Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

MOSZKVA Értékelik Reagan válaszát Szovjet—török kormányfői tárgyalások Moszkvában. A képen balra a szovjet küldöttség Nyikoláj Rizskov vezetésével, joibbra pedig a török delegáció Turgut Özallal az élen A javaslatok visszhangja A Mihail. Gorbacsov vla- gyivasztofci beszédében meg­fogalmazott javaslat okkal, a Szovjetuniónak az Egyesült Államokhoz, Kínához, illetve Japánhoz fűződő viszonyá­val foglalkozott keddi sajtó- értekezletén Gennagyij Ge- raszamov, a szovjet külügy­minisztérium saijtófőosztá- lyánák vezetője. A külügyi szóvivő közöl­te, hogy a szovjet fél gon­dosan tanulmányozza Reagan elnöknek azt a vátaszüzene- tét, amelyet Hartmain nagy­követ szombaton adott át Se- vardnadze külügyminiszter­nél:. Ennek kapósán utalt a genfi csúcstalálkozón kiala­kított megállapodásokra, hangsúlyozva a kompromisz- szuimok szükségességét. Ter­mészetesen mindkét fél aka­ratára szükség van, s a Szov­jetunió így is már jócskán elébe ment Washingtonnak — hangoztatta. Ugyanakkor nem közölt részleteket a le­vél tantali'miából, csak utalt a New York Times értesülé­seire, nem cáfolva, de nem is erősítve meg azokat. Geraszimov hangsúlyozta: a Szovjetunió nagymérték­ben szeretne javítani a szov­jet—kínai kapcsolatokon, s utalt a vlagyivosztoki be­szédben megfogalmazott, a kínai félhez intézett javasla­tokra. Ezt a rendezést szol­gálják a szovjet—mongol tárgyalások is. A nyugatnémet hírközlés az ázsiai1—csendes-óceáni tér­ségre vonatkozó új szov­jet elképzelések első átfogó megfogalima zásának tartja Mihail • Gorbacsov vlagyi- vosztofci beszédét, amely a mértékadó nagy újságok vé­leménye szerint elsősorban a Kínával való kapcsolatok további javítását szolgálta. Bár a beszéd tartalmát ve­zető helyen közlő lapok már cílméilkiben is kiemelik az Afganisztániból való szovjet csapatkivonások bejelenté­sét, ennek hatását az első kommentárok eltérően, illet­ve fenntartásokkal fogadják. A konzervatív Die Welt első oldalas tudósításában megállapítja: az SZKP KB főtitkára nagystílű közeledé­si gesztust tett Kína irányá­ban, amikor előzetesen je­lezte hat afganisztáni szov­jet katonái ezred ez év vé­géig történő kivonását. A ■lap ugyancsak nagystílűnek tartja azt a közlést is, hogy a Szovjetunió jelenleg tár­gyal Mongóliával a kínait— mongol határon állomásozó szovjet katonai erők jelenté­keny részének kivonásáról. A Die Welt szintén első oldalas hírmagyarázata sze­rint Mihail Gorbacsov be­szédével ablakot nyitott a Kelet irányéba, még ha Af­ganisztán esetében ajánlata jelképes értékű is. A szerző a Szovjetunió új keleti kez­deményezését — akárcsak a Nyugatnak címzett javasla­tait — összefüggésbe hozza MosiZkvának a fegyverkezési kiadások leszorítására, a népgazdaság fejlesztésére és korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseivel, s megálla­pítja: ez kétségtelenül egy­bevág a kínai vezetés érde­keivel is. Ezzel ellentétben a Frank­furter Rundschau szerkesz­tőségi jegyzetének szerzője lekicsinyl! az Afganisztáninál kapcsolatos szovjet ajánlat fontosságát, tagadva a kez­deményezés politikai béke­gesztus jellegét, csakúgy, 'mint a bonni külügyminisz­tériumhoz közel állónak te­kintett General-Anzeiger ve­zércikke. Libanoni mtrénjrlefek Kedden délelőtt egy 75 ■kilagnamiminyi robbanó­anyaggal ■ megpakolt Re­nault—12-es repült a leve­gőbe Nyugat-Bejrútban, nem messze a főváros két részét összekötő egyik átjárótól. A merénylet ki tervelőd biztosra menték: a robbanóanyag mellé 120 mm-es lövedéke­ket is hozzákapcsolták. A robbantás a forgalmas vá­rosnegyedben legalább 30 ember halálát okozta, 170-en pedig megsebesültek. A bej­rúti rádióadók szünet nélkül véradásra' szólítják föl a la­kosságot, a kórházak meg­telték. .. (A robbanás okoz­ta anyagi kár milliókra' te­hető.) A hétfői kelet-bejrúti me­rénylet — az Ain el Rum- maineh negyedben robbant egy 200 kilogramimmyi rob­banóanyaggal megrakott 450- es Mercedes — halálos áldo­zatainak számai 35-re emel­kedett. A merényleteket kivétel nélkül minden politikai ve­zető elítélte — azzal a kü­lönbséggel, hogy a jobboldali sajtó és a politikusok Szí­ria libanoni kudarcának el­ismerését látják a mészár­lásban. BT-ÜLÉS Ortega felszólalása Dániel Ortega, Nicaragua elnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólí­tottá az Egyesült Államokat, hogy engedelmeskedjék a hágai nemzetközi bíróság ■júniusi döntésének és hagy­jon föl a Nicaragua elleni agresszióval. A hágai bíró­ság, mint ismeretes:, a nem­zetközi joggal ellentétesnek minősítette az amerikai be­avatkozást. A tanács rendkívüli ülé­sének összehívását Nicara­gua kérte s maga az ország államfője, Daniel Ortega je­lentkezett felszólalásra. Or­tega szombat óta tartózko­dik a világszervezet székhe­lyén. DEL-ÁFRIKA Afgán remények Közös fellépést sürgetnek Denis Sassou-Nguesso, a Kongód Népi Köztársaság álilámfője, az Afrikai Egy­ségszervezet (AESZ) hétfőn ■Addisz Abebában megvá­lasztott új, soros elnöke a dél-afrikai apartheid-rend­szer elleni tevőleges fellé­pésire buzdította az afrikai országokat. — El kell határoznunk magunkat, de nem a preto­riai rezsimet bíráló szónok­latok megkettőzésére, hanem az ellene irányuló cselek­vésre, mindig és mindenütt. Ha az afrikai országok az apartheid elleni harcot dip­lomáciájuk állandó elemévé és a más országokkal foly­tatott együtt működés ük el­engedhetetlen feltételévé te­szik, akkor a világ országai másként ítélik mag pretoriai kapcsolataik tétjét — mon­dotta Sassou-Nguesso a kon­tinentális szervezet csúcsér­tekezletének nyitó napján. Kedd esti kommentárunk Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszéde minden bi­zonnyal még hosszú ideig té­ma lesz a politikusok és megfigyelők körében. S ez érthető is, taz SZKP KB fő­titkára a Szovjetunió ázsiai politikájának alaptételeit is­mertette, s emellett egy sor fontos konkrét javaslatot is tett a térségbeli feszültségek érzékelhető enyhítésére. Ilyen kiemelkedő jelentő­ségű például az a bejelen­tés, hogy Moszkva még az idén fölszerelésükkel együtt kivon hat ezredet az Afga­nisztánban ideiglenesen állo­másozó csapatkontingensek­ből. Föltehetően nem vélet­len a bejelentés időzítése, hi­szen Genfben épp most ül­nek le ismét a tárgyalóasz­talhoz Afganisztán és Pa­kisztán vezető diplomatái, hogy megpróbáljanak kiutat találni az Afganisztán körüli — Nyugaton még mestersé­gesen is szított — állapotok rendezéséhez. (Nem kurió­zum ugyan, de mindenkép­pen érdekes, hogy a megbe­szélések az ENSZ egyik fő­titkárhelyettesének közvetí­tésével folynak.) A svájci városban több éve tart már a két nagyhatalom viszonyát is beárnyékoló afganisztáni probléma politikai megoldá­sának kutatása. A rendezés­nek a kezdetektől egyértel­mű híve a kabuli vezetés és természetesen a Szovjetunió is. Ám igen sokáig, a főkép­pen Washington által gyá­molított iszlámábádi katonai rendszer destruktív magatar­tása miatt, eredmény nem mutatkozott. A legutóbbi forduló után azonban már mindkét rész­ről az óvatos optimizmus hangjai hallatszottak a hala­dást illetően. Ezeket támaszt­ják alá Doszt afgán külügy­miniszter szavai is, aki sze­rint hosszas vajúdás után megszülettek az alapok az előrelépésre. Az APN szov­jet hírügynökségnek adott nyilatkozatából megtudhat­juk: a négy alapdokumen­tum a többi között intézke­dik a két ország belügyeibe való kölcsönös be nem avat­kozásról, a nemzetközi ga­ranciákról, az afgán mene­kültek szabad hazatéréséről, s végül, de nem utolsó sor­ban a szovjet katonai egy­ségek kivonási tervéről. Nyilvánvaló, hogy a tár­gyalások csak mindkét fél őszinte és építő hozzáállása esetén vezethetnek sikerre. Az egyik oldalon ez a szán­dék biztosított; kérdés, meg- lesz-e ugyanez a másik ré­szen is? Mindenesetre a szov­jet részleges csapatkivonási tervet még Iszlámábádban is üdvözölték, felcsillantva ez­zel a halvány reményt. Ami viszont kevésbé örömteli: Washingtonban a Fehér Ház és a külügyminisztérium urai maximalisták: teljes csapatkivonást követelnek. Csak arról feledkeznek meg, hogy épp az amerikai dol­lármilliókból fegyverkező afgán ellenforradalmárok tá­madásai teszik egyelőre lehe­tetlenné követelésük teljesí­tését. Daróczi László SZOVJET GAZDASÁG Gyorsítási stratégia Mihail Gorbacsov főtitkár Vlagyivosztoki beszédét tel­jes terjedelmében közli a szovjet sajtó. Amit kiemel­nek: elsősorban az újabb nemzetközi javaslatok, vala­mint a gyorsítás programjá­val kapcsolatos megállapítá­sok, a szovjet Távol-Kelet fejlesztésével ■ kapcsolatos mozzanatok. A XXVII. kongresszus óta megtett utat értékelve az SZKP KB főtitkára utalt arra, hogy már ismertek az .első félévi népgazdasági ered­ményei, s már eljött a szá- monkénés ideje, mit és ho­gyan sikerült megvalósítani a kitűzött célokból. A ked­vező változások azonban nem minden ágazatra ter­jedtek ki — állapította meg. — Az örömteli és reményt- keltő előrelépést elsősorban a munkafegyelem, az állami és tervi egy elem megszilár­dítására hozott intézkedések révén sikerült elérni. Maga­sabb követelményeket állí­tottunk a tervek kidolgozása és teljesítése terén, a rend- teremtés tekintetében. Visz- szaszorítattuik az alkoholiz­must, és már mutatkoztak is a kedvezőbb eredmények :— mondta- Gorbacsov: Ugyanakkor utalt arra, hogy változatlanul zavarólag hat a termelés ütemének ki­egyensúlyozatlansága, nem elég hatékonyan használják ki a rendelkezésre álló esz- közöiket, nem történt jelen­tős változás a termékek mi­nőségében. Mindebből azt a következ­tetést vonita le: egyelőre még nem történtek minősé­gi változások, aimelyek való­jában megszilárdították vol­na a gyorsított növekedés irányzatát. — Ügy vélem, önök is egyetértenek azzal, hogy ez nem történt meg, figyelembe véve azt, hogy még csak most kezdenek megyialásuilinli a legfontosabb gazdasági, társadalmi, szer­vezeti és ideológiai, vala­mint más jellegű intézkedé­sek. Tehát a népgazdaság fejlődési ütemének növeke­dése nem állandósult még, és talán egyelőre még nem is várhattuk ezt. De nem vonulhatunk vissza, és nem is fogunk visszavonulni, gyorstftásli stratégiánknak nincs alternatívája, ezt is­mételten szeretném megerő­síteni itt, Vlagyivosztokban — -mondta. Vlagyivosztoki beszédében az SZIKP KB főititkára meg­különböztetett figyelmet szentelt a Távol-Kelet fej­lesztésének, utalva az elmúlt évtizedekben elért eredmé­nyékre. — A társadalmi-gaz­dasági gyorsítás irányvona­la megköveteli, hogy új te­rületfejlesztési politikát foly­tassanak — hangoztatta. Eb­ben a szovjet párt megkü­lönböztetett szerepet szán a keleti körzeték kiemelt fej­lesztésének, ami annál sür­getőbb, mert a Távol-Kelet gazdasága- jelenleg lassabban fejlődik, mint a "népgazda­ság egésze. Ki kell dolgozni a Távol- Kelet hosszú távú fejleszté­si tervét, s utalt ennek né­hány f qntos vonatkozására; a halgazdaság súlypontja mindinkább a Távol-Kelet­re helyeződik át. Jelentős eszközöket fektettek be a halászflotta fejlesztésébe, ugyanakkor súlyos, elmara­dások mutatkoznak a kikö­tői szolga Itatásokban. A ne­héz munkák alacsony szin­ten gépesítették. Ennek kö­vetkeztében a drága hajók jelentős része kihasználatla­nul áll, vagy nem hatéko­nyan dolgozik, ugyanakkor krónikus hiány mutatkozik ha. jó javítási . kapacitásokban, nincs elegendő raktár, ha- lásZkikötő, feldolgozó léte­sítmény — jelentette ki Gor­bacsov, hozzátéve: megkü­lönböztetett figyelmet kell szentelni a biológiailag aktív anyagok tengeri termékeikből történő gyártásának is, mint azt külföldi példák mutat­ják. A Távol-Keletet nem sza­bad kizárólag nyersanyagbá­zisnak tekinteni — mutatott rá Gorbacsov. •— Zárt ter­melési ciklusokat kell itt létrehozni, amelyek a kész- < termékek széles választékát állítják elő. Különösen érvé­nyes ez a fafeldolgozó ipar­ra, illetőleg a BAM-övezet hasznosítására. Az SZKP KB és a kormány jelenleg kü­lön határozatot készít elő e kérdésben. A lehető legrövi- . debb időn belül le kell , küz­deni a Távol-Kelet energe­tikai kitermelésének elma­radását is, ami visszatartja más ágazatok fejlődését. Fel­mérhetetlen fűtőanyag lelő­helyek .vannak itt, ugyanak­kor például az észak-szaha- lini földgáz hasznosításáról több évtizede csak szó van, és sók millió tonna kőolajat vagyunk kénytelenék ide szállítani az ország más vi­dékeiről. A Távol-Kelet képes és kö­teles is saját forrásaiból ki­elégíteni energetikai szük­ségleteit és jelentős kivitel­re is képesnek keli lennie. A szovjet pártvezető utalt egyebek közöttt a termelési inírasitruktúra fejlesztésének szükségességére, a BAM, il­letőleg 'a tengeri szállítás hatékonyabb hasznosítására. A gépgyártás fejlesztése kapcsán hangoztatta, hogy ennek az ágazatnak elsősor­ban a vidék sajátos igényeit kell kielégítenie, valamint exportra termelnie, nem pe­dig cserekereskedelmet foly­tatni az ország európai ré­szével. Gorbacsov kiemelten szólt a távol-keleti ga zdaság ex­portra orientált fejlesztésé­ről. Jelenleg e terület része­sedése a kivitelben rendkí­vül alacsony, még messze nem használták ki a lehető­ségeket. Gyökeres változá­sokra van szükség ebben is, új megközelítésre abból a célból, hogy élénkítsék a part menti és, a határmenti kereskedelmet, hogy a kül­gazdasági kapcsolatok hala­dó formáit vezessék be, egvebek között termelési együttműködések, vegyes vállalatok, kivitelre szakoso­dott termelőegységek létre­hozásával. A térségben élő 7,7 millió ember élelmiiszerszükségteté- nek csaknem felét máshon­nan kell ide szállítani — mondotta Gorbacsov, s utalt arra, hogy az elmúlt 20 év­ben csökkent az egy főre ju­tó tej, burgonya és zöldség­termelés. A vezetők többsé­ge már hozzászokott az ala­csony termésátlagokhoz, a gyenge mezőgazdasági ered­ményekhez és más vidékek­ről történő behozatalra szá­mít. Ehelyett korszerű saját mezőgazdasági bázist és élel­miszeripart kell létrehozni. Ezenkívül a Távol-Keletet az ország egyik vezető üdülő­övezetévé kell változtatni, a belföldi és nemzetközi ide­genforgalom, a tengeri és sarkkört turizmus jelentős központjává. Ez kiegészítené a városok és községek infra­struktúrájának gyorsított kiépítésére szánt összegeket is — mondta Gorbacsov. Gorbacsov beszédében — mint ismeretes — bizalom­erősítő intézkedések megva­lósítását javasolta az ázsiai és csendes-óceáni térség or­szágainak. Ezzel kapcsolat­ban előterjesztette, hogy ezt a konferenciát az egyik szov­jet tengermelléki városban lehetne megrendezni. Hozzá­tette: idővel meg lehetne ol­dani azt is, hagy Vlagyivosz­tokot nyílt várossá tegyék a külföldileknek. Ha valóban sikerül kedvező irányú vál­tozást elérni a csendes-óce­áni. helyzetben, Vlagyivosz­tok az egyik legnagyobb nemzetközi központ, a keres­kedelem és kultúra fővárosa, fesztiválok, sportrendezvé­nyek, kongresszus ok, tudo­mányos tanácskozások szín­hellyé lehet. — Vlagyivoszto­kot szélesre tárt keleti abla­kunknak szeretnénk látni — mutatott rá az SZKP főtit­kára.

Next

/
Thumbnails
Contents