Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-03 / 155. szám
Vállalati tanácsok Sorra térnek át a vállalatok az új irányítási formára. Vállalati tanácsok alakulnak, s e testületek döntenek a gazdasági egységek sorsáról. Egyelőre nem sok tapasztalat gyűlt össze, sok helyütt még csak „tanulják” az új rendet. Régebbi és egészen új vállalati tanácsok tagjaival beszélgettek munkatársaink a tervekről és a máris levonható tanulságokról. Két fontos csomópont körül sűrűsödtek a kedvezőnek mondható kép részletei: az in- formáciáramlás meggyorsulása jótékonyan hat a vállalatok működésére. Az érdekegyeztetésben is van előrelépés. Kissé leegyszerűsítve: jól tájékozott vezetők és beosztottak közös tervei teremtenek olyan rendet, amelyben az egyének, a kisebb csoportok, és az egész gyár, üzem érdekei egy irányba hatnak. Az előrelépés magja tehát elvettetett. Hogy a „növény" megerösödik-e, hogy a termés beérik-e, az még sok mindentől függ. De jól tudjuk: szép termést csak jól vetett, jól csírázó magtól várhatunk. A vállalati tanácsok megalakulásával - úgy tetszik - a magvetés sikeres volt. Az információ a demokrácia alapja A megyében az elsők között, 1985. május tizedikén alakult meg a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál a vállalati tanács. Az új irányítási forma sok olyan vonást hozott a gazdaság életében, amely nemcsak a demokratizmust szélesítette, hanem példa lehet másak előtt is. — A negyvenkét tagú tanács fele dolgozói küldött — mondta dr. Vukovics Ibolya, a vállalati tanács titkára. — A kisebb erdészeteket egy, a nagyobbakat kettő, a barcsi és a csurgói gyárat három dolgozó képviseli. Rajtuk kívüli tagja a tanácsnak a tizennégy szervezeti egység vezetője, a vezérigazgató és az általa delegált további hat dolgozó. — Milyen elvek alapján határozzák meg a tanács feladatkörét? — .Azon voltunk — mondta Schwarz Dezső a vállalati tanács elnöke —, hogy a testűiért kizárólagos hatáskörébe csak a stratégiai, az egész gazdaságot érintő döntések kerüljenek, vagyis a vállalat mindennapi működését ne zavarja ez az irányítási forma. Ezután példákat sorolt. A vállalati tanács csaik olyan beruházásokról dönt, amelyeknek költsége huszonöt millió forintnál nagyobb. Az ennél kisebb összegű fejlesztések a szakirányítók hatáskörében maradtak. — Nehézkessé tenné a gazdálkodást, ha minden kisebb ügyben össze kellene hívni negyvenkét embert. Viszont a vállalati tanács elnöke folyamatosan tájékozott mindenről, részt vesz minden szűkebb vezetői megbeszélésen. A termelési egységeknél ugyanezzel a lehetőséggel élhetnek a tanácstagok is. Az eltölt több mint egy év alatt,három alkalommal tanácskozott a testület, s a jegyzőkönyvek tanúsága szerint is igen élénk, tartalmas munkaértekezletek voltak ezek. — A mi véleményünk szerint — jegyezte meg ban tavaly novemberben alakult meg a vállalati tanács. Az azóta eltelt időt Serbán Lászlóné munkaügyi osztályvezető, a tanács legfiatalabb tagja még túl rövidnek tartja ahhoz, hogy határozott állásfoglalása legyen az irányítási rendszerről. — Elvben tudjuk, hogy mit várnak tőlünk, a gyakorlatban azonban még kell egy kis idő, míg kialakul a testület munkastílusa. — Miben látja az új irányítási rendszer előnyét a korábbi vezetéshez képest? — Nagyon jónak tartom, hogy egy 18 tagú közösség dönt a gyár sorsáról. Nem hiszem, hogy ezzel csökkenne az igazgató felelőssége, inkább úgy látom; azoknak a tulajdonosi érzése erősödik, akik küldöttként vagy éppen választóként részt Sohawrz Dezső —, ahhoz, hogy egy kétkezi dolgozó az egész gazdaságot érintő témában partnere lehessen például a vezérigazgatónak, ahhoz tájékozottnak kell lennie. A Sefag-nál erre kezdettől megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Nemcsak úgy, hogy minden tárgyalásra kerülő témát előre, írásban kiadnak, hanem az év tavaszán igen hasznosnak értékelt továbbképzést is tartottak számukra. — Másutt nemigen teszik ezt — folytatta a gondolatsort Takács László vezér- igazgató. — A vállalati tanácstagok rendszeresen beszámolnak munkahelyük dolgozóinak a tanács munkájáról. — Valójában ezzel lényegesen bővült az információ- áramlás — fűzte hozzá az elnök — és meggyőződésem, hogy a demokratizmus alapja az információ. — Könnyíti-e az új irányítási forma a vezető helyzetét? — Feltétlenül! — mondta Takács László. — Mindenképpen gyorsítja, egyszerűsíti a dolgokat, hogy az ügyek helyben rendeződnek. Másrészt a tanácstagokon keresztül sok olyan információ eljut a felső szintre, illetve a munkahelyekre, ami eddig elsikkadt. Szerintem a tanács eredményes, hathatós működésének legfőbb feltétele, hogy tagjai tudatában legyenek felelősségüknek. — Persze akadnak még „gyerekbetegségek” is — utalt a gondbkra az elnök. — Vannak még érvényben olyan jogszabályok, amelyek ütköznek a vállalati tanács hatáskörével. Ahhoz, hogy jól funkcionáljon ez az új irányítási forma, ahhoz feltétlenül módosítani, rendezni kellene ezeket. vesznek a vállalat irányításában. — Mennyire érzi felkészültnek magát ahhoz, hogy az eglész vállalatra érvényes döntéseket hozzon a testület tagjaként? — Ha arra gondol, hogy Áz első lépések Három hónapja alakult meg a Kaposvári Villamos- sági Gyárban a vállalati tanács, bár már tavaly minden készen állt megalakításához. A VBKM átszervezése azonban késleltette az önállósult kaposvári vállalat áttérését az új irányítási formára. Öröm az ürömben: a kényszerű várakozás ideje alatt érlelődhettek a gondolatok. Földesi József főkönyvelő, aki beosztásánál fogva tagja a tanácsnak, elmondta: — A huszonhárom tagból tizenkettő választott, nyolc a beosztása miatt van a tanácsban és három embert az igazgató delegált. A tanács munkájában azok vesznek részt, akik olyan szakterületeken dolgoznak, amilyenek a vállalat munkája, jövője szempontjából meghatározók, illetve azok, akiket munkatársaik megbíztak: képviseljék a közösséget. Természetesen a két „szempont” több esetben átfedi egymást. A második ülésére készül a testület, s mindjárt „nagy falat,, jut neki: meg kell határoznia az önállósult vállalat hetedik ötéves tervét. Az előkészületekről Mészáros Károlyné a tanács elnökhelyettese mondta: — Amióta a tanács működik, azóta a tagok — és általuk a dolgozó közösségek — rendszeres információt kapnak a gyár munkáA Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát történetében is jeles napnak számít 1985. március tizenötödike: az állami gazdaságot akkor szervezték át, s ekkor alakult meg a vállalati tanács is, Andi'icz György vezérigazgató-helyettes elnökletével. Az elsők között voltak, így tizenöt hónap tapasztalatairól beszélgethettünk. — A kombinát vállalati tanácsa meglepően sok — harminchat — tagot számlál. Miért? — Ezernyolcszáz dolgozónk van a legkülönbözőbb helyeken a Balaton-parttól Zala megyéig, vagy a Dráváig. Ahhoz,., hogy minden száz dolgozót képviseljen valaki, 18 dolgozó küldöttet kellett megválasztani. Kezdetben voltak gondjaink, mert meg kellett értetnünk, hogy a vállalati tanács nem a szakszervezet helyett van, nem annak érdekképviseleti feladatait mióta vagyok itt a vállalatnál, akkor ez a két és fél év kevésnek látszhat, hiszen van olyan küldött, aki több évtizede dolgozik ebben a gyárban. A munkaügyi osztály vezetőjeként azonban ott voltam minden vezetői járói, a fontosabb statisztikai adatokról. A hetedik ötéves terv (tervezetét is minden tag idejében megkapja, hogy legyen ideje fölkészülni a vitára. Vincze Károly is az információ fontosságát hangsúlyozta : — Sok tapasztalatunk még nincsen, de annyi bizonyos: mindkét irányban jobban áramlanak máris az ismeretek. Megszűnt egy sor olyan áttétel, amely eddig tompította a tájékoztatást, sokszor „elsikkasztotta” a bírálatot is. Egyébként arra számítok — ismerve a társaimat és azokat, akik megválasztottak —, hogy a döntéseket kemény viták előzik majd meg. Ha netán véletlenül mégis afféle langyos ülések lennének, fejbólin- tással, akkor meg fogom kérni a választóimat, hogy hívjanak vissza a tanácsiból. Kovács Elemérné, akit a galvanizáló üzem dolgozói választottak a tanácsba, a tervről beszélt: ti gazdálkodás hatékonyságát, a döntéshozatalt - kell segítenie. Évente két alkalommal ülésezünk, tagjaink rendszeresen megkapják az előkalkulált mérlegeket, így üléseinken érdemben tárgyalhatunk. A munkák elvégzésére a dolgozók küldöttein keresztüli mozgósítjuk az embereket. Andricz György elmondta: a vállalati tanács részt vállalt a hetedik ötéves tervidőszak célkitűzéseinek meghatározásában, így az idei tervezésiben is. Munkájuk igazi mérlege az évvégi számvetés lesz. Szeretnék, ha büszkén mondhatnák: ők is részesei voltak az újabb kiváló vállalat cím elnyerésének. A kombinát vezetőinek és munkásainak egybehangzó véleménye, hogy a vállalati tanács már tavaly is sikeresen élt lehetőségeivel. A tanács létrehozásával, a bizalmi hálózat korszerűsítésével az üzemi demokrácia is fejlődött. értekezleten és kötelességem is. hogy ismerjem a vállalat belső életét, a dolgozók munkakörülményeit. Ahhoz,. hogy a gazdasági feladatainkat teljesíteni tudjuk, ahhoz megfelelő létszámra van szükség. Ezt — többek között — a munkáért járó bérrel meg is kell tartani. Ügy gondolom; munkaügyi ismereteimmel hozzájárulhatok a vállalati tanács döntéseihez. — A tanács legfiatalabb tagja. Jelent ez valamilyen előnyt? — Ezen még nem gondolkodtam. Nyilván azért, mert nem éreztem sem előnyét, sem hátrányát. A testületnek azonban mindenképpen figyelembe kell vennie, hogy a majd kétezer dolgozó fele 35 évesnél fiatalabb, és hogy 80 százalékuk nő. A dolgozók által választott kilenc küldött között hat nő van. Velem együtt heten vagyunk. Csak akkor lehet hitelünk, ha a dolgozók érzik, hogy ez nem egy újabb ülésező „egylet”, hanem tenni akaró és tudó testület. — A gyár következő öt évének egyik kulcskérdése, hogy befejeződik-e a galvanizáló rekonstrukciója. Szerintünk gyorsítani kell a munkát és valószínű ezt csak hitellel lehet megoldani. Remélem, hogy a terval- kotó tanácsülésen sikerül közös nevezőre jutnunk. Az előzetes megbeszélésekből, a folyosói „pletykákból” úgy tetszik, igen. Beszélgetőtársaink mindegyike elmondta: hogy állandó és közszájon forgó téma a gyárban a vállalati tanács munkája. Rendkívül nagy a várakozás, és az első nékifútás tapasztalatait általában úgy összegzik az emberek: óriási lehetőség van a kezükben, nem szabad kihasználatlanul hagyni. Egy gyáron belül is rendkívül bonyolult érdek-szövevény hatja át a munkát. S ha az új irányítási forma ezt jól hasznosítja, akkor mind a gyár, mind az ott dolgozó emberek sorsa javulni fog. Erősebb kapcsolatok A Budapesti Vegyipari Gépgyár > tevékenységi körébe gépek és gépi berendezések gyártása, technológiai szerelése tartozik. A budapesti székhelyű gyárnál 1985. december 18-án alakult meg a vállalati tanács. Horváth Gyula, a tabi gyáregység vezetője, a BVG vállalati tanácsának elnök- helyettese mondta: — A fél éve megalakult 27 tagú vállalati tanács testületi döntéseivel határozza meg a cég működésének stratégiáját és gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat. A tanács tagjai: az igazgató, a vállalati vezetés képviselői, illetve a dolgozók választott küldöttei. Tabról hárman kerültünk az új vállalati vezetést ellátó szervbe. — Mivel foglalkoztak eddigi üléseiken? Milyennek látják munkájukat? — Az alakuló ülés óta két vállalati tanácsülés volt. Az elsőre márciusban, ekkor fogadtuk el az üléstervet, jóváhagytuk az idei gazdasági és beruházási tervet, illetve a cselekvési programot. Legutóbb május 29-én találkoztunk. Itt tárgyaltunk a VII. ötéves gazdasági tervet és elfogadtuk a szervezeti és működési szabályzatot. Ügy látom, hogy tevékenységünk még nem folyamatos. Majd, ha a gépezet olajozottan működik, akkor az egyes részlegek jobban mozgósíthatók lesznek a tervek megvalósítására. A termelő egységek ezután jobban megismerik egymás gondját, baját, s akkor küldötteink — ismerve a stratégiai elképzeléseket — a vállalati tanácsban széles rétegeket képviselve tudnak döntést hozni. — Milyen a kapcsolat a vállalati tanács és a termelőegységek között? — Bár még nagyon rövid idő telt el, a tapasztalat kedvező. A kapcsolattartás folyamatos, a megválasztott küldötteknek pedig évente termelési tanácskozáson kell beszámolniuk választóiknak a tanács munkájáról. vállalja at, hanem a vallalaIsmeretekre alapozva A Kaposvári RuhagyárÉltek a lehetőséggel
