Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Medosz-tábor a mezőgazdasági főiskolán A LÓ, AHOGY ÉN LÁTOM A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola kollégiuma a nyári vakációban talán még hangosabb, mint tanévben. Ennek az .az oka, hogy a mezőgazdasági . dolgozók szakszervezete megállapodást kötött a kollégiummal: nyaranként egy hónapra rendelkezésére bocsátja az üres helyeket. így két turnusban nyaralhat itt százszáz általános iskolás gyerek júliusban. Horváth József, a kollégium igazgatója már nagy gyakorlattal rendelkezik a nyári táborozás7 ban, hiszen negyedik éve vezetője, irányítója a programoknak. — Veszprémből, Vasból, Zalából és Pest megyéből érkeztek hozzánk általános iskolások — mondja. — Természetesen a két hét nemcsak abból áll,hogy szállást biztosítunk a gyerekeknek, hanem igyekszünk színvonalas és érdekes programokkal szórakoztatni őket. Ebben segítségünkre vannak a megyei művelődési központ, a TIT munkatársai is. Külör említést érdemelnek a Kaposvári Tanítóképző Főiskola hallgatói, akik nyári gyakorlatúkat töltik nálunk felügyelőként. ötleteikkel, munkájúkkal sokat segítenek. A két hét letelte után bizonyára lesz mit mesélniük otthon a gyerekeknek. Hiszen a kirándulásokon kívül eljutnak a kaposvári csillagvizsgálóba, ahol távcsővön szemlélhetik az égitesteket. Szennában a falumúzeumot nézik meg, s nem maradhat ki a Balaton sem. Külön élményt jelent, hogy találkozhatnak a kollégiumban élő külföldi diákokkal, így a különböző népek estjein megismerkednek Ghánával, Nicaraguával. Nagy sikere van a táncháznak is, ahol dr. Kotsis Ottó szakavatott irányításával déldunántúli táncokat lehet ta- . nulni, valamint annak a rajzpályázatnak, melyet „A ló, ahogy én látom” címmel hirdettek a rendezők. A gyerekek táborozás után ugyanennek a szerződésnek a keretében augusztus elsejétől két hétig a Medosz dolgozói családosán töltik szabadságukat Kaposváron. RÁDIÓJEGYZET A villany pásztor és a betörő Az Ifjúsági Rádió Segíthetünk? című műsorában egy riport gondolkodtatott eL Témája volt a betörőik, a garázda személyek elleni védekezés. Egy elkeseredett ember arra gondolt, hogy a villanypásztorhoz hasonló felszeretéssel lártja el a birtokát. Igaz, a terület az övé, de nem tehet bármit a védelmére: a villanypásztor, a villamos berendezés használata esetén a törvény a betörőt védi. Hasonló eset: az egyik vil- latulajdonas elektromos áramot akart a bejárati ajtó kilincsébe vezetni, hogy ha jön. majd a betörő ... Ezek a torz elképzelések a tehetetlenség szülöttei. Mit tehetünk egy betörő ellen, ha tetten érjük? Mit tehetünk, ha utólag derül fény a cselekedetére? Nemrég Budapesten egy postára törtek be; megszólalt a riasztóberendezés, de nem figyelt oda senki. Felesleges tehát a riasztás ? Ennél célszerűbbet nem tudok elképzelni, ha ... De itt a ha. Ha odafigyelünk arra, hogy mi történik a környezetünkben; ha nem megyünk eL szótlanul olyan jelenségek mellett, amelyeket magunknak nagyon nem kívánunk. A figyelmen kívül hatásosak a .mechanikai védekezések is: a betonvas szinte el- fűrésizielhetetien. Van más megoldás is. A műsor a Somogy megyei rendőrkapitány szavaira emlékezteti. Legutóbb a Kék fény adáséiban javasolta a kapitány: a villa-, a pincetulajdonosok alkalmazzanak gondnokot, aki a terület felett őrködik. Gondolom, akik nem védeni akarják a tulajdont, azdk nem hallgatták a rádiót, és nem tanultak a mű- ' sorból. Talán sokan másból sem, de ha mi Okoltunk, akkor jobban vigyázunk értekeinkre, nemcsak a magunkéra, hanem a szomszédéra is. Horányi Barna Az első nap a gyermektáncosoké volt Folklórfesztivál Balatonföldváron A balatoni főszezon egyik hagyományos kulturális eseménye a kétnapos folklórta- lálkazó — tegnap este kezdődött Balatonföldváron, A fesztivál új színfolttal gazdagodott: gyermekcsoportok eddig még nem szerepeltek a rendezvényen. Az első nap programja az utánpótlás seÚj színfolt a rendezvényen Új kiállítás A képeslevelezőlap történetét bemutató kiállítássoro- zat harmadik részéként az 1914. és 1919. közötti időkből származó képeslapokból nyílt tárlat pénteken a Duda pesti Történeti Múzeumban. Gyökér István rendkívül gazdag, több mint 100 ezer darabos gyűjteményéből ezúttal mintegy 800 fekete-fehér és színes, az első világháború korárt és eseményeit idé ző levelezőlapot tárnak a közönség elé. A kiállított darabok áttekintést nyújtanak e műfaj korabeli jellegzetességeiről: egyebek .között egy új technika, az utólagos színezés elterjedéséről, valamint a háborús, katonai témák eluralkodásáról. FÚVÓSBARÁTSÁG A zene nyelvén PÁLYÁZAT Zalaegerszegen a Magyar Néphadsereg 7. Középiskolai Honvéd Kollégiuma — korlátozott számban — várja azoknak a fiúknak a jelentkezését, akik 1986-ban sikeresen elvégezték a gimnázium első osztályát, és kedvet éreznek a hivatásos tiszti pálya iránt. A fölvett fiatalok a kollégiumban folyrtartják tovább gimnáziumi tanulmányaikat, sikeres érettségi vizsga után katonai főiskola hallgatói lesznék, majd hivatásos tisztté avatják őket. A kollégium növendékei teljes és térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásban részesülnék, és tanulmányaik idejére zsebpénzt, valamint tanulmányi pótlékot kapnak. Jelentkezni lehet augusztus 6-án és 7-én személyesen a kollégiumban (Zalaegerszeg, Balatoni u. 2. V. emelet) az igazgatónál. A jelentkezéskor szükség van a középiskolai bizonyítványra és az egyik szülő jelenlétére. Ha valahol szól a rezesbanda, akkor hamarosan ösz- szeverbuválódik a hallgatóság is. Csupán a sznobok hajlamosak lenézni az ilyen zenei élvezetet, de úgy kell nekik, megfosztják magukat egy nemes szórakozástól. Szerencsére a fonyódiigeti úttörőtáborban amikor a zenekar fújni kezdi, akkor néhány percen belül jelentős közönség gyűlik össze az árnyas fák alatt. Az elmúlt napokban nem is egy, hanem két zenekar szórakoztatta rendszeresen a táborlakókat. A kaposvári Tóth Lajos iskola fúvósai és az NSZK-beli Assmannshardt község együttese rendezett koncertet naponta. Többnyire külön-külön, de néha együtt is zenélt a két együttes. Josef Moor a vendégek vezetője — Kaposhomokon született és hatéves koráig élt ott — elmondta: , — Négy éve alakult a zenekarunk, hatvannégy tagja van. Egy hatszázötven lelkes községben élünk, mind a felnőttek, mind a gyerekek amatőrök, a zenélés hobbink. Négy év alatt a 15 éves átlagéletkorú zenekar szépen fejlődött, úgy éreztük, hogy kiléphetünk a nagyvilág elé, s jutalmazni is akartuk a gyerekeket egy utazással. A magyarországi szereplés persze az én ötletem volt, húzott a szülőföldem. Josef Moor — avagy Moór József — kapcsolatokat keresett s talált is. Teremi József, a tábor vezetője volt a közvetítő, s így találkoztak a Tóth Lajos iskola fúvósai az assmannshardtiakkal Fo- nyód'ligerten. Bogáti József, a kaposvári zenekar karnagya mondta: — Beszélgetni nemigen tudunk egymással, de a zene a iegérflhetőbb nyelv. Beültünk egymás próbáira és rögtön egész jól sikerült a közös zenélés. A gyerekek hamar összebarátkoztak, s ha már a mutogatás sem segít, akkor előkerülnek a hangszerek. Jövőre viszonozzuk a látogatást, meghívtak bennünket egy újabb közös zenélésre az NSZK-ba, s reméljük, hogy a kapcsolat tartós marad. — Ezt mi is reméljük — mondta Moor úr. — Nálunk ilyen tábor ugyan nincs, de ez nem akadály. Napközben Jobbra fent: a kaposváriak Alsó képünkön: a vendégek programokat szervezünk, a szállást pedig községünk polgárai adják, egy családnál vendégeskedik majd egy kaposvári gyerek. Szeretnénk ha a két zenekar között hosszú évtizedekig tantó kapcsolat alakulna ki. Nálunk 22 évesi korhatárig lehet valaki ifjúsági együttes tagja. Jónéhányan lassan kiöregszenek. De ők is zenélnek tovább, nemsokára megalakítjuk községünk felnőtt- együttesét. Bizonyára az „öregek” is szívesen látják majd nálunk a magyar vendégeket. Miiközben a felnőttek beszélgettek, szólt a zene. Később már társalogni sem lehetett, mert annyira lekötötte mindenki figyelmét előbb a magyar majd a német gyerekek játéka. S játszottak úgy is: a kaposvári karmester egy hirtelen ötlettel az egyik assmannsharditi ifjú kezébe nyomta a pálcát: „vezényelj most te egy kicsit”. ö pedig vezényelt... Azután átadták székeiket a hazaiak a vendégeknek, folytatódott a koncert. Csillogtak á tromlüták, a kürtök, féketerteátek a klarinétok, s szólt mind szépen. L. P. regszemléje volt. Pontosabban a somogyi táncosok utánpótlásáé, hiszen a megye szinte minden jellegzetes tájegységét képviselték a résztvevő csoportok. Az együttesek a fonyódiigeti táborban készültek a szereplésre, a menettáncra és a gálaműsorra. A balatonfald- váni gyermekcsoporton kívül a berzencei, a buzsáki, a mesztegnyői hagyományőrző, a boglárleHei Szelence, a barcsi Kisboróka, a kaposvári Somogyi aprók, a Tóth Lajos Általános Iskola együttese, a marcali Prücsök és a siófoki Balaton gyermekcsoport vett részt a találkozón. A fesztivált Tóth János, a balatonföldvári nagyközségi tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében méltatta a rendezvényt. — Minden emberi érték megőrzése, „hagyományozá- sa” fontos feladat — mondta. — Ezen belül a népművészet egyike a legékesebb kincseinknek. A néptáncban az egykori falusi ember hétköznapjaid, ünnepeit is megidézi a koreográfia: életképeket sorakoztat fel, sajátos nyelven vall életről, népsors- ról, históriáról. A mai embernek -is szüksége vari ezekre az értékekre, a Bal a ton - parti nyaralók szívesen gyönyörködnek a fesztivál meghívottjainak produkcióiban. Büszkén vállaljuk folklór- együtteseimk művészetét, s mindent megteszünk azért, hogy megfelelő körülmények körött és értő közönség előtt mutathassák be produkcióikat. Nemcsak a közönség, hanem az együttesek számára is szellemi gazdagodást jelent egy-egy ilyen találkozó. Itt ugyanis nemcsak bemutatkoznak, hanem versenyeznek is a táncosok, következésképpen mindenki a tudása legjavát igyekszik adni, ugyanakkor hasznosítható és a fejlődést segítő tapasztalatokra tehet szert. Ma . tíz felnőtt tánccsoport érkezik a balatoni folklór- fesztiválra, s birtokba veszik a földvári szabadtéri színpadot. Sz. A.
