Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-18 / 194. szám
1986. augusztus 18., hétfő Somogyi Néplap 3 A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE Társadalmi aktivitás Szocialista rendszerünk legjelemzőbb vonása a nagy többség érdekeinek következetes érvényesítése. A -meghatározó törekvésekben -kialakult egyetértésen belül azonban- sokféle és szerteágazó célokat követő rétegek, csoportok vannak. Kiki foglalkozásától, munkahelyétől, lakhelyétől — és még hosszan folytathatnánk a felsorolást — függően másra helyezi a hangsúlyt, különböző megoldásokat tant helyesnek, ha véleményét kérik vagy dönteni kell. A szocializmus eddigi építése során bebizonyosodott, ho§y a társadalomban, a szocialista viszonyok talaján is létrejönnek az érdekkülönbségek. Ezek akkor válnak felismerhetővé, ha az erre szolgáló intézményekben — a társadalmi és tömegszervezetek, az állami testületek, az országgyűlés és a tanácsok, valamint az állampolgárok különböző közösségi fórumain megfelelően felszínre kerülhetnek, igénnyé formálódhatnak. A szocialista demokrácia fejlesztése ebben az összefüggésben azt célozza, hogy viták, párbeszéd-, a széles körű nyilvánosság keretében -kapjanak teret a társadalom különböző rétegeiben lezajló érdekm-oagások, s ezék egyeztetésével az előtérbe kerülő érdekék ténylegesen érvényesüljenek. A társadalom nyitottsága, ä -politikai és állami intézmények problémaérzékenysége, az érdekkülönbségek feltárása hozzásegít a 'konfliktusok feloldásához. A szocialista demokrácia tartalmi és formai fejlesztései azonban nem az a taktika inspirálja, hogy az emberek mondják csak a -magukét, s ezzel megnyugszanak, feszültségeiket levezetik, aztán maradhat minden a régiben. Ellenkezőleg: az cél, hogy a vitákban, a lakóterületi és munkahelyi fórumokon közvetített véleményekből összességében végül is a többség akaratát hűen kifejező elhatározások, döntések szülessenek. A minél több véleménynyel számoló döntések nemcsak azzal az előnnyel járnak. hogy könnyebben meg- érthetőik és elfogadhatók, hanem azzal is, hogy növekszik a mellettük kiálló és végrehajtásukért tenni kész emberek tábora. Ha tudatosul bennünk, hogy a mindannyiunk érdekeivel számoló közös célokon keresztül valósítjuk meg a magunk szándékait, olyan erőtartalékok szabadulnak fel, amelyek megsokszorozzák a társadalom teljesítő- képességét. Az eredmények, igazolva a nagyohb erőfeszítések értelmét, visszahatnak a tömegek tudatára és tenniakarásáira. Erre a társadalmi aktivitásra szükség van ahhoz, hogy a közös célok megvalósítására egyáltalán esélyünk legyén. Igaz, a társadalmi aktivitás nem független az anyagi érdekeltségtől. Nem sza- ban azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a társadalom életének bár meghatározó, de korántsem kizárólagos szférája a termelőtevékenység és általában a közvetlenül pénzben, anyagiakban kifejezésre jutó társadalmi cselekvés. Sok más terület van, ahol. az alkotókészség 'kibontakozása azon is múlik, ihlogy a szocialista demokrácia révén milyen mozgástér teremtődik a jobbító szándékok, az igényesebb munka számára. A tudományos kutatásban, a műszaki fejlesztésben, az oktatásiban, a közművelődés területén, az egészségügyi ellátásban, a közigazgatásban dolgozók számára sem közömbös, hogy beleszólhatnak-e az őket körülvevő, a munkájukhoz feltétlenül szolgáló környezet dolgaiba. Az anyagi érdekeltséget illetően nem szabad megfeledkezni arról, hogy a helyes arányokat, a nagyobb teljesítményeket elismerő bér- és jövedelemszabályo- zás is csak úgy lehetséges, ha jól működnek azok a mechanizmusok, amelyek állandó visszajelzéseket adnak az intézikedések fogadtatásáról és tényleges hatásáról. Nem beszélve a munkahelyi demokrácia fórumrendszeréről, amelynek egyik fontos funkciója, hogy érvényesüljön a közösség értékrendje, a valódi teljesítményeket azok nagysága szerint 'honoráló anyagi elismerés. Demokráciánk