Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

1986. augusztus 20., szerda Somogyi Néplap 3 A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE Az állami népképviseletek Minden államai szerv: ha­tóság, hivatali, a miniszté­riumoktól a községi tanács apparátuséiig a választott testületeknek van alárendel­ve. Országos szinten az or­szággyűlésnek, helyben a ta­nácsi testületeknek. Az ál­lampolgárok a testületeken át azok közvetítésével érvé­nyesíthetik szándékaikat, részt vehetnek a fejlesztési tervek kidolgozásában, tár­sadalom működését szabá­lyozó törvények alkotásában és ellenőrizhetik az állami szervek munkáját. A közve­tített képviselet e fórumai azonban szorosan kapcsolód­nak a közvetlen demokráciá­hoz. Hiszen, a képviseleti testületek tagjait a megyei tanácsok kivételével, az ál­lampolgárok közvetlenül vá­lasztják. A testületekbe kül­dött képviselők és tanácsta­gok kötelessége, hogy a vá­lasztók érdekelt képviseljék. Velük közvetlen és állandó kapcsolatot tartva alakítják ki álláspontjukat. Tevékeny­ségüket a tömegek ellenőrzé­sével végzik. Ha megbízatá­sukat nem megfelelően tel­jesítik, tisztségüktől válasz­tóik megfoszthatják. Az országgyűlés alkotmá­nyunk értelmében a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképvise­leti szerve, s az általa ho­zott törvények mindenkire kötelezőek. A legfelsőbb népképviseleti jelleg azt fe­jezi ki, hogy az országgyű­lés megbízatását (mandátu­mát) a képviselők megvá­lasztásával az összes szava­zásira jogosult állampolgár­tól kapja. Az országgyűlés funkciói közé tartozik a kormányzás szervezetének, fő irányának és feltételeinek meghatáro­zása, a törvényalkotás, a népgazdasági terv és állami költségvetés elfogadása, a kormányzati szervek tevé­kenységének alkotmányos el­lenőrzése. A pórt Központi Bizottsága az 1874. október 9-i határozatával az ország­gyűlési munka továbbfejlesz­tése mellett foglalt állást. A fejlesztés azt jelenti, hagy a legfontosabb állami fórumunkon is tükröződje­nek a szocializmus építésé­nek soron következő felada­tairól folyó viták; fogalma­zódjanak meg markánsab­ban a társadalom különböző rétegeinek szocialista nem­zeti egységben ötvöződő tö­rekvései. A bizottságokban —, ahol az ülésszakok között a kép­viselői munka folyik — akár valamely törvény előkészíté­sekor, akár valamely főható­ság beszámoltatása alkalmá­val — az érvek szembesül­nek, a viták kötetlenek, de ez az elevenség még nem tükröződik eléggé a parla­ment teljes ülésein. Arra van szükség, hogy a bizott­ságokban tanúsított konst- rUkbiv.iitás jellemezze az or­szággyűlés ülésszakait. Előse­gíti ezt az országgyűlés kö­zelmúltban módosított ügy­rendje is. A Központi Bizottság ja­vasolta az országgyűlésnek, hogy rendszeresen Vitassa meg a jelentősebb kormány­zati koncepciók, intézkedé­sek tervezeteit és határozat­ban jelölje meg a tenniva­lók főbb irányait. Helyes, ha ezt megelőzően társadalmi vitát rendeznek. Ilyen volt legutóbb a közoktatáspoliti­kai koncepcióról és a hosz- szú távú terület- és telepü­lésfejlesztés irányelveiről rendezett konzultáció. Ha­sonló tanácskozássorozat elő- zi meg a családjogi törvény javasolt módosítását is. A törvények születésének — ellentétben az államigazga­tás rendeletéivel és utasítá­saival — mindig velejárója a nyilvánosság, s általa a hatásos társadalmi ellenőr­zés. A testületek elsődleges helyet foglalnak el a taná­csi szervezetben is, a helyi érdekeket, igényeket és lehe­tőségeket számba véve megfogalmazzák és rangso­rolják a központi célkitűzé­sek helyi végrehajtásának teendőit, befolyásolják az igazgatási apparátusok mun­káját. A tanácstörvény és más rendelkezések lehetővé te­szik, hogy a tanácstestületek maguk irányítsák saját szer­vezetüket; megválasztják tisztségviselőiket és kineve­zik az apparátus vezetőit. A tanácsok határozzák meg fejlesztési tervüket és költ­ségvetésüket, a rendelkezé­sükre bocsátott anyagi esz­közökkel önállóan gazdál­kodhatnak. A helyi szabá­lyozást igénylő kérdésekben tanácsrendeleteket alkothat­nak. A tanácsi képviseleti fejlesztés elsősorban politi­kai és szervezési módszerek összehangolt alkalmazását igényli. A meglévő intéz­ményi formák és a tanácsok működését rendező szabályok alapvetően alkalmas kerete­ket adnak a népképviseleti élven alapuló önkormányzat kibontakoztatására. Dr. Bálint Tibor Egy munkanap a sok közül Körkép a jádt Alkotmány téeszből Az iroda hűvösébe is be­tolakszik a rekkenő hőség. Augusztus 11-én gyors szám­vetést készítünk a somogy- jádi Alkotmány Tsz eddig végzett munkáiról, kilátásai­ról. Czeglédi József főköny­velő, Torma Sándor főagro- nómus és Tokaji Lajos, a pártvezetőség titkára nem lelkendezik, erre az időjárás nem ad okot. — Ez az év a növényter­mesztésben .nem váltotta be reményeinket, őszi árpából és búzáiból az idei terv és a tavalyi tényleges eredmény se jatt le a táblákról. A repcének viszont 300 kálóval többet adott hektárja, mint amennyire számítottunk. A vetőmagnak szánt borsó is „hozta” a tervet. Nem sok jóval biztat a cukorrépa; máris biztosra vehetünk 15 tonnás kiesést hektáronként. A napraforgó most még ígé­retesnek látszik, de a kuko­ricából a tervezettnél való­színű másfél tonnával keve­sebbet kapunk hektáron­ként. Sertésekkel és juhokkal is foglalkozik a téesz. 115 ko­cájuk van, ezt az állományt 1988 elejéig csaknem egy- harmadával növelik. Módot ad erre a tavalyi 3 millió forintos fejlesztés, a techno­lógiai és szervezési változás. Régi épületet alakítottak át, bevezették a malacok utó- neveliését és saját gépész­mérnökük konstrukciója­ként a korszerűbb takarmá­nyozási eljárást. Másfél mil­lió forint nyereséget várnak a sertésektől. Várdán járunk. Ezen a te­lepülésen van a szövetkezet sertéstelepe, a Hungarohyb állománynál a kocákat Ba­lázs -János, a .malacokat a felesége, Vera asszony gon­dozza. Balázsné néhány év­vel a növénytermesztésiből „váltott át” a battériás ma- íacnevelőhöz. — Akkor kapom meg a malacokat, amikor azok hat­nyolc kilósak, és általában kéthónapos gondozás után adok túl rajtuk. A bérem a malacok súlygyarapodásától függ, a prémiumom pedig az elhullási aránytól. Nem lehet lazítani, figyelmetlen­nek lenni, mert azt a fize­tésem bánja. Reggel három­negyed hatkor indulok a te­lepre. iKét-ihárom óra alatt elvégzem a munkámat, az­tán otthon látom el a jószá­got. Délután ismét a batté­riáknál vagyok. Ez így megy vasárnap és ünnepnapokon is télen, nyáron ... — Szép a kereset — arra igazán nem panaszkodha­tunk —, de a lekötöttség igen nagy; nem nagyon vonzza az új dolgozókat — mondja Balázs János, aki csaknem húsz éve sertésgon- dozóként keresi a kényeiét. Még a várdai Üj Élet Tsz- ben szegődött az állatok mellé, ahol bátyja, Balázs József, az egykori „sernevá- los kanász” okította a tud­nivalókra. Jól elsajátította a szakma fortélyait, ezt számos kitün­tetés is tanúsítja. Tagja a téesz vezetőségének, s ha a várdai kocagondozó Vera asszonnyal üdülni 'kívánko­zik — legutóbb Harkányban töltöttek egy hetet —, isme­rőst kér fel, hogy távollé- tüikben ellássa a jószágot. A Balázs házaspárnak nagy a felelőssége a sertés­telep eredményes munká­jáért, a gépszerelőnek, Pap Lajosnak pedig azért, hogy az értékes eszközök folya­matosan dolgozhassanak a földeken. Tizenkét évig la­katosként dolgozott a ka­posvári textilművekben, öt éve döntött a haza jövetel mellett. — Előlbb szárítókezelő, ta­valy pedig be,gesztőtanfolya­non t végeztem, így aztán a géplakatos és nehézgépkeze­lői szakma mellett ezekhez a munkákhoz is értek. A szá­raz nyárban főként a mun­kagépek — tárcsák, ekék — adják a legtöbb .munkát a műhelyiben. A kombájnok és a traktorok nem álltak hosz- szabb ideig javítás miatt. Egyes alkatrészeket magunk készítünk, így sokkal ol­csóbb és nem kell utánuk futkosni... Sokoldalú szakmai kép­zettségét értékeli, szorgal­mát, hozzáértését pedig meg­becsüli a téesz. Pap Lajos tavaly megkapta a Terme­lőszövetkezet kiváló dolgozó­ja kitüntetést, s nemrég tért vissza arról a tíznapos, NDK-beli üdülésről felesé­gével és két kislányával, melyet jutalomként kapott. A Rába-Steiger mögött a lazítókések 60—70 centimé­ter mélyen hasítják a ke­ményre száradt földet. A táblán borsó termett az idén az ősszel búzát vetnek majd a gépek. A traktor ve­zetőfülkéjében az ötvenkét éves Lender István ül. — Az állami gazdaságban kezdtem a munkát, 1950­ben. Jónóhány traktort megismertem a Hofher.tól és a Fordtól kezdve a Dutrá- kon át eddig a gépig. Reg­gel hétkor kezdek, este ki­lenckor, tízkor hagyom ab­ba a szántást vagy amit ép­pen végzek. Előfordul, hogy vasár- és ünnepnap is a ha­tárt járom, de a szombati feladatot is szívesen válla­lom. A mezőigazdaságban nem nézhetjük mindig a naptárt. Az idén mindössze két napot voltam szabad­ságon ... Elköszönünk. Amerre a dűlőúton haladunk, esőre váró növények, szomjas ha­tár mindenütt. Az égen futó felhők jelzik: valahol, talán nem is messze a jádiak földjeitől végre eső áztatta a mezőt. Hernesz Ferenc FÖLDVÁRI CSÚCS A Balatonra érkező turis­ták szükségszerűen felkere­sik valmelyik idegenforgal­mi .irodát vagy takarékszö­vetkezetet, hogy beváltsák a pénzt, illetve a csekket. Bala tonföld váron. lépés­nyi hely is alig van a taka­rékszövetkezet tágas ügyfél­fogadótermében. Most a va­lutabeváltás az egyik leg­fontosabb feladatuk az itt dolgozóknak. A hosszú pult mögött hár­man fogadják az ügyfele­ket, ‘hátrább — egyéb mun­kákba mélyedve — ugyan­ennyien készek arra, hogy szükség esetén besegítsenek. Az ügyfélfogadóból egyedül Kovanecz Zoltánná tud. el­szabadulni, hagy néhány percre beszélgessünk. Ő fog­lalkozik az idegenforgalom­mal, a Ibelföldi csoportok fi­zető vendégszolgá 1 ta tása i va 1. Mintegy 100 vendég számá­ra tudnak szobát biztosítani a Cooptouristtal kötött szer­ződés alapján. — Nagyon sok a mun­kánk — mondja — fárasztó, de nagyon szép is. Azt gon­dolom, sokkal kellemesebb emberekkel foglalkozni, mint ülni egy halom papír szom­szédságában valamelyik iro­dában. Csak az jön ide, aki tud .emberekkel bánni, ud­varias és türelmes. Ezt tar­tom a legfontosabbnak. — Most nem lehet szigo­rúan elhatárolni a feladato­kat — mondja Fekete Jó- zsefné főkönyvelő. — A sze­zonban — június X-től augusztus 31-ig meghosszab­bított munkarendben dol­gozunk és szombaton dél­előtt is nyitva tartunk. — Mennyi valutát váltot­tak eddig be? — Közel 45 millió forint értékűt, s ez csaknem 9 mil­lió forinttal több, mint ta­valy ilyenkor. Ügy számol­juk, hogy a szezon végéig elérjük a 12 .millió forintot. — Naponta hányán kere­sik fel a takarékszövetkeze­tet? — Átlagosan 3—400 ügy­felünk van, a valutabevál­tás napi értéke egymillió fo­rint körüli. A hétfő a ló­erősebb napunk, de más na­pokon is bőven van munka. Nem is gondolunk arra, hogy ezekben a hónapokban vegyük ki a szabadságun­kat. Én például 20 éve dol­gozom itt, de eddig még mindig ősszel „nyaraltam”. Csapatmunkáról van szó, nem hagyhatja senki cser­ben a többieket. A család ilyenkor nagyon sokat se­gíthet és segít is abban, hogy nekünk ne legyen más dol­gunk, mint figyelni az itte­ni munkára. Nagyon össze­tett feladattal kel.1 megbir­kóznunk, hiszen a hozzánk tartozó 33 község lakóinak ügyeivel is foglalkoznunk kell. Szövetkezetünk a me­gyében a .betétállományt te­kintve az elsők között van. Ez utóbbi egyébként jelen­leg 197 millió forint. Ezen­kívül kölcsönnel is foglal­kozunk. Az idén már ne­künk is ugyanolyan jogosít­ványaink vannak, mint az OTP-nek. Eddig 25 millió forintot fizettünk ki építési és egyéb kölcsönökre. Mi fizetjük ki a felvásárolt ser­téseket, a gazdának a tej­pénzeket és beszedjük a víz-, az áramdíjakat, rendez­zük a biztosításokat. Nagy Zsóka Az áram- kimaradást vízhiány követte A vízfogyasztás hetek óta a termeléssel azonos Tabon — tájékoztat Kromek Pál, a DRV tabi üzemvezetője. A faluban naponta délelőtt több mint négyórás áramki­maradás volt. Hétfőn a falu­ban is ez felrúgta az amúgy is kényes egyensúlyt és el­fogytak a tártál ékkés zíletek. A magasabb" fekvésű csalá­di házukban, az emeleti la­kásokban hétfőn este 6 óra után hiába nyitották ki a vízcsapokat. Tartálykocsi járta az utcákat, és este 10 óra körül már mindenhová jutott elég ivóvíz. Takaré­kosságra kémek mindenkit, a tanácstól pedig azt, hogy Tabón rendeljen el locsolási tilalmat. Néhány napos ta­karékos .fogyasztás után is­mét biztonságos lesz a víz­szolgáltatás a faluban.

Next

/
Thumbnails
Contents