Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

KERÉKCSERÉLŐK Bármelyik Forrna 1-es fu­tamról ismerős lehet a kép: legördül a versenyaiutó a depóba, ahol azonnal körül­veszik a szerelők. Változtak az időjárási körülmények, eleredt vagy éppenséggel el­állt az eső, felszáradit az aszfalt, ki kell! cserélni a gumikat, pontosadban a ke­rekeket. A négy keréknél legalább nyolc ember szorgoskodik. A kocsit pillanatok alatt föl­emelik, s az új ,.papucsok” csakhamar felkerülnek a járművekre. Hogy ennek a mozzanatnak a kedvéért is szurkolhassunk, a tévések mérik is, mennyi idő alatt sikerül a négy kereket kicse­rélni. Imponáló értékek me­revednek ki a képernyőn a kerékcsere végeztével. Nem tudom, mennyi a világcsúcs ebben a műfajiban, de lát­tam már nyolc másodperces munkát is. Különösen akikor értékeltem nagyra ezt az eredményt, amikor csakha­mar láttam egy tizennégy másodperceset is. Sdk-e vagy kevies a hat másodperces különbség? Ha azt mondom, ennyi idő allatt még a bekapott falat is alig csúszik le a torkomon, na­gyion kevés. De ha azt mon­dom, gyakran néhány szá­zadmásodperc dönti el, győz-e a Forma 1-es ver­senyző vagy lemarad a győztes mögött, akkor na­gyon sok. Éppen ezért nem csodálkoznék, ha a kerék­cseréiket a legjobb szak­emberek közül válogatnák ki. Némi túlzássál, akár szi­gorúbb válogatással, mint a kocsik vezetőit. Hiszen azo­nos tudású versenyzők és márkák között a kerékcse­réik dönthetik el a küzdel­met Gondolom, a jó kerék­cserélő kollektívákat igen megbecsülik, s ennek meg­felelően díjazzák, s óvják őlket, hojgy együtt maradja­nak, mert a kerékcsere azon­kívül, hogy jó egyéni telje­sítmény kell hozzá, csapat­munka is. Tudom, jó sok jellemvo­nást el kell hanyagolni ah­hoz, hogy a magyar gazda­sági életet egy Forma 1-es versenyhez hasonlíthassuk. Az előbbiben sok még a hi­vatalosan igazolt előny és hátrány. Vájon milyen a sorsok a kerékcseréiknek ezen a versenypályán? Mert e pályán is ott vannak a depóban, a vállalatoknál ezek az emberek. Legföl­jebb másként nevezik őket, mondjuk, újítóknak, feltalá­lóknak. Velük is úgy von a vállaHat, mint a Forma 1-ihen a márkatulajdonosok, a versenyzők. Amikor má­sik, az eddiginél síkosabb pályáira kell átállniuk, a vállaltatoknak is fontos, hogy új, a helyzethez jobban al- kallimazfcodó kerekekre cse­réljék a régieket. Nevezzük ezöket új gyártmányoknak, gyártási eljárásoknak. Ha­sonlatunk máris végigvezet­hető következtetéseket ad. Egyre inkább igaz, hogy az a vállalat, amelyik nem képes megfelelni az új, na­gyobb követelményeknek, amelyeket a piac kényszerít ki, lemarad. Csakúgy, mint az a versenyautó, amelyik az esőiben is sírna gumik­kal folytatná a versenyt. Lémarad az a vállalat is, amelyik nem képes csök­kenteni indokolatlan költsé­geit, s nem tud versenyezni az alacsonyabb árakon ter­melő versenytársával. Az új pályára álláskor jöhetnek a kerékcsenélők. Újítók, akik ésszerűsítéseikkel anyagot, energiát takarítanak meg. Feltalálók, akik új terméke­ket találnák fel, amelyek minden piacon eladhatók. Lehet a vállalatot így is, úgy is vezetni, de amelyik vezetőinek nincsenek jó ke­rékcseréké, az menthetetle­nül lemarad a versenyben. Van-e nálunk elég kerék­cserélő? Igen is meg nem is. 1980 és 1985 között az. évente bejelentett találmá­nyok száma kétszeresére nőtt. Tavaly először halad­ta meg a hazai bejelentések száma a külföldiekét. Ugyan­akkor