Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
Washington elküldte a választ (Folytatás az 1. oldalról.) jnény. — „Igen nagyra értékeli levélváltását Gorbacsov főtitkárral a két ország közötti jdbfo megértés útjának keresésében. Reméljük, hogy erőfeszítéseink megálla^p- dáshoz vezetnek, nem- csupán a fegyverzetellenőrzés területén, hanem - szoknak a fontos regionális és kétoldalú kérdéseknek rendezésében is, amelyek gyakorta jelentenek feszültségforrást az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A Fehér Ház állásfoglalása szerint „az Egyesült Államok továbbra is elkötelezi magát a támadó nukleáris fegyverék, a nagy hatótávolságú hadászati rakéták és a közepes hatótávolságú nukleáris erők nagyszabású csökkentésiének célkitűzése Gorbacsov Vlagyivosztokban A SZOVJET HADITENGERÉSZET NAPJA mellett”. A nyilatkozat azonban azt is leszögezi, hogy az Egyesült Államok továbbra is „energikus erőfeszítéseket” tesz majd annak érdekében, hogy „megfelelő védelmet találjon az ilyen tömegpusztító fegyverek ellen” — vagyis folytassa az űrfegyverkezési program megválón tását. Reagan egyébként személyesen is kijelentette a hétvégén hogy Washington „nem tdkániti ,al;ku tárgyának” az űrfegyverkezési programot. Az amerikai légió ifjúsági szervezetének küldötteivel találkozva az elnök azt mondotta, hogy „nem adhat ugyan felvilágosítást egyes fejleményekről”, amelyek a jelenlegi tárgya,- láisökkal_ függenek össze, de -kezdettől fogva viiá'gossá tette: nem tartja ésszerűnek az olyan védelmi terveket”, aimelyék a kölcsönös elrettentésen alapulnak. Egy másik kérdésre válaszolva az amerikai elnök „modern embernek” nevezte Mihail .Gorbacsov,at, ugyanakkor megismételve azt a korántsem helytálló — korábbi kijelentését, hogy Gorbacsov „az első olyan szovjet vezető, alki felajánlotta a Szovjetunió fegyvered egy jelentős részének megsemmisítését”. Mihail Gorbacsov, az SZKP K® főtitkára és felesége vasárnap Vlagyivosztokban részt viett a szovjet haditengerészet napja alkalmaiból rendezett ünnepségeken: megtekintette a csendes-óceáni flotta díszszemléjét, s az azt követő vízi- sportünnepélyt. Jelen volt Vlagyimir Cserndvin flotta- tenigernagy, a- Szovjetunió haditengerészetének főparancsnoka. Az SZ-.KÍP KB ífitiiíkjára előzőleg egy gyorsnaszádon körbejárta a felsorakozott haj ólegységeket, látogatásit tett a Frunze atomhajtómű- ves ralkétahordozó cirkálón, és a fedélzetén elbeszélgetett a haditengerészekkel. A Nlagy Péter-öbölben felsorakozott hadihajók díszszemléje kezdetén Vlagyimir Szidorov tengernagy, a csendes-óceáni flotta parancsnoka tartott szemlét az egységeknél, egyebek között a Frunze fedélzetén. A hadlilkilkötő a szitáiló köd ellenére szímpompás ünnepség színhelye vélt: tűadkárió szörnyet formáló hajóján megjelent Neptun-isten is és vízi alattvalói kíséretében átadta a tengetek jelképes -kulcsát a csendes-óceáni flotta egyik tisztjének. A hadd tenger észet szárazföld!i dísszemléjiét követően felvonultak a partdknál a flotta felszíni hajói, a különböző hajóosztályok képviselői is. Valóságos rögtönzött flottaigyakoriatot tartották a kikötői tribün előtt a tengeralaittjáró-elihárító és a toirpedóvető naszádok; gyakorló lövészetet is bemutattak. A part menti emelvényről a nézők — közöttük Mihail Gorbacsov — jól láthatták, amint egy sebesen érkező szárnyas gyorsnaszád torpedót vetve a vízbe igen rövid idő alatt elpusztította vízen úszó célpontját. Miegjelenték az atomhaj- tóműves tengeralattjárók és a deszanthajók is. Az egyik nagyméretű deszamithajó belsejéből kétéltű harckocsik gördülitek a vízbe, s a liba- soriban úszó páncélosok folyamatosan lőtték „célpontjukat”. A bemutató csúcspontját az atomba j tóműves Frunze rakétáéi rká lónak, a táVol- k el éti szovjet flotta büszkeségének felbukkanása jelentette. Az impozánsan tova- úszó hatalmas méretű hadihajó fedélzetén fehér egyenruháiban felsorakozva állt az egész legénység. A létező legkorszerűbb fegyvereikkel felszerelt cirkálót egy másik óriás, a Mjintszk helikopterhordozó cár,káló követte. A parton a tengerészgyá- logosdk spor tgyakor Iátokká 1,, majd késekkel vívott színlelt kézitusával és téglatörő karateakoióival folytatták a bemutatót, miközben a part mellett társaik teljes felszerelésben tempóztaik a tenger vizében. A háttérben ott álltak felsorakozva a flotta hajóit, előttük pedig apró gyorsnaszádok cikáztak ke- resztüHkasu! az öböl vázén. Bizonyos dolgokban meg kell állapodni Az ünnepség zenés-táncos vidám élőképekkel, alakzatok bemutatásával és színes r zászlós felvonulással zárult. — A Nyugatot és a Keletet összefűzik bizonyos szálak és nem szabad megengedni, hogy a köztük fennálló különbségek valaha is összecsapáshoz vezessenek — jelentette ki Margaret Thatcher brit kormányfő a The Sunday Telegraph-mák adott exkluzív nyilatkozatában. A tekintélyes kormánypárti lap újságírójának kérdésére, hogy nem kellene-e Londonnak „újfajta brit—szovjet viszony kialakítására törekednie”, Thatcher kijelentette: „Nem vonzódom a kommunizmushoz ... Világossá tettük, hogy ha szükséges, minden rendelkezésünkre álló eszközzel harcolni fogunk, de ez olyan háború, amelyet senki sem nyerhet meg, olyan összecsapás, amelyet megindítani sem érdemes”. Ezután rámutatott: Megerősítette, hogy „bár nem abban az értelemben, mint Kohlt” (az NSZK kancellárját) vagy Mitterrand-t (a francia elnököt), de „jó tárgyalópartnernek” tekinti Mihail Gorbacsovot; „bizonyos dolgokban meg lehet és meg kell állapodni” vele. Mangaretih Thatchert az interjú során főként dél-afrikai irányvonaláról, a pretoriai rezsim elleni szankciókat makacsul ellenző álláspontjáról, a nemzetközösség emiatt fenyegető felbomlásának lehetőségéről és belpolitikai kérdésekről, saját eddigi kormányfői pályafutásáról, a legkésőbb 1988 júniusában esedékes általános választásokkal kapcsolatos terveiről faggatták. A kormányfő el isimerte, hogy „aggasztja” a küszöbönálló nemzetközösségi mini-csúcs — a Dél^Afrikáiban járt.nemzetközösségi közvetítő misz- szió tagjait delegált országok vezetőinek augusztus 3-án Londonban összeülő értekezlete. Thatcher asszonyt az nyugtalan,ttja, vajon meg tudja-e győzni partnereit arról, hogy a szakciókkal kapcsolatban az övé „az egyedül ésszerű álláspont”. A nemzetközösség széthullósá- hak fenyegetését „teljesen abszurdnak” minősítette. Vasárnap esti kommentárunk Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára* a ten- germelléken tett látogatása második napján, a haditengerészet napja alkalmából rendezett víziparádé megtekintése után meglátogatta a távol-keleti hadiflotta em- lék|műkomplexuimát, és virágot helyezett el az örökmécsesnél. A főtitkár később fölkereste az Okean országos úttörőtábort, amely a szovjet Távol-Kelet legnagyobb, egyidejűleg 1000 úttörő fogadására alkalmas gyermeklétesítménye. Mihail Gorbacsov tiszteletére a tábor ifjú muzsikai koncertet ad,tlak. Milliók és Két emberöltő a világpolitikában AVERELL HARRIMAN HALÁLÁRA Hosszas betegség után szombaton elhunyt William Ave- rell Harriman, az Egyesült Államok egyik legismertebb diplomatája, aki a második világháborúban Moszkvában képviselte kormányát-, majd utána is sokat tett a szovjet—amerikai kapcsolatok javításáért. 94 éves veit. Kilencvennégy éves korában elhunyt egy diplomata, politikus, üzletember, akinek a neve 50 éven át összeforrt az amerikai politikával, háborúiban és békében egyaránt, aki szovjet vezetők egész sorát tekinthette személyes ismerősének. William Averell Harriman-nek hívták. Harriman 1891. november 15-én, született New Yorkban. Családja a leghatalmasabb amerikai vasúttársaság, az Union Pacific Railroad tulajdonosa volt. Az ifjú Harriman is a társaságnál kezdte üzleti pályafutását a Yale egyetem elvégzése után. 1915 és 1940 között egy nagy New Yotk-i biztosító társaság elnöke volt, 1928-ig — a családi hagyományóknak megfelelően — a Republikánus- Pártot támogatta, majd Csatlakozott gyermekkori barátja, Franklin D. Roosevelt Demokrata Pártjához. 1933- ban Roosevelt mellett kereskedelmi mitnisizter lett, és a New Deal együk kulcsfigurajg(. A ll. világháború kitörése után Roosevelt elnök 1941- ben Londoniba küldte nagykövetnek. Harriman . részt vett az Atlanti Charta megfogalmazásában, majd két évvel később ő lett hazájának moszkvai nagykövete Végig a minél aktívabb amerikai részvétel melllett szállt síkra a fasizmus ellen vívott háborúiban. Truman elnök alatt londoni nagykövet, majd kereskedelmi miniszter volt, ő irányí totta a Marsh all-'terv ikidotgazását. 1952-ben és 1956-,ban eredménytelenül pályázott az elnökjelöltségre. 1954-iben New York kormányzójává választották, de 1958-ban alulmaradt egy másik multimilliomossal, Nelson Rockefellerrel szemben. Harrimant 1961-ben Kennedy elnök hívta vissza Washingtonba. Először utazó nagykövetként, majd a távol-keleti ügyek külügyi államtitkáraként tevékenykedett. Nevéhez fűződik az 1962-es laoszi megállapodás. Egy évvel később — már külügyminiszter-helyettesként — ő írta alá az Egyesült Államok nevében a moszkvai atomcsend- egyezményt. Az ő tekintélyét vetette latba a Jahnsan-lkonmány, amikor 1968 végén Párizsba küldte, hogy előkészítse a béketárgyalásokat az Egyesült ÁllaimOk és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között. A Ndxon-kormány alatt Harriman nem vállalt tisztséget, de a demokrata párti Jimmy Carter ismét számíthatott szolgálataira. 1977-ben Moszkváiban járt, hogy előkészítse Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter csúcstalálkozóját. Harriman, aki 1971-ben könyvet írt a szovjet—amerikai kapcsoiátóikiról, majd a II. világháborús diplomáciáról, élete utolsó éveiben elsősorban e kapcsolatok javításain munkálkodott. 1982- ben 10 millió dollár,os alapítványt tett a Columbia egyetem orosz intézetének, a Szovjetunió tanulmányozásának fejlesztésére. Egy évvel később — immár 92 évesen — újra Moszkvába utazott, hogy a két nagyhatalom párbeszédét kimozdítsa a holtpontról. Fogadta őt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára is. Bírálta a Reagan-kanmány konfrontá- oiós politikáját, a SALT—II. szerződés védői közé tartozott. Támogatta azt a szovjet javaslatot, hogy mindkét fél csökkentse 50—50 százalékkal hadászati támadó fegyvereit. Tisztáiban volt azzal, hogy a fegyverkezési hajsza fokozása az emberiség utolsó háborújához vezethet. A Szovjetunióban nem felejtették el mindazt, amit az antifasiszta koalícióért, majd később a lkaiét—nyugati kapcsolatokért tett. 1985-ben, a II. világháború befejezésének 40. évfordulóján a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Nagy Honvédő Háború érdemrend első fokozatával tüntette ki Averell Harri- mant. Harriman élete utolsó hónapjáig megőrizte fizikai erejét, széttárni frissesógét, s még azt tervezte, hogy részt vesz a Demokrata Pártnak az 1988-as elnökválasztásokra való felkészítésében. milliárdok Az Arab Liga főtitkára csúcstalálkozót javasol Sedili Kl'iibi, az Arab Liga főtitkára csúcstalálkozó sürgős megtartására szállította fel az arab államok vezetőit a marokkói—izraeli tárgyalások mogyiitatására. Tuniszban szombaton közzétett nyilatkozatában Kliibi nem bírálta közvetlenül II. Hasz- szán marokkói királyt, amiért találkozott Peresz izraeli kormányfővel, de hangsúlyozta: a megbeszélések ismét megmutatták, hogy Izrael nem hajlandó sem elismerni a Palesztinái Felszabadítást Szervezetet, sem kivonulni a megszállt területekről. Szíria felfüggesztette légitársasága rabatt járatait és megvonta a marokkói légitársaság. damaszkuszi leszállási engedélyét. Izraelben bejelentették: Peresz kormányfő gratuláló üzenetet kapott Ronald Reagantól. Az amerikai elnök történelmi kezdeményezésnek nevezte Peresz marokkói látogatását. George Bush amerikai al- elnök a hétvégén Washingtoniból tíznapos közel-keleti körútra indult, s ennek során Izraelbe, Jordániába és Egyiptomba is ellátogat. A miniszteri szintű előkészítés után Addisz Abebá- ban ma kezdődik az Afrikai Egységszervezet XXII. csúcsértekezlete. Ez a fekete kontinens országait érintő politikai és gazdasági problémák megoldásában próbál segíteni vagy legalábbis megpróbálja kijelölni az utat. Az ötven tagországot tömörítő szervezet előtt álló legfontosabb feladat ma az egység erősítése, a gazdasági függetlenség megteremtésé érdekében. Hiszen csak így tudnák mielőbb orvosolni a kontinenst sújtó bajokat, például a 175 milliárd dolláros eladósodást, a milliókat éhezésre kárhoztató élelmezési gondokat.. Csupán érzékeltetésül két adat: egyes szegényebb afrikai országok éves exportjuk 60 százalékát kénytelenek adósságtörlesztésre fordítani, s 34 AESZállamban pedig élelmiszer- hiánnyal kell szembenézni. (Mindehhez járul az utóbbi években a példátlan méretű aszály, amely a kontinensen tovább rontotta a gazdasági kilábalás esélyeit.) A mostani gazdasági elmaradottságért, az egyenlőtlen helyzetért kétségtelen: nagymértékben a gyarmati rendszer hibáztatható, amely az értékeket kiszipolyozva, monokultúrás gazdaságot erőltetve igen kevés fejlett technológiát hagyott hátra á függetlenséget előbb-utóbb kivívó afrikai államoknak. Így a politikai önállóság mellett gazdasági téren meglehetősen nagy még a kényszerű gazdasági függőség a legfejlettebb nyugati hatalmaktól, az egykori gyarmattartóktól. Eme néhai fehér birodalom utolsó bástyája a Délafrikai Köztársaság, amelynek fajüldöző politikája, a szomszédos államok elleni agressziós cselekedetei és ezzel kapcsolatban Namíbia ügye — természetesen a gazdasági helyzet mellett — szintén kiemelt napirendi pontként szerepelnek az állam- és kormányfők etiópiai tanácskozásán. Nem tudhatjuk még, miként döntenek e kérdésekben a legfőbb vezetők, az azonban már ismert, hogy a külügyminiszterek az előkészítő konferencián határozatban ítélték el az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát és a többi nyugati államot, mert nem hajlandók gazdasági tilalmakra és ezzel haladékot adnak a pretoriai rendszerek. Feltehetően szóba kerül majd több konkrét büntetőeszköz alkalmazása is Dél-Afrikával szemben. Elvben döntés született, s születhet a gyakorlatban is egy összafrikai védelmi bizottság létrehozásáról — főként a Pretóriá- hal szomszédos frontországok kezdeményezték ezt. E témákon túl is lesz még miről tárgyalniuk Afrika politikusainak, hiszen évek óta megosztja a tagállamokat például Csád vagy Nyu- gat-Szahara ügye, s már hatodik éve folyik a vita az úgynevezett afrikai valuta alap megalakításáról. Ez kiinduló lépcsője lehetne a bevezetőben már említett gazdasági egység összekovácsolásának. A tavalyi csúcs- találkozó nagy lendületet adott a kontinens ügyeinek rendezéséhez. Remélhetőleg ez a lendület most sem törik meg. Daróczi László