Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-02 / 154. szám
LATINO VITS A SZÍNDBÁDBAN Semmelweis-ünnepség Kaposváron Elismerés a kiemelkedő munkáért és a törzsgárdatagoknak Az egészségügyi dolgozók minden évben megemlékeznek az anyák megmentője, Semmelweis Ignác születésnapjáról, tegnap a százhat- vannyolcadik évforduló tiszteletére emlékünnepséget rendeztek a Kaposvári Városi Tanácson. A nagy orvostudós életét és munkásságát Csekk Istvánná bölcsődevezető méltatta. A romantikusnak is nevezhető pálya legfőbb tanulságára, a lelkiismeretességre mutatott rá emlékbeszédében. Semmelweis Bécsben 1855-ben adott számot az anyák életét megmentő nagy jelentőségű felfedezéséről. Ezt követően az egyik budapesti kórházban bizonyította be, hogy valóban kiérdemelte az anyák megmentője elnevezést. Az ünnepségen adták át az egészségügyi miniszter kitüntetését, a Kiváló munkáért elismerést Sebők József nének, a kaposvári módszertani bölcsőde szakácsnőjének, dr. Gál Ferenc csoportvezető főorvosnak és dr. Lóján Mihály, somogyjádi ügyvezető körzeti orvosnak. Ketten kaptak miniszteri dicséretet, ugyancsak ketten megyei főorvosi dicséretben részesültek. Köszöntötték az egészségügy törzsgárda- tagságát is, a legmagasabb elismerést a harmincöt évi szolgálatért dr. Rámpái Er- nőné csoportvezető főorvos és dr. Varga Ernő ügyvezető körzeti orvos vehette át. Dr. Lóján Mihály somogyjádi ügyvezető körzeti orvost elkísérte az ünnepségre a község tanácselnökasszonya, Horváth Ferencné is. Hármasban beszélgettünk az ünnepséget követően. — Semmelweis munkássága, azt hiszem, nemcsak a szülész-nőgyógyász orvosoknak tartogat fontos tanulságokat, hanem mindenkinek, aki a betegekkel foglalkozik. — Örökérvényű tanulságnak tartom a nagy orvostudós munkásságában a lelkiismeretességet, a beteggel való együttérzést. Minden körülmények között segítenünk kell a rászorulókon. Dr. Lóján Mihály tíz éve körzeti orvos, három évet Csökölyben dolgozott, So- mogyjádon meggyökerezett. Tizenöt éve van a pályán. — Öt évig dolgoztam a kaposvári megyei kórházban dr. Wirth Ferenc belgyógyászati osztályán. Körzeti orvosnak készültem, de fontosnak tartottam, hogy belgyógyászatból szakvizsgát tegyek. Mellettünk ült a tanácselnökasszony, figyelte beszélgetésünket. — Hogy érzi magát So- mogyjádon? — kérdeztük az ügyvezető körzeti orvostól. — A faluban töltött hét év, azt hiszem, magáért beszél, de a gyerekeim nőnek, a városban kell tanulniuk. Gyorsan hozzáfűzte a tanácselnökasszony: — Az orvoslakás többszöri felújítás ellenére sem megfelelő, sajnos. A hetedik ötéves terv végén lesz talán lehetőségünk arra, hogy egészségházat építsünk s vele együtt egy korszerű orvoslakást. A rendelők zsúfoltak, de amint lehetőségünk nyílik arra, hogy változtassunk helyzetünkön, rögtön hozzálátunk az egészségügyi intézmény és az orvoslakás építéséhez. Addig a betegektől és a körzeti orvosunktól megértést kérünk. Horányi Barna régi vízügyi térképek nél- kúlözh/etetlieniek az e téren tevékenykedő szakember számára, hiszen ezeken a szár zadokna visszamenőleg követheti a vóltozáS'Okait. — Üigy tudnom, nemcsak szakemberek keresik fel a gyűjteményt. — Valóban, a kutatómunkává! párhuzamosan folyik szolgál ta tó tevékeny ségünk. Tavaly több száz, s az idén is már száznál több ügyfél keresett meg bennünket a megyéből és a megyehatárokon túlinál is.. Nem csak ma- gánlszemiélyek, hanem hivatalok is küldenek megkereséseket. Legtöbbször teleki- könyvi okmányokért, iparengedély ügyekben- és munkaidő igazolásért fordulnak hozzánk. A (hivatalos iratokról az ügyfelek okmánylbé- lyeg ellenében másolatot kapnak. Újkori történelmünk