az újítások szarna eb­ben az időszakban tizenöt százalékkal csökkent, noha a hasznuk növekedést mu­tatott. Ez utóbbi azt is je­lenti, hogy jóllehet nagyobb súlyú újítások készültek, ke­vesebben vesznék részt a mozgalomban. A Miniszter­tanács és a SZÓT legutóbbi megbeszélésén is felvetődött, hogy a még jobb anyagi el­ismeréssel fokozni kellene az újítók számát, még job­ban érdelkeltté kellene ten­ni a vállalatokat, hogy min­den megvalósításra alkal­mas ötlet kipattanjon. Hogy nincs annyi kerékcserélőnk, amennyi kellene, annak egyik oka az, hogy gazda­sági egységeink vetélkedője még nem mindenben ha­sonlít a Forrnia 1-hez. Gyakran előfordul — s ez a másik ok —, hogy maga a közösség sem kívánja az újítók, feltalálók jobb meg­becsülését. Féltik saját rövid távú érdekekeiket. A meg- vtalósított ötlet ugyan éve­ken át hozza a nyereséget, de az első évben hiányozni fog a nyereségből, illetve a béralaptól a kifizetett újí­tási díj. Sok helyen hátrább sorolják (milyen ellentmon­dás!) a fizetésemelésnél az újítási díjakat gyakran fel­vevő dolgozót, mondván, ő úgyis megkapta a maga pénzét. Pedig érdemes lenne job­ban megbecsülni a keréik- cserélőket, már csak azért is, mert érzékeny embereik. Ha azt tapasztalják, nincs sók értelme munkájuknak, lőhet, hogy nem is teszik szóvá. Az is lehet, hogy nem mennek el más vállalathoz (persze az is lehet,- hogy el­mennek). De hogy magasan lobogó újító hevületük le- csöndesedik, az biztos. A jól ismert kerékcserélő viszont mindent belead tevékenysé­gébe, és másokat is magával ragadhat. Ezért fontos az elismerésük. Ne feledjük előbb-utóbb nálunk is lesz Forma—1, s nemcsak a mo­gyoródi versenypályán. Gőz József Több az utas a magyar—Jugoszláv határon Az év első felében jelen­tősen, 9.4 százalékkal nőtt hazánk határátkelőinek for­galma: június végéig a ta­valyi 13,9 millióval szemben több mint 15,3 millió alka­lommal lépték át hazai és külföldi utazók a határt. Eddig mintegy 4,5 millió külföldi turista látogatott hazánkba, illetve utazott át országunkon. Közülük 3 mil­lió a szocialista országokból, másfél millió pedig tőkés országokból érkezett. Külö­nösen nagy növekedés ta­pasztalható a jugoszláviai határszakaszon, ahol a for­galom 1982 óta tartó emel­kedése az Idén csúcsot dön­tött: 30 százalékkal lett több a ki- és beutazók száma. Május második felében, il­letve június első heteiben valamelyest megtorpant a forgalom bővülése, az elmúlt hónap közepétől azonban is­mét folyamatos, intenzív nö­vekedés tapasztalható. Auszt­riából az idén. eddig mint­egy 922 ezren, Jugoszláviá­ból pedig 624 ezren látogat­tak Magyarországra, örven­detes, hogy nőtt a Francia- országból, Hollandiából és Dániából érkező vendégek száma. Ugyanakkor kedve­zőtlen. jelenség, hogy az NSZK-ból és a tengerentúli országokból kevesebben vá­lasztották úticéliként Ma­gyarországot. Az ország déli kapuin, a szegedi, a tompad, a kelebiai és a hercegszántói határát­kelő-állomásiakon, az észaik- déli irányú nemzetközi utas- és járműforgalom 50—55 szá­zaléka - bony olódik le. Az 1978-ban épült tompái határ­átkelőhely egyre nagyobb szerepet vállal a nyári csúcs- forgalomban. Újabban a Ma­gyarországon át Görögor­szágba igyekvő osztrák tu­risták 70—80 százaléka itt hagyja el hazánkat. Barangolás a burgonya körül Tények, kétkedések Dr. Surányi Dezső írja alig egy esztendeje megje­lent könyvében: ....... Az el­m últ évtizedekben hazánk­ban többször megtorpant a burgonyatermesztés, részben növénykórtani, növényvédel­mi okok, részben a fajták leromlása, a technológia for­radalmi változásának elma­radása miatt...” — Hol tartunk a hazai burgonyatermesztésben ? — erről érdeklődtem Tas Le­ventétől, a Növénytermesz­tési és Minősítő Intézet fö­lmunka társától. — 1920 és 1965 között lé­nyegében nem változott a termőterület. Az utóbb em­lített éviben még kétszáz­ezer, tíz évvel később már csak toilencvenháromezer hektáron termeltek nálunk burgonyát. Az idén azonban a nagyüzemi gazdaságok a háztájival együtt már alig negyvenhétezer hektárt ül­tettek el. — Úgy gondolom, a szá­mok önmagukért beszélnek. — Rossz a kereskedelmi háttér, rossz az étkezési bur­gonya minősítési rendszere. Ha nagyon jó a termés, ak­kor a kereskedelem meg­annyi minőségi kifogással él, ha rossz, akkor a minő­ségi követelmények már egészen mások, szinte min­dent elvisznek a felvásárlók. — A somogyi tapasztala­tokról már többször szól­tunk. Gondolom, önök ellőtt is ismert, hogy hány gazda- ságunlk szüntette meg a burgonya termesztését. S hadd idézzek egy tanul­mányból: Az elmúlt 330 év­ben két lényeges termőterü­lete alakult ki hazánkban a burgonyatermesztésnek, a Nyírség és Dél-Somogy. Ha a kettő közül csak az egyik­nél is csökken a termőterü­let, akkor rosszabbodik a hazai ellátás is. Van-e kiút? — Itt már nem fajta vagy technológiai kérdésekről van szó. Somogybán jól műkö­dik a Dél-so mogy i Mezőgaz­dasági Kombinát gesztorsá­gával a Somogyi Burgonya- termesztési Rendszer. Jó faj­tákat, jó technológiákat al­kalmaznak. Ezt a szlovákiai tapasztalatok is bizonyítják. Azt hiszem, hogy a szerző­déses fegyelem jobb betar­tására, a feldolgozás és a tárolás körülményeinek ja­vításéra lenne szükség. A mikei termelőszövetkezetben például a burgonyát rész­ben féldolgozzák, így jól tá­rolhatják, s akkor tudnak megjelenni a piacon, amikor kedvező körülményeik között értékesíthetnek. Gergő Sándort, a Somogyi Burgonyatermesztési Rend­szer igazgatóját arra kér­tük, hogy mutassa be a vál­lalkozásukat. — Ma háromezer-kétszáz hektáron termesztünk bur­gonyát. Huszonkét gazdaság a partnerünk, ebből tizen­egy Magyarországon talál­ható, míg tizenegy Szlová­kiáiban van: négy állami gazdaság és hét termelőszö­vetkezet. — Mit jelent a rendszer a tagoknak? — A termesztés és a tá­rolás egészében részt ve­szünk. Vetőanyagot biztosí­tunk, tanácsot adunk a ta­laj előkészítéshez, a növény­védelemhez, a trágyázáshoz, a betakarításhoz, a féldol­gozásihoz és a tárolásihoz. Labor aitóiniuimunk évente rendszeresen elvégzi az adott termőföld kémiai vizs­gálatait, így konkrét javas­latokkal élhetünk a talajerő viss zapó tlásá ra. — Mi haszna van például a szomszédos országban ab­ból, hogy megjelent ott a Somogyi Burgonyatermeszté- tési Rendszer ? — A korábbi évek ter­mésátlagánál ötven száza­lékkal többet tudnak ter­melni a mi módszereinkkel. De erről beszéljenek ők. (Folytatjuk.) Nagy Jenő az idén nem lesz Kaposvá­ron vevőfciijelölési névjegy­zék, és ez a lakás-igénylőket idegesíti. — Valóban nem lesz név­jegyzék. Kevés lakás épül 1986-ban, s ezekkel a jövőt kell megalapoznunk. Ugyan­is 1987-ben már jóval több új lakást adnak át az épí­tőik, csakhogy azokon a he­lyeken, ahol az .idén bonta­ni -kell. Az 1986-ban föl-épü­lő lakásokat a lebontandó házakban lakó embereknek kell adnunk. A megyeszékhely leendő építési területeinek előké­szítése tehát tart. Farkas István azt is elmondta, hogy a régi házak bontása, az ott lakók kártalanítása és elhe­lyezése miatt lassú ez a fo­lyamat, rendkívül sokrétűek a gondók — mind az egyé­ni, mind a közösségi prob­lémák —, amelyeket meg keli oldani. Ezzel együtt is tény: jó Somogybán a tervek sze­rint az idén 1646 -lakásnak kell fölépülnie. Az első fél­évben 352 készült el, tehát az év második felére maradt az építendő lakások 78,5 százaléka. Csiszár Jánosné, a megyei tanács építési osztályának főelőadója mondta: — Továbbra sem ütemes a lakásépítés, az első fél­évi arány akkor volinai jó, ha Legalább 40 százalékot tesz ki. Nyolcvanötben a hasonló adat 30 százalék volt, tehát az idei indulás még rosszabb, mint a tava­lyi. Csupán remélhető, hogy az építkezés fölgyorsul, s teljesítik az idei előirányza­tot a kiv-iteliezók. A terület- előkészíités némiképp elma­radt, mert a két tervidőszak közötti átmenetnek sok volt a zökkenője. A magánerős építkezéseké a „főszerep”; az idén a tervben szereplő 1646 lakásból 1527 épül ma­gánerőből, s ezek jó része is családi ház. Az építőipar er­re még mindig nincs fölké­szülve, a kaláka építkezés pedig -legföljebb becsülhető, de pontosan nemigen ter­vezhető. Farkas István, a kaposvá­ri' tanács általános elnökhe­lyettese a megyeszékhely la­kásépítéseiről elmondta: — Kaposváron a Sáév-nek az -idén át ik-ell adnia- 23 la­kást az Április 4. utcában és 28 lakást a Búzavirág ut­cában. E tervet várhatóan teljesítik. Néhány helyen több oég dolgozik a foghijak beépítésén- Az dd'én- e téren elmozdultunk a holtpontról. Családi házak épülnék Füre­den és T-oponároin, hetven ház építésére akalm-as terü­let előkészítése folyik a Cserben- Elmondható, -hogy 1986 a terüLetelőkészítések éve. Megkezdődött a- bontás az Arany János utcában és a Füredi úton. Tervezzük a főutcán a ruhagyár utáni földszintes házak- bontását. Megkezdődhet az építkezés az idén a Május 1. utcai 70- es foghíjtelken, valamint a főpostával szemben levő emeletes ház két oildalán. — Elterjedt a hír, hogy Luthár Péter ideje megszületett már az a döntés, hogy építkezni kell a Búzavirág utcában, az Áp­rilis 4. utcában, az Arany János utcában, a Kisgátan. Az első két munka mér megkezdődött, de mindegyik késve. Az Arany János utcá­ban is csak az idén kezdtek tárgyalni több lebontandó ház tulajdonosával, holott ezt már tavaly meg lehetett volna tenni. A K-isgát előké­szítése is rendkívül vonta­tottan halad: ott pedig nem kell s-zan-állnd ... Ha nem 1986 volna az előkészítés éve, hanem 1985 lett volna az, akkor a két tervidőszak közötti átmenet sem lett volna tele zökke­nőkkel. Ha . .. Volna Valahol itt keresendő a baj. Vontatott döntések, vontatott végrehajtás. Visszaköszön­nek a korábbi évek, évtize­dek hibái. De meddig? A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében az első Félévben az elő­ző év azonos időszaká­hoz képest húsz száza­lékkal többet, Összesen mintegy 48 millió forint értékű terméket gyár­tottak az NSZK-beii Adidas cég számára. A Nőgrád megyei üzem ma már nemcsak nép­viseletéről, hagyo­mányőrző tevékenysé­géről híres, hanem e sportruházati cikkek gyártásával is egyre is­mertebbé válik. Senior márkanéven az idén háromszázhúszmillió fo­rintot meghaladó érté­kű sportruhót terveznek gyártani. LASSÚ AZ ELŐKÉSZÍTÉS Kevés lakás készült

Next

/
Thumbnails
Contents