Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
Június egyik vasárnapján, a rózsaszüret idején minden évben megválasztják Bulgáriában a rózsakirálynőt. A színpompás ünnepségnek mindig sok a bel- és külföldi látogatója. Mikrofilmes adattárolás A számítógéppel feldolgozott adatok közvetlen mikrofilmes rögzítésére a Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. úgynevezett COM-rendszert hozott létre a közelmúltban. A vállalat új szolgáltatása névén lehetőivé válik, hogy a számítógéppel feldolgozott adatokról — papírra történő kiírás nélkül — közvetlenül a mágnesszalagról készítsék el a mikrofilmet. Ez a megoldás a rendszeresen sok adatot feldolgozó vállalatok számára fontos. Náluk ugyanis már komoly gondot okoz a számítógépes feldolgozás után kinyomtatott papír tárolása. Többnyire ilyen célra külön raktárát kell létrehozniuk, hogy a papírhalmazt elhelyezhessék. Ezt a költséges megoldást kívánja a Datorg a mikrofilmes adatrögzítéssel helyettesíteni. A COM-rendszer révén ugyanis levelezőlap nagyságú mikrofilm lapon — a kicsinyítés arányától és telítettségétől függően — átlagosat- 150—200 A3-as oldalnak megfelelő táblázat helyezhető el. Ez azt jelenti, hogy egy teherautónyi terjedelmű papírra kinyomtatott adat elhelyezhető egy dossziéban elférő mikrofiilm-lapokon. A COM-rendszer segítségével mintegy 95 százalékos helymegtakarítás érhető el. A COM-rendszer létrehozásához a Datorg a Központi Fizikai Kutató Intézettel és a Volán Elektronika számítástechnikai leányvállalattal gazdasági társaságot szervezett. A társaság a berendezéseket az Agfa bécsi leány- vállalatától szerezte be. A külföldi vállalat a gépeket egyéviig díjtalanul a magyar partnerek rendelkezésére bocsátja, s ha azok beválnak, akkor fizetik ki a vételárat. Az Agfa az első ilyen kelet-európai referenciaüzem létrehozása érdekében vállalt ilyen kedvező feltételeket. A gazdasági társaság — miivel anyagi lehetőségei szűkösek — így tudta megteremteni a COM- rendszer bevezetéséhez szükséges technikai feltételeket. Az egész rendszer működtetéséhez a Központi Fizikai Kutató Intézet bizosítja a a számítógépet. GYORSÍRÓGÉP A Velotype nevű holland írógéppel percenként ezer betű sebességgel lehet írni, A gyártó cég szerint ez világrekord. Ez a gép azonban jobbára nem betűket, hanem — miként a gyorsírásban szokás — szótagdkat ír le. Billentyűzetét úgy alakították ki, hogy a kéz .mozgása a lehető legkisebb legyen, s egyforma teher háruljon a két kézre. Három mezőre oszlik: a bal oldali mezőben a szótagkezdő, a jobb oldaliban a szótiaigvégi mássalhangzók billentyűi találhatók. A középső mezőben helyezték el a magánhangzókat. A leggyakoribb mássalhangzókat szétosztották a bal és a jobb mező között. A gépben levő mikroprocesszor bizonyos fajlta sorrendi hibákat kiigazít. Közlekedés szonda nélkül Fülrepesztő fékcsikorgás és a motor túipörgetése — szinte elviselhetetlen a belgrádi utcák közlekedési zaja. A hipermodern kétkerekű csodamotorok nyolcvan km/óra feletti sebességgel száguldanak a város kellős közepén. Közlekedni — gyalogosnak, autósnak egyaránt — veszélyes, bizonytalan kimenetelű kaland Belgrád- ban. A gyalogosok, úgy látszik, fogadalmat tetteik arra, hogy kizárólag a lámpa tilos jelzésénél kelnek át a zebrán az utca túloldalára. A taxisofőrök legtöbbje valószínűleg nem is sejti, mire való az irónyjelző. A gépjárművezetők reakciója egy- egy közlekedési helyzetben teljesen kiszámíthatatlan. Magúik a jugoszlávok is beismerik: nem ők vinnék el a pálmát a közlekedési morál világversenyén. Évi átlagban ötezer súlyos közlekedési baleset történik Jugoszláviában — több, mint Európa bármelyik más országában. Szerbiában — ahol talán a hat jugoszláv köztársaság és két autonóm tartomány közül legmagasabb a közlekedési ballesetek száma — tavaly 1280 halállal végződő szerencsétlenség történt. A balesetek elsődleges oka, hogy a járművezetők, elsősorban a teherautó-sofőrök, kaimionosok „kissé” alkoholos állapotban is a volánhoz ülnek. Jugoszlávia ama kevés ország közé tartozik, ahol a közlekedési rendőrök nem használhatják a szondát. Az ittas vezetésiért egyébként 25 ezer dinár pénzbírság szabható ki. Legalább 10 évi börtönbüntetés jár azért, ha az ittas vezető súlyos, esetleg halálos balesetet okoz. A legtöbb baleset nyáron történik, amikor nyugatról kelet felé megindul a hazalátogató vendégmunkások áradata. Hosszú út áll mögöttük, fáradtak és az utak állapota sem mindenütt jó: az, út jelzések sók helyen kopottak és az útjavítások is n éh ezi tik a z egy enletes haladást. A Zágráb—Belgrad között jelenleg épülőben levő négyszáz kilométer hosszú autópálya, ha elkészül, sókat segít majd ezen a helyzeten. Az autósztrádából azonban eddig mintegy 150 kilométeres szákasz készült csak. el, s jelenleg bizonytalan, lesz-e pénz a folytatásra. A balesetek egy részét az elhasznált, de a krónikus hiány miatt ki cserélhetetlen alkatrészek meghibásodása okozza. Az illetékesek ezért most azt tervezik, hogy valamilyen formában kötelezik a hat jugoszláv autógyárat a megfelelő mennyiségű alkatrész előállítására. Űj közlekedésbiztonsági rendszabályokat is fontolgatnak. Szegő Ágnes Megkezdődött a paradicsom feldolgozása A legnagyobb mennyiségű tartósítóipari „alapanyag”, a paradicsom első ' tétedéinek földolgozása megkezdődött; a konzerviparban a jövő héten mindenütt hozzálátnak a termés átvételéhez és tartósításához. A konzervipar vállalatai 300 ezer tonna paradicsom átvételét tervezik. A növény terméskilátásai azonban, a hosszabb ideje tartó szárazság miatt, valamelyest csökkentek, így a tervezettnél várhatóan kevesebb termék kerülhet a feldolgozó gépsorokra. A végleges eredmény aizomban még korántsem biztos, a hozamok tekintetében nem dőlt el semmi, hiszen a. növény októberben, az úgynevezett harmadik kötésnél, még jó termést hozhat, és ez ellensúlyozhatja a legkorábban beérő fajtáknál mutatkozott kiesést. Ám ha karai fagyok járnak maijd a növényekre, akkor a késő ősszel kapcsolatos remények szertefoszlanák. Az országban tizennégy gyárban dolgoznak fel paradicsomot; ebből tizenkét helyen sűrítményt állítanak elő, két üzemben pedig úgynevezett vegyes savanyúságot készítenék, jórészt exportra. A legnagyobb feldolgozóüzem a hatvani , gyár, amely egymaga 55 ezer tonna paradicsom feldolgozására képes. Teljesítményben nem sokkal marad mögötte a 45 ezer tonnás kecskeméti és a 40 ezer tonnás debreceni üzem. A gyárak a sűrítmény 80 százalékát exportmegrendelésre kés,zítik, az árunak mintegy 35—40 százaléka a konvertibilis elszámolású piacokra kerül. Nagy mennyiséget rendelnek a szocialista országok kereskedelmi vállalatai, a külföldre szánt készítmények 40—45 százalékát. Az ipar közvetlen lakossági ellátásra is ad paradicsomot. A Debreceni Konzervgyárnak 18, a nyíregyházinak és a szegedinek például 2-2 közvetlen ellátású zöldségboltja van, ezeket rendszeresen feltöltik friss áruval, így paradicsommal is. Az ipar a nagyüzemi termelőkkel földolgozásra leszerződött tételek egy részét, amennyiben igény van rá, átadja a nagykereskedelmi vállalatoknak, ezzel is biztosítva a lakosság folyamatos ellátását. Lehetővé teszik a nagyüzemi partnerek számára azt is, hogy a leszerződött paradicsom egy részét szintén közvetlenül a piacra vigyék; a konzervipar ily módon a várt alapanyag néhány 'százalékától ugyan elesik, de nem szenvednek kárt a téeszeknek a közvetlen értékesítéshez fűződő érdekei. A jobb termőhelyi adottságú vidékeken a paradicsom 50—60 tonnát ad hektáronként, az átlagos teljesítmények ettől természetesen jóval elmaradnak. Több év átlagát tekintve 29—30—31 tonnás hozamok alakulnak ki. Június egyik vasárnapján, a rózSaszürqt idejién minden évben megválasztják Búlgá- riálbao a rózsakirálynőf. A színpompás ünnepségnek mindig sok a bel- és külföldi látogatója. A ceremónia szereplőd és vendégei az idén a kazanla- ki rózsaintézetnél találkoztak. A reggeli napfény körülölelte a népviseletbe öltözött és rózsakoszorúkkal ékesített lányok tarkaságát. Vidám ének közepette megérkeztek a felvirágzott kocáik, lovaik ugyancsak rózsákoszorúvál díszítve. Jöttek a tánccsoportok: lányok és gyermekek, ruhájukon, hajukban, kezükben mind, mind rózsa. _ Végül feltűnt, természetesen rózsákat hintve a legszebb lány — a ró- zsakirálynő,. Fiatal fiúk rózsavizet szórtak a vendégekre, körtánc kezdődött, majd meglódult a tömeg, és énekelve vonult végig a város utcáin. Szinte az egész Ka- zanlak részt vett ezen a hagyományos bolgár ünnepen. Csudami r bolgár író így ír a virágok királynőjéről: csillognak, az ember meg- részegül az illattól. A levegő tiszta és átlátszó: tisztáin kivehetők • a távoli Balkánhegység fenyvesei. Milevo a Sznedna Gora hegység lábánál fekszik. A szedőiknek azonban nincs idejük a táj szépségében gyönyörködni: napkeltéig mindent le kell szedniük. A 80 éves Sijka Mnavova így indokolja a sietségeit: „Miért ilyen korán kéll ezt a munkát elvégezni ? Hát azért, mert ilyenkor a legfrissebb és legaromásahb a rózsa, s ha harmatos vagy megázott, még inkább! Ebből lesz a legjobb rózsaolaj. Az én időmben az emberek mündig egyet kortyoltak a friss rózsaolajiból. Én magam is, ha nyugtalan vagyok, iszom egy kevés rózsavizet — ez mindig megnyugtat!” Késő délután kerülünk a Mitévőtől 5 km-re fekvő olajgyárba. Itt átható még csak az illat! Egész nap ömlik ide a rózsaf olyam.. A tartályok színűidig megtelnek. Derekas munka, folyik: reggelig az egész napi termést fel keli dolgozni illatos arannyá, rózsaolajjá. Miso Manev, a Parfüm- és Illóolaj Intézet technológusa, aki a szállítmányokat ellenőrzi, elmondja, hogy a bolgár rózsaolajat a viliág valamennyi illatszer gyára kiváló minőségűnek ismeri el. Kis részéből illóolaj készül, a nagyobb rész valamennyi parfüimféleség alapanyaga. Legnagyobb . előnye, : hogy tartós illatot kölcsönöz a parfümnek, ezért rendkívül keresett. Legfőbb vásárlói Franciaország, Japán, az NSZK, az Egyesült Államok és Kanada illatszergyárai. A rózsa nemcsak a szerelem virága, hanem fontos valutaszerző forrása is Bulgáriának. Sana Dimitrova „Majd minden szerző Kis- Ázsiát nevezi őshazájának. Az olajirózsa tudományos neve Rosa Damascena, azaz damaszkuszi rózsa. Talán, nem a legszebb a rózsák között, virágjai nem tündökölnek, de a csodás hangú fülemüle sem a legszínesebb madár.” Az olajrózsia a 17. században került Bulgáriába, és Klaizanlak és Karlovo völgyeiben találta meg a legkedvezőbb fejlődési feltételeket. Azóta Rózsavölgyinek nevezik ezít a vidéket. A Balkán-hegység hegyláncai a hideg északi szelektől, a Szredna Gora hegyei a dél fonrósága ellen viédi a tájat. Az Európában évente előállított 1650 kg rózsaolaj több mint a fele, 850 kg Klazan- lafcból származik. Kazanla- kot ezért nevezik „európai Egy május végi reggelen szédítő rózsailliattail köszönt bennünket a Kazanlakitól 10 ■km re fekvő . Mdáevo falu, tiszta a levegő, könnyű szellő lengedez. Rózsalevelökkel színülitlg rakott kocsik jönnék velünk szembe, Sürget a munka — a Rózsa-völgyben 20 nap alatt le kell szedni, összegyűjteni és a közeli oilajlepánlöba szállítani a szirmokat. A falúban, figyelmeztettek: „Keljetek fel a szedőikkel együtt 4 órakor, nehogy elmulasszátok a harmatot!” A rózsaföddak a falutól délre fekszenek. A nap első sugarai mér a vdrágmezőkön találnak bennünket. A látvánnyal egyszerűen nem lehet betelni — rózsatenger, sehol egy tenyérnyi zöld, a harmatos eppek kristályként Kasmírnak”, a „Rózsák hazájának”. FÉRFIAKNAK ÖLTÖNYVÁSÁR a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat munkaruházati boltjában: Siófok, Petőfi sétány 2, Az öltönyök reklámáron, 1990 forintért kaphatók, amíg a készlet tart. (94106) Rózsaszüret Bulgáriában
