Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
TV-NÉZŐ UJ SZERZEMÉNY Gandhi Új televíziós produkciók Kameraközeiben Oppenheimer Julius Robert Oppenheimer neve valószínűleg nem sokat mond a mai fiatalok jelentős részének. így hát hézagpótló műnek is tekinthető az a kétrészes, angol — a BBC által készített — filmsorozat, amelynek darabjait hetente két alkalommal sugározza televíziónk. A sorozat a világhírű fizikus életének 1938 őszétől 1953 decemberéig terjedő szakaszát öleli fel. Azt a szakaszt, amely a fiatal amerikai fizikaprofesszort egy óriási kutatási és fejlesztési program vezetőjévé, az „atombomba atyjává”, majd megbélyegzett, magányos emberré tette. Amikor tudottá vált, hogy a 'maghasadás bomba készítésére is alkalmazható, a szövetségesek számára lét- fontosságúvá vált, hogy megelőzzék a náci Németországot. Oppenheimer rövidesen arra a belátásra jutott, hogy ez már az emberiség létét fenyegeti. A világhírű tudós nyíltan hirdetett nézetei veszélyessé váltak az USA hidegháborús politikája szamara, ezért rövidesen ő is azok közé a tudósok, művészek közé került, akiket az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság üldözni kezdett. A tévétfilmsorozatban Oppenheimer életének több rétege — a magánemberi, a tudós és a politikus — váltakozik. Megszemélyesítője a filmben Sam Waterson, magyar hangja Dunai Tamás. A második legjelentősebb szerep, Groves tábornok alakítója Manning Redwood, őt Szalbó Ottó szólaltatja' meg magyarul, A sorozat írója Peter Prince, operatőre Peter Hall, rendezője Davis Barry. A kísérőzenét Carl Davis szerezte. Az Oppenheimer című hétrészes angol sorozat első részét ma este 20 óra 05 perces kezdettel sugározza a tévé az 1-es programban. # * Uj magyar— román szótár Üj magyar—román szótár jelent meg a napokban Bukarestben., a didaktikai és pedagógiai kiadó gondozáséiban. A szótár —amelyet elsősorban iskolai tanulók számára készítettek — ösz- szesen mintegy 25 ezer szócikket tartalmaz, s felöleld a tudományos és műszaki szókincset is. A brit iskolások megköny- nyeblbülten sóhajthattak fel, amikor megtudták, hogy megszűnik az iskolákban a testi fenyítés — igaz, csak 1987-től és nem is mindenki számára. ■Az ősi — és ósdi — fegyelmezési módszer eltörléséről a brit parlament alsóháza csak egyetlen szavazatnyi többséggel döntött. ’Ez is mutatja, mennyi híve lehet .még Nagy-Britanniában a nádpálcának. A konzervatív párti kormány is csak annyiban akart enyhíteni a jelenlegi rendszeren, hogy a szülőkre, illetve az iskolákra bízta volna, ' alkalmazzák-e a verést. Azzal, hogy lemond erről az elavult nevelési módszerről, amely bizonyos oktatási intézmények hírnevét — vagy hírhedtségét — megalapozta, a hagyománytisz- telő Nagy-Britannia is felsorakozik a többi európai ország mellé. A verést már tórábban megtiltották AngA magyar irodalom egyik kiemelkedő művéből, Németh László Égető Eszter cimű regényéből televíziós változat készül a napokban a Mafilm műtermében. Az író 1956-ban született alkotása egy asszony életét végigkövetve 50 esztendő magyar történelmét idézi fel. A nagy terjedelmű nemzedék- regény Hintsek György rendezésében elevenedik meg, főszereplője a neves szovjet színésznő, Irma Csurikova. Ugyancsak irodalmi alapanyagból, Kodolányi János két korai novellájából készül a drámai főszerkesztőség Gyermek születik című produkciója. A