Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

A Kék Fényben láttuk Amikor felszáll a „lila köd 99 KÖZELEBB A VÁLLALATOKHOZ Odafigyelnek a panaszokra ... vagyis, amikor tisztulni kezd a fej, és az ember rá­döbben, hogy nem is volt igazán az esizénél, mert a „lila köd” elöntötte az agyát... Jgye, hányszor vannak így emberek? A „li­la köd” — szlengben: a pumpa — befolyásolja a tudatot, vagyis az indulat elhomályosítja a tudatot, s ez gyakran bűncselekmény forrása. Szinte meg is jelöl­hetők azok a bűncselekmé­nyek, amelyeknél az emberi indulatoskodás szerepet játszhat. Ilyen a garázdaság, a testi sértés, és persze a legveszedelmesebb: az em­berölés. Miért beszélek erről ilyen körülményesen, messziről közelítve, a „balatoni” Kék Fényiben látott veszprémi kettős gyilkosságot? Azért, mert bármennyire is elborí­totta az agyát a vér ennek a gyilkos fiatalembernek, mégis csak úgy ölt, hogy kegyetlenségének egy telje­sen vétlen ember is áldoza­tául esett. Talán emlékeznek az ol­vasók a Kék Fényből Végh Ivánra, akivel Borenich Pé­ter beszélgetett. Végh nem­csak a vetélytársát ölte meg, hanem egy számára ismeretlen embert is. Pusz­tán azért, mert az útjába akadt, és első szíre-szóra nem teljesítette a kérését. Ez a gyilkossá lett fiatal­ember udvarolt egy lány­nak, valószínűleg szerette. Féltékeny volt rá, mint a legtöbb ember, ha szerel­mes. De ettől még az em­berek túlnyomó többsége nem lesz gyilkos. — Mikor határozta el, hogy bosszút áll? — kér­dezte tőle Borenich. — Ezt nem határoztam el, csak jött. Jött a „lila köd”, amikor megtudta, hogy a lány, akit szeret, mással jár. Mással, a barátjával. És akkor még­iscsak felkészült, mert őr­jöngésében egy disznóölő kést vett .magához. — Meg voltam bolondul­va ... — És? — Láttam egy kocsit, ami CSALÁDTERVEZÉS Szükséges a pszichosze- xuális alkalmasság ellenőr­zése is. Az optimális család- tervezés szempontjából a ne­mi élet során két problé­mával kell szembenéznünk. Egyrészt az esetleges szélső­séges nemi aktivitás feltárá­sa a lényeges. Nem ritkán találkozunk meglepően rit­kán (kéthetente vagy ennél is alacsonyabb gyakoriság­gal) házaséletet élő párok­kal. A rendszeres nemi élet pedig a fogamzás alapfelté­tele. A másik véglet gyakrab­ban okoz problémát. A fia­tal párok az esküvő után vagy az idő elérkeztekor in­tenzív nemi élettel kívánják a fogamzást elérni. S gya­korta csalódottak, mert a kívánt terhesség nem követ­kezik be. Valószínűleg éppen a túlzott aktivitás miatt. Másrészt, a kikérdezés so­rán nem ritkán a nemi élet valamiféle bajáról is emlí­tést tesznek a családterve- zök (férfiaknál leggyakoribb az impotencia és a korai magömlés; nőknél a „hideg­ség”, vagyis az orgazmus, a nemi kielégülés hiánya.) Foglalkozási alkalmasság Ezt döntően a családter­vező nő munkahelyi adatai­nak (teljesen veszélytelen, sugárveszélyes, fertőzésve­szélyes, vegyszerveszélyes, erős fizikai munkát igénylő, egyéb) felvételét jelenti. Az ártalmas munkahelyi hatá­sok ugyanis a nők fogam­bejött az utcába, odafutot­tam, egy férfi ült benne, mondtam neki, hogy vigyen el valahová, azt felelte, nem ér rá, és akkor leszúrtam ... Amikor elszállt fejéből a „lila köd”, a riporternek ezt mondta: — Elegem volt az életből, azt szeretném, ha felakasz­tanának ... Lehet, hogy őszintén gon­dolta. De mégsem adhat ez erkölcsi felmentést két em­ber haláláért. Végh olyan családban nőtt fel, ahol nyolcán voltak testvérek — négy mostoha. A családi háttér zavaros volt. Ebben próbálta kivívni Végh Iván a maga helyét, szerepét Ha másképp nem ment, el­verte a testvéreit, az idő­sebbéket is. Testi erővel bírta, s ha az akarata más­képp nem érvényesülhetett — ütött. Később már az ut­cán is, a kocsmában is, munkahelyén is ököllel pró­bált érvényre jutni. Féltek tőle, mert amikor elfehére- dett, az ismerősei tudták: rövidesen vér folyik. Végh Iván sók helyi verekedős „csata” győztese volt, s bár soha senki pénzéhez nem nyúlt, más tulajdona nem kellett neki, de ha a „lila köd” elöntötte az agyát, kí­méletlensége nem ismert ha­tárt. ö is tudta önmagáról, mihelyt kitisztult a feje. ' A riporternek mesélte: hányszor és hányszor meg­fogadta, hogy uralkodni fog magán. Nem tudott. Hogy mi lesz a kettős gyilkosság fölötti ítélet, mi­lyen mértékben veszik fi­gyelembe az indulati ele­mekét — azt nem lehet elő­re tudni. Azt viszont igen, hogy az országos bűnözési tabellán az életellenes bűn- cselekmények sorában az ilyen féltékenységi indulati mozzanatok nagy szerepet játszanak. Az emberölések száma a következőképpen alakult az elmúlt hat esztendő során: 1980-ban 200; 198teben 214; 1982-ben 190; 1983-ban 210; 1984-ben 205; 1985-ben 191 ember életét oltották ki bű­nös módon, szándékosan vagy erős felindulástól in­díttatva. Ez a számsor arra utal, hogy — szemben az összes bűncselekmények sta­tisztikai görbéjével, amely az utóbbi öt—hat esztendő során felfelé ívelt — az emberölési „görbe” csak enyhe kilengést mutat fel és le, vagyis nagyjából egy szinten marad. A Kék Fény egyik rend­őri szakértője, a Veszprém megyei rendőrfőkapitány he­lyettese említette, hogy az elmúlt öt évben az életelle­nes bűncselekmények 8—10 százaléka volt olyan, amit az anyagi haszonszerzés is motivált. Jól tudom, a bics­kázás, a féltékenységi drá­ma, a bosszú végeredménye — ha az ember élete ment rá —, ugyanolyan értékű, mint a rablógyilkosságé. Ám társadalmi veszélyesség szempontjából más megkö­zelítést kell alkalmazni. Egy indulatos embernél mégis csak jobban el lehet érni, amikor tiszta a feje, hogy gondolkozzon, uralkodjon önmagán, próbálja látni a következményeket, mint an­nál, aki minden fondorlatot és eszközt igénybe vesz, ha célját el akarja érni, pénz­hez akar jutni. Nyugati nagyvárosok bű­nözésének tanulmányozása közben módom volt több­ször is megfigyelni, hogy a rendőrségek és igazságszol­gáltató szervek társadalmi­lag mennyivel jobban tar­tanak a rablógyilkosságtól, mint mondjuk egy garázda verekedéstől, ahol halottak is lehetnek. Csupán össze­hasonlításul jegyzem meg, hogy a kilencmilliiós New Yorkiban tavaly 1924 olyan gyilkosság történt, ahol a rablási szándék egyértelmű­en kimutatható volt. Társadalmi jelentősége van annak, hogy nálunk az em­berölések túlnyomó többsé­gét érzelmi, indulati ele­mek motiválják. És ha ezek­ben az esetekben felszáll a „lila köd”, jön a mély fel­ismerés és megbánás, amely oly fontos kelléke a büntető igazságszolgáltatás céljának: az elítélt nevelésének. Szabó László A színvonalasabb szolgáltatásért A kereskedelmi vállalatok, a kisipari szövetkezetek után most már a kaposvári szol­gáltató vállalatok pártbizott­sága is megalakult. Herke Miklós titkár az ingatlanke­zelő vállalat kaposvári köz­pontjában található meg, a pártbizottságnak az udvari épület emeletén van két iro­dahelyisége. — A mostani gazdasági helyzetben politikai szem­pontból meghatározó a szol­gáltató ágazat szerepe a la­kosság körében. Sajnos, en­nek a nyolc kaposvári szol­gáltató vállalatnak a meg­ítélése nem a legkedvezőbb, a hangulat szempontjából pedig éppen az ütközőpont­ban van. Pántbizottságunk irányításával az a feladat hárul a kilenc alapszerve­zetre, hogy olyan politikai hangulatot teremtsünk, amely egyrészt kihat a szol­gáltatás színvonalára, más­részt e vállalatok elismert­ségére. Nagyon fontos éppen ezért a gazdaságpolitikai munkabizottság tevékenysé­ge. Vele együtt megpróbá­lunk kidolgozni egy gazda­ságpolitikai irányvonalat, hogy segítsünk a nyolc szol­gáltató vállalatnak. Teljesen természetesnek tartom ugyanis, hogy az irányító pártbizottság ezelőtt nem tudott minden problémájuk­ra odafigyelni, hiszen Ka­posváron 380 alapszervezet tevékenykedik. — Akkor most a rangjára emelkedik a rendszeres tá­mogatásuk? — Mindenképpen ... Ezek az alapszervezetek ugyan nem termelő vállalatoknál vannak, mégis olyanok, amelyek hozzájárulnak a politikai közhangulat terem­téséhez. Éppen ezért ennek szellemében szabtuk meg a politikai irányt a pártérte­kezletünkön. Azt állítottuk a középpontba, hogy fogjuk össze a különféle területe­ket. Nagyon megnyugtató, hogy e vállalatok gazdasági és politikai vezetősége egyetért a pártbizottság Egészségügyi veszélyek zóképességét kedvezőtlenül befolyásolhatják. Sokkal fontosabb azonban a terhes­ség alatt a magzatot érő esetleges ártalmak, munka­helyi hatások feltárása. Bizonyos veszélyállapotok tisztázása Az optimális családterve­zés érdekében helyes egy egyszerű könyökhajlatból történő vérvétel segítségével a családtervező nőben a vö- rösvértestek számának és a vérfesték szintjének a meg­határozása, valamint a le­endő anyák rubeola-vírussal és a toxoplazma-parazitával szembeni védettségének, il­letve védtelenségének a tisztázása. Vérszegénység Meglepő módon a vérsze­génység (anémia) még ma sem ritkaság. Az optimális családtervezési modellben résztvevők közül minden 13. nő vérszegény. A terhesség alatt a vérszegénységnek kettős jelentősége van. Egy­felől a vérfelhigulás miatt törvényszerűen tovább csök­ken a vörösvértestek száma. Másfelől a vér szállítja majd a magzathoz a benne lévő vérfesték (hemoglobin) révén az oxigént és a tápanyago­kat, ezért a vérszegénység a terhesség alatt mindenkép­pen kedvezőtlen. A vérsze­génység fennálltakor helyes már a fogamzásra történő felkészülés során megkezde­ni a kezelést. így a terhes­ség bekövetkeztekor az anyai szervezet már optimális ál­lapotban lesz. A rubeola védettség A rubeola (rózsahimlő) a gyermekkor gyakori megbe­tegedése. Az asszonyok azon­ban nem mindig emlékez­nék rá. A rubeolafertőzést ráadásul gyakorta nem is­merik fel. Részben, mert el­maradnak a jellemző tüne­tek, részben, mert a tünetek jellegtelensége miatt köny- nyen összetéveszthető más kiütéses betegségekkel. A vérvételt követő úgynevezett szerológiai vizsgálattal azon­ban biztonsággal megállapít­ható, hogy az asszony ko­rábban átesett-e rubeolán, vagy sem. A rubeolavírus­fertőzés után ugyanis meg­jelennek a vérben a rubeo- lavirussal szemben képző­dött ellenanyagok. Ezek, il­letve ezek szintje mérhető a szerológiai módszerekkel. Az optimális családtervezési modellben résztvevő nők 92 százaléka már átesett rubeo- lafertőzésen. A veszélyezte­tett nők védelmét rubeola­oltással lehet megoldani. Az alkalmassági vizsgálatokat követően helyes beadni, mi­vel ezt követően 3 hónapig nem ajánlják a terhesség- vállalást. A toxoplazma-parazita A Toxoplazma gondii ne­vű parazita a macskák szin­te állandó parazitája, és így .elsősorban az ő ürülékükkel terjed. A nem kellően átsü­tött hús a másik fő fertőzé­si lehetőség. Az emberekre azonban a toxoplazma-fertő- zés nem jelent különösebb veszélyt, mivel a születést követően ez a parazita csak kivételes körülmények között tud emberi megbetegedést okozni. A magzatra azonban veszélyes lehet. De csakis akkor, ha a korábban még nem fertőzött terhes először a terhesség alatt, mégpedig a terhesség második felében (a IV. hónap után) fertőző­dik. Vérvizsgálattal a csa­ládtervező nő korábbi toxo- plazma-fertőződése is tisz­tázható. A budapesti felnőtt lakosság 60 százaléka át­esett toxoplazma-parazita- fertőzésen. E „pozitívnak” bizonyuló esetek tehát vé­dettek a további toxoplazma- fertőzéssel szemben. A „ne­gatívok” figyelmét helyes felhívni arra, hogy kerüljék a macskákat a családterve­zés aktív időszakában és a terhesség alatt. A családtervezők többsége az alkalmassági vizsgálat után azonnal megkezdheti a „háromhónapos felkészü­lést” a fogamzásra. Ritkáb­ban azonban kiegészítő or­vosi vizsgálatokkal és spe­ciális kezelésekkel kell meg­teremteni az alkalmasságot. Ez általában nem vesz igény­be hosszabb időt, ugyanak­kor ezzel a későbbi, a ter­hesség alatti és utáni bajok döntő többsége megelőzhető. Czeizcl Endre dr. (Folytatjuk.) megalakulásával, mindenben támogatja tevékenységét. — Mik a legfontosabb gazdasági feladatok? — Az egyik legnehezebb, hogy megfelelő tekintélyt vívjunk ki a szolgáltató ága­zatnak. Szeretnénk, ha nem­csak a szükségességét, ha­nem a munkáját is elis­mernék. A szükségességgel ugyanis eddig sem volt gond, elsősorban a színvona­lat, a minőséget érték bírá­latok. Abból indulunk ki, mindenképpen meg lehet ezt a tekintélyt, ezt az elis­mertséget teremteni. Ehhez azonban megfelelő VII. öt­éves tervi gazdaságpolitikai koncepciót szükséges megfo­galmazni! Azt persze min­denképpen figyelembe kell vennünk, hogy az állami költségvetés most mit bír el. Van ugyanis a vállala­toknál saját fejlesztési alap, ez azonban jelen pillanat­ban a szintentartáshoz sem elég, nemhogy a továbbfej­lesztéshez. — Akkor mit tervez a pártbizottság? — Sokat segíthet, ha si­kerül egy „hadra fogható” csapatot kialakítani politikai szempontból. Sok függ a vállalatokat irányító megyei, városi tanácstól is. Pártbi­zottságunk azt szeretné, hogy sehol senki se mond­hassa a szolgáltató ágazat vállalatairól: „majd meglát­juk. mit tehetünk ... csak várjanak”. Mi ugyan pénzt nem tudunk adni, vállaljuk azonban a nagyobb odafi­gyelést, segítséget, a gazda­ságpolitikai irányító mun­kát, amelynek révén megte­remtjük a változás föltétele­it. Természetesen úgy, hogy közben nem avatkozunk be a gazdasági egységék mun- káiába. Az alapszervezetek azonban olyan politikai tá­mogatást kapnak tőlünk, amely ezt megkönnyíti. — Kire kívánnak támasz­kodni ? — Meg szeretnénk nyerni mind a háromezer dolgozót. Ennek igen nagy a 'közhan­gulati hatása, hiszen akkor, amikor luk van az úttesten, nincs meleg víz, nem készül el időre a tisztítás, azonnal szidják az ingatlankezelő, a városgazdálkodási vállalatot, a Patyolatot és így tovább. Ezért van szükség hallatla­nul nagy politikai érzékeny­ségre, megfelelő információs hólázatra. Ne az újságból kerüljenek a gondok és a porblémák a pártbizottság asztalára, hanem belülről. Most. majd egységesebben, egyértelműbben határozzuk meg a feladatokat, ez azon­ban a következetesebb szá­monkéréssel is együttjár — mondta Herke Miklós párt­bizottsági titkár befejezésül. L. G. PIACI KÖRKÉP Nyári ár Egy 2,20-as tojást sem le­hetett leejteni a tegnapi ka­posvári hetipiac tumultusá­ban. Busás volt a választék, gyorsan híztak a szatyrok. A 24—26 forintos sárga- és gö­rögdinnyét jobbára még csak kívánós kismamáknak vették. Egyedül a Zöldért­nél kínálták 20-ért. Ugyan­itt ugyanennyibe került a satnya zöldalma, melyet vi­szont a termelők 14-ért is mértek. A gyümölcspiac legdrá­gább ínyencsége a kajszi- és fflanciabarack, amelynek javáért 40 forintot kértek. Kelendőbb volt a 15—20 fo­rintos apróbb-nagyobb kör­te. Ennyiért láthattunk meggyét is. Szerény ízél- roényt ígért a 12 forintos egres és az alig drágább ri­bizli. 15-ért tehettünk szert egy literes üvegnyi málná­ra. Beérett a kiskertek sza­badföldi zöldségtermése, így már elfogadhatóbb áron kaptunk főzeléknekvalót. 7 forint a szemrevaló burgo­nya, 6 a fejes káposzta. Egy meglehetős tököt 7-ért aján­lottak. A legtöbb helyen 15 forintot kértek a zöldbabért. Több háziasszony rossz viccre gyanakodott egy alighügrónyi fejtett bab 18 forintos ára hallatán. 6—8 forint volt a salátauborka, 10 a kovászolnivaló, 14 a sa­vanyúsághoz használt apró. Az évszakhoz képest méltán drágállották a vegyes zöld­ség csomonkénti 8 forintos árát. Nem elérhetetlen fogás már a lecsó. A zöldpaprika kilónkénti ára 10 és 30 fo­rint között változott. A pa­radicsom zömét 34—36-ért tukmálták. A hagyma cso­mója és egy fej közepes méretű karfiol egyaránt 6 forint. Bőséges volt a fölho­zatal a 100—120 forintos ró­kagombából. 40-ért fordult elő galambica. 100-ért sam­pinyon. Gyér volt a baromfipiac kínálata:, mégis szolídak maradtak az árak. Egy el­csigázott tyúkért 100-at sem akartak megadni, egy lerá­gott tarajú ikakas 120-ért várt vevőre, 55 forint a pe- csenyecsiirlke kilója. Válto­zatlanul kelendő volt a friss balatoni keszeg 20-ért. A virágárusok kétségbe­esetten igyekeztek följebb tornászni az árakat, ám ke­vés sikerrel. 4—5 forint volt a kardvirág és a szegfű szá­la. 8 a margaréta s a le­gényrózsa csokra. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents