Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-18 / 194. szám
2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 18., hétfő Szakértői megbeszélés Az amerikai külügyminisztérium épületében pénteken befejeződött a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről rendezett szovjet—amerikai szakértői tárgyalások, amelyek több napon át tartottak — a szeptemberi külügyminiszteri tárgyalás előkészítése végett. A kétoldalú kapcsolataikat, ezen belül elsősorban konzuli ügyeket, valamint a kit ország közötti tudományos, kulturális együttműködés és sportkapcsolatok fejlesztésiének lehetőségeit vitatták meg a küldöttségek. Szovjet részről Vita'lij Mikolcsak, a szovjet külügyminisztérium Egyesült Államok Kanada osztályának helyettes vezetőije, amerikai részről pedig Thomas Simons, szovjet és kelet-európai ügyekben illetékes külügyi államtitkárhelyettes vezette a tárgyalóküldöttséget. Bernard Kalb amerikai külügyi szóvd/vő a megbeszéléseket „építő szelleműnek és 'tárgyszerűnek” minősítette. Szakszervezeti szolidaritás MEGSZÁLLTÁK A MICHELIN BRÜSSZELI GYÁRÁT A gumiipari munkások nyugat-európai szakszervezetei közös nemzetközi akciót határoztak el a Michelin transznacionális cég belgiumi gyárának bezárása és dolgozói elbocsátása ellen. A tiltakozó akcióhoz más szak- tnai szervezetek is csatlakoznak — jelentették be a nyugat-európai gumiipari szak- szervezeteket tömörítő bizottság hét végén Brüsszelben megtartott tanácskozása Után. Augusztus elején, amikor a Michelin brüsszeli gyárának munkásai szabadságra mentek és az üzem leállt nyári szünetre, a nagyvállalat egyszerre közölte: a gyárat bezárja és az 1100 dolgozót elbocsátja. A hírre a munkások nagyrésze megszakította szabadságát, és tiltakozásul megszállta a gyárat. Az igazgatóság előbb elzárkózott a tárgyalásoktól is, később a Michelin francia- országi és hollandiai munkásai szolidaritása és a belga közvélemény nyomására, továbbá a belga munkaügyi minisztérium közbenjárására mégis tárgyalóasztalhoz ült, de döntését nem volt hajlandó megmásítani. Ezt azzal indokolta, hogy a belga üzemben gyártott személyautógumik előállítása nem gazdaságos. Az igazgatóság arra sem volt hajlandó, hogy a munkásokat szabadságon lévőknek tekintse és bérüket ez idő alatt folyósítsa. A gyárbezárás végleges, a munkások ügye nem gazdasági, hanem szociális kérdés, fizessen az állam munkanélküli segélyt — mondta. A felháborodott dolgozók erre megszállták a cég irodaházát is a brüsszeli belvárosban. Ebben a légkörben ült össze a belga fővárosban a szocialista szakszervezeti központban a nyugat-európai országok gumiipari szak- szervezeteinek bizottsága. A bizottság elítélte a Michelin igazgatóságát, a gyár bezárását indokolatlannak minősítette, és jogtalannak azt, hogy a bezárást és a dolgozók elbocsátását előzetes tárgyalás nélkül határozták el. A kollektív szerződés legalább két hónapos előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő ilyen esetben. A gyár eljárását a belga parlament, és a nyugat-európai közösség parlamentje is elítélte. A bizottság úgy döntött, szolidaritásra hívja fel a Michelin más országúkban működő üzemeinek dolgozóit, továbbá az autó-, a kamion- és repülőgépgyárak munkásait, hogy tagadják meg a Michelin gyártmányok szerelését, a szállító- munkásokat pedig arra, hogy ne rakják ki és be azokat. Ha az akció megvalósul, ez lesz az eddigi legnagyobb nemzetközi szakszervezeti . megmozdulás egy multinacionális cég ellen. Pakisztáni zavargások Újabb tüntetés, közelharc Negyedik napja tartanak az utcai harcok a pakisztáni városokban a rohamrend- órök és a tüntetők között. Szombaton Karacsihan a bebörtönzött ellenzéki vezető, Benazir Bhutto több szál hívie csapott össze a kivezényelt biztonsági osztagokkal. Legkevesebb öt ember megsérült az összetűzésekben. A tüntetők még pénteken a Szándih tartománybeli Tattá városban megrohamoztak egy börtönt és kiszabadítottak huszonnégy foglyot. A politikai zavargások csütörtökön, az ország függetlenségiének évfordulóján robbantak ki, miután a hatóságok betiltották az ellenzék tervezett nagygyűléseit. Az összecsapásokban a ro- hamrendörök megöltek öt embert, a sebesültek száma több százra tehető. A börtönbe vetettek száma meghaladja az ezret: köztük vannak az új általános választásokat követelő ellenzéki pártszövetség vezetői. A hadsereg egységeit vezényelték ki a pakisztáni Szindh tartományban a rendszerellenes tüntetések és zavargások megfékezésére. A katonai törvénykezés tavaly december végi feloldása óta első ízben támaszkodott a kormány a hadseregre rendfenntartó céllal. Karacsiiból. Lahoréból és Ravalpindifoöl szombaton egésznapos utcai összecsapásokról érkeztek jelentések. A három városiban, a rohamrendőrséggel szembeszegülve, százak vonultak fed a csütörtöki hatósági támadás A tüntetést a rendőri erők kegyetlenül igyekeztek szétverni Hozzátartozóit sirató libanoni asszony a legutóbbi bejrúti pokolgépes merénylet színhelyén Amerikai vádaskodás Washington azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy folyamatosan megsérti a baktérium- és toxinfegyiverek betiltásáról és megsemmisítéséről szóló 1972-es genfi szerződést. A Pentagon szombaton nyilvánosságra hozott jelentése szerint — amelyet a múlt héten terjesztettek a képviselőház egyik bizottsága elé — „a tudomány fejlődése lehetővé teszi, hagy gyorsan, kis költséggel állítsanak elő katonai célokra alkalmazható bakteriológiai termékeket, amelyek ellenőrzése viszont gyakorlatilag lehetetlen”. A jelentés összeállítója, Douglas Feith hadügyi államtitkár-helyettes azt állítja. hogy a Pentagon „megbízható értesülése,, szerint a Szovjetunióban „legalább hét. katonai ellenőrzés alatt álló központban.” foglalkoznak bakténiumfegyverek kifejlesztésével és gyártásával, Ugyancsak „.bizonyítékokkal” rendelkeznek arról, hagy Afganisztánban alkalmaztak is ilyen fegyvereket, s a Szovjetunió „délkelet- ázsiai szövetségeseit is ellátta baktérium fegyverekkel”. Feith „elavultnak és az újabb eszközök ellenőrzésére alkalmatlannak” minősíti a genfi szerződést. A jelentés szerint az Egyesült Államok fel fogja vetni ezt a kérdést szeptemberben Genfiben, az 1972-es szerződés aláíróinak újabb tanácskozásán. halálos áldozatainak emlékére. A tüntetők több helyütt épületeket, bankokat, vasútállomásokat gyújtottak fel, és a mecset felé vonultak. A rendőrség szétverte a tüntetést. összecsapások voltak Ka- racsi szegény negyed ében. Lyariban is; ott letartóztatása előtt Benazir Btnüto ellenzéki vezető mondott beszédet a nagygyűlésen. összesítések szerint a közelharcokban csaknem hat- vanan sebesültek meg. A rohaimrendőrck lőfegyvereket, könnyfakasztó gránátokat és botokat használtak a tüntetőkkel szemben, akik kövekkel és husángokkal védekeztek. Áz ellenzéki pár'.szcvriség, amelynek vezetőit a hét közepén bebörtönözték, hétfőre országos tiltakozási napot hirdetett. Dominika UJ ELNÖK Szombaton letette a hivatali esküt Joaquin Balaguer, a Dominikai Köztársaság májusban megválasztott új államfője. Balaguer, aki a választásokon a konzervatív reformpárt színeiben indult. Jorge Blancót, a Dominikai Forradalmi Párt vezetőjét váltja fel az elnöki székben. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Vita a koalícióban Franz Josef Strauss igen népszerű politikus szűkebb pátriájában. A Keresztény- szociiáliis Unió (CSU) elnökét, az NSZK bajor szabad- államkénit emlegetett leg- nlagyobb tartományának kormányfőjét azonban országosan is ismerik. Politikai érzéke, felikészültsége, a történelemben, a közgazdaság- tanban és a fizikában való jártassága, szónoki képessége, parlamenti vitakészsége mindenütt elismerést ébreszt. Csák lehengerlő modora, harcias stílusa bántó néha, és ezért még szövetségesei is sokszor kényelmetlen partnernek tartják. Kétségtelenül nagyratörö ambíciók fűtik, s az is köziismert, hogy még koalíciós partnerei között is nehezen tűr meg maga mellett valódi vagy vélt vetélytársákat. lárpedig Hans-Dietrich Genscher szabaddemokrata párti (FDP) alkancellár és külügyminiszter megelőzi őt abban a közvélemény-kutatási kimutatásban, amelynek szerkesztői azt vizsgálták, hogy egyes politikusok milyen népszerűek nemcsak saját pártjuk szavazóinál, hanem más pártok támogatóinál is. Gensohert nagyon széles körben tisztelet övezi — jóval az FDP keretein kívül is. Érthető tehát, hogy a CSU vezetője az egész koalícióban éles vitát kavart egy olyan tévényilatkozatával, amelyben — Genscher szerinte immáron túlságosan hosszú megbízatására hivatkozva — sürgette a külügyminiszter távozását a nyugatnémet diplomácia éléről. A bajor kormányfő óvást emelt a külügyminiszternek azzal a kijelentésével szemben, hogy a moszkvai látogatása alkalmával a közelmúltban aláírt szovjet—nyugatnémet műszaki-tudományos együttműködési megállapodás az enyhülési politika előmozdítását szolgálja. Strauss úgy véli. hogy Genscher eltúlozza a megállapodás jelentőségét, s különben is nem eléggé tudatosítja, hagy az NSZK fő szövetségese az Egyesült Államok. Vajon milyen célt szolgáltak ezek a megjegyzései? Vagy az a Kohl kancellárnak adott tanácsa, hogy a Genscher által állítólag most is képviselt korábbi szociál- liberális diplomáciai irányvonal helyett ideje lenne a külpolitikában is végrehajtani a KaM-kormányzat hatalomra kerülésével bekövetkezett fordulatot? Strausisról — bár erősen konzervatív szemléletű — általában nem tételezik fel, hogy az NDK-val való jobb megértés, s a Szovjetunióval és a többi kelet-európai országgal való együttműködés ellenfeleként kívánna fellépni. Az utóbbi években kifejtett tevékenysége, megVasárnap esti kommentárunk Befejezéséhez közeledik egy hosszú tárgyalássorozat. Stockholmban kedden folytatódik az európai bizalom- és biztonságerősítő konferencia 12. és egyben utolsó fordulója. Az eddigi megbeszélések eredménye >— vagy éppen eredménytelensége — véglegessé válhat. Nem mindegy, nekünk, európaiaknak pedig éppenséggel nagyon nem mindegy, mit hoz az utolsó menet “ svéd fővárosban. Bár a tárgyalások során többször is felcsillant a megegyezés esélye, eddig nem sikerült olyan kölcsönösen elfogadható formulákat találni, amelyek a résztvevő harminchárom európai és két észak-amerikai ország minden igényét kielégíthették volna. A szocialista országok indítványait a NATO-tagok sorra elutasították, és a semlegesek csoportja sem tudta jelentősen közelíteni egymáshoz a két álláspontot. A záró forduló Az utolsó menet előtt mégsem teljesen reménytelen a megállapodás elérése — erre utalnak az utóbbi hónapok világpolitikai eseményei s az előző megbeszéléseken tapasztalt javuló légkör is. A stockholmi megállapodás elsősorban természetesen a szovjet—amerikai viszony mindenkori állapotától függ. Márpedig a sorozatos szakértői tárgyalások, Sevardnadze és Shultz találkozójának bejelentése és a lehetséges Gorbacsov—Reagan megbeszélések előkészítése kifejezetten jó irányban befolyásolja a két ország kapcsolatát. Ha az Egyesült Államok hajlandó komoly megfontolás tárgyává tenni a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagjai által tett kompromisszumos javaslatokat — a szocialista országok sok tekintetben elébe mentek az amerikai követeléseknek a helyszíni ellenőrzés ügyében és több más problémás kérdésben —, ágy nyilvánvalóvá válik azok kölcsönösen előnyös jellege. Bécsben