos, nem mondhatók kedve- zőeknek. A Fehér Ház szóvivője kurtán-furcsán propagandának minősítette a nagyoftis valós szovjet lépést, s külügyminiszté- riumi kollégája pedig újból kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem áll érdekében a robbantások leállítása. Ugyanakkor igen tekintélyes politikai körök üdvözölték Washingtonban is a szovjet lépést. így nyilatkozott a demokrata párt tekintélyes szenátora, Edward Kennedy is. A hétfői Gorbacsoi’-be- szédet nyilván alaposan elemzik majd világszerte. A nyilatkozat az elmúlt időszak szovjet lépéseinek, és az amerikai akcióknak összefoglalását is adta. Megerősítette: Moszkva nem taktikázásnak, nem propagandának szánja az atomkísérletek teljes tilalmára tett indítványát, hanem olyan lépésnek, ami kezdete lehet a teljes leszerelésnek. Ráadásul — hangsúlyozta Gorbacsov — ez ma már teljes biztonsággal ellenőrizhető, sőt a Szovjetunió lehetővé teszi a helyszíni ellenőrzést. Emlékeztetett rá, hogy Szemipalatyinszk, a szovjet robbantási kísérleti telep közelében amerikai tudósok elhelyezhették megfigyelőkészülékeiket. Az Amerikai Egyesült Államok azonban a szovjet önkéntes robbantási tilalom egy éve alatt már tizennyolc robbantást hajtott végre (hármat nem is jelentetlek be!), s a politikát meghatározó körök megannyi jelét adják, hogy nem hajlandók engedni ebből. E robbantások a csillagháborús program részei. Gorbacsov figyelmeztetett: a „hadászati védelmi kezdeményezés” nem nyújt biztonságot, a Szovjetunió szükség esetén képes olyan lépések megtételére, amelyekkel ellensúlyozhatja a hatalmas költségekkel járó programot. A szovjet vezető beszédéből kiderült: Moszkva számára nem könnyű döntés ilyen feltételek közepette meghosszabbítani az egyoldalú korlátozást. Ám még egy lehetőséget akarnak adni az idénre tervezett csúcstalálkozóra; a Szovjetunió nem csapja be a párbeszéd ajtaját. Mivel a Szovjetunió az atomrobbantásokról való lemondást reális lehetőségnek tartja, Gorbacsov szerint ez lehetne a csúcs alkalmával aláírandó dokumentum tárgya is. Meghallgatásra talál-e a mostani kezdeményezés? Ma még nincs válasz erre a kérdésre. Nem tudhatjuk, miféle erők kerekednek felül az amerikai politikacsinálás gépezetében. Győz-e a réalizmus vagy pedig a fegyverkezés híveié lesz-e az utolsó szó? A következő hetek a szovjet—amerikai szakértői megbeszélések sorát hozzák. Egy hóriap múlva pedig Sevardnadze külügyminiszter az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakára az Egyesült Államokba utazik, és tárgyal majd Shultz külügyminiszterrel, s nyilván fogadja Reagan is. Addigra sok mindent el kell dönteni. A világ abban bízik, hogy meghallgatásra talál a Washingtonhoz intézett üzenet, s Reagan elnök valóban kész lesz felülvizsgálni eddigi politikáját. Miklós Gábor Hosszas mérlegelés után nehéz döntést hozott a Szovjetunió, amikor a jövő évig meghosszabbította a nukleáris kísérletek egyoldalú moratóriumát — hangsúlyozta keddi sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. A szovjet bejelentés első visszhangját értékelve kiábrándítónak minősített több, semmiféle konstruktív elemet sem tartalmazó megnyilatkozást. Utalt arra, hogy Nagy-Britannia például „sajnálkozásának" adott hangot a moratórium meghosszabbításával kapcsolatban, „egyoldalú álláspontnak” nevezte azt, egyes amerikai személyiségek pedig „propagandának” minősítették a szovjet lépést. Larry Speakes fehér házi szóvivő megnyilatkozására reagálva Geraszimov hangsúlyozta, hogy az „ellenőrzés problémája” mondvacsinált. Nem