Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
KERÉKCSERÉLŐK Bármelyik Forrna 1-es futamról ismerős lehet a kép: legördül a versenyaiutó a depóba, ahol azonnal körülveszik a szerelők. Változtak az időjárási körülmények, eleredt vagy éppenséggel elállt az eső, felszáradit az aszfalt, ki kell! cserélni a gumikat, pontosadban a kerekeket. A négy keréknél legalább nyolc ember szorgoskodik. A kocsit pillanatok alatt fölemelik, s az új ,.papucsok” csakhamar felkerülnek a járművekre. Hogy ennek a mozzanatnak a kedvéért is szurkolhassunk, a tévések mérik is, mennyi idő alatt sikerül a négy kereket kicserélni. Imponáló értékek merevednek ki a képernyőn a kerékcsere végeztével. Nem tudom, mennyi a világcsúcs ebben a műfajiban, de láttam már nyolc másodperces munkát is. Különösen akikor értékeltem nagyra ezt az eredményt, amikor csakhamar láttam egy tizennégy másodperceset is. Sdk-e vagy kevies a hat másodperces különbség? Ha azt mondom, ennyi idő allatt még a bekapott falat is alig csúszik le a torkomon, nagyion kevés. De ha azt mondom, gyakran néhány századmásodperc dönti el, győz-e a Forma 1-es versenyző vagy lemarad a győztes mögött, akkor nagyon sok. Éppen ezért nem csodálkoznék, ha a kerékcseréiket a legjobb szakemberek közül válogatnák ki. Némi túlzássál, akár szigorúbb válogatással, mint a kocsik vezetőit. Hiszen azonos tudású versenyzők és márkák között a kerékcseréik dönthetik el a küzdelmet Gondolom, a jó kerékcserélő kollektívákat igen megbecsülik, s ennek megfelelően díjazzák, s óvják őlket, hojgy együtt maradjanak, mert a kerékcsere azonkívül, hogy jó egyéni teljesítmény kell hozzá, csapatmunka is. Tudom, jó sok jellemvonást el kell hanyagolni ahhoz, hogy a magyar gazdasági életet egy Forma 1-es versenyhez hasonlíthassuk. Az előbbiben sok még a hivatalosan igazolt előny és hátrány. Vájon milyen a sorsok a kerékcseréiknek ezen a versenypályán? Mert e pályán is ott vannak a depóban, a vállalatoknál ezek az emberek. Legföljebb másként nevezik őket, mondjuk, újítóknak, feltalálóknak. Velük is úgy von a vállaHat, mint a Forma 1-ihen a márkatulajdonosok, a versenyzők. Amikor másik, az eddiginél síkosabb pályáira kell átállniuk, a vállaltatoknak is fontos, hogy új, a helyzethez jobban al- kallimazfcodó kerekekre cseréljék a régieket. Nevezzük ezöket új gyártmányoknak, gyártási eljárásoknak. Hasonlatunk máris végigvezethető következtetéseket ad. Egyre inkább igaz, hogy az a vállalat, amelyik nem képes megfelelni az új, nagyobb követelményeknek, amelyeket a piac kényszerít ki, lemarad. Csakúgy, mint az a versenyautó, amelyik az esőiben is sírna gumikkal folytatná a versenyt. Lémarad az a vállalat is, amelyik nem képes csökkenteni indokolatlan költségeit, s nem tud versenyezni az alacsonyabb árakon termelő versenytársával. Az új pályára álláskor jöhetnek a kerékcsenélők. Újítók, akik ésszerűsítéseikkel anyagot, energiát takarítanak meg. Feltalálók, akik új termékeket találnák fel, amelyek minden piacon eladhatók. Lehet a vállalatot így is, úgy is vezetni, de amelyik vezetőinek nincsenek jó kerékcseréké, az menthetetlenül lemarad a versenyben. Van-e nálunk elég kerékcserélő? Igen is meg nem is. 1980 és 1985 között az. évente bejelentett találmányok száma kétszeresére nőtt. Tavaly először haladta meg a hazai bejelentések száma a külföldiekét. Ugyanakkor az újítások szarna ebben az időszakban tizenöt százalékkal csökkent, noha a hasznuk növekedést mutatott. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy jóllehet nagyobb súlyú újítások készültek, kevesebben vesznék részt a mozgalomban. A Minisztertanács és a SZÓT legutóbbi megbeszélésén is felvetődött, hogy a még jobb anyagi elismeréssel fokozni kellene az újítók számát, még jobban érdelkeltté kellene tenni a vállalatokat, hogy minden megvalósításra alkalmas ötlet kipattanjon. Hogy nincs annyi kerékcserélőnk, amennyi kellene, annak egyik oka az, hogy gazdasági egységeink vetélkedője még nem mindenben hasonlít a Forrnia 1-hez. Gyakran előfordul — s ez a másik ok —, hogy maga a közösség sem kívánja az újítók, feltalálók jobb megbecsülését. Féltik saját rövid távú érdekekeiket. A meg- vtalósított ötlet ugyan éveken át hozza a nyereséget, de az első évben hiányozni fog a nyereségből, illetve a béralaptól a kifizetett újítási díj. Sok helyen hátrább sorolják (milyen ellentmondás!) a fizetésemelésnél az újítási díjakat gyakran felvevő dolgozót, mondván, ő úgyis megkapta a maga pénzét. Pedig érdemes lenne jobban megbecsülni a keréik- cserélőket, már csak azért is, mert érzékeny embereik. Ha azt tapasztalják, nincs sók értelme munkájuknak, lőhet, hogy nem is teszik szóvá. Az is lehet, hogy nem mennek el más vállalathoz (persze az is lehet,- hogy elmennek). De hogy magasan lobogó újító hevületük le- csöndesedik, az biztos. A jól ismert kerékcserélő viszont mindent belead tevékenységébe, és másokat is magával ragadhat. Ezért fontos az elismerésük. Ne feledjük előbb-utóbb nálunk is lesz Forma—1, s nemcsak a mogyoródi versenypályán. Gőz József Több az utas a magyar—Jugoszláv határon Az év első felében jelentősen, 9.4 százalékkal nőtt hazánk határátkelőinek forgalma: június végéig a tavalyi 13,9 millióval szemben több mint 15,3 millió alkalommal lépték át hazai és külföldi utazók a határt. Eddig mintegy 4,5 millió külföldi turista látogatott hazánkba, illetve utazott át országunkon. Közülük 3 millió a szocialista országokból, másfél millió pedig tőkés országokból érkezett. Különösen nagy növekedés tapasztalható a jugoszláviai határszakaszon, ahol a forgalom 1982 óta tartó emelkedése az Idén csúcsot döntött: 30 százalékkal lett több a ki- és beutazók száma. Május második felében, illetve június első heteiben valamelyest megtorpant a forgalom bővülése, az elmúlt hónap közepétől azonban ismét folyamatos, intenzív növekedés tapasztalható. Ausztriából az idén. eddig mintegy 922 ezren, Jugoszláviából pedig 624 ezren látogattak Magyarországra, örvendetes, hogy nőtt a Francia- országból, Hollandiából és Dániából érkező vendégek száma. Ugyanakkor kedvezőtlen. jelenség, hogy az NSZK-ból és a tengerentúli országokból kevesebben választották úticéliként Magyarországot. Az ország déli kapuin, a szegedi, a tompad, a kelebiai és a hercegszántói határátkelő-állomásiakon, az észaik- déli irányú nemzetközi utas- és járműforgalom 50—55 százaléka - bony olódik le. Az 1978-ban épült tompái határátkelőhely egyre nagyobb szerepet vállal a nyári csúcs- forgalomban. Újabban a Magyarországon át Görögországba igyekvő osztrák turisták 70—80 százaléka itt hagyja el hazánkat. Barangolás a burgonya körül Tények, kétkedések Dr. Surányi Dezső írja alig egy esztendeje megjelent könyvében: ....... Az elm últ évtizedekben hazánkban többször megtorpant a burgonyatermesztés, részben növénykórtani, növényvédelmi okok, részben a fajták leromlása, a technológia forradalmi változásának elmaradása miatt...” — Hol tartunk a hazai burgonyatermesztésben ? — erről érdeklődtem Tas Leventétől, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fölmunka társától. — 1920 és 1965 között lényegében nem változott a termőterület. Az utóbb említett éviben még kétszázezer, tíz évvel később már csak toilencvenháromezer hektáron termeltek nálunk burgonyát. Az idén azonban a nagyüzemi gazdaságok a háztájival együtt már alig negyvenhétezer hektárt ültettek el. — Úgy gondolom, a számok önmagukért beszélnek. — Rossz a kereskedelmi háttér, rossz az étkezési burgonya minősítési rendszere. Ha nagyon jó a termés, akkor a kereskedelem megannyi minőségi kifogással él, ha rossz, akkor a minőségi követelmények már egészen mások, szinte mindent elvisznek a felvásárlók. — A somogyi tapasztalatokról már többször szóltunk. Gondolom, önök ellőtt is ismert, hogy hány gazda- ságunlk szüntette meg a burgonya termesztését. S hadd idézzek egy tanulmányból: Az elmúlt 330 évben két lényeges termőterülete alakult ki hazánkban a burgonyatermesztésnek, a Nyírség és Dél-Somogy. Ha a kettő közül csak az egyiknél is csökken a termőterület, akkor rosszabbodik a hazai ellátás is. Van-e kiút? — Itt már nem fajta vagy technológiai kérdésekről van szó. Somogybán jól működik a Dél-so mogy i Mezőgazdasági Kombinát gesztorságával a Somogyi Burgonya- termesztési Rendszer. Jó fajtákat, jó technológiákat alkalmaznak. Ezt a szlovákiai tapasztalatok is bizonyítják. Azt hiszem, hogy a szerződéses fegyelem jobb betartására, a feldolgozás és a tárolás körülményeinek javításéra lenne szükség. A mikei termelőszövetkezetben például a burgonyát részben féldolgozzák, így jól tárolhatják, s akkor tudnak megjelenni a piacon, amikor kedvező körülményeik között értékesíthetnek. Gergő Sándort, a Somogyi Burgonyatermesztési Rendszer igazgatóját arra kértük, hogy mutassa be a vállalkozásukat. — Ma háromezer-kétszáz hektáron termesztünk burgonyát. Huszonkét gazdaság a partnerünk, ebből tizenegy Magyarországon található, míg tizenegy Szlovákiáiban van: négy állami gazdaság és hét termelőszövetkezet. — Mit jelent a rendszer a tagoknak? — A termesztés és a tárolás egészében részt veszünk. Vetőanyagot biztosítunk, tanácsot adunk a talaj előkészítéshez, a növényvédelemhez, a trágyázáshoz, a betakarításhoz, a féldolgozásihoz és a tárolásihoz. Labor aitóiniuimunk évente rendszeresen elvégzi az adott termőföld kémiai vizsgálatait, így konkrét javaslatokkal élhetünk a talajerő viss zapó tlásá ra. — Mi haszna van például a szomszédos országban abból, hogy megjelent ott a Somogyi Burgonyatermeszté- tési Rendszer ? — A korábbi évek termésátlagánál ötven százalékkal többet tudnak termelni a mi módszereinkkel. De erről beszéljenek ők. (Folytatjuk.) Nagy Jenő az idén nem lesz Kaposváron vevőfciijelölési névjegyzék, és ez a lakás-igénylőket idegesíti. — Valóban nem lesz névjegyzék. Kevés lakás épül 1986-ban, s ezekkel a jövőt kell megalapoznunk. Ugyanis 1987-ben már jóval több új lakást adnak át az építőik, csakhogy azokon a helyeken, ahol az .idén bontani -kell. Az 1986-ban föl-épülő lakásokat a lebontandó házakban lakó embereknek kell adnunk. A megyeszékhely leendő építési területeinek előkészítése tehát tart. Farkas István azt is elmondta, hogy a régi házak bontása, az ott lakók kártalanítása és elhelyezése miatt lassú ez a folyamat, rendkívül sokrétűek a gondók — mind az egyéni, mind a közösségi problémák —, amelyeket meg keli oldani. Ezzel együtt is tény: jó Somogybán a tervek szerint az idén 1646 -lakásnak kell fölépülnie. Az első félévben 352 készült el, tehát az év második felére maradt az építendő lakások 78,5 százaléka. Csiszár Jánosné, a megyei tanács építési osztályának főelőadója mondta: — Továbbra sem ütemes a lakásépítés, az első félévi arány akkor volinai jó, ha Legalább 40 százalékot tesz ki. Nyolcvanötben a hasonló adat 30 százalék volt, tehát az idei indulás még rosszabb, mint a tavalyi. Csupán remélhető, hogy az építkezés fölgyorsul, s teljesítik az idei előirányzatot a kiv-iteliezók. A terület- előkészíités némiképp elmaradt, mert a két tervidőszak közötti átmenetnek sok volt a zökkenője. A magánerős építkezéseké a „főszerep”; az idén a tervben szereplő 1646 lakásból 1527 épül magánerőből, s ezek jó része is családi ház. Az építőipar erre még mindig nincs fölkészülve, a kaláka építkezés pedig -legföljebb becsülhető, de pontosan nemigen tervezhető. Farkas István, a kaposvári' tanács általános elnökhelyettese a megyeszékhely lakásépítéseiről elmondta: — Kaposváron a Sáév-nek az -idén át ik-ell adnia- 23 lakást az Április 4. utcában és 28 lakást a Búzavirág utcában. E tervet várhatóan teljesítik. Néhány helyen több oég dolgozik a foghijak beépítésén- Az dd'én- e téren elmozdultunk a holtpontról. Családi házak épülnék Füreden és T-oponároin, hetven ház építésére akalm-as terület előkészítése folyik a Cserben- Elmondható, -hogy 1986 a terüLetelőkészítések éve. Megkezdődött a- bontás az Arany János utcában és a Füredi úton. Tervezzük a főutcán a ruhagyár utáni földszintes házak- bontását. Megkezdődhet az építkezés az idén a Május 1. utcai 70- es foghíjtelken, valamint a főpostával szemben levő emeletes ház két oildalán. — Elterjedt a hír, hogy Luthár Péter ideje megszületett már az a döntés, hogy építkezni kell a Búzavirág utcában, az Április 4. utcában, az Arany János utcában, a Kisgátan. Az első két munka mér megkezdődött, de mindegyik késve. Az Arany János utcában is csak az idén kezdtek tárgyalni több lebontandó ház tulajdonosával, holott ezt már tavaly meg lehetett volna tenni. A K-isgát előkészítése is rendkívül vontatottan halad: ott pedig nem kell s-zan-állnd ... Ha nem 1986 volna az előkészítés éve, hanem 1985 lett volna az, akkor a két tervidőszak közötti átmenet sem lett volna tele zökkenőkkel. Ha . .. Volna Valahol itt keresendő a baj. Vontatott döntések, vontatott végrehajtás. Visszaköszönnek a korábbi évek, évtizedek hibái. De meddig? A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében az első Félévben az előző év azonos időszakához képest húsz százalékkal többet, Összesen mintegy 48 millió forint értékű terméket gyártottak az NSZK-beii Adidas cég számára. A Nőgrád megyei üzem ma már nemcsak népviseletéről, hagyományőrző tevékenységéről híres, hanem e sportruházati cikkek gyártásával is egyre ismertebbé válik. Senior márkanéven az idén háromszázhúszmillió forintot meghaladó értékű sportruhót terveznek gyártani. LASSÚ AZ ELŐKÉSZÍTÉS Kevés lakás készült