század első évtizedeiben, azonos helyszínen, az Ormánságban játszódó két írásból — a Gyermek születik és a Böbék Samu búcsúja címűből — Horváth Tibor rendező é.s Zahora Mária dramaturg lia és Wales közoktatási körzeteinek egynegyedében, illetve a skóciai iskolák 90 százalékában. Másutt azonban — főleg a fiúiskolákban — továbbra is dívik a kormos és a nadrágolás. A fenyítés leggyakrabban alkalmazott eszköze a rettegett nádpálca, de gyakran suhog a nadrágszíj. A verést ellenző pedagógusok társasága évek óta hangoztatja, hogy az ilyen büntetések nem nevelnek, hanem kárt okoznak a gyermek fizikai, érzelmi és szexuális fejlődésében, erős szado-mazoehdsta hajlamokat alakíthatnak ki a testi fenyítés áldozataiban, vagy akárcsak szemtanúiban. A testi fenyítés fenntartásának szószó'ói viszont abból indulnak ki, hogy a gyermekek „nem automatikusan jók”, s a verés „megelőző” hatásáról értekeznék. „A pálca megalázza a tanulót, és sokkal hatékonyabb, mint a sértések vagy az ordítozás” formál egységes tévéfilmet. A Szerepéket egyenes: között Kun Vilmos, Kovács Mária, Horváth József, Molnár Piroska, Körtvélyesi Zsolt, 'fomaneik Gábor, Horváth Teri és Berek Kati alakítja. Már elkészült, s augusztus 8-án a 2-es műsorban lát-' ható Félistenek párviadala címmel, a külpolitikai szerkesztőség filmje, amelyet Sugár András készített a sakk világhírű nagymesterével. Karpowal és Kaszpa- rowal, A televízió Natura forgatócsoportja újabb expedícióra indul Vietnamba, hogy a közép-vietnami partsáv víz alatti élővilágáró1 készítsen sorozatot. Az ötrészas, a Vietnami Televízióval közösen létrejövő produkcióban a biológusok mellett archeológus és hadtörténész szak- érteik is részt vesznek. NAGY-RBITANNIA — bizonygatta egy vaskalapos konzervatív képviselő, maga is egykori iskolaigazgató. A brit sajtó éppen az alsóházi szavazás előtt számolt be arról, milyen lelki törést és fizikai fájdalmaikat okoz egy 13 éves fiúnak az, hogy az iskolában — egyetlen rossz .Beleletért — véresre verték. Mindenesetre a nagy port felverő parlamenti döntés egyéves haladékot adott a fenyítés híveinek, azzal érvelve, hogy az iskolaigazgatóknak idő kell ahhoz, hogy „megfelelő pótbüntetéseket” találjanak ki. Ráadásul a honatyák határozata csak az állami iskolákra vonatkozik, így a brit magániskolákban továbbra is suhoghat a nádpálca. A hagyományokat e tekintetben is tisztelő szülőknek tehát borsos árat kell fizetniük, ha úgy vélik, hogy csak az ősi „csattanás” módszerrel lehet embert faragni csemetéikből. Egy régi album került a marcali helytörténeti múzeumba: lengyel menekültek készítették — hazánkban — a II. világháború idején. Fából faragott borítóját a lengyel sas díszíti, az albumban pedig művészi tollrajzok találhatók szülőhazájuk egy-egy városáról. Hatvan évvel ezelőtt Kemény János író levélben hívta meg marosvécsii kastélyába' baráti eszmecserére az erdélyi irodaiam számos képviselőijét. A találkozóra 1926. július 16—18. között került sor, s a házigazdán kívül huszonheten vettek rajta részt, többek között Áprilly Lajosi, Bánffy Miklós., Kós Károly, Kuncz Aladár, Makkal " Sándor, Tamási Áron, Tompa László. A találkozó célja voltaképpen az volt, hogy a világháború utáni rendkívül nehéz helyzetben csak igen laissan formálódó erdiély.i magyar szellemi élet számára az eszme- esete alapján kibontakozó cselekvési programmal segítséget adijoni. Az ilyen célkitűzések ritkán szoktak sikerülni. E;z esetben azonban másként történt. A maros- vécsii találkozót évről évre megrendezték, s csak a második világháború zárta le történetüket. A találkozás irodalomtörténeti jelentőségűvé vált. Ali|glh|amem annak köszönhetően., hogy programjuk reális volt. Nem illúziókat próbáltak kergetni, hanem a lehetőségeket számba venni. Ehhez mindenekelőtt az kellett, hogy felismerjék a jó értelemben kompromisszumos politika szükségességét. Hogy nem azt kel.l az adott helyzetben keresni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt. Ami összeköti a különböző világnézetű, különböző művészeti elveket valló ma- gylar írókat, és ami összeköti Erdély népeit. Az Erdélyi Helikon a megbékélés cselekvő atkiaratánalk széliemében jött létre. Sikerüknek eredője volt az is. Kellemes meglepetésként olvastam a múlt heti Rádió- és Tedevízióújságban, hogy a képernyőn is bemutatják a Gandhit. A mozikban óriási siker volt a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott indiai—angol film. 1982-ben készült el, Richard Atten- borugh rendező nevét a nézők azonnal megjegyezték, nem szólva a Gandhit nemcsak külsőleg, formailag, de belülről is .szinte megszólalásig hűen megformáló Ben Kingsleyről, aki egy csapásra világhírű lett. A mozivásznon ez a szélesvásznú szuperprodukció lenyűgöző volt, hiszen érvényesült mindaz, amit a filmes alkotócsoport csak elképzelt. Az indiai—angol közös vállalkozás talán jelképesnek is mondható: az angol elnyomás ellen küzdő, a függetlenségért harcoló Gandhiról ki más készíthetett volna ennyire őszinte filmet. De leginkább az angolok csinálták a filmet, hiszen rendezője, főszereplője brit, s hogy mégis megállja helyét a koprodukció fogalma, indiai beleegyezés, megjegyzés nélkül aligha született volna meg az utóbbi évek vülág- filmtermésének egyik legkiválóbb ja. Gandhiról filmet kellett csinálná. Arról az emberről, akit a filmbeli indiai egyszerű emberék különféle kiváltságos jelzőkkel neveznek meg, arról a politikusról, aki elvetve a fegyveres harcot, az emberi méltóság erejével szállt szembe az idegennel, • az angol nagyhatalommal. Kiszámítható volt, hogy miként cselekszik, diplomáciája a tisztesség volt, mégsem tudták megtörni, sem legyőzni. A film hosszú órák után is tovább pereg, már a tv- híradót vetítik. Az egyik hogy nem kezdtek el szer- vezetesdiit játszani. A Helikon íróközötssége teljesen kötetlen, „népfrontos” társulás volt. Csak lazán kapcsolódott hozzá két nagyon fontos, az írói mimika létfeltételeit biztosító szervezet: az Erdélyi Szépmíves Céh nevű, 1924-ben alakult könyvkiadó és az Erdélyi Helikon című folyóirat (1928—1944). A könyvkiadó teremtette meg voltaképpen az erdélyi magyar irodalom fellendülésének lehetőségét. Ez a bizonytalan anyagi alapokkal induló vállalkozás az írócsoport megszarvező- dése után, éppen az írók aktív munkájával lendült ' fel, s vált a kát világháború közötti korszak egyik legjelentősebb kiadójává, elsősorban Kós Károlyinak köszönhetőén. Ugyancsak az első maros- vécsi találkozón határoztak arról, hogy irodalmi folyóiratot kell életre hívni. Ennek az anyagi feltételei csak 1928 tavaszára teremtődtek meg. A lap főszerkesztője Bánifify Miklós volt, első szerkesztője Áprilly Lajos. Sem a folyóirat, sem az írótalálkozók sorozata nem tudott minden erdélyi írót maga köré tömöríteni. Ez talán célja sem volt, s valamiféle statisztikai teljességnek értelme se lett volna. Mégis azt lehet mondaná, hogy a többség folyamatosan jelen volt, főleg a lapban. s hogy az újabb nemzedékek képviselőit is bekapcsolták a munkáiba. S akikkel vitában voltak — főleg Gaál Gáborral és a Korunk című folyóirattal. —, azokkal sémi ellenségként, hanem ellenfélként vitatkozképsor éppen az indiai eseményekről szól, a belső békétlenségről, a mű tehát, amelyet Gandhi eltervezett, még koránt' sincs befejezve. A költészet hatalmáról vallott a televíziónézőknek a Ganigbi-film előtt pár órával Tornai József. Ilyenkor talán kevesebb verset olvasunk, a nyári hónapokban jobban 'szolgálja a kikapcsolódást a krími (a jó krimi), a kalandregény, a bestseller, az útleírás, kinek-kdmek ízlése, igénye szerint. Ám ha a korán esteledő napokra szánjuk a polcon sorjázó versesköteteket, meghallgatni érdemes volt, mit mond a költő az alkotói, a művészi etikáról, az emberi magatartásról, a kettő kapcsolatáról. , A költészet ma is vállalja azt, amit szerepe szerint vállalnia kell: kimondja, amit csak a lírikus lát meg, s a vers képes megfogalmazni, megörökíteni mások számára. . Jelentős vállalkozása volt a televíziónak az önkény— Nemeskürthy-műnék, a Holtak hallgatásának a bemutatása. Szinte szokatlan időben, a könnyed nyári műsorok között találtuk meg ezt a rendkívüli drámát, a 2. magyar hadseregről szóló requáamet. Nemcsak Örkényt, az orosz hadszíntéren katonaként járt írót, hanem a nála jóval fiatalabb Ne- meskürthyt is izgatta, a téma, a 2. magyar hadsereg pusztulásának körülményei. A történész Nemesteürthy a levéltárakat kutatva jutott eredményire, kettejük közös vállalkozásaként született meg a Holtak hallgatása, hogy elmondják a történetet, kimondják a holtak nevében, amit ők már nem beszélhetnek el, pedig tudnunk kell róla. Horányi Barna itaik. A haladásra képes erőknek az a fajta tragikus megosztottsága, amely a harmincas évek magyarországi szellemi életére olyannyira rányomta bélyegét, Erdélyben szerencsére nem alakult ki. Végül is szűkebb értelemben két évtized erdélyi irodalmának volt igazi nyitánya az első marosvécsi találkozó. Tágabb értelemben viszont nemcsak e két évtizednek, hanem a kisebbségi sorba került romániai magyarság szellemi életének, önálló irodalmának adta meg a kezdő lökést. Tette ezt a transsylvanizmius sokat vitatott, de alapvetően pozitív szándékával is. Erdély,. Transsylvania történelmi, kulturális önállóságának tétele nem az elzárkózást kívánta szolgálni, hanem a történelmi realitások figyélemlbevételét, s a pasz- szílv visszahúzódás helyett a társadalmi hasznú cselekvést. A Helikon írótailálkozója valóban jelkép lett. Ahogy Dsida Jenő írta egyik versében a „honfoglaló nagy író- nemzedék” -ről: „A veletek való baráti lét / avatta széppé életem felét”, s „A térképen kereszttel / jelölik majdi, hot áll a vécsi vár / s tanítják: itt volt az erdélyi Keszthely / és fényt vétett egy elborult, sivár /' világba.” (Tükör előtt.) Az Erdélyi Helikonra való visszaemlékezésnek nemcsak irodalomtörténeti jelentősége van. Az emlékidézés tanulságot is kínál számunkra: a különböző nézetű emberek párbeszédének és együttműködésének példáját. Vasy Géza Félre a nádpálcával! Az együttműködés példája AZ ERDÉLYI HELIKON 60. ÉVFORDULÓJA
