Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

OTTHON ÉS CSALÁD Csipkeverő Karcagon Ma már kevesen ismerik a csipkeverés tudományát. Kar­cagon a csipkét a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet hazai és külföldi megrendelésre ibedolgozók készítik. A csip­keverők egyike, Vetró Istvánná tizenkét éves korától készít ilyen kézimunkát. (MTI 'fotó — Csikós Ferenc — KS) Recent GYORS POGÁCSA Fagylaltok — házilag Tessék mérlegelni! Túlmunka, jövedelem, családi élet — gondolat­ban ezt a címet fogalmaz­tam, de azután megváltoz­tattam, így talán el sem olvassa, aki kézbeveszi az újságot. Mert mit is lehet erről mondani? Talán azt, ami már annyiszor el­mondottak: nem szabad túlzásba vinni a túlmun­kát, a pénzhajhászást. Ez ugyanis előbb-utóbb a családi élet rovására megy. Hát ezt nem szeret­ném elismételni — még akkor sem, ha van ben­ne némi igazság. De maradjunk a földön, a valóság talaján. Mert mi a jobb a családnak: ha a családfő délután öt­kor otthon ül és a televí­ziót nézi, az asszony pe­dig azon töri a fejét, ho­gyan ossza be kettejük fi­zetését, hogy a gyerek­nek új cipőre is jusson, meg üdülni is nyugodtan elmehessenek ... A kérdésre válaszol­jon ki-ki maga, helyzete, lehetősége, családi körül­ményei mérlegelése után. Azt már nem is mon­dom — de sajnos ez sem Recept Hozzávalók: 25 dkg liszt, 25 dkg tehéntúró, 25 dkg margarin vaigy vaj, 10 dkg reszelt sajt, só, 1 tojás. A sajit kivételével a felso­rolt hozzávalókat egy tálban összegyúrjuk, kidolgozzuk, 1 om-es vastagságúra nyújtjuk, és a szokásos módon hajto­gatjuk. Hűtőbe tesszük, és negyedóránként ismételjük a hajtogatást. Majd ujjnyi vas­tagságúra nyújtjuk, késsel bevagdossuk rácsosra, és ki­szaggatjuk, tenyerünkkel magasra sodorjuk, tojással megkenjük, reszelt sajttal megszórjuk, és forró sütőben sütjük. Királyi udvarban kezdő­dött a fagylalt pályafutása. Procipio Colitellii, XIV. Lajos francia király olasz udvari cukrásza^ találta ki az új csemegét, és 1660 nyarán' tá­laltatta fel először az ínyenc felségjnek.’ A számottevő konyhai ki- ta lációk terjedésének útja- módja a királyiból a polgá­ri konyhákba, egyik ország­ból a 'másikba nyomon kö­vethetetlen'. Talán a kukta meglesi vagy a feltaláló fel­jegyzi? Tény, hogy az 1753- 58-iból fennmaradt, úgyneve­zett Sárospataki Szakács- könyv ismeretlen szerzője már közreadott sózott jéggel vagy hóval fagyasztható fagylaltreceptet. A XVIII. században még nem voltak cukrászdák. Fagylaltkészítésre csak ott kerülhetett sor, ahol télen a jeget elvermeliték nyári használatra. A nagyúri ház­tartásokban a jég nem oko­zott gondot. Kis dézsákba töltötték az aprított jeget, és aközé állított, zárt tartályba töltött fagylalt-krémet addig forgatták, amíg az meg nem dermedt. Pénzért, nyilvánosan ide­haza 1822-ben kezdtek mér- ■ ni a fagylaltot Pesten, Fi­scher Péter Színház-téri „fagylai.tdájábam” a mai Vö­rösmarty tér és Váci utca sarkán, az akkoriban diva­tossá lett „nyári kioszkban'’. Esténként itt fogyasztott fagylaltot Deák Ferenc is. A fagylaltárusítás jó üzlet­nek bizonyult, hamarosan sokfelé árulták, ám a F.i- scher-félle fagylalt maradt a legnevezetesebb. A vezetékvízből ammó­niákkal előállított mű jég gyártása révén a huszadik század elejére általánossá válhatott a cukrászfagylalt fogyasztása, és mert e té­ren is vólitak és vannak di­vatok, akkor a jegeskávé volt a legkedveltebb. A fagy­laltot. cifrázókéssel szele­telve szolgálták fel, árát is szeletenként számították. A fagylalt „demokratizáló­dása’’ újfent olasz vívmány volt. Itáliában találták ki a mai ostyatölcsért, a szinte semmibe sem kerülő, ehető tartályt, és ott született meg a vizes, az úgynevezett „olasz” fagylalt készítésének módszere. A gyümölcslevek- nék, az ízesszenoiáknak a tejet, tojást helyettesítő zse- laitinos preparálása összeha­sonlíthatatlanul csökkentet­te az önköltséget. í gy vált a fagylalt világszerte utcán, át árusítható filléres nyaiaikod- nivalóvá. Magyarországon 1932-ben több mint 2000 olasz fagylalitárus mérte nap­szám a 10—20 filléres adagú tölcséreket. A legújabb fagylalt-fejle­mények megimtcsaík olasz eredetűek. Ott találták ki a terjedelmes, motorikus be­rendezést nem igénylő, á nem romlandó fagylaltport tejjel percek alatt elegyítő fcrómfagyláltot, illetve a ké­szüléket, amely szépen cif­rázva engedi ki magából a kúpas-csúcsosra felhúzott, selymesen olvaltag édességet. A knémfagyialt ízválasztéka bizony jócskán elmarad az olasz fagylaltétól. Ehhez nem lehet friss nyers gyü­mölcsvelőt, levet fölhasznál­ni, mert ez a fejjel nem „házasítható”. A fagylaltpor — aimit házi 'készítéshez iis árusítanak — kötve van a tejjel összesimuló vanília, csokoládé, kávé, mogyoró ízekhez. A vérbeli torkosok számon tartják az „igazi” fagylalt lelőhelyeit, és az éthordó termoszt színig töltetve gon­doskodnak otthoni fagylailito- zásukról. Aki nem annyira az „igazihoz” ragaszkodik, mint ahhoz, hogy utánajá­rás nélkül legyen otthon "édes-hideg nyalakodnivaló- ja, az hűtőszekrény és egy túr ml x -készülék segí tségé- vel maga is 'készíthet fagy­laltot. Négyszemélyes adag gyü­mölcsfagylalthoz annyi gyü- bölcsöt vegyünk, hogy a le- szárazás, hajazás, kimagozás után kb. 25 dkg-my.i tiszta gyümölcs hús maradjon. Ezt tummixölijuk pépesre. Tálban tegyünk hozzá — ízlés sze­rint — 10-12 dekányi por­cukrot (nem baj ha kemény rögök vannak benne, a EGY KIS FAGYLALT­TÖRTÉNELEM gyümölcsben felolvad), és töltsünk hozzá 2 pohár jog­hurtot vagy kefirt. A kanál­lal keverjük el utána — a turmixoló jelzése szerinti adagokra osztva — habos it- suk fel alaposan, és olyan lefedhető dobozba, tartályba töltsük, hogy abban a keve­rék szétterüljön, Szilárddá dermedése kb. 3 órát vesz igénybe. Látványosabbá tehetjük á” házi fagylaltot, ha az álta­lában pirosas gyümölcsfagy- laitan kívül karamell-, kávé- vágy csókaládéfagyit is 'ké­szítünk, és nem külön edénybe, hanem a már megdermedt gyümölcsfagyi tetejére töltjük; késsel koc­kákat vágva belőle szolgál­juk fel a „kétszínű” édessé­get. A kanamellfagyíalthoz 10 dkg kristálycukrot addig he­vítünk haibüstben., amíg azt a fehér hab el nem lepi. Ak­kor leforrázzuk kb. duplányi erős kávéval, és addig főz­zük, amíg a megkeménye­dett cukordarabók fel nem olvadnak. Ezt hagyjuk lan­gyosra hűlni. Akkor' bele­ültünk 2 egész tojást, és hoz- zátöltünk 3 dl fejet, majd folyamatos keveréssel addig hevítjük, amíg bugyogni nem kezd. A tüzet eloltjuk, és a tejfölsűrűségű keveréket fakanállal vagy habverő-ké­szülékkel addig ha bős ltjuk, amíg csaknem teljesen ki­hűlt, dermedni nem kezd. Ezt töltjük a fagyasztóedény aljára; vagy a már kész gyümölesfagyilalt tetejébe. A kakaóból előállított cso­koládé- és kávéfagylallt lé­nyegében a ikaramellfagyi mintájára készül. Lényeges, hogy a lé — kávékrém ese­tében a fékete és a tej együtt — tojásonként ne le­gyen .több 2 dl-írnél. Nyerges Agnes ritka eset —. hogy a csa­ládfő nem jön haza mun­ka után, de nem azért, mert még egy kis pénzt akar keresni a családjá­nak, hanem mert épp a családtól megvonva költi, betérve társaival a sarki kocsmába. S leereszti a torkán, amiből futná új cipőre is, nyaralásra is, egy új ruhára is. Semmilyen együttélés­ben, a házaséletben sin­csenek fekete-fehéren leír­ható szabályok. Ha a házasság jó, ha a család tagjai szeretik, be­csülik egymást, akkor né­mi különmunka nem megy a házasélet rovásá­ra. Ha az alapok egyéb­ként sem voltak biztosak, akkor viszont igaz lehet az ellenkezője is. Hát tessék mérlegelni! Kertben a hűs lombok alatt Uj ötlet: a hintaágy BEETHOVEN Rejtvényünk hat Beethoven-szonáta népszerű címét rejti magába. A hétvégi kikapcsolódás kellemes óráiban jólesik egy lágyan ringatózó füg­gőágyon heverni a kert hűs lombjai alatt. A rajzon lát­ható hintaágy egy erős fa ágára felfüggeszthető. Elkészítéséhez a követke­zőkre van szükség: 2 db 190 cm hosszú gázcső, 4 db rögzítőhorog, 2 db 80 cm X 3 cm-es keményfa véglap, a felfüggesztéséhez vastánc és erős sodrott kötél, vala­mint erős zsákvászonból vagy nyugágyvászonból ké­szült heveder. A huzat a csövet teljesen körbefogja, s alulról (mint a fűző) kenderzsinórral van összefűzve. Ez a megoldás biztosítja a fekvőhely ru­galmasságát, másrészt a vá­szonbetét feszessége is sza­bályozható vele. A vászon karbantartását is megköny- nyíti, hiszen . így bármikor könnyen leszedhető. Aján­latos a duplán visszahaj- tötf vászonszegélybe fém­gyűrűket ütni, mert a kéz­zel varrt lyukak könnyen kiszakadnak. A fűzés lyu­kai legalább 15—20 cm-re legyenek egymástól. VÍZSZINTES: 1. Beethoven op. 13. számú szoná­ta. 9. Für..., hí­res zongorada­rabja. 13. Bonc­tan. 14. Dajka. 16. .. .Gallen. 17. A leglágyabb ne­hézfém. 18. Ün­nepelt színésznő. 19. Névelő. 20. Háziszárnyas táj­neve. 22. Űrmér­ték, rövidítve. 23. Becézett Antal. 24. Ibi. .. (ott, ahol.) 25. Régi tö­rök város. 27. Északi férfinév. 29. Hasonló. 31. Dal az aranybor­júról (Faust.) 33. Nemesük a kés­nek, de a szónak is lehet. 35. Bra­zil író (Jorge.) 36. És, angolul. 37. Szovjet nem­zetközi sakknagy­mester volt. 40. Cin.. 41. Folya­dék. 42. Az op. 53. számú szoná­ta. 44. A kálium és a hidrogén vegyjele. 46. Utóirat rövi­dítése.. 47. Irányítja. 48. A toll művésze. 49. Együtt ha­ladó személyek csoportja. 52. Közelben van! 53. . . Ká­der, híres kabil fejedelem (1807—83). 55. Petőfi Sán­dor verse. 57. Az erő „Sí” előtti fizikai mértékegysége. 59. A szovjet szakszerveze­tek hivatalos lapja. 60. Sür­getés. 61. . . .rege (Goldmark opera.) 63. Folyó Szibériá­ban. 65. Főt betűi. 66. Omszk folyója. 67. Ezt szív­ja Maigret. 68. Mohame­dán előimádkozó. 70. A fe­kete lovas. 71. Ady Endre verse. 12. Padlásgerenda. 74. Az op. 57. számú szo­náta. 75. Regény kezdete és vége! FÜGGŐLEGES: 1. Az op. 57. számú szonáta. 2. Szophoklész egyik híres tragédiájának hősnője. 3. Kettőzve: edzőtábor városa. 4. Rába... (győri sport­egyesület.) 5. Kiegészít. 6. Évelő növény, de olasz vá­ros is. 7. Nelli... (világbaj­nok szovjet tornászná.) 8. Ugyanaz, röviden. 9. Női név. 10. Hógörgeteg. 11. .. jegenye (Gárdonyi Géza írása.) 12. Súlyarány rövi­dítése. 15. Hajthatatlanság. 18. Szolmizációs hang. 19. Község az edelényi járás­ban. 21. A hét vezér egyi­ke. 23. Szedegetve szinül- tig tölti 24. .. .Bator (Mon­gólia fővárosa.) 26. Ózd ré­sze! 28. Tudakol. 30. Az ókori egyiptomiak főistene. 32. A Volga mellékvize. 34. Esti, költőiesen. 38. Princí­pium. 39. A német ábécé utolsó betűjének neve. 42. szomszédos ország főváro­sának neve, ahogy ott ne­vezik. 43. Fizika egynemű betűi. 44. Az op. 47. számú szonáta. 45. Az op. 27. No. 2. számú szonáta. 46. . . pro multis” (egy minden- kiért.) 48. Olasz tó Bresi- ea tartományban. 49. Mas­senet operája. 50. Ézsau másik neve a bibliában. 51. Kialudt vulkán a Bakony­ban. 54. Biztonsági Tanács. 56. Nagyszámú. 58.,,.. .est omen” (a név végzet.) 62. Szolmizációs hang, 64. Gön­gyöleg. 67. Massza. 68. Szó­összetételekben egyenlő. 69. A New York-i opera nép­szerű neve. 71. Fővárosunk nevének rövidítése. 72. Az mértékegységrendszer rö­vidített neve. 73. Kassák Lajos folyóirata volt. E. B. Beküldendő: Beethoven hat szonátájának népszerű neve. Beküldési határidő: 1986. július 30. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, s írják rá: „Felnőttkeresztrejtvény.” Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A taká­csok céhének elöljárói, A malom, A nevető ember, Zsuzsanna a fürdőben, Köny vuta lvány t nyert: Kocsis László (Kadarkút), Horváth László (Kaposvár), Pauska György (Barcs). Szabó Lajos (Balatonújlal A nyereményt post küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents