Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
TUDOMÁNY, TECHNIKA ÚSZÓ ERŐMÜVEK Észak-Szibériában, a tyu- menyi területben megkezdte kísérleti üzemelését az Északi Fény úszó hőerőmű. Üzemanyaga a területen feltárt medvezsjei földgáz. Kapacitása 24 ezer kilowatt. Az általa termelt villamos energiát Nádim, a földgáztermelők és építők városa kapja. Az üsző erőművet a Tyu- menyi Hajógyárban építették és a Tobolon, az Irtisen, az Obom és más Nyugat-Szibériai folyókon át több ezer kilométeres utat tett meg állomáshelyéig. Ez az erőmű egyébként nem az egyetlen a Szovjetunióiban. Tíz évvel ezelőtt a jakutiai Zapoljarje kikötőben bontott vitorlát e sorozat első erőműve. Már sok millió kilowattóra villamos energiát adott, amely jelentős szerepet játszott Kolirna és Csuikotka körzetének fejlesztésében. Észak és észak-kelet természeti kincseinek további kiaknázása nagymértékben függ attól, hogy e körzetet hogyan tudják ellátni villamos energiával és hővel. A kis kapacitású, gőzzel és dízelmotorral üzemelő erőművek nem gazdaságosak, mert költséges az építésük, üzemeltetésükhöz meglehetősen nagy létszámú személyzet szükséges. A nagy hőerőművektől elvezetett villamos energia olykor ésszerűtlen megoldás. Az úszó erőművek egyik leglényegesebb előnye, hogy nagyipari módszerekkel, gyorsan és olcsón építhetők fel. Emellett mobiilisak. A hajó merülése nem nagy, ezért az erőmű viszonylag Villamos energiát, hőt ad az Északi Fény sekély vizű Myokra is telepíthető. A kiszolgálása sokkal könnyebb és egyszerűbb: az energetikusok kényelmes munkafeltételek között dolgozhatnak. Nagyon fontos szempont az is, hogy az Északi Fény üzemeltetése veszélytelen a környezetre. Speciális berendezések szavatolják a szeny- nyezéttség- mentességet. S zinte alig akad ember, aki életében ne sziszszent volna már fel egy-egy csípéstől, ne nézte volna meg aggódva a csípés helyén keletkező duzzanatot, és ne vakarózott volna a kellemetlen viszketés miatt. Különösen a mezőgazdaságban dolgozó falusiaikat éri gyakran méh-, darázs-, hangya-, pók. vagy szúnyogcsípés, de a szabadságát vízparton töltő városlakó sem kerülheti ezt el. Fegyverük a fullánk A veszélyes csípésre képes rovarnak közül a méhek, a darazsak a legfontosabbak. Közülük is csak a „dolgozó nőstények” rendelkeznek futónkkal, méregzacskóval, és a zacskót méreggel ellátó méregtermelő miriggyel. Ez . a fullánk voltaképpen védőfegyver a rokon rovarokkal szemben, de a szúrás elvétve bizony az embert is éri. A méregzacskóban fehérjéhez kötött mérgen (to- xinon) kívül még több más hatóanyagot (hisztamint, hyalurianidazet, íecitinazet és úgynevezett „lassan ható anyagot”) is találtak. Több laboratóriumban tömegesen vonták ki a méreg- zacskókból a toxikus anyagot, és kimutatták, hogy hatását elsősorban a hajszálerekre, az idegrendszerre és a vörös vérsejtekre fejti ki. A hajszálerek átjárhatósága mieden valószínűség szerint a hisztamin hatására fokozódik, ezért keletkezik a csípés helyén kisebb-nagyobb duzzanat és pír. Az idegrendszeri hatás ritka esetben akár súlyos eszméletvesztéssel is társulhat, de az esetleges eszméletvesztés mégsem az idegrendszerre, hanem sókkal inkább a vérkeringésre gyakorolt hatás következménye. A zuhanó vérnyomás miatt ugyanis az agy kevés vért kap, s ez verejtékezéshez, szédüléshez, ájuláshoz vezethet. Egyetlen csípés a bőrön heves fájdalmat, rövid ideig tartó etfehéredés után duzzanatot eredményez, s ez órákig, de legfeljebb egykét napig áll fenn. A csípés helyén a fájdalom megszűnése után viszketésérzés támad. A felsorolt tünetek mindenféle beavatkozás nélkül megszűnnek, de csökkenthetjük a fájdalmat és a kellemetlenségeket, ha a fullánkot kihúzzuk, a szúrás helye felett a bőrt akár szipkával, akár szájjal megszívjuk. A fájdalmat mentoüsze- szes dörzsöléssel, vagy borogatással enyhíthetjük. Rovarcsípések veszélye Egy méhesípés rendszerint ártatlan és veszélytelen dolog. Kivételt képez, ha a darázs, vagy a lódarázs a szájba jut, és a nyelv tövén, vagy a gége környékén szúr. ja meg az embert. Az ott lévő lágy szöveteket csakúgy, mint testünk más lágy szövetei, gyorsain, szinte percek alatt megduzzadnak. Ha a duzzadás a hangrést elzárja, légzéslképtelenség, fulladás következhet be. Éppen ezért, ha valaki méhesípés veszélyének van kitéve, mindig csak csukott szájjal járjon. Ha pedig mégis megesett, volna, hogy a gége körüli területen érte szúrás, akkor azonnal siesssen orvoshoz, hogy annak segítségével a fuMadásveszéiyt elkerülje. Túlérzékenység ^Egyetlen méhesípés is okozhat életveszélyt, éspedig ugyanolyan mértékűt, mint több száz, ha valaki a méhcsípéssel szemben túlér - zékennyé vált. Azt hinné az ember, hogy ez rendkívüli ritkaság. A valóságban azonban nem egészen így van, hiszen világszerte meglehetősen sókan halnak meg a méhméreggel szemben kialakult túlérzékenység miatt. Azokban az esetekben, amikor túlérzékenység fejlődik ki, lényegében ugyanaz történik, mintha valaki védőoltást kap, azzal a különbséggel, hogy most nem védőanyagok, hanem ártalmas „ellenanyagok” keletkeznek a szervezetben. A méhesípés esetén ugyanis nemcsak méreganyagok, hanem a méh testéből származó fehérjék is kerülnek a szervezetbe. Ezek a fehérjék a nyirokszövetek sejtjeiben „ellenanyag” termelését válthatják ki. Az érzékennyé váláshoz körülbelül két hétre van szükség, ez idő alatt az ellenanyagok termelése elér egy bizonyos fokot. És ha ezután ismételt szúrás éri az érzékennyé vált embert, akkor ez az egyetlen méhcsí- pés nem fájdalmat, bőrduz- zanlaitot és viszketést, hanem súlyos, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Ez a szövődmény az úgynevezett vérkeringési sokk. Régi tapasztalat, hogy az allergiás túlérzékenységet az allergiát kiváltó anyag kis adagjaival, akár több mil- liószoros hígítással kezdve, majd fokozatosan többet adva, meg lehet szüntetni. A kutatók éppen ezért méhből, darázsból és lódarázsból (tehát nem a méregzacslkóból, hanem a rovar testéből) kivonatokat készítenek, és ezt növekvő adagokban fecskendezték be a túlérzókenyeknek. Az esetek 80 százalékában ezzel a módszerrel sikerült is a túlérzékenységet megszüntetni. A túlérzéke- nyek 20 százalékánál azonban nem sikerült eredményt elérni. Óvatosság és védekezés Leszámíta tehát a nagyon ritka túlérzékenységet, a tömeges rovarcsípés elkerülése egyáltalán nem nehéz. A fölösleges virtuskodást sajnos sok ember drágán fizeti meg. Olyan ember ugyanis nincsen, aki több száz rnéhcsí- péstől ne szenvedne súlyos mérgezést. A darázsfészkeket, még inkább a lódarazsak földibe vájt keltetőhe- lyeit bottal felpiszkálni és utána futásnak eredni — értelmetlen virtuakodás. Különösen a falusi gyerekeket, de még inkább a nyári szabadságukat falun töltő városiakat kell figyelmeztetni arra, hogy ilyen csínyre ne vállalkozzanak. Akit egyszerre tíznél több méh csípett meg, forduljon sürgősen orvoshoz, ötvennél több méhesípés után pedig gyorsan kórházba kell jutni, ahol a méhméreg okozta vérkeringési sokk kivédésének megvannak a feltételei. M. K. Hogy áll meg a repülő? A mai korszerű utas- és teherszállító repülőgépeken kerékféket és sugárféket alkalmaznak, egyes esetekben fékemyőket. A sugárfék a tolóerővel ellentétes irányban ébredő erőket hasznosítja. A megvalósítás módja egyszerű: a földet érés után terelőlemezekkel megfordítják a hajtómű gázsugarának az irányát, fokozatosan lezárják a fúvócső- vet, s kinyitják a hajtómű Oldalán lévő „ablakokat”, így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem lassítja — fékezi — a gépet! Ám a sugárfékes és fék- ernyős repülőgépeknél sem nélkülözhetik a kerékféket. Leszállókkor a 150—200 tonnás, 250—300 kilométeres sebességgel guruló gép mozgási energiáját kell a fékeknek viszonylag rövid idő alatt elemészteniük, s közben több száz Celsius-fokra melegszenek fel. A nagy és nehéz utas-, és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékezhető kerék van, általában a főfutóművekben. Valójában ennél kevesebb kerék fékezésével is biztonságosan megállhat k gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a fékezéssel, ha netán egykét kerékköpeny kidurran (ez annak ellenére megtörténhet, hogy a repülőgépek abroncsait 150—400 le- és felszállás után kicserélik, ami csak egy-két ezer kilométer lefutásának felel meg). A nagy hatású tárcsás fékeket csúszásgátló berendezés egészíti ki. Ez akkor lép működésbe, ha a kerék megcsúszik, ilyenkor a féknyomás rövid időre megszűnik. Amikor aztán a kerék megint gördül, ismét működik a fék. A megoldás révén a kerék mindig a megcsúszás határán marad, s így a fékhatás a lehető legnagyobb. A repülőgépek kerékfékeinék a teljesítőképességére jélllemző, hogy a földön akkor is álló helyzetben tartják a gépet, amikor annak hajtóművei a legnagyobb erővel dolgioz- goznak (a felszállópályán való elindülást megelőző pillanatokban) . Tv-vétel - műholdról Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy egy közepes méretű ország területét te- levízióműsarrad besugározzuk. Vannak viszont a földünkön olyan hatalmas területek, ahol az adóhálózatot csak óriási költségekkel építhetnének. Ilyen például Brazília, India, Kanada vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Hasonlóképpen nehézségeket okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv-programimal a hagyományos módon. Pedig ezeken a területeken igen sokan élnek. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szakembereket. A feladatra szinte egyedüli megoldást kínált a több mint 15 éves múltra visszatekintő űrhírközlés. Az alapgondolat: olyan műholdra helyezik a televízióadót, amely úgy keIdegen testek a gyomorban Leggyakrabban kisgyermekekkel fordul elő, hogy a kezük ügyébe kerülő apróbb tárgyakat szájukba veszik, és véletlenül lenyelik. Ilyen tárgy például a pénzdarab, szög, tű, hajcsipesz, csavar, síp stb. A szülők ezt legtöbbször nem is észlelik, csak azt, hogy a kisgyermeknél hasfájás lép fel, s nem találnak rá magyarázatot. Előbb-utóbb azután orvokhoz viszik őket. A felnőttek általában véletlenül nyelnek le idegen anyagokat. A foglalkozással függ össze, hogy például a varrónők, dekoratőrök, kirakatrendezők gombostűt, apró szöget tartanak munka közben a szájukban, így előfordulhat, hogy pillanatnyi figyelemlkiesés vagy köhögés miatt lenyelik ezeket. Szándékosan csak a gyengeelméjűek és pszichopatáik nyelnek le nagyobb tárgyakat. A kisebb idegen testek — köztük az élesek és hegyesek is — az esetek többségében természetes úton kiürülnék. A lenyelt idegen testek többsége áthalad a gyomorból a bélcsatornába, csak azok maradnak vissza, amelyeknek a mérete nagyabb, mint a gyomor kivezető nyílása. A fémes idegen testek útja jól követhető röntgenvizsgálattal. Mind a fémes, mind a nem fémes idegen testek (csontdarabok, nagyobb gyü- mölcsimagok, . letört műfog- soirdarabok) azonban megakadhatnak a belekben, vagy hegyes részükkel átfúrhatják a bélfalat. A legtöbb esetben csak a beteg gondos megfigyelésére van szükség az idegen test kiürülésekor. Hashajtó adása ilyenkor tilos. Műtétre csak akkor van szükség, ha bélátfúródás lehetősége fenyeget. ring a föld körül, hogy mindig ugyanazon pontja felett van (a földről nézve „áll’). Ilyen műholdról kontinensnyi területet lehet egyszerre besugározni. Már- több éve működnek olyan holdak, amelyek a földi mikrohullámú hálózatokhoz kapcsolódva nagy távolságokra juttatják el a televízióadók modulációs jelét. Ezzel a módszerrel azonban a nagy területek besugárzási nehézségein nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni. Ebben a rendszerben a műhold földi állomása drága és bonyolult, nagy átmérőjű antennát igényel. Ahhoz, hogy a földi állomás mérete csökkenthető legyen, növelni kell a műhold kisugárzott teljesítményét. Ezzel viszont rohamosan nő a műhold költsége, és az energiaellátás is problémát jelent. Egyszerűbb, .olcsóbb földi állomást használva a műholdnak 50—100 watt teljesítményt kell adnia, ha szinkron pályán kering. Ez esetben már 5 méter átmérőjű vevőantenna is elegendő egyszerűbb berendezésihez csatlakoztatva. A harmadik — és várhatóan jövőben szélesebb körben elterjedő — műholdas műsorsugárzást Japánban valósították meg. Föld körüli pályára jutatták a Juri-2a nevű mesterséges hóidat, Japán első televíziós műholdját, amelyet a központi televíziós adásoknak Japán távoli vidékeire történő továbbítására használnak. Ezeket több helyen még központi antennával veszik. Képünkön: ez az antenna egy különleges hangolóberendezés segítségével lehetővé teszi a műholdakról sugárzott adások vételét. Átmérője egy méter. A nem is távoli jövőben megszokott látvány lesz a házak tetején az ilyen antenna.