már dolgoznak a következő tanácskozássorozat elé kerülő osztrák javaslatokon, A másfél évtizedes múltra visszatekintő helsinki folyamat tehát továbbra sem szakad meg. Akár sikerül a megállapodás Stockholmban, akár nem, az élet megy tovább. Mert megegyezni csak a tárgyalásokon, az érdekeket és a szempontokat ütköztetve, a kompromisszumokat keresve lehet. Az emberiség további fejlődésére. — egyáltalán: fennmaradására — az egyetlen garancia a megegyezés korunk legégetőbb kérdésében. Béke vagy háború? Fegyverkezés vagy leszerelés? Bizalom vagy kétkedő gyanakvás? Akárhogy fogalmazunk is, Stockholmban most csak részleges választ kaphatunk. Horváth Gábor nyilatkozásai nem erre mutattak, s úgy látszott, levetette magáról a korábbi hidegháborús köntöst. Bonni hírmagyarázók inkább arra a feltételezésre hajlanak, hogy a CSU befolyásos elnöke ily módon kívánta újra jelezni igényét Genscher ■tisztségére. Ám a vehemens bajor miniszterelnök tengelyt akasztott a másik, egyben legfontosabb koalíciós partnerével, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) is. Amikor ugyanis Volker Hübe, a CDU viszonylag fiatal, 44 éves külpolitikai szóvivője, a CDU/ CSU parlamenti csoportjának helyettes vezetője, kiállt a koalíció közös irányvonalát képviselő Genscher mellett, a CSU vezérkarából — ez alkalommal nem Strauss maga — a Genscher elleni támadások hátteréről sokat eláruló szemrehányásokkal válaszoltak. A pártjában sokak véleménye szerint fényes jövő elébe néző és Kohl kancellár által nagyra tartott CDU- politikusnak fejére olvasták „régi bűneit”. Így azt. hogy tavaly a szövetségi gyűlésben, a Bundestagban, állást foglalt a keleti határok véglegessége mellett s ez ellen annak idején hevesen tiltakoztak az „Elűzöttek szövetségei” néven működő revan- sista szervezetek. Genschérnék is szemére vetették: lehet. hogy amit mond, az tetszik a lengyeleknek, de „elbizonytalanítja” ezeket a szervezeteket. Tehát talán innen fúj a szél — írták tekintélyes lapok. Októberben tartományi választásokat tartanak Bajorországban, s a CSU úgy. ítéli meg, hogy szüksége van a fenti szövetségek minden tagjának szavazatára is. Nem mintha mindenben egyetértene e szavazóréteg politikái igényeivel. Strauss hatalma Bajorországban megingathatatlanul szilárd, de presztízSokokból már azt is nehezen viselné el, ha a korábbinál rosszabbul ütne ki a választás. A legtöbb politikai megfigyelő úgy véli, a CSU a választásokon hasznot óhajt húzni abból, hogy szavakban keménységet tanúsít a keleti politikában és ezért lép fel Genscherrel szemben, s Strauss külügyminiszteri ambíciói ,mellett ez a másik oka a koalíción belül most fellobbant újabb vitának. Flesch István (Bonn) Peru hitelképtelen Perut hitelképtelennek nyilvánította a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ez any- nyit jelent, hogy nem kaphat újabb kölcsönöket a szervezettől. Az IMF végrehajtó szerve, az igazgatótanács indokolása szerint Peru nagyon elmaradt adósságainak törlesztésében. Peru az első eladósodott latin-amerikai ország, az IMF tagországok sorában pedig (Szudán, Guyana, Vietnam és Libéria után) az ötödik, amelyet az IMF alkalmatlannak nyilvánított újabb kölcsönök felvételére. Peru az IMF-nek összesen 730 millió dollárral, amerikai és más külföldi kereskedelmi bankoknak, kormányoknak és a Világbanknak pedig összesen 14 milliárd dollárral tartozik. Az IMF- nek az idén esedékes 180 millió dolláros adósságából (augusztus 15-ig lejáró határidővel) csak 35 millió dollárt törlesztett. Alan Garcia perui elnök pénteken Limában közölte: országa nehéz pénzügyi helyzete miatt nem hajlandó feláldozni teljes valutartartalé- kát, ezért csak „jelképesnek” mondható összeget, 35 millió dollárt fizetett vissza az idén esedékes IMF-tartozásá- ból.
