Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

LATINO VITS A SZÍNDBÁDBAN Semmelweis-ünnepség Kaposváron Elismerés a kiemelkedő munkáért és a törzsgárdatagoknak Az egészségügyi dolgozók minden évben megemlékez­nek az anyák megmentője, Semmelweis Ignác születés­napjáról, tegnap a százhat- vannyolcadik évforduló tiszteletére emlékünnepsé­get rendeztek a Kaposvári Városi Tanácson. A nagy orvostudós életét és mun­kásságát Csekk Istvánná bölcsődevezető méltatta. A romantikusnak is ne­vezhető pálya legfőbb tanul­ságára, a lelkiismeretességre mutatott rá emlékbeszédé­ben. Semmelweis Bécsben 1855-ben adott számot az anyák életét megmentő nagy jelentőségű felfedezéséről. Ezt követően az egyik buda­pesti kórházban bizonyította be, hogy valóban kiérdemel­te az anyák megmentője el­nevezést. Az ünnepségen adták át az egészségügyi miniszter ki­tüntetését, a Kiváló munká­ért elismerést Sebők Jó­zsef nének, a kaposvári mód­szertani bölcsőde szakácsnő­jének, dr. Gál Ferenc cso­portvezető főorvosnak és dr. Lóján Mihály, somogyjádi ügyvezető körzeti orvosnak. Ketten kaptak miniszteri di­cséretet, ugyancsak ketten megyei főorvosi dicséretben részesültek. Köszöntötték az egészségügy törzsgárda- tagságát is, a legmagasabb elismerést a harmincöt évi szolgálatért dr. Rámpái Er- nőné csoportvezető főorvos és dr. Varga Ernő ügyvezető körzeti orvos vehette át. Dr. Lóján Mihály somogy­jádi ügyvezető körzeti or­vost elkísérte az ünnepségre a község tanácselnökasszo­nya, Horváth Ferencné is. Hármasban beszélgettünk az ünnepséget követően. — Semmelweis munkássá­ga, azt hiszem, nemcsak a szülész-nőgyógyász orvo­soknak tartogat fontos ta­nulságokat, hanem minden­kinek, aki a betegekkel fog­lalkozik. — Örökérvényű tanulság­nak tartom a nagy orvostu­dós munkásságában a lel­kiismeretességet, a beteggel való együttérzést. Minden körülmények között segíte­nünk kell a rászorulókon. Dr. Lóján Mihály tíz éve körzeti orvos, három évet Csökölyben dolgozott, So- mogyjádon meggyökerezett. Tizenöt éve van a pályán. — Öt évig dolgoztam a kaposvári megyei kórházban dr. Wirth Ferenc belgyógyá­szati osztályán. Körzeti or­vosnak készültem, de fontos­nak tartottam, hogy belgyó­gyászatból szakvizsgát te­gyek. Mellettünk ült a tanácsel­nökasszony, figyelte beszél­getésünket. — Hogy érzi magát So- mogyjádon? — kérdeztük az ügyvezető körzeti orvostól. — A faluban töltött hét év, azt hiszem, magáért be­szél, de a gyerekeim nőnek, a városban kell tanulniuk. Gyorsan hozzáfűzte a ta­nácselnökasszony: — Az or­voslakás többszöri felújítás ellenére sem megfelelő, saj­nos. A hetedik ötéves terv végén lesz talán lehetősé­günk arra, hogy egészséghá­zat építsünk s vele együtt egy korszerű orvoslakást. A rendelők zsúfoltak, de amint lehetőségünk nyílik arra, hogy változtassunk helyze­tünkön, rögtön hozzálátunk az egészségügyi intézmény és az orvoslakás építéséhez. Addig a betegektől és a kör­zeti orvosunktól megértést kérünk. Horányi Barna régi vízügyi térképek nél- kúlözh/etetlieniek az e téren tevékenykedő szakember szá­mára, hiszen ezeken a szár zadokna visszamenőleg kö­vetheti a vóltozáS'Okait. — Üigy tudnom, nemcsak szakemberek keresik fel a gyűjteményt. — Valóban, a kutatómun­kává! párhuzamosan folyik szolgál ta tó tevékeny ségünk. Tavaly több száz, s az idén is már száznál több ügyfél keresett meg bennünket a megyéből és a megyehatáro­kon túlinál is.. Nem csak ma- gánlszemiélyek, hanem hiva­talok is küldenek megkere­séseket. Legtöbbször teleki- könyvi okmányokért, ipar­engedély ügyekben- és mun­kaidő igazolásért fordulnak hozzánk. A (hivatalos iratok­ról az ügyfelek okmánylbé- lyeg ellenében másolatot kapnak. Újkori történelmünk dokumentumai Több évi helyreállítási munka után végleg birtoká­ba vette a nagyberki volt Vigyázó kastély épületét a Somogy Megyei Levéltár szocialistakor! osztálya. Va­ján hol tartanák az anyag gyűjtésében, megindult-e már a kutatás? — kérdez­tük az intézmény élén álló Bognár Tibort. — Már 1984-ben, a hiva­talos átadás előtt is járt ná­lunk néhány kutató, tavaly negyvenhárom esetben for­dultak hozzánk anyagért. A kutatás fejlődése a közeljö­vőben várható. Jelenleg még inkább az iratok begyűjtése, rendezése follyik. — Az utóbbi negyven év iratait gyűjtik be a külön­féle hatóságoktól, intézmé­nyektől, gazdasági szerveze­tektől. Hogyan folyik ez a ■munka a gyakorlatban? — Minden úgynevezett íratiképzö szervvel — össze­sen mintegy hétszázötvenmel — rendszeres kapcsolatot tartunk. Minden hivatalinak van iratkezelési szabályzata, mely előírja, hogy ott mi­lyen iratok fordulhatnak ölő. s ezek közül mi az, ami se­lejtezhető és mi kerül a le­véltárba. A keletkező inatok közül csak azt hozzuk be, aimtmak történeti értéke van. — Hol tartanak a munká­val!? Vannak még felténké- pezetlien területek ? — Jelenleg mintegy hu­szonnégyezer doboznyi anya^- igunk van, ennek kör-üllfoeliül egynegyedét adják a tanácsi iratok. Ezeket már 1965-ig begyűjtöttük. A tsz-ek és állami gazdaságok iratait 1970-ig gyűjtöttük össze, en­nél f-ris-ebb irat még nem is kerülhet hozzánk. Az átszer­vezések miatt sok irat el- kalódott, ezért egyes terü­letekről meglehetősen esetle­ges, hogy mit sikerül be­gyűjteni. Az elveszett anya­gokat viszont bizonyos mér­tékig lehat reprodukálná, hi­szen például- egy tsz zár­számadásit több hivatalos szervhez is elküldték, ezért előfordulhat, hogy valahol rábukkanunk. Az iskolák történeti értékű iratainak beszállítását és rendezését az idén kezdtük meg. — Különösen nagy figyel­met fordítunk az a-grártör- ténetre. A telekkönyviekéi, katasztereket és térképeket nem csak a felszabadulástól kezdve, hanem több mint száz évre visszamenőleg gyűjtjük. Ebbe az érdekes gyűjte­ménybe mi is bepillantot­tunk. Található itt sok ka­tasztert inat a fündáli.s -köny­vekből korszakunk ingatfla-n- nyi-Kvántartásáig. A megsár­gult, szakadozott térképek között akad még XVIII. szá­zadli is, valamint számos kü­lönféle térkép a megye va­lahány településéről, — Körülbelül százezer télikép lapunk van — mondja Élet a levéltárban Fotókiállítás Balatonszemesen Tegnap avatták Balaton- sízemesen a Somogy Megyei Múzeumok Igazgat ósága 25. k'iádlítöhtelyét, melyet az egy­kori ta-nácsháza épületben alakított ká 600 ezer forint költséggel a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanács. Az új kiáll ftóh elyiség-ben rendezték meg aSzindbád— LaitSnovdts Zoltán fotókiállí­tást, melyet dr. Kerényi Fe­renc, a Magyar Színháizi In­tézet igazgatója nyitott meg. amikor közös feladatunkra gondolák.” Aki ezeket a- so­rokat írta — arcképe Krú- dyé -mellett a szem-esi kiál­lításon, akárcsak Dajka Mar­git a film másik emlékeze­tes szereplője — sajnos nincs már az élők sorában. Dr. Kerényi Ferenc meg- ddlézte Latinoviits Zoltán/ pá­lyáját, mely a Debreceni Csokonai Színházban kezdő­dött. ,,A Debreceni Csokonai Színházból a>z utolsó hely ahol színházi közösségben élit, emlékszem a röpülés boldogságára” írja a Köd- szunkélóban, A Kincses -Károly -és Füle Péter rendezte kiállítás csu­pán egy alakítás fényében idézi meg a színészi zsenia­litást. mely sok emlékezetes ■megnyilvánulás után talán éppen a Szind-bádba-n .bonta­kozhatott ki a legteljeseb­ben, utolérhetetlen pompá- zát osságában, Sz. A. a levéltáros. — Ezeknek csak töredéke van restaurál­va, pediig nagyon sok igen rossz állapotban van, így nem is lehet a kutatók ke­zébe adni. Sajnos .ez hos-z- szada'Kmas dolog, ment egy- egy ív elkészítése napokig tartó, nagy hozzáértést igénylő munka,, és restau­ráló műhely csak Budapes­ten van, ahol a rengeteg vi­déki igényt n,em tudják ki­elégíteni. Amíg erre sor ke­rülhet, addig is borítékba tesszük, erre a célra készí­tett tárolóba, rendezzük a térképeket. — Az érdeklődőknek k-u- tatóterem és kézikönyvtár is rendelkezés éne áll. Kik azok, akik haszonnal lapozgathat­nák az itt összegyűjtött anyagot? • — A gyűjtemény túlnyo­mó része, ha nincs is végle­gesen rendszerezve, már ku­tathat. Nemcsak a történész szálmára -érdekesek ezek a dokumentumok. Felhasznál­hatja- őlkét például a közr gaZdáez, -vagy például a ter­vező, hiszen- a .terv,tanulmá­nyókat, s a településfejlesz­tés iratait máshol ilyen egy­ségesen nem találja meg. A Az egykori kastélyban mintegy húsz terem sűrű polcain napról napra gyűlik az anyag. Hét dolgozó keze nyomán kerülnék dobozok­ba, témakörök, év&zámlok szerint csoportosítva. A he­lyiségekben hetente mérik a hőmérsékletet, a páratartal­mat, hogy az értékes doku­mentumokat nehogy baj ér­je. Hagy rendezetten, átte­kinthetően álljanak a mai, és az eljövendő korák kuta­tói, érdeklődői előtt — leg­újabb karunk, napjaink tör­ténelmének hírmondóiként. T. K. A tét: a világhír Gyógyszeriparunk Akik a Huszárik Zoltán áltál rendezett filmet látták, mélyben Latin ovits alakítot­ta Krúdy Gyula híres Szimd- bádjét, e képek láttán újra átélhetik a nagyszerű él­ményt. B. Müller Magda ké­pei a film forgatásai közben készültek, mintegy kimerít­ve egy-egy emlékezetes rész­letet a későbbi egészből, megörökítve az alkotókat, s azt a ivamázsos közeget, ímelyben remekmű érlelő­dött. Dr, Kerényi Ferenc is hangsúlyozta, hagy a folyton keresett igazán neki való alkotói közösséget e nagy­szerű felladátra' vállalkozó csapatban Huszárik Zoltán stábjaiban találta meg Lati- novtits Zoltán, s valószínű, ennek is köszönhető a „szí- nészikliiráty” feledhetetlen ala­kítása. Pedig Huszárik sze­rint nehezen barátkozott meg a feladattál „Krúdy le­gendás magasságát és erejét emlegette, bizonygatta a ti­pológiai különbségeket; de belső tu la jdonság jegyei vei is csak ódzkodva azonosult... De annyi odaadást, művészi önfegyelmet, alázatot azt hi­szem ritkán kölcsönzött fűimnek, mint ahogy tette ezt a Szindbád esetében ... A teljesítmény tehát nem csupán az ón érdemem, mondhatom társszerzője volt a filmnek. Következő mun­kámnak, a késziülő Csonfvá- ry filmnek szintén ő lett volna a főszereplője. Torok­szorító sírás kínoz most is, Jumex, Arduan, Tobanum, Pelsoniin, Erimycin, Zyxorin, T-relibet, Loderix, Ovureiin, Redivur — tíz név, amelyre méltán lehet büszke a ha­zai gyógyszerkutatás. A fel­sorolt nevek ugyanis gyógy­szereket takarnák. Mégpedig olyan eredeti magyar készít­ményeket, amelyek 1981—85 között kerültek forgalomba. Nagy szellemi munkát összpontosító eredmények az egyik oldalon, elavult műszerek, csomagolóanyag­hiány a másikon. Így jel­lemezhetnénk legjobban a hazai gyógyszeripart. Magá­tól értetődő tehát a kérdés: mi várható a tervidőszak vé­gére? Feloldódik-e az ér- zékelh ető ell entmond ás ? Megtarthatj-uk-e kutatás- fej lesztéseink aktivitása alapján elért kilencedik he­lyünket a világranglistán? Jelentős iparág volt min­dig a gyógyszeripar hazánk­ban. A gyógyszerkülkereske­delmi egyenleg még az 1933- as nagy gazdasági válság idején is pozitív .volt. A fel­szabadulást követően két gyár épült itthon, 1950—52 között a Biogal, és 1954-ben a Rea-nal. A hazai gyógyszeripart az 1981-ben indított központi fejlesztési program erőseb­ben segítette. Ennek érzé­keltetésére néhány adat. A fejlesztési program -hatásá­ra megkétszereződhetett a gyógyszergyártás. Forga­lomba kerülhetett a beve­zetőben említett tíz eredeti gyógyszer. A Jumex-et, a Parknison-kór gyógyszerét az amerikaiak, a csontrit­kulást akadályozó Iprifla- gont pedig a japánok vették meg tőlünk. Az eredeti ké­szítményeken alapuló terme­lés részaránya 15 százalék voLt az elmúlt esztendőben idehaza. Négyszer több sza­badalom jut egy kutatóra a gyógyszeriparban, mint a többi iparágban. Ez a sok szabadalom jól érzékelteti a koncentrálódó szellemi munkát és tudást. A múlt évben lezárult központi fejlesztési program lehetővé tette, hogy a ma­gyarok gyorsan alkalmaz­kodjanak a világpiac igé­nyeihez. Növelték a külföl­di eladásokat, a szocialista exportot száz, a tőkés kivi­telt 31 százalékkal fokozták az elmúlt tervidőszakban. Magyarország megközelítő­leg 2,7 százalékkal része­sedik a világ gyógyszer-kül­kereskedelméből. az egy la­kosra jutó export alapján pedig az ötödik helyet fog­lalja el a világranglistán. Ebben már benne van a KGST-szaikosodás is, hiszen több mint 100 gyógyszer ter­melését és szállítását vál­lalta Magyarország a KGST keretében. Tény, hogy a szellemi munka csak megfelelő mű­szerek segítségével tud si­kereket elérni, pontosabban eredeti készítményeket pro­dukálni. Sajnálatos dolog, hogy megromlott a kutatók eszközellátottsága. A tőkés országokból származó beren­dezések, műszerek napjaink­ra többnyire már elavultak. Hátráltató tényező az is, hogy a háttéripar nem ké­pes követni a gyógyszer- gyártókat. A csomagoló­anyag hiánya már többször okozott gyógyszerhiányt is. Különösen az 1983—84 év­ben völt súlyos a gond. Eb­ben az is szerepet játszott, hogy minimálisra kellett csökkenteni a külföldön vá­sárolt termékeket. A szak­emberék szerint azonban más, hasonló hatású gyógy­szerrel sikerült pótolni a hi­ányzókat. Mindezeken túl az időnkénti anyaghiány ne­hezítette, olykor meg is aka­dályozta a folyamatos gyógyszertermelést. Ilyen helyzetből indult a magyar gyógyszeripar 1986- ban, a VII. ötéves tervidő­szak elején. A változtatás elkerülhetetlen. A tét viliág- hírnevünk. Mindenki tudja, az esetleges visszaesést hosszú ideig nem lenne ké­pes kiheverni a 'magyar gyógyszeripar. Túlságosan nagy léptekkel halad a vi­lág. Mi várható tehát a terv­időszak végéig? Az előzetes elképzelések szerint az ipari átlagot meg­haladó mértékben fejlődik a vegyipar, ami értelemszerű­en hat a gyógyszergyártásra is. Ezt segítendő világbanki hitel éket is kértünk. To­vábbra is érvényben marad­nak az állami támogatások, amelyek fejlesztésekre for­díthatók. Egy adat szerint ebben a tervidőszakban ösz- szesen ötmilLiárd forintért vásárolhatnak műszereket a gazdálkodó szervezetek. Ebből nyilván jut a gyógy­szeriparnak is. A szakemberek állítják, mindezek még nem elegen­dőek az elért színvonal tar­tásához. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes mondotta egy nemrégiben tartott tanácskozáson, hogy pénzbőségről nem beszélhe­tünk. Ahhoz, hogy az üveg­ipari csomagolóanyag-hi­ány megszűnjön, 800 millió forintot kellene fordítani beruházásra. Milyen jövő vár tehát a gyógyszeriparra ? Mindenekelőtt igen alapos elemző munkára van szük­ség, amely részletesen kimu­tatja a magyar gyógyszer- ipar gyenge pontjait. S ter­mészetesen a tanulmánynak tartalmaznia kell a feszült- ségök feloldásának lehetsé­ges módozatait is. Ezek is­meretében születhet meg a végleges válasz, a hogyan tovább kérdése. Népgazdasági érdek, hogy ne csökkenjen az export, sőt, az a jó, ha növekedik a hazai ellátás javítása mel­lett. A tanulmány elkészül­te után az Országgyűlés ipa­ri bizottsága ismét napi­rendjére tűzi a gyógyszer- ipar helyzetét, és állást fog­lal a legjobbnak tartott meg­oldás mellett. Horváth Teréz

Next

/
Thumbnails
Contents