Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Július 9-én este 8 óra körül sorba álltunk a barát­nőmmel Balatonfenyvesen, az állomás mögötti pavilonsor lángossütőjénél (nem a parton). A kiszolgálás gyors volt, így már 10 perc múlva kérhettünk is. Négy lán­yost kértem elvitelre. A maszek eladó egy selyempapír­ba csomagolta, és amikor bátorkodtam még egy papírt kérni — mivel az egy darab teljesen átzsírosodott —, a következőket válaszolta: „Minek még egy? Be van cso- csomagolva, vagy nem?” Ez utóbbi öt szót háromszor egy­más után emelkedő hangnemben elismételte, gondolván: nehéz lehet a felfogásom. Közöltem vele, hogy valóban becsomagolta, de én szeretnék még egy papírt. Erre dü- hödten azt mondta, nem ad semmit, és menjek a franc­ba, mert ő nem lopja a papírt. Mi lenne, ha minden kedves vevőnek ötösével adná? Nem tudom, akkor mi lenne, de azt tudom, ha zsír­papírba csomagolná be a lángost, akkor nem fordulna elő vele ilyesmi. A végén mégis kaptunk selyempapírt, amikor barátnőm azt kifizette. Tisztelettel: Paár Hajnalka Marcali. Makarenko, u. 22. Tisztelt Szerkesztőség! Július 10-én vásároltam egy Rex típusú rotációs ka­pálógépet, amely július 17-én meghibásodott. Másnap személyesen megkerestem a siófoki Ramovill szervizt és kértem: legyenek szívesek kijönni a lakásomra elvégezni a garanciális javítást. Közölték velem, hogy ők kijönni nem tudnak, 'de ha beszállítom a gépet, esetleg meg tud­ják nézni, hogy mi a hibája. Én 76 éves vagyok, és a kevés nyugdíjamból nem te­lik minden héten 1200 forint, hogy a kisgépet beszállít­tassam Siófokra. Ha ilyen „jól” áll a lakosság szolgála­tára a Ramovill szerviz, akkor a gyártó Iné őket, hanem egy olyan vállalatot nevezzen meg garanciális szerviznek, amelyik a javítást a helyszínen becsülettel el is végzi. Tisztelettel: Molnár Sándor Látrány, Alkotmány út 21. Épül a pécsi A pécsi Kálvária-domb alatt alagutat építenek a bel­városi közlekedés zsúfoltsá­gának enyhítésére. A mun­ka befejező szakaszához ér­kezett: a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat szakembe­rei összelyukasztották a domb két oldaláról nyitott vágatokat, megépítették a csaknem száz méter hosszú alagút boltozatát a szellő- zőkürtőkkel, oldalívét és ke­leti bejáratát pedig mér be­tonozzák. A munka utolsó szakaszá­ban fontos szerephez jutot­tak a bordázott betanbolto- zat zsaluzatát összeállító ácsok. A betonmintázatot úgy tervezték, hogy hatáso­san tompítsa az alagútban dübörgő járművek zaját, s elkészítése igen gondos mes­termunkát kíván. Az alagút építődnek egy alagút váratlan műemlékvédelmi feladattal is meg kellett bir­kózniuk. Az építkezés fölött ugyanis a középkori városfal egyik félköríves bástyája megdőlt és leomlással fenye­getett. A bástyát acélsodro­nyokkal és gerendákkal ösz- szefogva, bányászati biztosí­tási módszerekkel és korsze­rű dúcolási eljárással men­tették meg a romlástól. A laza alapokat úgy erősítették meg, hogy a fal tövében tíz méter mély, arasznyi átmé­rőjű lyukakat fúrtak á föld­be, s az azokba leengedett acélcsöveket betonnal töltöt­ték meg. A vasbeton cölLöp- sor mögött a bányákban al­kalmazott biztosítással állí­tották meg a talaj mozgását. Ugyanígy akadályozták meg a domb déli lejtőjének, s a rajta álló Kálvária-lépcső­nek a megcsúszását. Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 173. szám 1986. július 24., csütörtök NAPONTA 90 TONNÁT ADNAK Takarmánytáp Nagyatádról Már az idei termésből dol­gozik a Somogy Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagyatádi takar­mánykeverő üzeme: naponta, kétműsiZakos termeléssel 90 tonnányi állateleséget állíta­nák elő, de ha a szükség úgy hozza — így volt ez ott- jártunkkor is —. a 100 ton­nát is túllépik. 80—90 fajta tápot készítenek a gazdasá­gik igényei szerint, a Gabo­natröszt receptúrája alapján. A termékeknek mintegy a fele a háztáji gazdaságokban hasznosul — a GMV, a tée­szek és az áfészek boltjai­ban juthatnak hozzá az ál­lattartó gazdáik. A tenyésztést és hizlalást segítő táptakarmányok előál­lításához az üzem naponta friss abraktakarmány-szál- Mtmányt a GMV atádi kör­zeti üzemétől, a gazdaságok idei takarmánygabona-ter­méséből, s ezt az abrakot keverik kellő arányban a premixekkel. Ahogy a te­nyésztői és hizlalási kedv is­mét föllendül a térség fal­vaiban, úgy nő az érdeklődés az atádi keverőben előállí­tott takarmányok iránt — ez érződik az üzem napi for­galmában. Látogatásunk ide­jén például a berzencei ter­melőszövetkezet tíz tonna tápot vitt a háztáji igények kielégítésére. FÉLMILLIÓS MEGYEI TÁMOGATÁS Megszépül a somogytúri művelődési ház Lesz-e az idén E Villám- interjú Július vége felé tartunk, a kérdés mégis aktuális: mi­lyen tüzelőanyagoikat kínál a Dél-dunántúli Tüzép kapos­vári 11. számú telepe. Hesz Mátyásné telepveze­tő szerint: — Mecseki és dorogi bri­kettszenet tudunk ajánlani, azonkívül közép-dunántúli daraszeneket. Ezek viszony­lag olcsó fűtőanyagok. Min­den minőségben és árban van eladó tűzifánk. — Mennyi szénnel szá­molnak az idén, és mikor jön a többi kazánszén? — Nyolcvanezer tonna szén az idei tervünk, eddig ebből a tavaszt is beleszá­mítva mindössze huszonhat- ezer tonnát forgalmaztunk. A televízióból, újságokból közismert, hogy mindössze az oroszlányi bányák telje­sítették féléves tervüket, így a folyamatos szénellátás még várat magára. Évek óta ki­alakult gyakorlat, hogy au­gusztus második felétől kez­dődik a szénszezon. Mi már két akciót lefuttattunk. Így 26 ezer mázsa iszapszenet és 38 ezer mázsa brikettet ad­tunk el. — A tüzelőutalvánnyal rendelkezők csak szeptem­ber 30-ig értékesíthetik a je­gyüket. Jogosan merült fel, hogy ők leadnák az utal­ványt, a tüzép pedig szállít­son, amikor van megfelelő szén. — Egyetértek, de amíg ilyen a szénikínálat, addig ez nem valósítható meg. Re­méljük az augusztusi folya­matos szállítás megoldja a gondokat. — Ezek szerint az idén nem lesz „széncsata”? — Mindnyájan azon dol­gozunk, hogy ezt elkerüljük. Somogytúron a Kunffy- képtárral szemben levő mű­velődési ház ad helyet a te­lepülés minden rendezvényé­nek, ez a társközségek köz­művelődésének központja. Sajnos, a nagytermét már régen életveszélyessé nyilvá­nították, a felújítás azonban több éviig húzódott a nagy költség miatt. A megyei tanács félmillió forintos támogatást adott a helyreállításhoz, így a látrá- nyi tanács belevágott az át­építésbe, kiegészítve a pénzt a helyi éves felújítási keret­tel. A Soimogyterv igényes helyreállítási tervet készí­tett, a munkát a tanács épí­tőbrigádja végzi, s minden helyi szerv támogatja. Csak a nagyterem teljes elbontása és újjáépítése 900 ezer fo­rintba kerül. Az elöljáróság, a somogybatoodi Petőfi Tsz szintén segít a munkákban. A lakosság várhatóan jövőre veheti ismét birtokába a so- mogytúri művelődési házat, mégpedig megszépülve és korszerűsítve. Divatos iskolaköpeny A Habselyem Kötöttáru- gyárban már a nyár végére készülnek: teljes nagyüzem­ben dolgoznak azok a kötő- és hurkológépek, amelyeken az iskolaköpenyek alapanya­gát készítik, és folyik e cik­kek varrása, csomagolása is. A vállalat, amely a legna­gyobb hazai köpenygyártó, az idén a belkereskedelem megrendelésére 930 ezer lányka, bakfis és fiú iskola- ruhát készít, csaknem ötven­féle fazonban. Ezek túlnyo­mó többségét — mintegy 90 százalékát — augusztus ele­jén átadják a kereskedelem­nek, így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy a szü­lők idejében vásárolják meg B. J. Megtérül a fuvar Miként lesz vasgyűjtő az üvegesből Minden forintot meg kelfl becsülni — tartja Pál Ist­ván kaposvári üveges. A harminchárom éves, jókedvű férfit arról faggattuk, mi vitte rá, hogy a faluhelyen föllelt ócska lábosokat, tűz­helyeket, ekedarabokat ösz- szes2*dje és befuvarozza a MÉH-be. — Nemcsak a pénz, bár így legalább megtérül a fu­varozás költsége. Régóta for­gattam már a fejemben: sok a kidobott vas és más fém­hulladék a falugi portákon, ezt valahogyan hasznosítani kellene. Egy törökkoppányi üvegezés adta az ötletet. Az ottani özvegy néni nagyon hálálkodott, amikor megsza­badítottuk az udvarát a sok kacattól. — Több pénzt lehet ke­resni a vasgyűjtéssel, mint az üvegezéssel? — Tizedét sem lehet ke­resni. Én üvegesnek tanul­tam, ezt is csinálom lassan már húsz éve. Csak azoktól viszem el az ócskavasat, akik megkérnek rá, bele­egyeznek ebbe. Nem fizetők érte, mert nem vagyok ma­szek vasgyűjtő, bár szerin­tem ebből is meg lehetne élni. Falusi gyerek voltam, Zimányban nőttem föl. Meg­tanultam, hogy az utolsó gör­be szögdarabnak is ára van. Ezért aztán természetesnek találom, hogy az ócskavasat is hasznosítsuk. Az úttörők eflől nem veszem el a forin­tokat, ahol járok, mindenütt buzdítom őket a vasgyűjtés­re, és ha lehet, segítek ne­kik az elszállításban. Féltucat keretezetlen, üve­gezetten családi képet lá­tunk Pál István műhelyé­ben. Ezt azdknak készíti el — ingyen —, akiktől elszál­lította a hulladékvasat. e cikket. Az iskolaköpenyeken a di­vatnak megfelelően több a díszítés; a rátét, a paszpól, a patent és a zsinór. Az idén megújult a fazonja is, mert a diákok a lezser, a könnyű mozgást biztosító köpenyt kedvelik. A gyártók a ha­gyományos és a habkönnyű poliamid kelme mellett új alapanyagot is kifejlesztet­tek. A legújabb pamuttípusú kelméből készült modellek könnyen moshatók, vasalást nem igényiéinek. Ebből a gyártók az idén 120 ezret küldenek az üzletekbe, de ha a vásárlók igénylik — — bővítik a gyártást. Az iskolaköpenyék alap­anyagának negyedét az öt új NDK-gyártmányú, gyors járatú lánchurkoló gépen ál­lítják elő. Tarka sorok Gondolatok Az emberi élet túl rö­vid ahhoz, hogy a sza­bályok alól minden ki­vételt kihasználhassunk. (Névtelen) » * » A feltalálótól csak egyet várnak el: hogy feltaláljon. A többit el­intézik a társszerzőik. (Anatolij Rasz) * * * A hűségnek csak ak­kor van értelme, ha má­sokat boldoggá tesz. (Wojciiech Bartoszewski) Mókus Interjú egy szerencsés nyertessel az ausztrál Townsville Advertiser- ban: — Mrs. Moore el­mondta:, hogy 16 éves kora óta totózik, de ed­dig csak jelentéktelen összegeket nyert. „Most azonban biztosra vettem a főnyereményt — mon­dotta lapunk munkatár­sának —, mert álmom­ban többízben is beszé­lő mókusokat láttam”. írók mondták — Amikor az én szí­vem tele van szerelem­mel, embertársaim feje pedig butasággal, addig lesz bőven írói anyagom. (Heinrich Heine) • * • — Csáki® a nők és az orvosok tudják, mily szükséges és mily jóté­kony a hazugság az em­berre nézve. (Anaitole France) a. • • * * HP — Az ígéretet rendsze­rint csak az felejti el, aki adta, de sohasem az, aki kapta. (Mark Twain) * • * — „Azt mondják” és „talán”: ezek a rágalom kapunyitói. (Honoré de Balzac) • • * — Sohase állj ellen a kísértésnek: próbálj meg mindent és tartsd meg magadnak azt, ami jó belőle. (G. B. Shaw) * * * — Aki az ördöggel pa- rolázik, ne restellj e, ha kormos lesz a tenyere! (Jókai Mór) * • • — Ha meg lehetne ta­nítani a férfiakat arra, hogyan beszéljenek, és a nőiket arra, hogyan, hall­gassanak: igazán civili­zált társadalmunk le­hetne! (Oscar Wilde) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents