Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

Egy forradalom szép és nehéz pillanatai Reagan konzultálni kíván Reagan amerikai elnök konzultálni 'kíván az Egye­sült Államok szövetségesei­vel, mielőtt eltaülidené vála­szát Mihail Gorbacsov leg­utóbbi levelére. A The New York Times vasárnapi jelen­tése szerint az elnök két le­szerelési tanácsadója most indult újabb körútra: Paul Niitee a NATO-ipartnareket, Edward Rowny az ázsiai szövetségeseket keresi fel, hogy megismertesse őket a válasz tervezetével és kikér­je véleményüket. A válasz tervezett tartal­máról változatlanul ellent­mondóak az értesüléseik. A lap cikkében azrt; írja, hogy továbbra sines egységes ál­láspont számos fontos kér­désiben s uigyancsaik megosz­lanak a vélemények Reagan legfőbb tanácsadói körében a héten induló szovjet— amerikai tárgyalásokon kö­vetendő magatartást ille­tően. Mint ismeretes: a hé­ten Genfiben összeül a ha­dászati fegyverekről szóló szierződésefc végrehajtását ellenőrző vegyesibiizottsőg, il­letve egy olyan tanácskozás, amely a nukleáris fegyver­kísérletek ellenőrzésének kérdésiét vitatja meg. A The New York Times va­sárnapi vezércikkében bírálja az amerikai kormányzatnak a leszerelési kérdésekben ta­núsított magatartását. Sür­geti, hogy a kormány dol­gozzon ki végre egységes ál- lásipontot és adjon a ko­moly szovjet javaslatokra hason! óképpen komoly vá­laszt, „A Pentagon polgári veze­tői panaszodnak amiatt, hogy a leszerelési megálla­podások végrehajtásának el­lenőrzése nehéz, de olyan új fegyvereket rekláimoianaik, amelyiék felszámolnák a megállapodásokat... Űjra értelmezik a meglévő szer­ződéseket, egészen addig, hogy érvénytelenítik azokat, anélkül, hogy bárkit is megkérdeznének erről, pél­dául kikérnék a kowgresz- szuis véleményét” — szögezi le a The New York Times vezéroikke. megállapítva: a leszerelés terén csalk akkor lehet felszámolni az ameri­kai kormányzaton belüli megosztottságot, l$i maga az elnök foglal állást. Gondatlanság okozta a balesetet Az SZKP KB Politikai Bizottságának rendkívüli ülése Rendkívüli ülésen vitatta meg az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága a csernobili atomerőműben április 26-án történt baleset okainak kivizsgálásával és a következmények felszámolásának irányításával megbízott kormánybizottság jelentését. A bizottság a szerencsétlenség okait felderítő vizsgálatról, és a következmények felszámo­lását célzó munkálatokról számolt be jelentésében. A Qsiennjoibild baleset okait kivizsgáló bizottság megálla­pította : a szerencsétlenség annak következtében történt, ho,gy az erőmű dolgozói durván megsértettek egy sor, a reaktorok üzemelte­tésére vonatkozó rendsza­bályt. A tervszerű karban­tartás céljából csökkentett teljesítményű 4. számú ener- giialbloikkal az éjszakai óráik­ban olyan kísérleteket vé- | gezteki, amelyek a turboge- : nerátorök üzemmódjainak tanulmányozására irányul- I talk. Az atomierőmű vezetőd és szákiemherei nem készül­ték föl erre a kísérletre és nem egyeztették az illetékes j szervekkel sem, bár ez köte­lességük lett volna. Végeze­tül: a munkálatok elvégzése során nem biztosították a szükséges ellenőrzést és niem tették meg az ilyen esetben elengedhetetlen biztonsági intézkedéseket. A Szovjetunió energetikai és vállaimosiítási minisztériu­ma és az atomerőművek biztonsági felügyeletével megbízott állami bizottság nem gondoskodott a cserno­bili atomerőműben kialakult helyzet megfelelő ellenőrzé­séről, nem foganatosított ha- i tékony intézkedéseket a biz­tonsági követelmények telje­sítése érdékében az erőmű • üzemeltetési rendjét és fie- | gyeimét sértő tevékenység megakadályozásé ra. A felelőtlenség, a gondat­lanság és a fegyelmezetlen­ség súlyos következményiek­kel járt. A szerencsétlenség következtében huszonnyolc ember vesztette életét és so­kak egészsége károsodott. Az SZiKP KB Politikai Bizottsága mély együttérzé­sét fejezi ki az elhunytok rokonainak és hozzátartozói­nak. Családjuknak az állam minden lehetséges segítséget megad1. Megszervezték a nagy méretű megelőző egész­ségvédelmi munkát. Több százezer am|ber orvosi vizs­gálatát végezték el. A mos­tani időszakiig 203 esetben állapítottak meg diagnózis­ként sugánbetagséget, közü­lük 30 személyt kezelnék kórházban. A reaktor. sérülése az erő­mű környékén mintegy ezer négyzetkilométernyi terület radioaktív elszennyeződésé­hez vezetett. Itt mezőigazda­sági területeket vontak ki a művelés alól, vá Hala tóikat, építkezéseket és más terme­lőegységeket. állítottak le. Csupán a szerencsétlenség­gel közvetlenül kapcsolatos veszteségek mintegy két­milliárd rubelre rúgnak. Fe­szítettebbé vált a népgazda­ság energiaellátása. A politikai bizottság tudo­másul vette, hogy a Szovjet­unió legfőbb ügyészsége büntetőjogi eljárást indított azok ellen a személyiek el­leni, a|ki|k vétkesnek bizo­nyultak a csernobili atom­erőműiben történt szeren,eset­lenség előidézésében és szé­les körű nyomozást folytat; ennek befejezése után a nyomozati anyagot bíróság elé terjeszti. A munka során elkövetett, súlyos következményekkel járó szerencsétlenséghez ve­zető hibák iés mulasztások miatt leváltották tisztségé­ből Jevgenyij Kulovot, az atomenergetika biztonságá­nak felügyeletével megbí­zott állami bizottság elnö­két, Gennagyij Sasarint, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterének helyettesét, Meskovot, a kö­zépgépipari miniszter elgő helyet tesét, Jemeljanovot, egy ágazati tudományos ku­tató- és tervezőintézet igaz­gatóhelyettesét. Egyidejűleg az említett személyeket fe­lelősségre vonták a pártfe- gyelmi rendszer keretében is. Brjuhanovot, a csernobili atomerőmű volt igazgatóját kizárták a párt tagjainak sorából. A politikai bizottság rá­mutatott: Anatolij Majorec, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere a csernobili ato,merőmű irá­nyításéban elkövetett súlyos mulasztások miatt szintén megérdemli leváltását, ám figyelembe véve, hogy nem­rég került ebbe a beosztás­ba, a politikai bizottság egyelőre szigorú pártbünte- tésiben és figyelmeztetésben részesítette. A politikai bizottság meg­bízta az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bi­zottságot, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságát és az SZKP Moszkvai Városi Bizottságát, hogy .vizsgálja ki a többi érintett dolgozó felelősségének kér­dését. Új első titkár a Komszomol élén Április 15-, éré össizeh ívták , a Komszomol XX. komgresz- ; szusát; erre Moszkváiban ke- I rül miajd sor — így döntött szombati ülésén a, Komszo- | mól központi bizottsága. Az ülésen Viktor Miro- nyenkót — aki eddig az Ukrán Komszomol KB első titkáraként dolgozott — vá­lasztották meg a Lenini I Komszomol KB első titkárá­vá. Elődjét, Viktor Misint, mint ismeretes, a Szovjet. Szakszervezetek Központi Tanácsának titkárává vá­lasztották — ezért mentették föl korábbi tisztségéből. A testület ülésén megvi­tatták azokat a feladatokat, amelyék az ifjúsági szerve­zetre hárulnák a párt társa­dalmi-,gazdasági céljainak elérésében. Hangsúlyozták, hogy minden egyes Kom- szomolr-alapiszervezetnek fe­lül kell vizsigálnia munka­módszereit,. hogy hozzá tud­jon járulni a gyorsítás nagy­szabású programjámák meg­valósításához. A Komszomol KB ülésén részt vett Lev Zajkor, az SZiKP KB PB tagja, a KB titkára. Bejrúti merénylet Alkotmányos viszály Ismeretlen fegyveresek szombaton — a libanoni fő­város muzulmánok lakta nyugati negyedében — meg­támadták a bejrúti amerikai egyetem kórházának autóbu­szát. A támadás következté­ben négy ember, köztük egy nő és egy orvos életét vesz­tette, három személy megse­besült. A gépkocsiban ülő fegyve­resek a muzulmán és keresz­tény lakosságú városrészt el­választó „zöld vonal” köze­lében nyitottak tüzet a busz­ra, amely a kórház libanoni keresztény alkalmazottait szállította. Az akció után a támadóknak sikerült elme­nekülniük. A merénylet, melynek oka egyelőre nem ismeretes, két hét óta a legsúlyosabb inci­densek közé tartozik Nyugat- Bejrútban. A városrész vi­szonylagos békében él im­már két hete, vagyis azóta, hogy a libanoni és szír rend- fenntartó erőik távol tartják az utcákról a különböző mi­líciák fegyvereseit. Hírügy­nökségeik emlékeztetnek azonban arra, hogy éppen'a „zöld vonal” közelében még nem sikerült biztonságos közállapotokat teremteni. Képünkön: a rendfenntartó erők egyik katonája az au­tóbusz sérüléseit mutatja. A Thatcher-kormány dél­afrikai politikája miatt a nemzetközösségi sportfeszti­vált teljes összeomlás, Nagy- Britanniát pedig alkotmá­nyos válság fenyegeti, mi­után vasárnap reggelig a nemzetközösség tagállamai­nak csaknem féle jelentette be, hogy bojkottálja az Edin­burghban jövő csütörtökön megnyíló „baráti játékoikat”. Az angol királyi palota szóvivője vasárnap tagadta, a The Sunday Times viszont VASÁRNAP ISTI KOMMENTÁRUNK Folytatódik a Szovjetunió „diplomáciai offenzívája” — olvasható mostanában nap nap után a nyugati sajtóor­gánumokban. Ha a megfo­galmazás tartalmaz is némi támadó élt, annyi kétségte­len: világszerte érzékelhető a moszkvai külpolitikai kezde­ményezések visszhangja, s annak a magas szintű láto­gatássorozatnak a hatása, amelynek az utóbbi időben Moszkva egyik fókuszává vált. Röviddel a szovjet— francia csúcstalálkozó, Gor­bacsov főtitkár és Mitterrand köztársasági elnök megbe­szélései után utazott London­ba Sevardnadze külügymi­niszter, most pedig Genscher nyugatnémet külügyminisz­az uralkodónőhöz „közelálló forrásokra” hivatkozva állí­totta, hogy II. Erzsébet ki­rálynőt „kétségbe ejti” Mar­garet Thatcher kormányfő politikája Dél-Afrika ügyé­ben, továbbá a „közmeg­egyezést megbontó” maga­tartása más bel- és külpoliti­kai kérdésekben. A kormánypárt egyes kép­viselői vizsgálatot követelnek az udvari „kiszivárogtatás” forrásainak felkutatására. tér látogatása irányítja a fi­gyelmet a kelet—nyugati kapcsolatok alakulására. A bonni diplomácia veze­tőjének moszkvai vizitje kap­csán is világosan kitűnik, hogy — csakúgy, mint