osztálytar- talmábói következik, hogy miközben szót akarunk érteni mindenkivel, aki a nép, a nemzet sorsáért felelősséget érez, annak jobbításáért cselekedni kész, határozottan fellépünk azokikal szemben. akik akár áttételesen is a párbeszédet, a véleménynyilvánítás szabadságé: bármely indítékból a szocializmus általánosan elfogadott értékeinek, vívmányainak és célkitűzéseinek megkérdőjelezésére szeretnék felhasználni, (Folytatjuk.) Dr. Bálint Tibor ZSÁKOLOK Szombat délelőtt. A kaposvári nagymalom szokatlanul csöndes. Bár itt is, ott is emberek tűnnek fel, mosolyra fakasztó fehér maszkban, liisztporral borított, fakókékké szelídült munkásruhában, mégis más világ ez, mint a hétköznapi. Hiányzik az őrlőgépek, a sziták puha, mély dobogása, amelyből az avatott fül azonnal kiszűri a disszonanciát, a betolakodó, oda nem ülő hangokat. Pedig munka folyik most is. Csak ez — talán azért, mert ez egy minden mozzanatában ismerős, mégis rejtélyes folyamat végét jelenti — már nem olyan ámulatba ejtő. Ugyan mi szép is van abban, hogy egy futószalag megállás nélkül Tiszteszsá- kokkal etet egy — legalábbis a kezdetben így látszó — soha jóllakni nem akaró vasúti vagont ? Egy idő után örülök, hogy a kérdést nem mondtam ki, mert mint kiderül: a szépséget nem. a gépekben kell keresni. S ahogy hallgatom a nyugodt, megfontolt mozgással dolgozó embereket, be kell látnom: itt is van min elámul- ni. — Ez most már nem is olyan nehéz munka — mutat a targoncán lévő zsákokra egyikük. — Mikor idekerültem, egy zsák 85 kilós volt, ennek kétszerese. És nem volt ilyen gépesítés. Kézzel raktuk föl a zsákot, egészen a tízes magasságig. A derekam most is érzS, pedig egy ideje csak alkalmanként zsákolok. Ha szólnak, mint most is, szívesen bejövök. A vállalat érdeke az én érdekem is. Hogy ez a kettős érdek nem mai keletű, kiderül abból, hogy Máté József másfél évtizede dolgozik a malomban. Előbb zsákoló volt, később elvégezte a szakA tervezők és építők dicsérete FONYÓD A DÉLI PART YASÜTI KÖZPONTÚ LESZ Új állomásépület Új állomásépület Fonyódon (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezetőként — nosztalgia ntélkül — a múltra emlékezett az ünnepségen Fényes József, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője. Formailag jelentést tett a MÁV vezérigíazgató jónak, mégis inkább összefoglaló- értékelő ünnepi beszédként emlékezhetünk mondandójára. Azért, mert méltatta a tettek sokaságának jelentőségét, első helyen a helyi vezetők, azután a vezérigazgatóság, a tervezők és az építőik „sietségét”, erőfeszítéseit és színvonalas munkáját, — szerényen háttérbe szorítva az általa vezetett, igazgatóság cselekedeteit. S azért, mert szavaiból érződött: legalább úgy örül ennek a létesítménynek, -mint a helyi vasutasok, s az utazóközönség, Somogy lakói és vezetői. A múltat nem idézzük fel közismert a számunkra. A lényeg: ideje voíitt, hogy Fonyód jelentőségéhez és idegenforgalmához méltóan — e nem elhanyagoiható területen, a vasúti közlekedés lebonyolításában is — felnőjön vállalt kötelezettségeihez. Áldatlan volt az átmeneti időszak, a feladat sürgető, és példamutató a megvalósítás. Fényes József szavaiból fényesen derült ki: a MÁV Tervező Intézete Steffler Imre építész-tervező, és az álmait megvalósító Zala Megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat vezetői, dolgozói gyors, pontos és elismerésre méltó munkát végezték. Végtére is — az elvi döntésen, a pénzügyi fedezet megteremtésén, az Összefogáson kívül az ő munkájúéi émjelzi ezt_ a minden igényt kielégítő állomásépületet. Az építők tavaly kezdték meg a munkát és a határidő előtt másfél hónappal tették le szerszámaikat. S hogy mindössze 37,4 millió forintba került a létesítmény — kevesebbe, mint amennyire tervezték — ez kétségkívül az ő érdemük. A dicséret és elismerés többször, s a szavakon kívül másban is megnyilvánult. De beszéljünk a házról, amelyet — bár tíz órakor