állja meg a helyét az az érv sem, miszerint az amerikai robbantásók célja a lemaradás beNyolcan vesztették életüket a pakisztáni ellenzék rend szerelten es tüntetésén. hozása és válaszadás a Szovjetunió modernizálási programjára. Svéd adatok szerint az Egyesült Államok a moratóriumig 780 nukleáris robbantást hajtott végre, míg a Szovjetunió csak 565- öt. Mindkét fél akaratára szükség van ahhoz, hogy még az idén megállapodás születhessen a kísérletek betiltásáról egy szovjet—amerikai csúcstalálkozón — mutatott rá a szovjet szóvivő. A szovjet szóvivő szólt arról, hogy hétfőn előzetes jellegű találkozóra került sor Helsinkiben a szovjet, illetve az izraeli külügyminisztérium két-két konzuli munkatársa között. Ennek célja az lett volna, hogy megvitassák a Tel-Avíttban tervezett konzuli kontaktusok ügyrendi kérdéseit. A szovjet konzuli munkatársak izraeli utazását két dolog motiválja: az Izraelben lévő szovjet tulajdon kérdéseinek, illetőleg az Izraeliben letelepedett szovjet állampolA polgári ellenzéki pártok bejelentették: országos mozgalmat indítottak Ziaul Hakk gárok konzuli problémáinak rendezése. Jehuda Horam, az izraeli küldöttség vezetője a megbeszélésen oda nem illő, a megbeszélések tárgyán kiviül eső kérdéseket érintő politikai nyilatkozatot tett: egyebek között felvetette a közel-keleti probléma izraeli értélmezését, valamint a zsidó nemzetiségű szovjet állampolgárok „kérdését” — mondotta a szovjet szóvivő, felidézve Samir külügyminiszternek kétmillió „csapdába került” zsidó nemzetiségű szovjet állampolgárról tett kijelentését is. Mindez durva beavatkozás a Szovjetunió belügyeibe — mutatott rá Gennagyij Geraszi- movt. Az izraeli fél — noha a Szovjetunióban nincs izraeli tulajdon, s nincsenek állandóan ott élő izraeli állampolgárok — a technikai jellegű találkozón felvetette azt is, hogy izraeli konzuli küldöttség utazzon Moszkvába, a Tel-Avivba készülő elnök uralmának megdöntésére. A töm egm egm oz.du I á - sók mindaddig tartani fogszovjet küldöttség látogatásának megfelelő céllal. A szovjet konzuli küldöttség utazásának kérdését elnapolták. Nem történt semmilyen megállapodás, még a következő megbeszélés időpontját sem tűzték ki — hangsúlyozta Geraszimov. — Újólag megerősítette, hogy nem folytattak semmiféle tárgyalásokat, csak technikai kérdéseket vitattak meg. Szovjet részről beszüntetett- nek tekintik a kapcsolatfelvételt. Mindaddig nem látnak lehetőséget a folytatásra, amíg izraeli részről önző politikai célokra kívánják felhasználni a kontaktusokat. Nem voltak „kulisszák mögötti” tárgyalások sem, hiszen nem változott a Szovjetunió álláspontja: elítéli- Izraelt közel-keleti agresz- sziójáért, s csak akkor kerülhet sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére, ha Tel-Aviv beszün teti agresz- szív cselekedeteit az arab országok ellen. nak, amíg az államfő nem távozik a hatalomból. A pártok a múlt hét közepén bebörtönzött vezetőik szabadon bocsátását is követelik. A tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások az ellenzék fellegvárában, Szindh tartományiban a leghevesebbek. A tartományban rend- fenntartó feladattal kivezényelték a hadsereg egységeit is. A tüntetők hétfőn sok városban autóbuszokat és épületeket gyújtottak föl, barikádokat emeltek az utcákon. A politikai zavargások a múlt héten kezdődtek — azután, hogy a hatóságok betiltották az ellenzéki pártoknak a függetlenség napjára meghirdetett nagygyűléseit és letartóztatták a párt- vezetőket. Politikai zavargások Pakisztánban
