Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

TUDOMÁNY, TECHNIKA ÚSZÓ ERŐMÜVEK Észak-Szibériában, a tyu- menyi területben megkezdte kísérleti üzemelését az Észa­ki Fény úszó hőerőmű. Üzemanyaga a területen fel­tárt medvezsjei földgáz. Ka­pacitása 24 ezer kilowatt. Az általa termelt villamos ener­giát Nádim, a földgázterme­lők és építők városa kapja. Az üsző erőművet a Tyu- menyi Hajógyárban építették és a Tobolon, az Irtisen, az Obom és más Nyugat-Szibé­riai folyókon át több ezer kilométeres utat tett meg állomáshelyéig. Ez az erőmű egyébként nem az egyetlen a Szovjet­unióiban. Tíz évvel ezelőtt a jakutiai Zapoljarje kikötő­ben bontott vitorlát e soro­zat első erőműve. Már sok millió kilowattóra villamos energiát adott, amely jelen­tős szerepet játszott Kolirna és Csuikotka körzetének fej­lesztésében. Észak és észak-kelet ter­mészeti kincseinek további kiaknázása nagymértékben függ attól, hogy e körzetet hogyan tudják ellátni villa­mos energiával és hővel. A kis kapacitású, gőzzel és dí­zelmotorral üzemelő erőmű­vek nem gazdaságosak, mert költséges az építésük, üze­meltetésükhöz meglehető­sen nagy létszámú személy­zet szükséges. A nagy hő­erőművektől elvezetett villa­mos energia olykor ésszerűt­len megoldás. Az úszó erőművek egyik leglényegesebb előnye, hogy nagyipari módszerekkel, gyorsan és olcsón építhetők fel. Emellett mobiilisak. A hajó merülése nem nagy, ezért az erőmű viszonylag Villamos energiát, hőt ad az Északi Fény sekély vizű Myokra is tele­píthető. A kiszolgálása sok­kal könnyebb és egyszerűbb: az energetikusok kényelmes munkafeltételek között dol­gozhatnak. Nagyon fontos szempont az is, hogy az Északi Fény üzemeltetése veszélytelen a környezetre. Speciális beren­dezések szavatolják a szeny- nyezéttség- mentességet. S zinte alig akad ember, aki életében ne szisz­szent volna már fel egy-egy csípéstől, ne nézte volna meg aggódva a csípés helyén keletkező duzzanatot, és ne vakarózott volna a kellemetlen viszketés miatt. Különösen a mezőgazdaság­ban dolgozó falusiaikat éri gyakran méh-, darázs-, han­gya-, pók. vagy szúnyogcsí­pés, de a szabadságát víz­parton töltő városlakó sem kerülheti ezt el. Fegyverük a fullánk A veszélyes csípésre képes rovarnak közül a méhek, a darazsak a legfontosabbak. Közülük is csak a „dolgozó nőstények” rendelkeznek futónkkal, méregzacskóval, és a zacskót méreggel ellá­tó méregtermelő miriggyel. Ez . a fullánk voltaképpen védőfegyver a rokon rova­rokkal szemben, de a szúrás elvétve bizony az embert is éri. A méregzacskóban fe­hérjéhez kötött mérgen (to- xinon) kívül még több más hatóanyagot (hisztamint, hyalurianidazet, íecitinazet és úgynevezett „lassan ható anyagot”) is találtak. Több laboratóriumban tö­megesen vonták ki a méreg- zacskókból a toxikus anya­got, és kimutatták, hogy ha­tását elsősorban a hajszál­erekre, az idegrendszerre és a vörös vérsejtekre fejti ki. A hajszálerek átjárhatósága mieden valószínűség szerint a hisztamin hatására foko­zódik, ezért keletkezik a csí­pés helyén kisebb-nagyobb duzzanat és pír. Az ideg­rendszeri hatás ritka eset­ben akár súlyos eszmélet­vesztéssel is társulhat, de az esetleges eszméletvesztés mégsem az idegrendszerre, hanem sókkal inkább a vér­keringésre gyakorolt hatás következménye. A zuhanó vérnyomás miatt ugyanis az agy kevés vért kap, s ez ve­rejtékezéshez, szédüléshez, ájuláshoz vezethet. Egyetlen csípés a bőrön heves fájdalmat, rövid ideig tartó etfehéredés után duz­zanatot eredményez, s ez órákig, de legfeljebb egy­két napig áll fenn. A csípés helyén a fájdalom megszű­nése után viszketésérzés tá­mad. A felsorolt tünetek mindenféle beavatkozás nél­kül megszűnnek, de csök­kenthetjük a fájdalmat és a kellemetlenségeket, ha a ful­lánkot kihúzzuk, a szúrás he­lye felett a bőrt akár szip­kával, akár szájjal megszív­juk. A fájdalmat mentoüsze- szes dörzsöléssel, vagy bo­rogatással enyhíthetjük. Rovarcsípések veszélye Egy méhesípés rendsze­rint ártatlan és veszélytelen dolog. Kivételt képez, ha a darázs, vagy a lódarázs a szájba jut, és a nyelv tövén, vagy a gége környékén szúr. ja meg az embert. Az ott lé­vő lágy szöveteket csakúgy, mint testünk más lágy szö­vetei, gyorsain, szinte percek alatt megduzzadnak. Ha a duzzadás a hangrést elzárja, légzéslképtelenség, fulladás következhet be. Éppen ezért, ha valaki méhesípés veszé­lyének van kitéve, mindig csak csukott szájjal járjon. Ha pedig mégis megesett, volna, hogy a gége körüli területen érte szúrás, akkor azonnal siesssen orvoshoz, hogy annak segítségével a fuMadásveszéiyt elkerülje. Túlérzékenység ^Egyetlen méhesípés is okozhat életveszélyt, éspe­dig ugyanolyan mértékűt, mint több száz, ha valaki a méhcsípéssel szemben túlér - zékennyé vált. Azt hinné az ember, hogy ez rendkívüli ritkaság. A valóságban azon­ban nem egészen így van, hiszen világszerte meglehető­sen sókan halnak meg a méhméreggel szemben ki­alakult túlérzékenység miatt. Azokban az esetekben, amikor túlérzékenység fej­lődik ki, lényegében ugyan­az történik, mintha valaki védőoltást kap, azzal a kü­lönbséggel, hogy most nem védőanyagok, hanem ártal­mas „ellenanyagok” kelet­keznek a szervezetben. A méhesípés esetén ugyanis nemcsak méreganyagok, ha­nem a méh testéből szárma­zó fehérjék is kerülnek a szervezetbe. Ezek a fehérjék a nyirokszövetek sejtjeiben „ellenanyag” termelését vált­hatják ki. Az érzékennyé vá­láshoz körülbelül két hétre van szükség, ez idő alatt az ellenanyagok termelése elér egy bizonyos fokot. És ha ezután ismételt szúrás éri az érzékennyé vált embert, ak­kor ez az egyetlen méhcsí- pés nem fájdalmat, bőrduz- zanlaitot és viszketést, hanem súlyos, akár halálos kimene­telű szövődményeket is okoz­hat. Ez a szövődmény az úgynevezett vérkeringési sokk. Régi tapasztalat, hogy az allergiás túlérzékenységet az allergiát kiváltó anyag kis adagjaival, akár több mil- liószoros hígítással kezdve, majd fokozatosan többet ad­va, meg lehet szüntetni. A kutatók éppen ezért méhből, darázsból és lódarázsból (te­hát nem a méregzacslkóból, hanem a rovar testéből) ki­vonatokat készítenek, és ezt növekvő adagokban fecsken­dezték be a túlérzókenyek­nek. Az esetek 80 százaléká­ban ezzel a módszerrel sike­rült is a túlérzékenységet megszüntetni. A túlérzéke- nyek 20 százalékánál azon­ban nem sikerült eredményt elérni. Óvatosság és védekezés Leszámíta tehát a nagyon ritka túlérzékenységet, a tö­meges rovarcsípés elkerülése egyáltalán nem nehéz. A fö­lösleges virtuskodást sajnos sok ember drágán fizeti meg. Olyan ember ugyanis nin­csen, aki több száz rnéhcsí- péstől ne szenvedne súlyos mérgezést. A darázsfészke­ket, még inkább a lódara­zsak földibe vájt keltetőhe- lyeit bottal felpiszkálni és utána futásnak eredni — ér­telmetlen virtuakodás. Különösen a falusi gyere­keket, de még inkább a nyá­ri szabadságukat falun töltő városiakat kell figyelmeztet­ni arra, hogy ilyen csínyre ne vállalkozzanak. Akit egyszerre tíznél több méh csípett meg, forduljon sürgősen orvoshoz, ötvennél több méhesípés után pedig gyorsan kórházba kell jutni, ahol a méhméreg okozta vér­keringési sokk kivédésének megvannak a feltételei. M. K. Hogy áll meg a repülő? A mai korszerű utas- és teherszállító repülőgépeken kerékféket és sugárféket al­kalmaznak, egyes esetekben fékemyőket. A sugárfék a tolóerővel ellentétes irány­ban ébredő erőket haszno­sítja. A megvalósítás mód­ja egyszerű: a földet érés után terelőlemezekkel meg­fordítják a hajtómű gázsu­garának az irányát, foko­zatosan lezárják a fúvócső- vet, s kinyitják a hajtómű Oldalán lévő „ablakokat”, így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem lassít­ja — fékezi — a gépet! Ám a sugárfékes és fék- ernyős repülőgépeknél sem nélkülözhetik a kerékféket. Leszállókkor a 150—200 ton­nás, 250—300 kilométeres sebességgel guruló gép moz­gási energiáját kell a fé­keknek viszonylag rövid idő alatt elemészteniük, s köz­ben több száz Celsius-fokra melegszenek fel. A nagy és nehéz utas-, és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékez­hető kerék van, általában a főfutóművekben. Valójában ennél kevesebb kerék fé­kezésével is biztonságosan megállhat k gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a fékezéssel, ha netán egy­két kerékköpeny kidurran (ez annak ellenére megtör­ténhet, hogy a repülőgépek abroncsait 150—400 le- és felszállás után kicserélik, ami csak egy-két ezer ki­lométer lefutásának felel meg). A nagy hatású tárcsás fékeket csúszásgátló beren­dezés egészíti ki. Ez akkor lép működésbe, ha a kerék megcsúszik, ilyenkor a fék­nyomás rövid időre meg­szűnik. Amikor aztán a ke­rék megint gördül, ismét működik a fék. A megoldás révén a kerék mindig a megcsúszás határán marad, s így a fékhatás a lehető legnagyobb. A repülőgépek kerékfékeinék a teljesítőké­pességére jélllemző, hogy a földön akkor is álló helyzet­ben tartják a gépet, ami­kor annak hajtóművei a legnagyobb erővel dolgioz- goznak (a felszállópályán va­ló elindülást megelőző pil­lanatokban) . Tv-vétel - műholdról Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy egy közepes méretű ország területét te- levízióműsarrad besugároz­zuk. Vannak viszont a föl­dünkön olyan hatalmas te­rületek, ahol az adóhálóza­tot csak óriási költségek­kel építhetnének. Ilyen pél­dául Brazília, India, Kana­da vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Hason­lóképpen nehézségeket okoz­na Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátá­sa tv-programimal a hagyo­mányos módon. Pedig eze­ken a területeken igen so­kan élnek. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szak­embereket. A feladatra szin­te egyedüli megoldást kí­nált a több mint 15 éves múltra visszatekintő űrhír­közlés. Az alapgondolat: olyan műholdra helyezik a televízióadót, amely úgy ke­Idegen testek a gyomorban Leggyakrabban kisgyer­mekekkel fordul elő, hogy a kezük ügyébe kerülő ap­róbb tárgyakat szájukba ve­szik, és véletlenül lenyelik. Ilyen tárgy például a pénz­darab, szög, tű, hajcsipesz, csavar, síp stb. A szülők ezt legtöbbször nem is észlelik, csak azt, hogy a kisgyer­meknél hasfájás lép fel, s nem találnak rá magyará­zatot. Előbb-utóbb azután orvokhoz viszik őket. A felnőttek általában vé­letlenül nyelnek le idegen anyagokat. A foglalkozással függ össze, hogy például a varrónők, dekoratőrök, ki­rakatrendezők gombostűt, apró szöget tartanak mun­ka közben a szájukban, így előfordulhat, hogy pillanat­nyi figyelemlkiesés vagy kö­högés miatt lenyelik eze­ket. Szándékosan csak a gyengeelméjűek és pszicho­patáik nyelnek le nagyobb tárgyakat. A kisebb idegen testek — köztük az élesek és he­gyesek is — az esetek többségében természetes úton kiürülnék. A lenyelt idegen testek többsége át­halad a gyomorból a bél­csatornába, csak azok ma­radnak vissza, amelyeknek a mérete nagyabb, mint a gyomor kivezető nyílása. A fémes idegen testek útja jól követhető röntgenvizsgá­lattal. Mind a fémes, mind a nem fémes idegen testek (csontdarabok, nagyobb gyü- mölcsimagok, . letört műfog- soirdarabok) azonban meg­akadhatnak a belekben, vagy hegyes részükkel át­fúrhatják a bélfalat. A legtöbb esetben csak a beteg gondos megfigyelésére van szükség az idegen test kiürülésekor. Hashajtó adá­sa ilyenkor tilos. Műtétre csak akkor van szükség, ha bélátfúródás lehetősége fe­nyeget. ring a föld körül, hogy mindig ugyanazon pontja fe­lett van (a földről nézve „áll’). Ilyen műholdról kon­tinensnyi területet lehet egy­szerre besugározni. Már- több éve működnek olyan holdak, amelyek a földi mikrohullámú hálóza­tokhoz kapcsolódva nagy tá­volságokra juttatják el a televízióadók modulációs je­lét. Ezzel a módszerrel azonban a nagy területek besugárzási nehézségein nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni. Ebben a rendszer­ben a műhold földi állomá­sa drága és bonyolult, nagy átmérőjű antennát igényel. Ahhoz, hogy a földi állo­más mérete csökkenthető le­gyen, növelni kell a mű­hold kisugárzott teljesítmé­nyét. Ezzel viszont rohamo­san nő a műhold költsége, és az energiaellátás is prob­lémát jelent. Egyszerűbb, .olcsóbb földi állomást hasz­nálva a műholdnak 50—100 watt teljesítményt kell ad­nia, ha szinkron pályán kering. Ez esetben már 5 méter átmérőjű vevőanten­na is elegendő egyszerűbb berendezésihez csatlakoztat­va. A harmadik — és várha­tóan jövőben szélesebb kör­ben elterjedő — műholdas műsorsugárzást Japánban valósították meg. Föld körü­li pályára jutatták a Juri-2a nevű mesterséges hóidat, Ja­pán első televíziós mű­holdját, amelyet a központi televíziós adásoknak Japán távoli vidékeire történő to­vábbítására használnak. Eze­ket több helyen még köz­ponti antennával veszik. Képünkön: ez az antenna egy különleges hangolóbe­rendezés segítségével lehető­vé teszi a műholdakról su­gárzott adások vételét. Át­mérője egy méter. A nem is távoli jövőben megszo­kott látvány lesz a házak tetején az ilyen antenna.

Next

/
Thumbnails
Contents