Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

„Lépett" az ipar, lassan javul a minőség Somogy idei gazdaságpoli­tikai feladatait a megyei pártbizottság január 29-i ülésén határozta meg. Az el­ső félév tapasztalatait a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság a közelmúltban össze­gezte és állást foglalt a to­vábbi tennivalókról. A testület megállapította, hogy a gazdaság alapvetően a célkitűzéseiknek megfelelő­en fejlődött. A kezdeti stag­nálást követően mérsékelt ütemben, de élénkülő volt a termelésnövekedés. A tőkés export nőtt az év eleji ma­gas bérnövekedés üteme pe­dig h'ónaprál hónapra csök­kent. Javult több vállalatnál a kapacitáskihasználás. Ked­vező irányban változott a termékszerkezet. A kedvező tendenciák mel­lett továbbra isi megtalálha­tók a termelés növekedését, hatékonyságát, a külkereske­delmi értékesítést kedvezőt­lenül befolyásdió tényezők. Szűkösek a termelési eszkö­zök megújítását szolgáló pénzügyi források. A jöve­delmek alakulását nem min­denhol támasztják alá a gaz­dálkodás teljesítményei. Az építőipar „ellentmondásai” Az ipari termelés növeke­dési ü teme a más ódáik ne­gyedévben felgyorsult, és 3—5 százalékkal meghaladja az előző év hasonló idősza­kának teljesítményét. Nőtt az élőmunka termelékenysége. Az emelkedés a legdinami­kusabb a gépiparban volt, mérsékeltebb az élelmiszer- iparban és alig változott a könnyűiparban. A gépiparon belül kiemel­kedő volt a növekedés a Tungsram Kaposvári Gyárá­ban, dinamikusan fejlődött a Danuvia nagyatádi, a Mechanikai Művek marcali, a Videoton tabi gyára. A könnyűiparban, növelte ter­melését a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyára és a Budaflax tabi kemping- oifckgyára. Az élelmiszeripar­ban nőtt a hús-, a konzerv- és a tejipar termelése. Kedvezően alakult az ipari üzemek konvertibilis elszá­molású kivitele, a rubel el­számolású export viszont visszaesett. Az összes külke- reskedélmi célú értékesítés a tavalyi szintnek felel meg. Számottevően nőtt a Tungs­ram Kaposvári Gyára, a Ka­posvári Villamossági Gyár. a Kapasgép, a Nagyatádi Cémagyár exportja és csök­kent a BVG Tabi Gyára, a Csepel Művek Egyedi Gép­gyára és a Kaposvári Ruha­gyár külkereskedelmi célú értékesítése. Az ipari válla­latok egy része módosította a termékszerkezetét, aktí­vabb lett a piaci követelmé­nyekhez való alkalmazkodás. Ez segítette a vállalatok hely­zetének, jövedelmi pozíciójá­nak javulását. Az építőiparban a Délviép és a Közúti Építő Vállalat teljesítménye alig változott. A Tanép és a Sáév teljesít­ménye csökkent. A Kőola j- vezeték Építő Vállalaté ki­emelkedő mértékben nőtt. A Téglaipari Vállalat a keres­let csökkenése miatt kény­szerült a termelés visszafo­gására: készletei többszörö­sére nőttek. Az építőipari szervezetek erőfeszítéseket tettek az al­kalmazkodásra a piac válto­zásához, de eddig csak rész­eredményekkel járt ez. Mun­kaellátottságuk javult, de alacsony szintű az ipari gyár­tó kapacitások kihasználása. Terjed a versenytárgyalásos vállalási forma. A minőség és a szerződéses fegyelem te­rén nincs érdemi javulás. Nem javult főleg a magas­építő vállalatoknál a gazdál­kodás eredményessége: is­métlődő, tartós fizetési ne­hézséggel küzd a vállalatok egy része. A kisvállalkozások többsé­ge eredményes, de néhányuk vállalkozott olyan feladatra is, amelyre nem alkalmas, illetve nem jogosult. A növénytermesztés esőre vár A mezőgazdasági üzemek az igényeknek megfelelően módosították vetésszerkeze­tüket, nőtt a kukorica, a bor­só, az olajos magvak és a cukorrépa területe. A nö­vénytermelésnek eddig az időjárás nem kedvezett, és ez a kalászosoknál jelentős kieséseket akozott: az átla­gok elmaradnak a tavalyitól és a tervezettől is. Az ősziek — kedvező időjárás esetén — pótolhatják a kiesések egy részét. Az állattenyésztésben már érzékelhető a központi in­tézkedések hatása: nőtt a termelési kedv. Fellendülés tapasztalható a sertéstenyész­tésben. A mezőgazdasági nagyüzemek továbbfejlesz­tették kiegészítő tevékenysé-. güket. Pénzügyi helyzetük — főleg a termelőszövetkezeteké — nem javult: jelentős gon­dok forrása a magas hitel­állomány. Az erdő- és fagaz­daság teljesítménye kedve­ző: jelentősen nőtt a Sefag termelése, árbevétele és tő­kés exportja. Javultt a közlekedési vál­lalatok teljesítménye, de a szombati-vasárnapi rakodás változatlanul gond. Az ide­genforgalomban csökkent a turisták száma, a tőkés va­lutabeváltás viszont aiig változott. A nem konvertibi­lis valutaforgaiam nőtt a megyében. A beruházások volumene emelkedett. Kedvező, hogy a gépi beruházások aránya magasabb és egy részük kap­csolódott a világbanki hitel­konstrukcióhoz. Terjed a gépi korszerűsítés lízing for­mában. A vállalatok, a szö­vetkezetek piaci érzékenysé­gét, fejlesztési törekvéseit bizonyítja, hogy export áru­alap bővítésére tekintélyes számban nyújtottak be pá­lyázatot. A termelő infrastruktúra területén megvalósított be­ruházások jelentősek. A kö­zeljövőiben elkészül a tüske­vári felüljáró, a Pat—Va- rászló közötti összekötő út. Az idén át lehet adni a ka­posvári körzeti teherpálya­udvart. Megkezdődött a ka­posvári telefonközpont belső szerelése, folyik a marcali Petőfi adó beüzemelése és a földgázbekötési program is. Határidő az iskolákban Az első félévben kevés la­kást adtak át. Az építés üte­mességének javításához, a tervek teljesítéséhez — első­sorban Kaposváron — az előkészítést és a kivitelezést kell javítani, gyorsítani. Szükség van a munka haté­konyabb összehangolására, a felelősség következetesebb érvényesítésére. Tervszerűbb a lakóházak felújítása, a lehetőségeknek megfelelő a kaposvári belvá­ros rekonstrukciója. A ka­posvári kórház 220 ágyas mű­téti tömbjének műszáki át­adása megtörtént és a tech­nológiai szerelést a Medicor hamarosan elkezdi. Tovább folytatódik a kórház rekonst­rukciója, előkészítés alatt van a siófoki és a marcali kórház bővítése és rekonst­rukciója. Jó ütemű az iskolai fej­lesztés. Ebben a tervidőszak­ban a legfontosabb a közép­fokú oktatás feltételeinek ja­vításai, a tantermek számá­nak növelése. Megyei érdek, hogy az épülő 34 középisko­lai tanterem határidőre el­készüljön, és tanévkezdésre befejeződjék az iskolákban a tatarozás, a karbantartás. A színház rekonstrukciójára hirdetett versenytárgyalást A jugoszláv Ingna-cég nyerte meg. A tervek szerint még idén elkezdik a munkát. A közegészségügyileg ve­szélyeztetett települések ivó­víz-ellátási programja foly­tatódik: az idei évre terve­zett 9 társulatból 5 már meg­alakult és megkezdődött a ki­vitelezés. Bővül a szennyvíz- csatoma-hálózat a Balaton- parton-, és Igáiban a kapos­vári szennyvíztisztító kivite­lezése folyik. Javultak a vásárlási felté­telek, és nőtt a kiskereske­delmi forgalom is. Az áruel­látás korábbi nagyobb fe­szültségei megszűntek, de iparcikkekből nem sikerült kielégíteni az igényeket a ja­vuló kínálat ellenére. Az életszínvonalat jelentősen befolyásoló lakossági pénz­bevételek dimanikusan nőt­tek: a munkaviszonnyal kap­csolatos kifizetések az átlag­nál kisebb, a társadalombiz­tosítási kifizetések azt meg­haladóan emelkedtek. Nőtt a takarékbetét-állomány, a la­kosság jövedelme tovább dif­ferenciálódott. A foglalkoz­tatás kisebb gondjai meg­szűntek: több gazdálkodó egység átcsoportosította dol­gozóit, illetve igénybe vett átképzési támogatást. Pontos, jó munkát A végrehajtó bizottság a figyelmet arra hívta fel, hogy az idei terv megvalósítása érdekében a második félév­ben fokozott erőfeszítéseket kell tenni. Következetesebb munkára, nagyobb haté­konyságra, a meglevő hiá­nyosságok felszámolására van szükség. További erőfe­szítésékre van szükség az export növelése, a fegyelem javítása, a munkaidőalap vé­delme érdekében. A terme­lés növekedésének és a jöve­delem kiáramlásának össz­hangjára pedig vigyázni kell. Szükség van arra, hogy minden közösség és vezető nagyobb részt vállaljon a feladatok, megoldásából. A pártszervezeteknek aktívabb gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkát kell folytatni, elősegítve ezzel a gazdasági munka javításá­hoz a feltételek biztosítását. Az első félév eredményei több területen jelentős fejlő­dést mutatnak, kedvező ten­denciák kibontakozását»' jel­zik. Erre építve, közös ösz- szefogássaü elérhetők az 1986. évi terv céljai. Dr. Fenyő István a megyei pártbizottság gazdaság­politikai osztályának vezetője Serfőzőt és vendéglőt avattak Bélatelepen Az első hazai házi sörfőz­dét avatták föl tegnap Bé­latelepen. Egy fölújított mag­tárban kapott helyet a kis sörgyár és a vendéglő, amelynek tulajdonosa a Ba- latonnagyberefci Állami Gaz­daság. Budapesten a bajor kirá­lyi család tulajdonában le­vő Kaltenberg söröző tavaly óta működik, ez volt Ma­gyarországon az első olyan vendéglő, ahol a sort hely­ben főzték. A Kaltenberg cég harminc százalékos és a Skála-Coop hetven százalé­kos tőkerészvételével alakult meg a HBH—Skála Kft, amely itthon és külföldön kívánja értékesíteni a serfő- ző-vendéglő rendszert. A bé- latelepi létesítményt hazai tervezésű és magyar cégek által gyártott berendezések­kel szerelték föl. Luitpold bajor királyi her­ceg elmondta az avatás előtt rendezett sajtótájékoztatón, hogy a HBH rendkívül kö­rültekintően kívánja értéke­síteni ezt a házi sörfőzde­rendszert, olyan partnerek­kel tárgyalnak, akik vállal­ják, hogy mind a sör minő­sége, mind a vendéglők szín­vonala kiváló marad. A mini sörgyárban biosört gyártanak, csak természetes anyagok vannak benne, sem­miféle kémiai beavatkozást nem enged meg az igen szi­gorú technológia, amely a bajor sörszabványt is kielé­gíti. Az első osztályú söröző be­rendezése a Skála-desi gnnak köszönhetően ízléses, s ilyen lesz a többi HBH söröző is, mind Magyarországon, mind külföldön. A serfőzde és a vendéglő mindössze négy hónap alatt készült el, rendkívül gyor­san kiváló minőségű munkát végeztek az építők és a sze­relők. Az avatóbeszédet Sütő Ödön, a nagybereki gazdaság vezérigazgatója mondta, hangsúlyozva, hogy a rend­kívül rossz természeti adott­ságú területeiken gazdálkodó nagyüzemben a kiegészítő te­vékenységeik igen fontosak. Demján Sándor, a Skála- Coop vezérigazgatója arról beszélt, hogy ez a házi sör- fóző üzem is bizonyítók rá: jó szervezéssel a hazai válla­latok, a hazíai munkások na­gyon gyors es nagyon jo munkára képesek. Luitpold herceg arról Szólt, hogy valaha Bajorországban minden valamire való tele­pülésnek volt egy saját ser­főzdéje, s most, amikor vi­lágszerte az ilyen tiszta tech­nológiát használó kisüzemek a keresettek, a magyar—ba­jor közös vállalkozás szép üzleti sikereket arathat. A megnyitón részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizolttság elsőtitkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács enölke és Lajos bajor király. Aki a bejáraton belép, egy üvegablakon át figyelheti a serfőzők munkáját, azután kortyolhat a friss italból. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A kenyérgabona aratása a hétvégién befejeződik. A so­mogyi mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben mindent megtettek, hogy időben be- gyűjtsék a tenmésit. A héten kedvezett az időjárás a k-om- bájnosoiknak, de a kukorica és a répa esőre várt. Ám csütörtök délután sem örül­hettek igazán aiz esőnek a gazdaságok, mert viharral együtt értekezett az „égi ál­dás”. Nagy erejű vihar sö­pört végig megyénkben, és elmúltával azt állapították meg, hogy a vártnál keve­sebb csapadék hullott. Továbbra is kémlelik az eget a gazdák, azt kívánva, hogy a kukorica és a répa is megkapja a kívánt meny- nyiségű csapadékot. A búza kevesebbet termett a vártnál. A tarlókon tovább­folyik a munka, hogy a gaz­daságok a hátralevő időben más növényi kultúrával pó­tolják a veszteséget. A balatoni idegenforgalom­ban nemcsak az idei csúcs született meg a múlt héten: a tavalyihoz viszonyítva is húsz százalékkal többen vol­tak a szállodákban. Ám ha beborul, a vendégek útra kelnek: ez az oka annak, hogy a megyeszékhelyen is sok kirándulóval találkoz­tunk. A programkínálat azonban szegényes volt. A szúnyogok ellen az egyé­ni védekezés lehetőségére számíthattunk csak. A jövő hét elején azonban segítséget kapnak már az üdülök a he­likopteres szolgálattól is: a környezetkímélés miatt — azért, hogy a víz élővilága ne károsodjon — ezután nem merészkednek száz méternél közelebhre a parthoz a he­likopterek. Eddig ötven mé­ter volt a határ. A táborokban élénk volt az élet a héten is. Az építő­táborokba újabb „csapatok” érkeztek. A pihenőtáborok­ban sem telnek unalmasain a napok: a szórakoztató, test­edző programokba szívesen bekapcsolódnak a vakációzó diákok. A szaktáborok lakói pedig összeköthetik a kelle­meset a hasznossal: Csurgón a művelődési központban néptáncot tanultak a gyere­kek és a pedagógusok, a népzenészek a dudaisfcoló- ban ismét találkoztak. A héten csütörtökön meg­kezdődött Gyékényesen a tá­jékozódási búvárúszók orszá­gos bajnoksága, amely hol­nap fejeződik be. A sátrak a bányatónál szí­nes képet mutattak, ilyen eleven hangulat uralkodott a; toborozó versenyzők körében is. Megirigyelve őket gon­doltam arra, hogy hány és hány kihasználatlan lehető­ség van a megyében az ol­csó kirándulásokra, a ,jno- mád” nyaralásra. A falusi üdülésnek Euró- pa-szente vannak hagyomá­nyai, nálunk most kezdjük felfedezni ennek örömeit. A gyékónyesi bányatónál sáto­rozó versenyzők sem magúik­ban érkeztek, a csapatokkal együtt a családtagok is föl­készülitek a majdnem egyhe­tes tábori életre A Deseda is vonzó, de még vonzóbb lehetne. A fejlesz­tés azt ígéri, hogy egy négy­százötven vendéget befogadó kempinget létesít itt a Sio- . tour, a strand mögötti 2,5 hektáros területen, s üdülő­ház is épül. Az igali fürdőben is sza­bályozni kellett, hogy két­ezer vendégnél többen ne tartózkodjanak .itt. A gyó­gyulni vágyók érdekében in­tézkedett így a hét elején a Somogy Megyei Köjál. Horányi Barna TEGLA­MÚZEUM Téglamúzeumot nyitot­tak meg pénteken Veszp­rémben, a vár egyik ka­zamata pincéjében. Kü­lönböző korok úgyneve­zett bélyeges építőanya­gait őrzik itt. A legrégeb­biek a mintegy 2000 éves római téglák, ezeket az egykor itt átvonuló kato­nák készítették táborhe­lyük felépítésére. A tég­lákon hagyott jelzések nemcsak az időpontra utalnak, hanem arra is, hogy a téglaikészítő kato­nák mélydik légióhoz tar­toztak. A rómaiakat köve­tő időkben kiment a di­vatból a téglák jelzése, s csak hosszú századok után, az 1500-as években kezdték mesterek ismét feltüntetni termékeiken, hogy azt hol, mikor, ki készítette. Rátették az egyes városok jelzéseit is, Veszprémet például „WP” monogram jelöli. A téglamúzeumot a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat, az Or­szágos Műemlékvédelmi Felügyelőség, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum közösen alapítot­ta; az anyag a már 10 éves munkával létrehozott dunántúli építőipari tör­téneti gyűtemónyből ke­rült át az állandó kiállító- helyre.

Next

/
Thumbnails
Contents