Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

XLII. évfolyam, 170. szám Ara: 1,80 Ft 1986. július 21., hétfő Régi ízek, elfeledett eszközök A televízióban a mi­nap riportfilmet vetítet­tek a vályogvetésről és arról, hogy az elkészült napszikkasztotta téglákból milyen takaros családi házakat lehet építeni. Új­ra divatba jött hát a vá­lyogfalú ház, mert ol­csóbb, mint az égetett téglából készült. Az újból fölfedezett vályog még a legújabb hőszigetelési elő­írásoknak is remekül megfelel. Sokan különösnek tart­ják a vályogtégla újbóli emlegetését, hiszen a ré­gi szegénységet juttatja eszünkbe. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy évszázadok tapasztalatát is elvetettük, amikor a vályogot megvetettük és kihagytuk az építőanya­gok sorából. Nemcsak a vályog sorsa volt az, hogy elfelejtették; nagyon sok ősi tapasztalás veszett el így. A környezet védel­me érdekében most új­ból vizsgálják a régi módszerek fölelevenítésé- nek lehetőségét. Badarság lenne megfeledkezni azok­ról a dolgokról, amelyek őseink környezetében a komfortot, a biztonságot jelentették. A minap a vályogtégla kapcsán a népi ételek is előkerültek egy társaság­ban. Többen csak hall­gatták, amit az Alföldről származó fiatalember a régi ízekről mesélt. Ma az amerikai palacsinta készítésének titkát pén­zért lehet megvenni. A gofry — ez a se pala­csinta, se piskóta — re­ceptje húszezer forintot ért meg egy sütőnek. Sze­rencsére nagy példány­számban kerülnek a bol­tokba a régi magyar éte­lek receptjei. Néhány, szakmáját becsülő ven­déglős pedig már étlap­ra is tette környezete pa­raszti konyhájának főzt- jeit. Meg kell mondani: sikerrel. Napjaink pihekönnyű, az asztal felett szinte le­begő rétestésztáját sem lehet elfelejteni. A búza átvételekor az idei nyártól mérik már a gabona sikértartalmát. A mai háziasszonyoknak ke­veset mond ez a hír. mert megszokták, hogy olyan lisztből sütnek, főz­nek, amilyen van. Vagyis rétesliszt és finomliszt. A rétesről pedig már sokan lemondtak, mert nem si­került úgy kinyújtani a tésztát, mint a nagyma­mának. Ha tudnák, hogy nemcsak az ügyességen, a tapasztalaton múlik, milyen lesz a rétes, a ga­luska, hanem azon is, hogy milyen a gabona si­kértartalma, akkor nem csak magukban keresnék a hibát. Hány új konyhaeszköz jelenik meg az üzletek­ben, és valamennyi prak­tikus a háziasszonynak. Azt is megfigyeltem, hogy újra kelendő a bogrács, a szabadtéri sütőv ame­lyet faszénnel üzemeltet­hetünk. Más az. étéi ize is. Jó, hogy egyre több' gondot fordítunk ezek. megismerésére, megőrzé­sére. Mi leszünk gazda­gabbak általa. Horányi Barna Növelték a teljesítményt A szovjet népgazdaság első félévi statisztikája Az idén az első félévben 3,7 százalékkal növe­kedett a Szovjetunióban a fogyasztásra és a fel­halmozásra szánt nemzeti jövedelem a tavalyi esz­tendő hasonló időszakához képest - adja hírül az a statisztikai jelentés, amelyet a szovjet népgaz­dasági terv teljesítéséről hoztak nyilvánosságra vasárnap. Megérkezett Budapestre az uruguayi külügyminiszter Az adatokból kitűnik, hogy szinte valamennyi kulcsterü­leten növekedett a szovjet népgazdaság teljesítménye, egyedül a külkereskedelmi forgalom esett vissza a tava­lyi első félév 96 százalékára; a 67 milliárd rubelből 34 mil­liárd rubelt tett ki a szovjet export. A jelentésben ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy erősödött a szocialista közös­ség országaival folytatott külgazdasági együttműkö­dés, bővül a termelés szako­sítása és a kooperáció, to­vább mélyül a szocialista gazdasági integráció és fej­lődnek a testvéri országok vállalataival fenntartott köz­vetlen termelési kapcsolatok. Előrelépés történt a tudo­mányos-műszaki eredmények hasznosításában, ugyanak­kor több minisztérium nem teljesítette a tudományos- műszaíki fejlesztésre vonat­kozó terveket. Elmaradásók mutatkoznak egyebek között a gépgyártás berendezései­nek megújítása terén, s még jelentős tartalékok vannak a termelési potenciálban. A szovjet ipar 5,6 százalék­kal növelté termelését (a terv 4,3 százalék volt); a növekmény 93 százaléka a termelékenység javulásának tudható be, a munka terme­lékenysége az iparban ugyanis 5,2 százalékkal emelkedett. Elsősorban a gép­gyártás fejlődött, az előző év hasonló időszakához ké­pest nyolc százalékkal nö­velte termelését ez az ága­zat. Az ipar teljesítette az önköltség csökkentésére, a jövedelmezőség növelésére vonatkozó célkitűzéseket; a költségek egy százalékkal csökkentek. Az ágazatok kö­zül egyedül az olajipar nem- tudta teljesíteni féléves ér­tékesítési tervét, s itt a ter­melékenység is csak az elő­irányzat 98 százalékát érte el Tovább tökéletesedett az ipar irányítási szerkezete, a vállalatok és trösztök egyhar- mada működik az új gazdál­kodási rendszer szerint, s ezek állítják elő a brutto termelési érték több mint felét. Túlteljesítették a tervet egy sor közszükségleti cikk gyártásában; 26 millió négy­zetméter szövetet, 10 millió dúraib alsó- és felsőruházati konfekcióterméket, 3,6 millió pár cipőt, 28 ezer hűtőszek­rényt és fagyasztót, 92 mil­lió rubel értékű bútort állí­tattak elő terven felül. Az ipar egészében véve azonban nem teljesítette ér­tékesítési tervét, csak 98,9 százalékos eredményt ért el, 3,8 milliárd rubel értékű árut nem tudtak leszállítani a megkötött szerződésekre, s minden negyedik vállalat megszegte a szerződéses fe­gyelmet. Kedvező változások men­tek végbe az agráripari komplexum területén. Növe­kedett a babfélék, a szója és a takarmánynövények vetés- területe. Hét százalékkal több húst és tojást állítottak elő, s hat százalékkal nőtt a tej­termelés, csökkent az állat- elhullás. Kis mértékben csökkent a tehénállomány és a baromfitartás. Ugrássze­rűen, 41 százalékkal emel­kedett az alkoholmentes ita­lók gyártása, s tovább csök­kentették — 35 százalékkal — a szeszesitalok termelését. Jelentős beruházások való­sultak meg a mezőgazda­ságban az első félévben, ösz- szesen 24,7 milliárd rubel értékben. Mindamellett több állati termék értékesítési ter­vét nem tudták teljesíteni az egyes területek s az anyagi eszközöket nem elég hatéko­nyan használták fel, nagyok a veszteségek. Javult a helyzet a szállítás és hírközlés területén is; a vasúton például 8,9 száza­lékkal nőtt a munka terme­lékenysége. A múlt félévben jelentős beruházások valósultak meg a szovjet népgazdaságban, összesen 73 milliárd rubel ér­tékben, ez 6,4 miüiárddal több a tavalyi időszakhoz képest. A pártkongresszuson kidolgozott új beruházási po­litikának megfelelően meg­kezdődött a termelés beren­dezéseinek "műszaki megújí­tása. Ugyanakkor még min­dig sok a befejezetlen beru­házás, az építőik nem kon­centrálják megfelelően erő­forrásaikat. Növekedett a szovjet em­berek jövedelme; a munká­sók és alkalmazottak havon­ta átlagosan hat rubellel töb­bet. 195 rubelt keresnek ha­vonta, míg a szövetkezeti parasztság keresete 4 száza­lékkal nőtt. A különböző jut­tatásokkal és kedvezmények­kel együtt a munkások és al­kalmazottak havi átlagos jö­vedelme eléri a 271 rubelt. Nőtt a kiskereskedelmi for­galom, javult a lakosság el­látása és a szolgáltatások színvonala is. A Szovjetunióban az első félévben 36,4 millió négyzet- méter összterületű lakás épült, 665 ezer család költöz­hetett be új, összkomfortos otthonába. Növekedett a magánerős, állami támoga­tással megvalósuló lakásépí­tés is. Ugyanakkor még min­dig jelentős elmaradások mutatkoznak a lakáskérdés megoldásában. A Szovjetunió lakossága 1986. július 1-én 280,1 millió fő volt — állapítja meg vé­gezetül a statisztikai jelentés. V.árlkonyi Péter külüigyirni- niszter meghívására vasár­nap Budapestre érkezett En­rique Iiglesdas, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügy- münisiztene. Az uruguai diplomácia ve­zetőjét a Ferihegyi repülőté­ren Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Gualberto Tala­Tegnap megyeszerte boron­gás, hűvös, esős idő váltotta fel a meleg napokat — a csapadék jól jött a kapásnö­vényeknek mindenütt. Hogy most hol tartanak mezőgaz­dasági nagyüzemeink az idő­szerű tennivalókkal, erről tá­jékoztatott dr. Kersák Jenő, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának csoportvezetője. — A somogyi gazdaságok e héten végezhetnek a búza aratásával, ugyanis szombat estig a 65 109 hektár 85 szá­mas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagy­követe. Enrique Iglesias a délutáni óráikban sétát tett a váme- gyedben. Megismerkedett a történelmi városmag neveze­tességeivel, megtekintette a Mátyás-templomot, s a Ha- lászbás tyáról gyönyörködött a főváros panorámájában. . zalékáról letakarították a termést. Tizennégy gazdaság befejezte ezt a munkát, to­vábbi tizenötben pedig a hét végén már alig volt búza a határban. A termés lénye­gesen kevesebb a tervezett­nél — még a négy tonnát sem éri el az eddigi hektá­ronkénti átlag —, a hozamok azonban egyes területeken eltérőek: a legmagasabb át­laggal a kaposmérőiéknél, a somogyszilieknél, a hete- sieknól és a siófoki Űj Ta­vasz Tsz-ben fizetett a búza, a leggyengébb részeredményt a déli megyerészen — így például a lábodi, a nagyatá­di, a berzencei tpeszben — mérték. A vártnál „véznább” nö- vényáMományú, kevesebb szemet adó táblákon szapo­rábban haladhatnak a kom­bájnok: hosszú évekre visz- szamenőleg nem találni rá példát, hogy ilyen rövid idő alatt „lefutott” volna az ara­tás. Az 1486 hektár tavaszi árpánál a 40 százaléknál tar­tanak, vágják a 3700 hektár rozsot és maholnap dolgoz­hatnak a kombájnok a 8600 héktár zabban is. A szemter­més betakarítását nyomon követi a táblák letakarítása; az üres területek 80 száza­lékán megtörtént a tairlóhán- tás, illetve csaknem 16 ezer hektáron a másod- és tarló­vetés. A Somogy Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat a hét közepéig 63 ezer tonna gabonát vett át, s most már valószínűnek látszik, hogy a tervezett 260 ezer tonna helyett csak mintegy 174 ezer tonnányit értékesítenek a vállalatnak a gazdaságok — mondta a me­gyei tanács csoportvezetője. A kalászosoknál a kilátá­sokat már nem változtatja meg a tegnapi csöndes, ki­adósnak egyáltalán nem mondható eső, a sok helyűt? „furulyázó” kukoricának, a napraforgónak, a cukorrépá­nak és a burgonyának azon­ban hasznára válna, ha még joboan megerednének az ég csatornái... H. F. BALATONI HÉTVÉGE Takarékos turisták Szombaton a megszokott kánikulai kép fogadta a partra látogatót, az utak, az utcák zsúfoltsága pedig pró­bára tette az autósok türel­mét, figyelmét (csak vasár­napra romlott el a strand- idő). A szállodákban telt ház volt (húsz százalékkal nagyobb a forgalmuk, mint tavaly ilyenkor), rendkívül zsúfoltak voltak a Fonyódra érkező idényvomatok, ame­lyek Szegedről, Nyíregyházá­ról, Miskolcról hozták a ví- kendezőket. A kempingekben 24 ezer ember töltötte’ a hétvégét (már csak a gamászai és a szemes! bagódombi táborhe­lyen akad szabad hely). A déli part legnyugatibbnak mondható „idegenforgalmi őrhelyén”, Balatonberóny- ben is sok a külföldi és a hazai vendég. A Kócsag kemping június 13-a óta tart nyitva, itt „elvben” 990 sá­torozó számára van hely, de jelenleg már ezren tartóz­kodnak a táborban. A leg­több vendég szocialista or­szágokból, főként Csehszlo­vákiából és Lengyelországból érkezett, s elégedettek az üdülés körülményeivel. Az idei szezonra ugyanis jelen­tős költséggel korszerűsítet­ték a Kócsagot, ahol a me­legvízszolgáltatás már nap­elemeikkel történik. Űj, asz­faltos utakat is építettek a tábor területén, és több lakó­kocsi-csatlakozót létesítettek. A szombaton (és vasárnap délelőtt) nyitva tartó élelmi­szerüzletekben (például a Sió és a siófoki vásárcsarnok ABC-jében) töméntelen sók élelmiszer, sör, üdítő fo­gyott. A vendéglősök közül még mindig sokan panasz­kodnak a forgalomra, pedig már „csúcs” van a javából. Azt állítják, hogy a turisták a szokásosnál jobban takaré­koskodnak, azaz kevesebbet költenek. Nos, ehhez hozzá kell tenni, hogy a legtöbb vendég esetében ez nem el­határozás kérdése. Kölitene ő, sőt néha talán még téko- zoílina is — ha volna miből ... Érthető módon sokkal keve- sehb az olyan vendég, aki­nek megadatik a választás lehetősége, azaz eldöntheti, hogy a magával hozott húsz- harmincezer forintból meny­nyit hagyjon az üzletekben. szórakozóhelyeken, s meny­nyit takarítson meg. őszin­tén szólva a vendéglői árak már megint (helyenként in­dokolatlanul) túlságosan ma­gasra szöktek. Egy kisebb kapacitású sörkedvelő fél órán belül leguríthatja napi keresetét egy másodosztályú kocsiméban, hiszen egy üveg vagy korsó Holsten e helye­ken 30, másutt 35 forintot kóstál. Nem szólva az étel­árakról __ Marad tehát a kenyér, a tej, a lecsókolbász, a parizer, a mindennapi be­vásárlás. A Balaton Fűszért siófoki fiókja Balatonszabadi-Sóstó- tól a szántód! révig, illetve Tabig látja el áruval az üz­leteket. Négyszázöt négyzet­kilométernyi területén 56 ezer az állandó lakosok szá­ma, a szezonban ehhez a számhoz azonban nyugodtan hozzáadhatunk 200 ezret. Csendes József, a siófoki fiók vezetője elmondta, hogy nagy segítség az önkiszolgáló rak­tár, ahol az úgynevezett vi­szonteladók kedvükre válo­gathatnak. (A raktárban mintegy 600—700 féle élelmi­szer és 200—300 fajta vegyi árut tartanak.) A siófoki ki- rendeltség az első féléves áruforgalmi tervét túlteljesí­tette, az önkiszolgáló raktár pedig 30 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A raktár megnyitása óta a központiak nyugodtan dolgozhatnak, a túraszállítá- sok rendjét nem zavarják az áruért érkező kereskedőik. A boglárlellei kirendeltség Zala megye határától Szán­tódig látja el élelmiszerrel és úgynevezett művi áruval mintegy kétezer partnerét. A vásárlók 50—55 millió forint árukészletből válogathatnak. Reggel 6 órától késő estig dolgoznak a kirendeltségen, és szombaton is nyitva tar­tanak. Itt szintén van önki- szolgáló raktár; hétköznapon­ként és szombaton a viszont­eladók rendélkezésére áll. Takács Gyula kirendeltség­vezető elmondta, hogy az első félévben az árbevételük meghaladta a 312 millió fo­rintot. Ebben a hónapban a forgalom előreláthatólag nem lesz kevesebb 115 millió forintnál, s ez a kirendeltség történetében csúcsnak számít. A hét végén rendezték Szántódpusztán a hagyomá­nyos Jakab-mapi búcsúvásárt, színes folklórprogrammal. Ezenkívül a siófoki szabad­idő klub előtt is népművé­szeti kirakodóvásárt rendez­tek szombaton. Sz. A. E héten végezhetnek a búzával Több esőre vár a kukorica, a répa

Next

/
Thumbnails
Contents