Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

KÖZÖ4 úttörőkkel Rádióadó-vevő az MHSZ-klubnak Egyre eredményesebben vesznek részt az MHSZ-klu- bök a hazafias-honvédelmi nevelésiben Marcaliban és környékén. — Húsz honvédelmi és négy szakklub működik a területünkön — mondta Káplár János, az MHSZ vá­rosi titkára. — Naigyon örü­lünk annak, hogy minden ezerlelkesnél nagyobb köz­ségben működik honvédelmi klub. A városiban hét van belőlük, s mind a három kö­zépfokú tanintézetben meg­találhatók. Az épülő Petőfi- adó szakemberei most ter­vezik a megalakítását. Na­gyon jónak tartjuk a marca­li gimnázium, a nagyszaká­csiak, a balatonkeresztúriak tevékenységét, s most felzár­kózik hozzájuk Nemesvid is. Igen mozgalmas a klubélet a mésztegnyőiéknél is. — Kisugároznak-e ezek a közösségek a környezetükre? — Az if júság körében min­denképpen vonzóak a sza­badidős programjaik. Ezek nagyon fontosak a hazafias­honvédelmi nevelésben'. Az általános, a középiskolás ta­nulók és más fiatalok szíve­sen elmennek a rendezvé­nyekre. A KlSZ-szervezetek- kei és az úttörőcsapatokkal kötött megállapodások révén elértük, hogy színesebbek a programok, több a résztvevő is. A klubok elsősorban lö­vészversenyeket, vetélkedő­ket, honvédelmi jellegű aka­dályversenyeket rendeznek együtt a KISZ-esekkel és az úttörőkkel. Jónak tartjuk a tartalékosok húsz-húszórás tájékoztató oktatását a klu­bok szervezésében. — Milyenek az eredmé­nyek a versenyeken? — Két versenyforma van, az egyik a kétfordulós össze­tett honvédelmi akadályver­seny. Kiemelkedő eredményt értek el a marcali gimnázium honvédelmi klubjának tag­jai, megyei elsőként, illetve másodikként hárman jutot­tak el a júniusban Miskol­con megrendezett országos bajnokságra. Nagyon nép­szerű a hatfordulós honvé­delmi lövészkupa-versany. Tavaly hárman voltak ott az országos versenyen. A so- mogyszentpáli Berényi Me­litta kiemelkedő eredményt ért el, második lett. A klubok most készülnek az augusztu­si városi bajnokságra. Ott dől el, hogy kik jutnak el a szeptemberi megyei bajnok­ságra. Szép eredményekkel dicse­kedhet a négy szakklub is. A C típusú lövészklub lég- és tűzfegyveres szakosztályá­ba töhb mint nyolcvanén járnak. A Mikszáth Kálmán utcai iskola minden támo­gatást megad a klubnak. Fe­kete Jánosné, a lövészklub titkára elmondta, hogy tíz év alatt tizenöt egyéni bajnokot avattak. Az MHSZ téli or­szágos bajnokságán csapat­ban második, egyéniben har­madik helyet szereztek Bu­dapesten. Most a kecskeméti nyári országos bajnokságra készülnek. — Versenyzőink közül négy aranyjelvényes. Egy nagy gondunkat azonban nem tud­juk megoldani. Hiába épült meg a hűszlőállásos korszerű lőterünk, mégsem alkalmas versenyzésre, mert annyi Járőröznek tartalékosok ígérgetés után sem kaptuk még meg az úgynevezett cél- mozgató berendezést. Emiatt idegenben készülünk a ver­senyekre — panaszkodott Feketéné. Évek óta jó eredményt ér el a repülőmodellező klub Horváth József irányításával, a Noszlopy általános iskola segítségével1. A klubnak két felnőtt 2. osztályú, húsz if­júsági minősített versenyző­je van. A két éve még a feloszlás gondolatával fog­lalkozó rádiósklub rendezte a sorait. — Mindenki nagyon örült annak, hogy 120 ezer forint­ért új adó-vevőkészüléket kaptak — mondta Káplár János. — A városi tanács 60 ezer forinttal járult hozzá, litt jegyzem meg, hogy a ta­nács 73 ezer forintot ad a szákkltubofenak évente. A legeredményesebb a tar­talékos klub. Ott van a lö­vészversenyeken, a tartaléko­sok járőrversenyén pedig rendszeresen megyei első. Most készülnek a szeptembe­ri bajnokságra. — A kaposváriak azzal ijesztgettek bennünket, hogy az idén elhódítják tőlünk az első helyet — mosolyog az MHSZ-titkár. — A mi csa­patunk azonban változatlan összetételű. Amíg ott van a csapatban Tanasics Elemér, Varga János és a többi, ad­dig nem hiszem ezt Lajos Géza Szeptembertől nem lehet telefonon jelentkezni Autók műszaki vizsgán Huszonötezer gépjármű fordul meg műszaki vizsgán évenite Kaposvárom, a gyei tanács Iközlekedés-feil'- ügyeletének műszaki állo­másán. Ilon Miklóst, a fel" ügyelet vezetőjét arról iker- deztük: hogyan bírnak a gép járműállománnyal ? _ Reggel hattól délután ■ két óráig vizsgáztatunk, de nyáron sokszor kell második műszakot is tartanunk, ilyen­kor este tízig dolgozunk. Az idén eddig hússzor volt dél­után vizsgáztatás és tizen­három szombati műszakot is tartottunk. Mind több az öreg, tehát évente műszakira járó autó, úgyhogy 'mind ne­hezebb beütemeznünk a vizs­gákat. A rend igen. szigorú, egy-egy járműre meghatáro-. zott időt keli fordítanunk. A munkát gyorsítani már nem lehet, mert az az alaposság rovására menne, és egyik vizsgabizottság sem vállal­hatja azt a kockázatot, hogy nem tökéletesen fölkészített gépjárművet enged át a vizsgán. — A bejelentés után meny­nyi idő telik .el a vizsgáig? — Igyekszünk két héten elül pontos időpontot adni. non, személyesen, il- levéllben lehet vizsgára tkezni. De szeptember elsejétől a telefonos bejelen­téseiket nem fogadjuk el, ment ezek sok gondot okoz­tak, sok vitánk volt miattuk. — Ponitosaibban mi kész­tette önöket a korlátozásra? — Vaiaha csak írásiban le­hetett jelentkezni. Az a rend merev volt, újítottunk, s le­hetővé tettük a személyesés a telefonos bejelentést. Az utóbbi újítáls nem vált be. Egyrészt az áldatlan, telefon- helyzet akadályozta. A szá­munk állandóan foglaltat jelzett, s ha mégis sikerült az ügyfélnek fölhívnia ben­nünket, akkor minket szi­dott, hogy már .több órája próbálkozik és nem sikerül. A másik ok az, hogy sokan bejelentkeztek, megkapták az időpontot, azután nem hozták a járművet a meg­beszélt órában. Ez fölborí­totta az amúgy is feszes programot. S a mulasztók többsége épp iihálók közül; került' — Van-e valamilyen ve­szélye annak, ha valaki nem viszi vizsgázni az autót az előzetesen megjelölt időbeni? — Csak számunkra van, mert mint említettem, az egész munkarend fölborul. Az ügyfél legföljebb elhozza később egy újabb megbeszélt időre az autóját. Hozzáte­szem; a legtöbb csúszást, kapkodást a mezőgazdasági üzemek gépei okozzák. Pe­dig nem volna erre szükség, mert mi vállaljuk, hogy a téli nagyjavítások után a gazdaságokhoz kimegyünk, és ott helyben levizsgáztat­juk a gépeket. De ezt a le­hetőséget alig néhány mező- gazdasági nagyüzem hasz­nálja ki. — A telefonos bejelentke­zés megszüntetése után mit tehet, aki nem /tud szemé­lyesen jelentkezni? — Elegendő, ha egy leve­lezőlapot küld nekünk, amelyre ráírja a nevét, a kocsi rendszámát, gyártmá­nyát, típusát és a vizsga okát, illetve a forgalmi en­gedély lejártának idejét, va­lamint azt, hogy mikor akar­ja hozni a gépjárművet. Ha lehetséges, akkor az ügyfél áltál kórt időpontra beüte­mezzük a vizsgát. Ha az­napra már tele van a lista, akikor egy későbbi napra hívjuk a kocsit. Egyben, ki­küldünk egy nyomtatványt, amely a vizsga napjáig meg­hosszabbítja a forgalmi en­gedély érvényességét. Tehát a jármű gazdája nem Ikerül hátrányba. Mindenképpen nyugodtabb lesz ez a rend­szer — telefon. nélkül — mind számunkra, mind ügy­feleink számára, akár ma­gánemberekről, akár közü- letekről van szó. Szeretnénk azt is elérni, hogy haameg- jélölt időben mégsem tudják elhozni a gépjárművet, ak­kor legalább egy levélben vagy táviratban jelezzék ezt nekünk, hiszen a megürese­dő helyeket be tudjuk tölte­ni és folyamatos lehet a munkánk, nem szakítja meg az amúgy is feszített ütemet a kényszerű kimaradás, a várakozás: jön-e az a bizo­nyos kocsi vagy nem jön, várjunk, ne várjunk? L. P. KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK CSlK FERENC-Számolni lehetne, hogy az egykori tüskevári uszoda hány jeles sportolót adott Kaposvárnak. Adorján Jó­zsef, a közkedvelt Adu bá­csi irányítása mellett az úszósport számos nemzedéke nevelődött fel a „Tüsi”-ben. Köztük is a leghíresebb volt Csík Ferenc, aki az 1936-os berlini olimpián a 100 méteres gyorsúszásban nyert olimpiai bajnokságot. Csík Ferenc Kaposváron született 1913. december 12- én. Már mint kisdiák kitűnt szorgalmával, tervszerűen képezte magát, tudatosan készült a versenyekre, nagy jövőt jósoltak néki mesterei. Csakhogy a tüskevári úszó­medence szűknek bizonyult a kiváló sportolónak. így. amikor Kaposvárról Keszt­helyre költözött szüleiivei, a Balatonon teljesedhetett ki tehetsége. Első győzelmiét is itt szerezte egy helyi versenyen 1931-ben, ezután pedig nem volt olyan ver­seny, ahol nem az elsők kö­zött végzett volna Tanulmányait Budapes­ten folytatta az orvosi egye­temen. 1932-ben már főisko­lai bajnok. Azután — három éven keresztül — az orszá­gos gyorsúszóbajnokság el­ső helyezettje száz méteren. 1933-ban Jugoszláviában először úszta egy percen be­lül a száz métert. 1934-ben megnyerte. Párizsban a Grand Prix-t. Ettől kezd.ve veretlen. Kilenc magyar, két Európa- és három világbaj­noki első helyezés volt már mögötte, amikor 1936-ban a magyar úszóválogatott tag­jának jelölték. A negyedik helyre számí­tották. Azután ötven esz­tendővel ezelőtt, 1936. au- guiszus 10-én szenzációként jelentették a hírügynöksé­gek, hogy egy magyar fiú, legyőzve az amerikai és ja­pán „úszógépeket”, meg­nyerte a 100 méteres gyors­úszás olimpiai bajnokságát. Nagy volt az öröm Kapos­váron is, a város zászlódísz­be öltözött. Ama kevesek közé tartozott, áki maga is részt vett saját szobrának avatásán. Amikor szeptem­berben az avatásra hazalá- togafbtt, százak és százak ünnepelték. A szobrot — melyet Lányi Dezső dombó­vári szobrászművész készí­tett — a Színház parkban állították fel a vízmedence mellett. Melléje tölgyfát ül­tetett az ünnepelt. A háborús években is gyakran hazalátogatott szü­lővárosába, és ilyenkor a „Tüsi”-beli látogatása él­ményszámba ment. A háború Sopronba sodor­ta, itt érte a halál orvosi kötelességének teljesítése közben 1945. március 29-én. Szobrával sem volt kegye­sebb a sors, vandál elemek ledöntöttek, a kis tölgyfát kivágták. Most a kaposvári uszodá­nál áll a szobra. A feljövő úszónemzedék kegyelettel emlékezik meg nagy előd­jéről, minden idők legjobb kaposvári úszójáról. Lévai József He érintsük kéztel! A gömbölyű „ménkű" titka Júliusban és augusztusban, a nyári zivatarok idején je­lenik meg leggyakrabban az egyik legrejtélyesebb termé­szeti jelenség, a gömbvillám. A világon eddig még senki­nek sem sikerült kideríteni az egyelőre ismeretlen tulaj­donságokkal rendelkező vi­lágító gömb keletkezésének és megszűnésének okát. Ha­zánkban a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, Egely György fogja össze a gömbvillámra vonatkozó kutatásokat. Az MTI munkatársának kérdé­seire összefoglalta az eddigi ismereteket. — Hol és mikor jelenik meg a gömbvillám ? — A borsószemtől öt mé­ter átmérőig terjedő, fehér vagy színes gömb alakú vil­lám többnyire zivataros idő­ben jelenik meg. Legfurcsább tulajdonságai közé tartozik azonban, hogy látszólag min­den előzetes ok nélkül, nap­fényes időben akár zárt tér­ben, például egy szobában is létrejöhet. Egyelőre meg­magyarázhatatlan, hogy egyes gömbvillámok pusztí­tóak, mások semmilyen nyo­mot nem hagynak maguk után. Eltűnésük ugyancsak rejtélyes: va:gy nyomtalanul megszűnnek’ vagy csípős füst kíséretében szétpattannak. — Md alkothatja az anya­gát? PIACI KÖRKÉP Az első szóló JVf ## szóló A rossz nyelvek szerint a tegnapi kaposvári hetipiacon az árak már elérték a leg­kedvezőbb szintet, s további árapályra már nem számít­hatunk. Csak remélhetjük, hogy augusztus mégiscsak rácáfol a jóslatra. Mert bi­zony, egy-egy szebb dinnyé­ért még 60—80 forintot kell fizetni. 10-et kértek kilójá­ért a Zöldértnél, 14-et. a klsr- kereskedőnél. 50 forintos áron jelenít meg az első szemrevaló szőlő. Alig mu­tatkozott Ibe, már el is tűnt a kajszi. A maradék apra­ját 28-ért árulták. Itt kez­dődött a franciaharack ára is, a javáért a bőséges kíná­lat ellenére is 40-et kértek. Kapósabb volt a szépen Kütlemé- 20 fontait hízó körte 15-ért. tői függően 10 és között volt a nyári alma ára. 12-ért fogyott az aprószemű ringló. Hasonló áron juthat­tunk ribízláhez. Aki lecsóra vágyott, Csin- csinél állt sorba, ott ugyanis már 15-ért kapott paprikát és 10-ért paradicsomot. A hasonló minőségűért a ter­melők még csaknem kétszer ennyit kértek. Igazán szép paprikát 40-ért, paradicso­mot 30-ért öntöttek a sza­tyorba. Az egyre mutatósabb ve­gyes zöldség ára ahelyett, hogy mérséklődne, drágul. Egy helyen hovatovább 16 forintot próbáltak kérni egy — igaz, kiállításra kívánko­zó — csomóért. A zömét azért 8-ért kínálták.. Ennyi­ért csak kevés salátának való uborkát hoztak, annál több volt az apró eltenni való 12-ért. Ismét több he­lyen árultak fejes salátát, darabját 3-ért. Már csak 10 fontat a zöldbab, s a fejtett sem kerül többe — bögrén­ként — 12—15-mól. Nem le­hetett panasz a tök, a ká­poszta és burgonya 4—6 fo­rintos árára. 14-ért akadt főzőhagyma, 65 a fokhagyma kálója. A száraz napok után elké­pesztő rekordot ért el a ró­kagomba ára. 180-ért aján­lották kálóját, s a csibegom- ba litere sem volt olcsóbb 40 forintnál. A baromfipiacan 2,20—2,40 a tojás ára. Az élő baromfié­ból engedniük kellett a ter­melőknek. 110-ért kótyave­tyéltek el egy testesebb tyú­kot. Az élő pecsenyecsirke kilója 50, konyhakészen 100 forint. Érthetetlen módon drágult a virág. Egy valamirevaló rózsacsoikorért a múlt heti­nek csaknem a kétszeresét, 30 fartatot kértek. A kard­virág szála 8 helyett 15 fo­rint volt. Ennél olcsóbban szegfűt sem kaptunk. B. F. — Valószínűleg egy plaz­macsomó. De azt még senki sem tudta kideríteni, hogy mi tartja fenn, akár percekig is. A Szovjetunióban leírtak egy másfél méter átmérőjű gömbvillámot, amely homo­kos talajon levő víztócsába csapódott be, s egytized má­sodperc alatt vastag üvegré­teggé égette a talajt. Ha­zánkban eddig 190 leírást gyűjtöttünk össze. A statisz­tika szerint átlag minden húszezredik ember látott ilyen jelenséget. Többször előfordult, hogy a léggömbszerűen lebegő gömbvillámot kézzel meg­érintették. Ez rendkívül ve-» szélyes, mert súlyos égési sérülést okozhat. Tudomá­sunk szerint Magyarországon eddig 11 ember halálát okoz­ta a gömbvillám. — Világszerte fizikusok, meteorológusok és más tu­dományágak képviselői pró­bálnak magyarázatot adni a jelenségre. Sikerült-e már valamilyen elfogadható hipo­tézist felállítani? — Eddig több mint száz tudományos feltevés született a gömbvillám eredetére, ösz- szetételére és tulajdonságai­ra vonatkozóan. Több or­szágban nagy létszámú tu­dóscsoport próbál fényt de­ríteni a jelenség okára, ed­dig azonban egyik megoldás sem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. Nagy segít­ség lenne, ha sikerülne mes­terséges úton gömbviilámot előállítani. Még számos megfigyelésre van szükség ahhoz, hogy ál­lításukat igazolják. S arra kérik a lakosságot, hogy aki gömbvillámot lát. részletesen írja meg tapasztalatait az MTA Központi Fizikai Ku­tatóintézete címére (Buda­pest 114. Postafiók 49. 1525).

Next

/
Thumbnails
Contents