vélt az avatás, már reggel nyolckor ostromoltak (volna) az utasok. A jelentésből megtudtuk, hogy az épület hasznos alapterülete 1600 négyzetméter. Ebből 1200 szolgálja a vasút céljait, ahól az utasforgalmi és üzemviteli feladatokat látják el. 200 négyzetmétert foglal el a bisztró és a kiskereskedelmi pavilon az Utasellátó kezelésében, s végre méltó, szemre és funkcionálisan is kielégítő, ragyogóan berendezett helyet kapott itt a Siotour utazási irodája. S hogy teljes legyen a kép: szombattól itt „székel” a Kapos Volán is, az igényeknek megfelelő irányítóhelyiségében. Mindez természetesen nem valamiféle adomány. A MÁV 30 millió forintját az Utasellátó 4,5, a Siotour 2,4; a Kapos Volán 0,5 millió forinttal egészítette ki. S ahogy az avatóünnepségen érzékeltük: jó] fogják érezni magukat itt az ügyfelek, a dolgozók. A ház egyébként otthont teremt a jövő számára is. Nem véletlenül említettük, hagy a fejlődés ,niem áll meg. Az avatás — örömünkre ugyanis egy fejlődési szakasz lezárása csupán az előrehaladás grádicsán. Megkezdődött az állomásépület korszerű biztosítóberendezéseinek szerelése, s a műszaki szakemberek azt ígérik, hogy az 1987. évi menetrendváltozás idejére üzembe is helyezik. Hátra van a szociális épületek létrehozása, s még ebben a tervidőszakban bővítik a vágányhálózatot, s a villamosítást megelőzően új utaspe- ront építenek Fonyódon. Nagyobb költségekkel jár, de remény van rá, hogy megvalósul a régóta tervezett gyalogos aluljáró, amely nem másodlagos a biztonság szempontjából. S ezzel még mindig nem reked meg a vasúti fejlesztés. A tervek szerint — igaz, ez csak a következő tervciklus célkitűzése lehet — (s az új épület erre már lehetőséget teremt) : Fonyód a Balaton déli partja vasúti közlekedésének irányítóközpontja lesz... S hogy őszintén örül ennek Erdei Zoltán állomásfőnök és mintegy 150 munkatársa, az természetes. De örülhet hazánk lakossága is, azok, akik a tó déli partján akarják tölteni vikendjei- ket, szabadságukat. Fényes József azt mondta: aíz állomás új felvételi épülete legalább annyira a nagyközség lakóié, az üdülőké. mint a vasutas dolgozóké. Mindnyájukat kérte: figyeljenek rá, óvják, vigyázzák, mint a sajátjukat. Az avatóbeszéd után természetesen nem maradhatott el a szalaigvágás, s a vezér- igazgató Kiváló Dolgozó kitüntetéseket dokumentált, d;cséretekót és jutalmakat adott át a tervezésben, az építésben élenjáróknak. munkásképzőt és most főkoptató. Ezen einevetem magam, mire ő — anélkül, hogy kioktatásnak szánná — elmagyarázza, hogy mit jelent ez a beosztás. — Tulajdonképpen a mi feladatunk a gabona előkészítése az őrlésre. Nagy a felelősségünk, mert jórészt ebtől függ, milyen lesz a liszt minősége. Azért zsákolni sem felejtettem el, sőt délután még a kertbe is kimegyek, hogy kiszedjem a krumplit. öt vagon megnafcása a mai feladat. Ez majdnem 3000 zsák megmozgatását jelenti. Igaz, a targonca kihozza a raktárból, de a szalagra kézzel rakják fel, és a végén is kézzel keli leemelni. öten vannak erre a munkára. — Tudja, aki régóta csinálja ezt, annak mindnek van valami baja — szól közbe egy idősebb férfi, a csoportvezető. — Most is hiányzik két zsákoló a nyolcból, de hamarosan kiegészülünk, már leszereltek. Nem sokan jönnek a fiatalok közűi. Álltak a gépek, míg beszélgettünk. Többen is odajöttek és ha többel nem is, egy-egy mondattal elmondták a véleményüket. A lényegük az volt, ha nem dolgoznak, nincs pénz se. Teljesítményben fizetik őket. Bár nem volt ez célzás, mégis elköszöntünk, hiszen a munkaidő végéig még két vagont kellett berakniuk. Az új kenyérnek való liszt nagy részét egyébként Bog- 1 áriéi!éré és Kaposvárra szállítják, de jut belőle a szomszédos Tolna megyébe és a fővárosba is. A zsákolókon kívül rendkívüli karbantartási műszakot tartottak a szerelők. A háromműszakos folyamatos termelés biztosításához most tisztították meg az őrleményt szállító rendszert. Nagy Zsóka