dokumentumai Több évi helyreállítási munka után végleg birtokába vette a nagyberki volt Vigyázó kastély épületét a Somogy Megyei Levéltár szocialistakor! osztálya. Vaján hol tartanák az anyag gyűjtésében, megindult-e már a kutatás? — kérdeztük az intézmény élén álló Bognár Tibort. — Már 1984-ben, a hivatalos átadás előtt is járt nálunk néhány kutató, tavaly negyvenhárom esetben fordultak hozzánk anyagért. A kutatás fejlődése a közeljövőben várható. Jelenleg még inkább az iratok begyűjtése, rendezése follyik. — Az utóbbi negyven év iratait gyűjtik be a különféle hatóságoktól, intézményektől, gazdasági szervezetektől. Hogyan folyik ez a ■munka a gyakorlatban? — Minden úgynevezett íratiképzö szervvel — összesen mintegy hétszázötvenmel — rendszeres kapcsolatot tartunk. Minden hivatalinak van iratkezelési szabályzata, mely előírja, hogy ott milyen iratok fordulhatnak ölő. s ezek közül mi az, ami selejtezhető és mi kerül a levéltárba. A keletkező inatok közül csak azt hozzuk be, aimtmak történeti értéke van. — Hol tartanak a munkával!? Vannak még felténké- pezetlien területek ? — Jelenleg mintegy huszonnégyezer doboznyi anya^- igunk van, ennek kör-üllfoeliül egynegyedét adják a tanácsi iratok. Ezeket már 1965-ig begyűjtöttük. A tsz-ek és állami gazdaságok iratait 1970-ig gyűjtöttük össze, ennél f-ris-ebb irat még nem is kerülhet hozzánk. Az átszervezések miatt sok irat el- kalódott, ezért egyes területekről meglehetősen esetleges, hogy mit sikerül begyűjteni. Az elveszett anyagokat viszont bizonyos mértékig lehat reprodukálná, hiszen például- egy tsz zárszámadásit több hivatalos szervhez is elküldték, ezért előfordulhat, hogy valahol rábukkanunk. Az iskolák történeti értékű iratainak beszállítását és rendezését az idén kezdtük meg. — Különösen nagy figyelmet fordítunk az a-grártör- ténetre. A telekkönyviekéi, katasztereket és térképeket nem csak a felszabadulástól kezdve, hanem több mint száz évre visszamenőleg gyűjtjük. Ebbe az érdekes gyűjteménybe mi is bepillantottunk. Található itt sok katasztert inat a fündáli.s -könyvekből korszakunk ingatfla-n- nyi-Kvántartásáig. A megsárgult, szakadozott térképek között akad még XVIII. századli is, valamint számos különféle térkép a megye valahány településéről, — Körülbelül százezer télikép lapunk van — mondja Élet a levéltárban Fotókiállítás Balatonszemesen Tegnap avatták Balaton- sízemesen a Somogy Megyei Múzeumok Igazgat ósága 25. k'iádlítöhtelyét, melyet az egykori ta-nácsháza épületben alakított ká 600 ezer forint költséggel a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanács. Az új kiáll ftóh elyiség-ben rendezték meg aSzindbád— LaitSnovdts Zoltán fotókiállítást, melyet dr. Kerényi Ferenc, a Magyar Színháizi Intézet igazgatója nyitott meg. amikor közös feladatunkra gondolák.” Aki ezeket a- sorokat írta — arcképe Krú- dyé -mellett a szem-esi kiállításon, akárcsak Dajka Margit a film másik emlékezetes szereplője — sajnos nincs már az élők sorában. Dr. Kerényi Ferenc meg- ddlézte Latinoviits Zoltán/ pályáját, mely a Debreceni Csokonai Színházban kezdődött. ,,A Debreceni Csokonai Színházból a>z utolsó hely ahol színházi közösségben élit, emlékszem a röpülés boldogságára” írja a Köd- szunkélóban, A Kincses -Károly -és Füle Péter rendezte kiállítás csupán egy alakítás fényében idézi meg a színészi zsenialitást. mely sok emlékezetes ■megnyilvánulás után talán éppen a Szind-bádba-n .bontakozhatott ki a legteljesebben, utolérhetetlen pompá- zát osságában, Sz. A. a levéltáros. — Ezeknek csak töredéke van restaurálva, pediig nagyon sok igen rossz állapotban van, így nem is lehet a kutatók kezébe adni. Sajnos .ez hos-z- szada'Kmas dolog, ment egy- egy ív elkészítése napokig tartó, nagy hozzáértést igénylő munka,, és restauráló műhely csak Budapesten van, ahol a rengeteg vidéki igényt n,em tudják kielégíteni. Amíg erre sor kerülhet, addig is borítékba tesszük, erre a célra készített tárolóba, rendezzük a térképeket. — Az érdeklődőknek k-u- tatóterem és kézikönyvtár is rendelkezés éne áll. Kik azok, akik haszonnal lapozgathatnák az itt összegyűjtött anyagot? • — A gyűjtemény túlnyomó része, ha nincs is véglegesen rendszerezve, már kutathat. Nemcsak a történész szálmára -érdekesek ezek a dokumentumok. Felhasználhatja- őlkét például a közr gaZdáez, -vagy például a tervező, hiszen- a .terv,tanulmányókat, s a településfejlesztés iratait máshol ilyen egységesen nem találja meg. A Az egykori kastélyban mintegy húsz terem sűrű polcain napról napra gyűlik az anyag. Hét dolgozó keze nyomán kerülnék dobozokba, témakörök, év&zámlok szerint csoportosítva. A helyiségekben hetente mérik a hőmérsékletet, a páratartalmat, hogy az értékes dokumentumokat nehogy baj érje. Hagy rendezetten, áttekinthetően álljanak a mai, és az eljövendő korák kutatói, érdeklődői előtt — legújabb karunk, napjaink történelmének hírmondóiként. T. K. A tét: a világhír Gyógyszeriparunk Akik a Huszárik Zoltán áltál rendezett filmet látták, mélyben Latin ovits alakította Krúdy Gyula híres Szimd- bádjét, e képek láttán újra átélhetik a nagyszerű élményt. B. Müller Magda képei a film forgatásai közben készültek, mintegy kimerítve egy-egy emlékezetes részletet a későbbi egészből, megörökítve az alkotókat, s azt a ivamázsos közeget, ímelyben remekmű érlelődött. Dr, Kerényi Ferenc is hangsúlyozta, hagy a folyton keresett igazán neki való alkotói közösséget e nagyszerű felladátra' vállalkozó csapatban Huszárik Zoltán stábjaiban találta meg Lati- novtits Zoltán, s valószínű, ennek is köszönhető a „szí- nészikliiráty” feledhetetlen alakítása. Pedig Huszárik szerint nehezen barátkozott meg a feladattál „Krúdy legendás magasságát és erejét emlegette, bizonygatta a tipológiai különbségeket; de belső tu la jdonság jegyei vei is csak ódzkodva azonosult... De annyi odaadást, művészi önfegyelmet, alázatot azt hiszem ritkán kölcsönzött fűimnek, mint ahogy tette ezt a Szindbád esetében ... A teljesítmény tehát nem csupán az ón érdemem, mondhatom társszerzője volt a filmnek. Következő munkámnak, a késziülő Csonfvá- ry filmnek szintén ő lett volna a főszereplője. Torokszorító sírás kínoz most is, Jumex, Arduan, Tobanum, Pelsoniin, Erimycin, Zyxorin, T-relibet, Loderix, Ovureiin, Redivur — tíz név, amelyre méltán lehet büszke a hazai gyógyszerkutatás. A felsorolt nevek ugyanis gyógyszereket takarnák. Mégpedig olyan eredeti magyar készítményeket, amelyek 1981—85 között kerültek forgalomba. Nagy szellemi munkát összpontosító eredmények az egyik oldalon, elavult műszerek, csomagolóanyaghiány a másikon. Így jellemezhetnénk legjobban a hazai gyógyszeripart. Magától értetődő tehát a kérdés: mi várható a tervidőszak végére? Feloldódik-e az ér- zékelh ető ell entmond ás ? Megtarthatj-uk-e kutatás- fej lesztéseink aktivitása alapján elért kilencedik helyünket a világranglistán? Jelentős iparág volt mindig a gyógyszeripar hazánkban. A gyógyszerkülkereskedelmi egyenleg még az 1933- as nagy gazdasági válság idején is pozitív .volt. A felszabadulást követően két gyár épült itthon, 1950—52 között a Biogal, és 1954-ben a Rea-nal. A hazai gyógyszeripart az 1981-ben indított központi fejlesztési program erősebben segítette. Ennek érzékeltetésére néhány adat. A fejlesztési program -hatására megkétszereződhetett a gyógyszergyártás. Forgalomba kerülhetett a bevezetőben említett tíz eredeti gyógyszer. A Jumex-et, a Parknison-kór gyógyszerét az amerikaiak, a csontritkulást akadályozó Iprifla- gont pedig a japánok vették meg tőlünk. Az eredeti készítményeken alapuló termelés részaránya 15 százalék voLt az elmúlt esztendőben idehaza. Négyszer több szabadalom jut egy kutatóra a gyógyszeriparban, mint a többi iparágban. Ez a sok szabadalom jól érzékelteti a koncentrálódó szellemi munkát és tudást. A múlt évben lezárult központi fejlesztési program lehetővé tette, hogy a magyarok gyorsan alkalmazkodjanak a világpiac igényeihez. Növelték a külföldi eladásokat, a szocialista exportot száz, a tőkés kivitelt 31 százalékkal fokozták az elmúlt tervidőszakban. Magyarország megközelítőleg 2,7 százalékkal részesedik a világ gyógyszer-külkereskedelméből. az egy lakosra jutó export alapján pedig az ötödik helyet foglalja el a világranglistán. Ebben már benne van a KGST-szaikosodás is, hiszen több mint 100 gyógyszer termelését és szállítását vállalta Magyarország a KGST keretében. Tény, hogy a szellemi munka csak megfelelő műszerek segítségével tud sikereket elérni, pontosabban eredeti készítményeket produkálni. Sajnálatos dolog, hogy megromlott a kutatók eszközellátottsága. A tőkés országokból származó berendezések, műszerek napjainkra többnyire már elavultak. Hátráltató tényező az is, hogy a háttéripar nem képes követni a gyógyszer- gyártókat. A csomagolóanyag hiánya már többször okozott gyógyszerhiányt is. Különösen az 1983—84 évben völt súlyos a gond. Ebben az is szerepet játszott, hogy minimálisra kellett csökkenteni a külföldön vásárolt termékeket. A szakemberék szerint azonban más, hasonló hatású gyógyszerrel sikerült pótolni a hiányzókat. Mindezeken túl az időnkénti anyaghiány nehezítette, olykor meg is akadályozta a folyamatos gyógyszertermelést. Ilyen helyzetből indult a magyar gyógyszeripar 1986- ban, a VII. ötéves tervidőszak elején. A változtatás elkerülhetetlen. A tét viliág- hírnevünk. Mindenki tudja, az esetleges visszaesést hosszú ideig nem lenne képes kiheverni a 'magyar gyógyszeripar. Túlságosan nagy léptekkel halad a világ. Mi várható tehát a tervidőszak végéig? Az előzetes elképzelések szerint az ipari átlagot meghaladó mértékben fejlődik a vegyipar, ami értelemszerűen hat a gyógyszergyártásra is. Ezt segítendő világbanki hitel éket is kértünk. Továbbra is érvényben maradnak az állami támogatások, amelyek fejlesztésekre fordíthatók. Egy adat szerint ebben a tervidőszakban ösz- szesen ötmilLiárd forintért vásárolhatnak műszereket a gazdálkodó szervezetek. Ebből nyilván jut a gyógyszeriparnak is. A szakemberek állítják, mindezek még nem elegendőek az elért színvonal tartásához. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes mondotta egy nemrégiben tartott tanácskozáson, hogy pénzbőségről nem beszélhetünk. Ahhoz, hogy az üvegipari csomagolóanyag-hiány megszűnjön, 800 millió forintot kellene fordítani beruházásra. Milyen jövő vár tehát a gyógyszeriparra ? Mindenekelőtt igen alapos elemző munkára van szükség, amely részletesen kimutatja a magyar gyógyszer- ipar gyenge pontjait. S természetesen a tanulmánynak tartalmaznia kell a feszült- ségök feloldásának lehetséges módozatait is. Ezek ismeretében születhet meg a végleges válasz, a hogyan tovább kérdése. Népgazdasági érdek, hogy ne csökkenjen az export, sőt, az a jó, ha növekedik a hazai ellátás javítása mellett. A tanulmány elkészülte után az Országgyűlés ipari bizottsága ismét napirendjére tűzi a gyógyszer- ipar helyzetét, és állást foglal a legjobbnak tartott megoldás mellett. Horváth Teréz