a brit fővárosban megfigyelhető volt — az eszmecserék kö­zéppontjában nem elsősorban a kétoldalú kapcsolatok áll­nak majd. Természetesen tár­gyalnak azokról is, hiszen az NSZK és a Szovjetunió hagyományosan fontos, meg­becsült gazdasági partnerek. Más kérdés, hogy a bonni kabinet egyes lépései — min­denekelőtt a nemzetközi szín téren — sokszor hátráltat­hatják a viszony fejlesztését, a kölcsönös bizalom erősö­dését. A mostani moszkvai esz­NICARAGUA Nicaraguában a sandinista forradalom győzelme óta el­telt hét év legfontosabb eredménye aiz, hoigy biztosí­tottuk a forradalom éleikben maradását, és sikerült meg­akadályoznunk az Egyesült Államok közvetlen beavatko­zását — hangsúlyozta Tomas Borge nicaraguaii belügymi­niszter a „Brecha” című Uruguay-i hetilapnak a for­radalom évfordulója kapcsán adott interjújában. Tomais Borge, aki a for­radalom egyik vezetője, az interjúban a nicaraguiai for­radalom jelilegéről, az eltelt időszakban ölért eredmé­nyekről és hibákról beszélt. Bár Nicaraguában valóban forradalmi változás történt, soha nem beszéltünk szocia­lista forradalomról. Olyan utat választottunk, amely azokhoz a geopolitikai kö­rülményekhez igazodik, amelyben Nicaragua él. Az országunkban végbement forradalom legfőbb tényezői a politikai pluralizmus, a ve­gyes gazdaság és az el nem kötelezebfeég — szögezte le Tomas Borge. A sandinista forradalom nem a kubai, vaav bármely más forrada­lom másolata, ami természe­tesen nem jelenti azt, hogy .azoikikal semmi közös voná­sa nincs. A sandinista vezető ki­emelte, hogy a forradalom egyben antiimperialista, an­tikapitalista, demokratikus és népi jelleggel is bír. Ha a hazánkban végbemenő fo­lyamatot ezek nem jellemez­nék, ükkor nem lenne for­radalmi töltete. Amikor anti- imperializmusról beszélek, feltétlenül gondolok harcunk történelmi gyökereire. A sandinizmus nem más, mint Augusto Gesar Saindino anti7 imperialista harcának foly­tatása. A folyamat demok­ratikus jellege abból a tény­ből ered, hogy kivívtuk nem­zeti függetlenségünket. Vé­leményem szerint Latin- Amerika legnagyobb problé­mája a függetlenség hiánya. Ez a forradalom antikapi­talista is, annak ellenére, hogy Nicaraguában fennma­radtak kapitalizmus elemei — szögezte le a sandinista politikus. Bár a burzsoázia egy része hajlandó volt együttműködni a sandinis­táikkal, nincs valódi nemzeti burzsoázia. A burzsoázia po­litikailag teljes mértékben az amerikai imperializmus­tól függ. -Mint kizsákmányo­ló osztály, nem éri be a ne­ki nyújtott mozgástérrel, s egyre inkább részt kíván magának a hatalomból is. Tomas Borge Nicaragua gazdasági helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy rendkí­vül súlyos gazdasági válság alakult ki, nem utolsósorban a gazdaságirányításban el­követett hibák eredménye­ként. A válság általános, mivel a magánszektort is mecserék várhatóan legfon­tosabb kérdésköre a kelet— nyugati kapcsolatok állása, a fegyverzetkorlátozási és le­szerelési fórumokon kialakult helyzet lesz, és annak a le­hetőségnek a megvitatása, amit (együtt vagy külön-kü- lön) a nyugat-európai orszá­gok a párbeszéd fölélénkíté­sében, az előrehaladás meg­gyorsításában játszhatnak. A francia, brit és most a, nyu­gatnémet vezetéssel folyta­tott dialógus jól mutatja, hogy Moszkvában nem szű­kítik le a nemzetközi kap­csolatokat kizárólag a két nagyhatalom közti viszony­ra, sőt, határozottan érezhe­tő: a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek más ré­giókra, így a nyugat-európai államokra is. érinti, és nem valószínű, hogv a közeljövőben megol­dást találunk erre a -hely­zetre. Ez a válság mennyi­ségileg nem különbözik más latin-amerikai országokéitól. Annyiban azonban feltétle­nül más, hogy mi a forra­dalom győzelmével kivívtuk a jogot az új gazdasági rend­szer alapjainak lerakásához — hangsúlyozta Borge. Em­lékeztetett arra, hogy 1979 után nem fordítottak elég figyelmet a gazdaságra. Sok nehézségünk volt a gazda­ságirányítással is — mondta a belügyminiszter. Hosszú időn keresztül uralkodó volt az a nézet, hogy a forrada­lomban nem kell dolgozni, s ezárt a legtöbb helyen csak k ét-három órát dolgoztak naponta. Túlságosan enge­-enyek voltunk a munka­morált illetően. Ezeket a hi­bákat a meggyőzés és a po­litikai felvilágosítás eszközé­vel lehet csak orvosolni. Ez­zel együtt mindent meg kell tennünk azért, hogy a ter­melés és a hatékonyság nö­velésével, a források éssze­rű elosztásával megteremt­sük egy új gazdaság alapjait — hangsúlyozta Tornas Borge. A belügyminiszter ezután a forradalom egy másik sa­játosságát, a sandinisták és a katolikus egyház együtt­működését elemezte. A két fél párbeszéde még a for­radalom győzelme előtt kez­dődött. Az , egyház tartott attól, hogy a Somoza elleni harcban eszközként ákarjuk felhasználni. Nekünk is vol­tak fenntartásaink azzal kancsolatban, hogy vajon milyen ideológiai hatással lesz az egyház a forrada­lomra. Ennek ellenére úgy véltük, hogy nagyon fontos szerepet játszhat a diktatúra ellen vívott küzdelemben. Ezért az egyház irészvételé- vel hajtottuk végre a for­radalmait. Sajnos, Miguel Obando y Bravó püspök már a kezdet kezdetén opportu­nista volt, s ez oda vezetett, hagy idővel teljesen a kor­mányunk megdöntésére tö­rekvő amerikai kormányzat oldalára állt át. Arra a kérdésre, hogy vé­leménye szerint melyik volt a forradalom legnehezebb pillanata, Tomas Borge így válaszolt: Mindig az adott pillanatban megoldandó fel­adat tűnt a legnehezebbnek, de a legnehezebb pillanatok voltak mindig a legszebbek, a leghősiiesebbek is. _ A forradalom távlati fel­adatairól szólva a nicara­guai belügyminiszter a vé­delmi képesség fokozásának "zükségességét emelte ki, an­nak érdekében, hogy ne ér­hesse külső támadás. Ha me» tudjuk szüntetni az ag­resszió veszélyét, az lesz az igazi győzelmünk. Őszintén hiszem, hogy forradalmunk életben maradása egyben a latin-amerikai népök élet­ben maradását is jelenti — mondta végezetül a sandi­nista vezető. Ez a szerep nem csupán „közvetítés”, Washington be­folyásolása lehet — mutat­nak rá Moszkvában, hanem a sajátos szempontok, az enyhülés továbbviteléhez fű­zött remények minél kiter­jedtebb képviselete is. A bonni vendég az előzetes hí­rek szerint magával viszi Kohl kancellár üzenetét is, amelyben a nyugatnémet kormányfő kifejti országa ér­dekeltségét a leszerelés és fegyverzetkorlátozás terén elérhető eredményekben. Re­mélhetőleg ez alapot ad ah­hoz, hogy Genscher tárgya­lásai a kétoldalú megállapo­dás mellett szélesebb nem­zetközi vetületben is kedve­ző hatást gyakoroljanak. Szegő Gábor Bonni vendég Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents