Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
NAPRAKÉSZ ADATOK Hátteret adó melléküzemágak FAFELDOLGOZÁS EGYEDI TERVEK ALAPJÁN Ha az előző tarvidőiszak- ban, az egyedi rendezés során nem fejlesztik céltudatosfan az ipari tervékenyisié- get a taibfi Béke Termelőszövetkezetben, akkor mosit isimét n'aigy baj lenne a gazdasággal . Különböző megfő- galmazásibab sok szó esik mostanában énről a szövetkezetben. Az aratás a vége felé közeledik, és az egyik fő növény, a mintegy ezernégyszáz hektárnyi kalászos gabona ismét a tervezettnél gyengébben fizet. Azért ismét, mert egymás után ez a második év, amikor a jelentős árunövényből a számítottnál kevesebb terem. Ebben a szövetkezetben különös figyelmet fordítanak air- ra, hogy egyrészt keressék a veszteségeik ellensúlyozásának módjait, másrészt kiderítsék a gyengébb termés okait. A fajtákra és a legkisebb technológiai műveletre is kiterjedő elemzések készülnék, hogy kiderítsék: mi az. amiit a jobb termés érdekében az ember tehet. Egyszóval niem csupán a kedvezőtlen őszre, a tavaszi asizályna hivatkoznak, hanem önkritikusan szembenézve ömmaigulktkai, keresik munka jtuk hibáit; ha ismétlődnek majd a mostoha természeti viszonyok', mit kell tenni a kiesés mérséklésiéért. A veszteségeik miértjére nősülő megállapítás: a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági nagyüzemeknek gazdálkodásuk megszilárdításához elengedhetetlenül szükségük van melléküzem- ági, ipani tevékenységre. Az elmúlt tervidőszak kiemelten fontos törekvése volt itt a biztonságot adó ipari tevékenység alapjainak megteremtése. A több lépcsőiben, folyamatosán végrehajtott fejlesztések során először a guimiabroncs-f utózó üzemet alakították ki, majd létrehoztak egy importot pótló, korszerű gumiihemger-felúji- tó üzemet, és most elkészült egy minden igényt kielégítő, modern fafeldolgozó üzem. Alki valamikor járt a bá- bonymegyeri állattenyésztési telepen, ma nem ismerne rá. A mintegy húszmillió forintos fejlesztés eredményeként a hajdan volt istállókból tágas, világos üzemcsar- no'fcok lettek, a valamikori julhhodályiból modern fafeldolgozó, korszerű gépekkel. Most folyik a próbaüzem. Egyetlen szó határoz meg minden cselekvést: a minőség. „Magas fokon feldolgozott, minőségi igényeket kielégítő termékeket kell gyártanunk” — ez az elhatározás vezet mindent. Ennek érdekében kerestek .kapcsolatot az Ipar- művészeti Főiskolával, és együttműködési megállapodásit kötöttek formatervezett termékek, belső berendezések gyártására. Emellett természetesen gyártanak bútor- alapanyagot, egyedi megrendelésre olyan hiánycikkeket, mint például a kerti pad, az előszobaifal vagy a könyvespolc. Most például nyugatnémet exportra tapétázóasz- taltíkat készítenek. A terv szerint évente öt- hét ezer köbméter fát dolgoznak fel, és mintegy har- minomiillió forint értéket állítanak elő. Ez az év a kezdés, a piadkutatás éve. De már ez a tevékenység is segít abban, hogy mérséklődjenek a mezőgazdasági termelésben, a kalászos gabonákban keletkezett veszteségeik. Vörös Márta keresett válasz, a következtetések, hosszabb távra szóló tanulságot adnak. Am a kiesést most kell pótolni.. És ennél a pontnál bukkan elő a bevezetőiben említett gondolat, a hovatovább gazdasági törvényszerűségnek miSzámítógép válaszol a tanácselnöknek Féltett kincset sem mutatnak meg olyan örömmel, mint dr. BaTna Lajos, a Kaposvári Városi Tanács pénzügyi osztályának . vezetője az IBM családba tartozó PC 420 XT középnagyságú számítógépet és tartozékait. Somogybán ez az első, mely a .pénzügyi, a számviteli munkát hivatott megkönnyíteni. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala három megyét jelölt ki számítógépes kísérletre. Somogy vállalta a számviteli és pénzügyi terület gépre vitelét, s nagy megtiszteltetés, .hogy a megyei pénzügyi osztály Kaposvárt választotta ki a megvalósításra. A másik két megye más területek számítógépre vitelével kísérletezik. A programokat és a tapasztalatokat később majd kicseréljük. — Mi .indokolja ezt a kísérletet? — Január elseje óta megnőtt az önállóság a tanácsi gazdálkodásban. Minden eddiginél fontosabb a pontos információ — mondta dr. Barna Lajos. — Gyakorlatban a régi információs rendszer ezt már nem tette tehetőmé. A középnagyságú számiitógép használata azonban. igen. A városi tanács 1985-től kezdve készült erre. Kétmillió forintot fordítunk két ilyen típusú gépre. A megyei tanács is támogat bennünket, mert a két gép csaknem hárommillióba kerül. ök álltáik a program elkészítésének a költségeit is. Mi embereket képeztünk ki, most készül a gépterem, ahol majd nyugodt körülmények között lehet dolgozni. Kovács Veronika, a pénzügyi osztály költségvetési csoportvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy az In- terprint Reklám-Piropagainda Szolgáltató Kisszövetkezet számításteehnikjai részlege készítette el. a programot a géphez a megyei és a városi pénzügyi szakemberek segítségével. Különösen sokat jelentett az az útmutatás, amelyet Mikié Vilmosné, a megyei tanács pénzügyi osztályának dolgozója adott a programhoz. — Mi a gép használatba vételének pontos menetrendje? — A gép a programmal együtt a napokban érkezett meg Budapestről. Most nekilátunk a program tesztelésének. Január 1-jétől munkába fogjuk a gépet. Ettől kezdve már az adóval kapcsolatos . adaitokjat is a gépben tároljuk — mondta dr. Barna Lajos. — Miikor érkezik meg a második gép? — Szeptemberben; s a terviek szerint a termelés-ellá- tás-felüigyeleti osztály területének, elsősorban a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek az adatait visszük fel rá. A számítástechnikai munka irányítója Tóth György- né, ő azonban most szabadságon van, s a költségvetési csoportvezető mutatta meg, hogyan működik a PC 420 XT. Úttörő kísérlet Kaposváron — Most elsőként a tanácsi gazdálkodás kerül a gépre — magyarázta Kovács Veronika. — A mostani pénzügyi rendszerben lényeges, hoigy szinte naprakész adtaink legyenek a városi tanács pénzügyi lehetőségeiről. Szeptembertől már így lesz. A pesti szervezet emberei leutaznak Kaposvárra, s közös munkával kijavítjuk a hibákat. Eddig ugyanis fiktív adatokkal dolgozott a gép, most már valósakat táplálunk be. — Mi kerül, még a gépre? — A városi tanács irányítása alá tartozó intézmények adatai. így az éves költségvetés előirányzatai, aztán a kiutalt havi támogatások összegei. Fontos a tanácsi fejlesztések betáplálása. így például, ha a tanácselnök megkérdi, mennyit fordítottunk erre vagy arra a lakótelepre, a gép segítségével azonnal tudunk válaszolni. Üttörő munkára vállalkoztak a kaposváriak. Jóleső érzéssel beszélt erről dr. Barna Lajos osztályvezető: — Régóta vártuk már ezt a pénzügyi osztály részéről. Ha a mostani kísérlet bevá1- liik. ha kedvező az eredmény — már most úgy tetszik, hogy az — akikor máshol is a 1 ka inte zhait j ák. Lajos Géza FELÚJÍTÁS UTÁN Ismét termel a péti műtrágyagyár Nagyjavítás után ismét termel Péten a Nitrogén- művek nagy kapacitású műtrágyagyára, amelyben az üzem fennállása óta a legalaposabb felújítást végezték el. Hairmiin-chat napra állították le a gépeket, berendezéseket, és 10 vállalat mintegy 2000 dolgozója vett részt a nagyjajviításban. Az egyes egységek szerelésének irányítására eljöttek a gyártó cégeik szakemberei is, így a francia Dresser, ,a belga Carnoy, az NSZK-,beli Siemens szakértői, valamint a;z NDK-ibeli piesteritzi vegyi kombinát karbantartói. A magyar vállalatok közül kulcisfieládaitokjat kapott és oldott meg a Vegyépszer, amelynek 2.00 szakembere a nagyjavítás teljes ideje alatt Péten tevékenykedett. Valamennyi munkájukat határidő alatt végezték el. Jelentős szerepük volt több fontos üzemrész felújításában, és a 33 méter széles, 20 méter magas ammóniatároló újraszigetelésében is. Ez az óriás tartály egyszerre 10 ezer tonna ammóniát raktároz —30 Celsius fokon. Mivel a Vegyépszer a szokásos műszaki megoldás helyett új módszert alkalmazott, sikerült a szigietelőmunka időtartamát több hónapról két hétre lerövidíteni. A szerelők az utolsó simít ásoklat végzik — alumíniumborítással látják el a tárolót — miközben a tartályt már töltik ammóniával. összességében félmilliárd forint értékű karbantartási és felújítási munkát végezték a péti kettes számú gyárban, amely a legnagyobb házai műtrágyagyár termelésének kétharmadát adja. A munkálatok egy részét két év múlvia meg keli ismételni, de például az ammónia- tároló szigetelése 10 évre garantálja a zavartalan üzemelést. Emellett a nagyjavítás végeztével javul a termelés hatékonysága és csökken az energiafelhasználás. Számítások szerint a karbantartást, felújítást követően csupán a földgázfelhasználás mérséklésével mintegy 100 millió forint ta- karíithátó meg. Barangolás a burgonya körül Á hahánokföldjén Az agronómusasszony, Horváth Gyuláné Veiké Le- várén, azaz Nagyl'évárdon, a habánolk földjén is az esőről beszólt. Kimutatásokat tett elém az asztalra. Májusban alig volt 34 milliméter csapadék. Júliusban ugyan esett 103 milliméter, de három nap alatt, s többet ártott a burgonyának, mint amennyit használt. Két évvel ezelőtt volt hasonló időjárás náluk, Nyugat-Szlovákiában, s akkor bizony nagyon rossz volt a. termés. Június a burgonya fejlődésének meghatározó hónapja. Ha van elegendő csapadék, akikor szépen fejlődhet a növény, ha nincs, akkor bizony meglehetősen elsizo- morítóak a kilátások. S hogy a panaszoknak legyen folytatása, csakamar kiderül, helyenként a fitoftóra is felütötte a fejét. A habánok földjén 340 hektáron termesztenék burgonyát, ebből 270 hektáron a Somogyi Burgonyatermesztési Rendszer tagjaiként ültettek el desi- rét. Az itteni állami gazdaságban is kedvezőek a tapasztalatok a rendszerről, és ezt hallottam a sast:in,i állami gazdaság igazgatójától, Jön Kratkytól is. Sasiin (Sasvár) a magyar történelemben is fontos szerepet játszott. Lothairdingiai Ferenc 1746-ban itt alapította meg Magyarország első manufaktúráját. A vászonszövő üzemben öt—Ihat száz munkást is foglalkoztattak. Az ötezer lakost számláló községben található egyébként Szlovákia egyik legnagyobb késő barokk temploma. Ma is jelentős búcsújáróhely. Nagy forgalma van az itteni állami gazdaságnak. A nagyatádi rendszernek Szlovákiában ők a házigazdái. A négyezerszáz hektáros gazdaság sóikban hasonlít a nagyatádihoz. Jelentős vadás ^területük van, s szántóföldjeik ugyanúgy homokos talajon találhatók, mint a dél-somogyiaké. Főképpen rozzsal és zöldtakarmánnyal foglalkoznak. A burgonya termőterületük tíz százalékán honos. Alakulásuk évében, 1960-ban még csak 150 hektáron termesztették, mert nem voltak megfelelő gépparkkal fölszerelve. Ma 340 hektáruk van, melyből 280 hektár desiré, melyet a somogyi rendszer honosított meg náluk még 1979-ben. Ján Kratky elmondja, hogy a környékükön sokan voltak, akik nem bíztak ennek a rendszernek ai szlovákiai sikerében. Az idő azonban nem a kétkedőket igazolta. Csupán az ő járásukban 850 hektáron érdekelt a rendszer. — Az imént arról beszélt, hogy a hatvanas években a gépek hiánya miatt termesztettek kis területen burgonyát. Segített-e a gondok orvoslásában a somogyi rendszer? — Mii elsősorban csehszlovák gépéket használunk az ültetésihez, NDK-kombájmo- kat a betakarításhoz és vannak speciális bákháttol tő gépeink Hollandiából. A rendszer sokat segít nekünk a holland gépek alkatrészellátásában, ugyanis nálunk nehéz a beszerzés. Ha gondban vagyunk, akkor Nagyatádról a lehető legrövidebb idő alatt megkapjuk a kért részegységet. — Szlovákiában járva szinte mindenütt dicsérték az önök által Solamum-sis- temmek nevezett Somogyi Burgonyatermesztési Rendszert. Valóban ennyire felhőtlen lenne a kapcsolat? — Természetesen vannak problémáink. Az utóbbi három évben varasodik a krumpli, s ez ellen gyorsan és közösen kellene tenni valamit. Mii a nagyatádiakkal nagyon jól megértjük egymást, ám a közvetítő külkereskedelmi vállalatuk, az Agroiimyest már nehézkesen mozdul. Jó lenne, ha rugalmasabban alkalmazkodnának a napi gondokhoz. Az már részben a mi gondunk, hogy a rendszer tagjai szétszórva találhatók országunkban. Sóikkal kedvezőbb lenne, ha egyetlen térségben dolgoznának mondjuk 1000— 1200 hektáron, Szlovákiában is elmondták, hogy nekik is vannak értékesítési gondjaik, főképpen a korai fajtáknál, s hogy bizonyos esetekben csak az állalmi dotáció segít. Útűink során éppen ezért nem az összpontosításra törekedtünk. Csupán villanásnyi -képet közvetíteni egy hazai burgonyatermesztési rendszer külhoni sikeréről. Bizonyságul annak, hogy a magyar burgonyát érmés illésnek nem a fajták, a technológia és a gépesítés hiánya miatt vannak gondjai. Nagy Jenő
