Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-21 / 170. szám
ENERGIAGAZDÁLKODÁS A megtakarítás: 1,1 millió tonna olaj Az 1973-as olajárrobbanás után az energiagazdálkodást racionalizáló programokat dolgoztak ki világszerte, és új energiaforrásokhoz fordultak a szakemberek. Ez vo’lt az egyetlen lehetséges megoldás. Mi, magyarok is így tettünk: a Tudománypolitikai Bizottság öt évvel ezelőtti határozatával megkezdődött az energiagazdálkodás középtávú kutatási-fejlesztési feladatainak megvalósítása. A fő cél a kőolajfelhasználás csökkentése, a hazai lehetőségek jobb kihasználása volt. Ez magával hozta az ipari háttér korszerűsödését, exportképes itermékek, módszerek, eljárások kidolgozását és bevezetését. A program eredményeiről és az új kutatási-fejlesztési elképzelésekről tájékoztatott Papp István programmegbízott, az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója. Egymillió a sóért Kutatás-fejlesztési programról lévén szó, természetes, hogy végleges mérleget nem lehet készíteni, hiszen elkerülhetetlen, hogy egy- egy — a VI. ötéves tervidőszakban kidolgozott — eljárás, elképzelés csupán ezekben az esztendőkben hozza meg gyümölcsét. Ezzel is magyarázható, hogy az első, az A/l jelű energiagazdálkodási programnak egyenes folytatása lesz az idei esztendőben megkezdett G/4-es feiadatsorozat. Persze, azért látni lehet, mire is jutott az A/l-es Olajegyenértékben számolva 1,2 millió tonna energiahordozót sikerült megtakarítani az elmúlt tervidőszakban. A továbblépés a népgazdaság valamennyi területén érzékelhetővé vált. Ezek közül néhány példa: sikerült gazdaságosabb távhővezeték- fektetési és hővédelmi eljárást kidolgozni. Megszületett a kimerülőben lévő kutak további üzemeltetését elősegítő módszer. Közhelyszámba menő kijelentés: termálvizekben gazdag ország vagyunk, de lehetőségeinket nem használjuk ki. Nos, a szakemberek kidolgoztak egy új eljárást, melynek segítségével a termálvízből kinyerhető a só. Amiint megtudtuk: a sárvári termálvíz alaposan megmozgatta a szakembereket, több technikai újítással sikerűit a tervet megvalósítani. Jól járt vele a népgazdaság, hiszen a Német Szövetségi Köztársaság eddig egymillió márkáért vásárolt sót Sárvárról. Űj berendezéseket fejlesztettek ki a VI. ötéves tervidőszakban a mező- és az erdőgazdasági termékek és hulladékok eltüzelésére. Közülük többet sorozatban is legyártottak. Példaként a naprafor/óhéj tüzelésére alkalmas kazánt említhetjük, mert ma már a növényolajipar szinte kizárólag napraforgóhéjjal tüzel. Takarékos gépek Köztudottan a vaskohászat az egyik legenergiaigénye- sebb ágazat. Egy újonnan bevezetett technológiával ezután már kevesebb energia kell a melegen hengerelt termékek alakításához. A közlekedésben új diagnosztikai berendezések kifejlesztésével, a korábbitól eltérő karbantartási technológiák bevezetésével és elektronikus gyújtások alkalmazásával tudták csökkenteni a fogyasztást. Sorolhatnánk tovább a kifejlesztett és bevezetett új eljárásokat, berendezéseket, módszereket, de talán már a.z eddigiekből is kitűnik: eredményesen zárult az A/l- es program. A VI. ötéves tervidőszakban nyolcrrállíárd forint értékű energiatakarékos berendezést hoztak forgalomba, amelyeknek egy részét exportálták. A termelési szektorban megközelítőleg 14 százalékkal csökkent az energiaigény. Az egyértelmű síkéi- a szellemi befektetésen túl azzal is magyarázható, hogy a teljes innovációs folyamat er- kézben volt, az A/l-es feladatokat összehangolták az ■ energiagazdálkodás racionalizálásának kormányprogramjával, ugyanakkor a megvalósításban részt vevők valós önállóságot kaptak. Az év elején indult, Immár a G/4-es jelű, második program is biztató kibontakozást ígér. Egyrészt azért, mert vannak már innovációs tapasztalatok, másrészt azért, mert bizonyos fejlesztések a sorra kerülő évékben éreztetik igazán hatásukat. Továbbra is a programiroda lesz a gesztor. Papp István tájékoztatása szerint: újabb tartalékok felszínre hozását segíti majd az elmélyülő nemzetközi eggyüttműlködés. Nem titkok cél: a hatékonyan működő energiagazdálkodási program továbbfejlesztve és új feladatokkal ■'kiegészítve töretlenül folytatódjék tovább. Környezetkímélő széntüzelés A könyezetkímélő, hulladékhasznosító megoldások mellett a hazai lehetőségek gazdaságos kihasználását, az energiaszerkezet további átalakítását tűzi ki célul az 1990-tben záruló program. Ügy, hogy eközben az energiagazdálkodás javításához szükséges közgazdasági és irányítási módszereit is fejleszti. A teljesség igénye nélkül néhány elképzelés. Ismeretes, hogy milyen komoly környezeti károkat okoz a széntüzelés. Csökkentésén dolgozik marjd az egyik munkacsoport. Ha csupán tíz- vagy húszszázalékos mérséklődést tudnának elérni, máris több tízmillió dollárral javulhatna devizamérlegünk. Becslések alapján a melléktermékek energetikai hasznosításának továbbfejlesztésével csaknem másfél millió tonna olaj egyenértékű energiahordozó lenne felszabadítható. Horváth Teréz Jó a nyerssikér-tartalom Gabonaátvétel Nagyatádon Aki kér, előleget kaphat — Az őszi árpa „lefutott”, sajnos negatív rekorddal — hallottuk a héten Vidmann Jánostól, a Somogy Megyei Galbonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagyatádi körzeti üzemének vezetőjétől. 1222 tonnán yiit vásároltak meg a gazdaságoktól, féleze tonnával kevesebbet, mint amennyire korábban számítottak. Az atádi és a csurgói körzet mezőgazdasági nagyüzemeiben az átlagtermés ebből az abraktakarmányból mindössze 2,8 tonnát tett ki. Az utóbbi másfél évtizedben ez volt a legalacsonyabb hozam, amivel az árpa fizetett, s hiába a viszonylag jó minőség, a gyenge termés- mennyiség jónéhány gazdaságban megrövidítette a tervezett bevételt. — A búzaátvétél szinkronban van az aratás ütemével. A termésmennyiség itt is elmarad a várttól és a tervezettől; 18—19 százalékos nedvességtartalommal érkeznek a szállítmányok, tehát a búzát szárítani kell. Az atádi silókban és tárházakban 12 ezer tonna terményt tudunk fogadni, a porrogi malomnál 4 ezer tonnát vehetünk át. Mintegy 4 ezer tonna idei termésnek a bértárolására számítottunk, de most már bizonyos, hagy ennyire nem lesz szükség, ugyanis kevesebb gabona termett a vártnál. s folyamatosan exportálunk búzát Atádról és Csurgóról az NDK-ba és a Szovjetunióba, és ez már nem kér helyet a tárolóinkban. Az üzemvezetővel megnéztük a szállítmányok érkezését, mérését, a mintavételt, s a naplóban áttekintettük az eddig érkezett búzaszállítmányok mennyiségi és minőségi „bizonyítványát”. A számok egyértelműen bizonyítják: a viszonylag alacsony hozamú gabona általában jó „osztályzatot” kap, s ez nem csak a hektolitersúlyra vonatkozik, hanem a nyerssikér-taritatomra is, aimd végső soron meghatározza, mennyi pénzt kap a gazdaság a búzájáért. A rubrikákba szinte kivétel nélkül 26 százalék fölötti értékeket jegyeztek be, ami azt jelenti, hogy a kalászos zöméért száz kilónként 360 forintos alapárt kaphatnak az üzemek. — Általában az a gyakorlat, hogy három napot ösz- szevárunk a szállításokkal, s így a 40—50 vagonos tételekből veszünk mintát, de ha a gazdaság kéri, kisebb tételeket is megvizsgálunk — a Kutasd Állami Gazdaság búzatermésénél például 22 vagonból vettüAk mintát a Tiyerss iker-tartalom megállapításához. A laboratórium eddigi vizsgálati eredményeit reklamáció nélkül tudomásul vették a termelők ... S ez annak is tulajdonítható, hogy az üzemek képviselői ott vannak a termés átadásánál, a mintavételnél, a vizsgálatoknál. No meg annak, hogy a vizsgálati eredmények eddig többnyire kedveztek a termelőknek, a búza zöme étkezésre, s nem takarmányozásra bizonyult alkalmasnak, így a felvásárlási árban megtalálták a számításukat. Kömpf Sebestyénnel, a segesdi és a görgeteg! termelőszövetkezet közös képviselőjével beszélgettünk : — Itt lakom Nagyatádon, nyugdíjasként vállaltam a két téasz megbízását — a se- gasdiekkel már három éves kapcsolatom van, a görgete- giek az idén kértek föl erre a munkára —, s az idei átvételeknél még nem volt szükség vitára. Június 28-án az őszi árpával kezdtük az átadást, azóta munkanapokon és ai hétvégeken nincs megállás: amikor ai téesznek szállítanak, mindig iitt vágyóik, és esténként elkészítem tájékoztatásukra a napi zárójelentést. Minden ide érkező tételt látok, ott vágyóik a mintavételnél és a csomagok lezárásánál, aláírásommal hitelesítem a zacskók tartalmát, a laborvizsgálatra szánt búzát... A laboratóriumban sokrétű, pontos, de napokat igénybe vevő vizsgálat folyik — megnéztük, hogyan dolgozik Horváth Istvánná a kapott mintáikkal. Műszerek adnak választ a kérdésre, mekkora a búzaszemek nyerssikér-tartalma, milyen a sütőipari érték, hogyan nyújtható a „minimalomban” őrölt lisztből készült kovász, s még sok mindenre itt derül fény. Egy-egy vizsgálati szakasz között „pihentetni” kell a magvakat, illetve az összegyúrt lisztet, közben múlik az idő, a gazdaságok pedig szeretnének mielőbb pénzhez jutni a megtermett és értékesített terményükért.., — Ha a termelők kérik, előleget kaphatnak az átadott búzájukért — mondta a körzeti üzem vezetője. — A vizsgálat végeredményének megismerése előtt kifizetjük a rakomány takarmánybúzaárát, s később a minősítés eredményétől függően, a végelszámolásnál kézhez vehetik, illetve a bankon keresztül elszámoljuk az őket illető különbözedet is. Az előleg kifizetésére — amire egyébként a ráko- mány átvételét követő huszonnégy órán belül sor kerül — eddig egy gazdaság tartott igényt a körzetben. Hernesz Ferenc Új helyen, jobb feltételek között BETÉTKÖNYVBEN A DOHÁNY Somogy egyik Legnagyobb takarékszövetkezete a barcsi. Tízezer tagja van, a betétállomány pedig megközelíti a 219 milliót. A környéken dolgos gazdák vannak. A balbócsai állattartóik és a szuloki dohánytermesztők szépen rakosgatnák a betétkönyvükbe, persze visznek is forintokat, hogy a gyerekeknek lakást vegyenek, korszerűsítsék otthonukat, ötvenmillió forintnál több adósságot tartanak nyilván. Ezek főként személyi hitelek, de sokan kértek kölcsönt a fűtés szerelésére, á gázprogramra is. December hatod ikán, Barcs felszabadulásának évfordulóján nyitotta meg kapuit a helyi takarékszövetkezet új kirendeltsége. Bakonyi Vendel igazgatósági elnök azt mondja, hogy az ötmillió forintos beruházás eredményeiként végre nyugodt körülmények között dolgozhatnak. — Egy éve változott meg a takarékszövetkezetek gazdálkodási lehetősége. Mi újat hozott ez a barcsiaknak? — Azonos feltételekkel dolgozhatunk, mint az OTP. Eddig ők kezelték a tartósan lekötött betétállományunkat most a Magyar Nemzeti Bank, lényegesen jobb kamat mellett, s jobb feltételek köA keresetszabályozás módosításának tapasztalatai Béremelés a fejlődés rovására Az Áljamá Bér- és Munkaügyi Hivatal szákiembered összegezték az új korszerűsített keresetszabályozása rendszer működésiének első félévi tapasztalatait. A módosítást — amelynek célja az volt, ho(gy a keresetek növekedése jobban kapcsolódjék a vállalati teljesítményekhez — a vállalatok szúkebb körét érintő, egyéves kísérlet után, tavaly vezették be, az egész iniép- igazd|asá'g|ban. Az első esztendő a vállalatok bér- és munkaerő-iga zdá lkodé sában számos kedvező eredményt hozott, de a változások a tapasztalatok szeriint nem kívánatos hatásokkal is •egylüttjártafc. Ott, ahol az új. szabályozás szerint a keresetek alakulása a korábbinál lényegesen szorosabban függött a vállalati eredményiek tői, a dolgozók átlagosnál nagyobb teljesítményét az elmúlt éveikhez képest jobban megfizethették. Ezeknél, az úgynevezett versenyszférában működő vállalatoknál — ahova a vállalatoknak csaknem 60 százaléka, a dolgozóknak pedig valamivel több miint a féle tartozott — 1985-ben a dolgozók átlag- keresete az előző éviekénél nagyobb mértékben, 9 százalékkal növekedett. Ezen belül az átlagosnál magasabb nyereséget elért igazdólko- dőknál az átlagkereset a 11 százalékot is meghaladó mértékben nőtt. Ezek a vállalatok a munka ösztönzőbb megfizetésével és belső érdekeltségi rendszerük korszerűsítésével igyekeztek mérsékelni mutnkaerő-gon d- jaiikat is. Az átlagkeresetek növekedésének üteme 1985-ben abban a szabályozási kategóriában is megközelítette a versenyfeltételek között működő vállalatokét, ahol a jövedelmek alakulása már nem olyan szorosan kapcsolódik az eredményekhez. így az átlagkeresetek a szocialista szektorban tavaly ösz- szességében 8,7 százalékkal emelkedtek. Á személyi jövedelmek ilyen mértékű növekedése, csupán a vállalatok emelkedő nyereségét tekintve, megalapozottnak te- kinthétő. Míg azonban a vállalatok nyeresége tavaly összességében 5,7 százalékkal nőtt, addig — mint ismeretes — a legfontosabb népgazdasági mutatóik nem teljesültek maradéktalanul, A termelési, az export és a nemzeti jöviédelem növekedésének üteme elmaradt a vállalati eredményektől, a nqvekvő nyereségben tehát összességében nem a nép- gazdaságilag valós teljesítmények fejeződtek ki. Dolgozóik jövedelmének növelésére a v vállalatoknak egy szűlkebb köre olyan anyagi forrásokat is felhasznált, amelyek a jövőben fejlődésüket szolgálhatták volna. Voltaik olyan gazdálkodó szerviek, amelyek az elhasznált gépeik pótlását szolgáló pénzek kisebb vagy nagyabb részét is a kereseti adók fizetésére fordították, mert arra a nyereségükből már nem futotta. A vállalatok széles körében fordítottak — a jövőbeni fejlődés szempontjából — aránytalanul nagy összegeket a keresetek növelésére, s az indokoltnál csak jóval kisebb hányadot a következő évek jövedelmezőségének biztosítására, a gyártás korszerűsítésére. A keresetek ilyen áron történő növelése is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok Igyekezete dolgozóik megtartására tobbé-ke- vésbé sikerrel járt, s a munkaerő elvándorlásának csökkentésével biztosították feladataik elvégzéséhez a létszámot. Ugyanakkor a szabályozás — eredeti szándéka szerint — éppen a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodásra, a dolgozóit hatékonyabb foglalkoztatására szerette volna készítetni a vállalatokat. Ezek a nem kívánatos hatások a szabályozásban már tavaly is szükségessé tették az egyedi beavatkozásokat s miivel hasonló jelenségek voltak tapasztalhatók ez év elején is, év közben további, a vállalati gazdálkodás és foglalkoztatás hatékonyságának javítására késztető, szigorú és egyedi intézkedéseikre került sor. zött. Építési kölcsönt is hasonló feltételek mellett kínálhatunk mint az OTP. Csupán a múlt hónapban egymillió forintot fizettünk ki az építkezőknek. Az ügyvitel korszerűsítése érdekében gépesítettünk. Az országban három helyen — Szőregen, Kiskunlacházán és Barcsion — kísérletképpen nagyteljesítményű számítógépeket állítottunk munkába. Ehhez mi a Mészövtől is kaptunk segítséget. Két és félmillió forintot költöttünk a számítógépekre, míg vidéki fiókjainknál hatszázezer forint értékben állítottunk be újabb könyv el őkészülékeket. — A takarékszövetkezeteket egyre több vád éri azért, mert sokféle szolgáltatást vállalnak, de csak munkaidőben állnak az ügyfelek rendelkezésére. — Csütörtökönként a tanáccsal egyidőben nyújtott műszakot, ügyfélfogadást tartunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a lehetőséggel alig élnek ügyfeleink. Tudjuk, hogy sokan ránk hivatkozva kéretőznek el munkahelyükről a délelőtti órákban például azzal, hogy az áramszámlájukat kétl kiegyenlíteniük. Ez persze csak kifogás, mert nem jönnek hozzánk. Bizonyítja, hogy nagyon sok hátralékot kell behajtanunk. Felkészültünk arra, hogy szombatonként is nyitva legyünk, legalább a díjbeszedések idején. A munkatársainkkal megbeszéltünk, kölcsönösen kedvező feltételekben állapodtunk meg. A szombati 4—5 óra munka helyett egy teljes szabad szabadnapot adunk nekik, méghozzá úgy, hogy egy szabad hétvégéhez kapcsolód vb vehetik ki. A déli ebédidőnket is úgy határoztuk meg, hogy ha valaki a mumlBBhelyéről ebédidejében akar hozzánk jönni, akkor ne találjon zárt kapukat. Ez üzleti kérdés is: minél több lehetőséget biztosítunk az ügyfeleiníknek, annál több eredményt tudunk felmutatni. N. J.
