Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
2 Somogyi Néplap 1986. június 14., szombat Az események címszavakban Vasárnap: Mihail Gorbacsov baráti látogatásra Budapestre érkezik. — Az osztrák elnökválasztás győztese Kurt Waldheim, az ellenzéki néppárt jelöltje. — Választások Bulgáriában és az NDK-ban. Hétfő: Szovjet hajók sérültek meg a Namibe angollal kikötő eLLeni dél-afrikai támadás során, határozott tiltakozás Moszkvából. — Tüntetések Haitin, — Hu Jao-pang, a KKP főtitkára Nagy- Rritanniáb an. Kedd: Stockholmban kezdetét veszi a bizalom- és biztonságerősítő kérdésekkel foglalkozó európai értekezlet itt. ülésszaka. — A Rogers-bizott- ság a kongresszus elé terjeszti a C hali enge rkatasztrófa okairól szóló jelentést. Szerda: Nagy jelentőségű dokumentumok elfogadásával véget ért a VSZ Politikai Tanácskozó' Testületének budapesti ülése. Csütörtök: Reagan sajtóértekezletén újra támadja a S ART-megáll a pod ásó kát, mozgalom az amerikai szenátusban az egyezmények betartásáért. — K ormány eil en es összeesküvést lepleznek le a Fülöp-szigeteken. Péntek: Szovjet előterjesztés az ENSZ-ben egy űrkutatási világszervezet megalapítására. — Rendkívüli állapotot hirdetnek I>él- Afr i ká ban. 4 hét három kérdése Fontos dokumentumokat fogadtak el a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülésén választási kampányra új kownalnycsapatot áüMitattaik össze, s a bécsi megfigyelők a vallóban váratlan változást (Sinowatz még lemondásánál-e alapján, is úgy nyilatkozott, hogy esetiig mairaidna) egy másik lehetőséggel is összekapcsolják. Miután az edJdiigii előrejelzések szerint a szocialistáik jelenlegi pairt- nene, a kis szabadság pánt visszaesik, a parlamentbe juthatnak viszont ae egyeüő- re nem „partiképes” zöldek, Vranitky személyében nem leihet kizárná egy újaihb naigylKfoaMciós együttműkő- diés leendő miniszterelnökét, vagy miniszterelnök-helyettesét. Az ugyanis valószínűtlennek tűnik, hiogy a választások nyomán bármelyik naigy pánt egyediül tudjon kormányozni. De addig miég hátra van vaigy tíz honlap, és ezalatt sok víz lefolyhat a Duna felsőbb szakaszán is ... Mi okozta a huzavonát a kontrák túszai körül Nicaraguában ? A nicamagiuaii kontrák, ahogyan ma már az egész világ emlegeti az ellen forradalmárokat, katonailag egyre inkább visszaszorulnak. Akcióik rendszerint közönséges gyilkosságokra, emberrablásokra, .gyújtogatásokra szűkülnek, s ezeket aizánt képesek végrehajtani, imert támogatást kapnak az Egyesült Államoktól!, Honduras területiéről be-betör- nek Nicaraguába, s utána vúszaimenékütnek oda. Nelgy héttel ezelőtt egy ilyen betörésük során foglyul ejtették nyolc nyugatnémet álUliaimpoiltgáirt (négy férfit és négy nőt), akik önként vállalták, hogy segítik a sandinista rendszer sízak- cfcta'tási tevékenységét. A sandinista hadsereg követte és igyákörlatillag gyűrűibe zárta a menekülő kontrákat, de a túszok életét féltve nem akart közbelépni.. Tárgyalások kezdődtek tűzszünetről; szaibad elvonulást ígértek a túszok szabadon- bocsátáSa fejében. A bonni kormány megbízottakért a helyszínire érkezett az egyébként szociáldemokrata Wiischnewskii, s az NSZK a hírek szerint Washingtont is megkereste az ügyiben. Huszonöt napos huzavona után végre kiszabadulhattak a túszok, jóllehet ez az utolsó pillanatig bizonytalan volt a kontrák többszörös szószegése miatt. Vannak olyan amerikai vélemények, hogy a kontraakciót — amikor az elnök keresztül alkarja vinni a kongresszusiban az eUenfor- radallimáraknak szánt százmillió dolláros segély meg- szavaztatását — a sandinista kormányzattal szemben állták , .felértékelésére’ ’ hajították végre. Csakhogy a kísérlet visszafelé sült el. Miközben a Fehér Házból olyan előszeretetten illetik a „terrorizmus” vádjával Nicaraguát, a védőszárnyaik alatt lévő kontrák követtek el újabb terrorcselekményt. Réti Ervin hogy szálmoe atlanti országban a realitás és józanság hangijaként, rendkívül komoly tárgyalási alapiként köszöntik a javaslatokat. Köztudomású, hogy Washington szívesen riogatja azzal nyugat-európai szövetségeseit: ha kiiktatják a nukleáris fegyvereket ez a varsói szövetség fölényét hozná a hagyományos katonai vonatkozásokban. A szocialista országok, miközben atomfegyvermentes világot szeretnének a jövő század, s a jövő évezred kezdetére, miközben, telegyezményék betartását köve tielMe),. A budapesti dokumentumok — a .felhívás tárgya, és az a rugallimiasság, amellyel a szocialista országök példáiul a" legkülönbözőbb lehetőségeket vetik fél az elképzelhető tárgyalási fórumokra vonatkozóan — máris érezhető hatást váltottak .ki világszerte, s mindenekelőtt földrészünkön. Mostanság különösen. Sokan idézik az. első budapesti felhívás példáját: az 1969-es tavaszi kezdeményezéstől tekintélyes idő telt el az 1975-ös nyálra hélsdiníki csúcsig, de végülis a javaslat cálbaért. jiesen él akarják tiltani a vegyi fegyvereiket, készek az európai hagyományos fegyverzetek messzemenő, szabályozott korlátozására. A legtöbb nyugat-európai fővárosiban (még Bonniban is) ezért beszélnek a javaslatok ,alapos tanulmányozásáról”, jelezve bizonyos érdekeltségüket és érdeklődésüket, álm éreztetve, hogy a NATO-n beiül adiiigha várható igazán egységes álláspont. Washingtonban — bár érdemben eddig még nem nyilatkoztak róla — mindenképpen próbálják lekicsinyíteni a kezdeményezést. Annál imlkálbb, mert az amend- kiad kormányzatban aimúgy- iis zavar uralkodik a SALT- megárjlaipodésoklkal kapcsolatban (az elnöki sajtóénte- kezflet és a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozata ellent- mondott egymásnak, s a sízemiáitusibam is jelentős mozgalom bontakozott ki az Hazánk vendége volt Mihail Gorbacsov, az SZ.KP ,KB főtitkára, akit felesége. Raisra is elkísért a látogatásra Ausztria új államfőt választott (az ellenzéki néppárt jelöltjét, Kurt Waldheim személyében.), de új kormányfője is van.. A 49 éves Finanz Vranitzky, a kitűnő közgazdász hírében álló eddigi pénzügyminiszter vette át a kancellári tisztséget a hirtelen leköszönő Fred Sinowaibztól, és változások történitek több fontos tárca, így a külügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium élén. Az elnökválasztás, a-mely nyugati szomszédunknál korántsem szokott olyan jelentőséget kapná, mint a niégyévenlkénti ülteiénos választás, ezúttal igazi politikai csatát jelentett. A legtöbbet a Waidheim múltja körüli vitákról beszéltek. Közben azonban bizonyos belpolitikai eltolódás történt: 1945 óta először nem a szocialistáik jelöltje került a köztársasági elnöki székbe, ráladásUl a szavazatarány — osztrák viszonylatok között —.megi’iahetősen nagy, 54:46- ra alákulit Waldheim javára. Solkan már a „francia modellt” emlegették, de egy osztrák társbérlet korántsem annyira problematikus. Egyrészt a kiét nagy pánt, a szocialisták, illetve a néppár- tiák a külpolitika alapvető kérdéseiben hasonló álláspontom vannak, másrészt az é'lmúlt évtizedeikben volt már tölbb „niagykoalíciás” kormányzati korszak is. A szocialisták a finisre, a lényegében máir meginduló Nyugat-európai körutat kezdett a héten Hu Jao-pang, a Kínai Komimuniista Párt főtitkára. A képen; Londonban Thatcher brit kormányfő fogadta a kínai politikust Miért alakították az osztrák kormányt? át Mi az első visszhangja a budapesti békekezdeményezésnek? A héten „házhoz jött” a viiágpoliitdika, a szó legiga- ziibb értelmiében Budapestre figyelhetett a nemzetközi közvélemény. Mihail Gorbacsov baráti látogatása során — amelynek most csak a világpolitikai vonatkozásait emélljlük ki — két új, fontos éllképzeliésrőil szólt: az atomenergetikai vonatkozásában is felvetette a nukleáris biztonság átfogó lehetőségeit, és élőrejélezte, hogy szovjet indítványt terjesztenék az ENSZ elé egy űrkutatási világszervezet Létrehozására, aminek fettétele termószietesien a csiilllaghábo- rús fenyegetések felváltása a cstillaglbéke áldásaival. Ezt követte, ugyancsak hazánk fővárosában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése, amely megerősítette a korábbi javasltatok érvényét, s a biztonsági elképzeléseiket teljessé tette a hagyományos fegyverzetek csökkentésiére vonatkozó nagyszabású tervvel. A NATO tagállllamofcboiz és az összes európai országhoz .intézett új budapesti félhívás reális célkitűzéseket, egymás biztonsági érdekeit tiszteletben tartó lépéseket javasol1, világos menetrenddel, széles körű ellenőrzéssé!. A budapesti dokumentumoknak, érthetően^ rendkívül jélientős viilágvdsszhangja van., jóllehet ilyen szűk időhatáron belül még nem láttak napvilágot hivatalos kormánynyilatkozatok. Az viszont máris lemérhető, A budapesti békeüzenet ÚJ megközelítés a leszereléshez Nagykövetségek és vezérkarok csendes dolgozószobáiban, kormányok és minisztériumok tágas tanácstermeiben megkezdődött Budapest békeüzeneténék tanulmányozása. A sajtó ellőtte puskaporát, a hivatásos propagandisták megtették előregyártóit nyilatkozataikat, s aki csak ezekből próbálna ítélni, aligha tudna mit kezdeni az ellentmondásos értékelésekkel. Rendkívül merész, vonzó elemeket tartalmazó, érdekes javaslat — hangzik egyfelől. Nehezen megvalósítható, hosszú tárgyalást igényié indítvány, amély elmaradt a várakozástól — állítja a másik oldal. „Keletről az enyhülés irányába mutató jelek érkeznek” — állapítják meg egyeseik, míg mások szerint a Varsói Szerződés meg akarja tartani hagyományos erőfölényét. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé fontos javaslatokat dolgozott ki az elmúlt napokban a Duna partján, de a kétnapos júniusi ülés ezen túlmenően még valami mással alkotott igazán maradandót. „A népeknek tudniuk kell, hogy bízhatnak a szocialista országokban” — mondta Budapesten Erich Honecker, és szavai elsősorban egy új politikai filozófiára, egy új katonai szemléletmódra, egy új magatartásra utalták, amely valahol nagyon rokon az SZKP XXVII. kongresz- szusának szellemével. Hangsúlyozva, hogy a katonai-politikai csoportosulások és az egyes államok tényleges szándékainak megítélése szempontjából lényegesek a katonai doktrínák, a második budapesti felhívás állást foglalt amellett, hogy mindenekelőtt el kell oszlatni az éveken keresztül felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot, behatóan kell foglalkozni azzal, ami a másik felet ebben a vonatkozásban nyugtalanítja. Leszögezve, hogy az európai és a világbiztonság érdekében a katonai szövetségek koncepcióinak és doktrínáinak a védelem elvére kell épülndök, az 1986-os budapesti felhívásban a VSZ-tag- áUamok teljes felelősséggel ismét rögzítik: soha, semmilyen körülmények között, sem Európában, sem a világ bármely más részén nem kezdenek harccselekményeket más államok ellen, ha ők maguk nem válnak agresszió célpontjaivá. Védelmi indíttatású katonai doktrínájuk nem fölényt feltételez, hanem a katonai erők egyensúlyának fenntartását, mégpedig az erők és az eszközök lehetőleg legalacso- nyahb szintjén, a katonai potenciálok olyan szintre csökkentését irányozza elő, amely még éppen elégséges a védelemhez. Ebből a katonapolitikai mentalitásból szinte automatikusan adódott az a szovjet program, amelyet a Varsói Szerződés Budapesten magáévá tett, s amely szerint a világnak atomfegyverek nélkül, tömegpusztító fegyverek nélkül kell átlépnie időszámításunk harmadik évezredébe. Ebből a katonapolitikai céltudatosságból szinte szükségszerűen adódott a leszerelésnek az a komplex megközelítése, hogy a tömegpusztító fegyvereik felszámolását erősítse meg, támassza alá a hagyományos haderők és fegyverzetek lényeges csökkentése. Ne utasíthassa vissza a NATO a szocialista közösség atom- és vegyileszerelési javaslatait, azzal, hogy ha lemond a tömegpusztító fegyverekről, nem lesz mivel ellensúlyoznia a Varsái Szerződés hagyományos erőkben és eszközökben mutatkozó állítólagos fölényét. Az atlanti tömb nyilván nem fog lelkesedni az európai szárazföldi erők, a csapásmérő harcászati légierő és a harcászati-hadműveleti nukleáris fegyverék egyöntetű csökkentésének gondolatáért. Ha eddig Bécsben nem járult hozzá a katonai alakulatok rendszeresített fegyverzetének leszereléséhez, ezután sem fog sietni ezzel. Aligha rajong majd azért az elgondolásért, hogy a csökkentés térségén kívül eső területeken nem növelheti szárazföldi erőit és harcászati csapásmérő légierejét. A „budapesti sokk” után a NATO valószínűleg hamar magához tér és igyekszik majd olyan részletekbe belekapaszkodni, amelyekben lehetőséget siejt a keleti javaslatok kockázatmentes visszautasítására. Ez azonban a jelenlegi világban egyre nehezebb dolog. Washington és Brüsszel számára egyre gyötrőbb lesz a dilemma, éljenek-e az alkalommal, hogy a szocialista országok most éppen azt javasolták, amit Nyugat mindig hiányolt, vagy ismét lesöpörjenek a tárgyalóasztalról reális javaslatokat csak azért, mert azok a Varsói Szerződés javaslatai. A hét szocialista ország bátran elébe ment azoknak az érveknek, ha tetszik kifogásoknak, amelyekre hivatkozva az atlanti vezetők számos korábbi kezdeményezésünket elvetették. Nem kötötték előfeltételekhez javaslataik megvitatását, késznek nyilatkoztak bármely más, ilyen vonatkozású elgondolás tekintetbevételére. Nehéz lesz megcáfolni javaslataiknak azt a logikáját, hogy ha a NATO-országok szövetségük védelmi jellegéről beszélnek, nem lehet akadálya az európai hagyományos erők kölcsönös, lényeges csökkentésének. Pirityi Sándor SALT—II. — Külügyi bizottság ZAVARODOTTSÁG WASHINGTONBAN Az amerikai képiviselőház 'külügyi bizottsága elfogadta azt a javaslatot, hogy a képviselőik kérjék fel Reagan elnököt a SALT—II. szerződés randielkezésieiinék megtartására. A javaslat rövidesen a ház teljes ülése elé kerül, s várható, hölgy a többség támogatja azt. A foépviselőház ilyen határozata nem lenne kötelező érvényű aiz elnökre nézve, de Dante Fascell, a bizottság elnöke jelezte: ha Reagan nem lesz hajlandó a szerződés megtartására, aikkor a törvényhiozáls más lépéseket is tehet, például megtagadhatja az anyagi eszközök folyósítását minden olyan fegyverkezési programtól, amely a SALT—II. megsér- tósiével járma. Közben Washingtoniban teljes a zavarodottság. Míg Reagan elnök szerdai sajtókonferenciáján megismételte ugyan, hogy nem tekinti többé kötelezőinek a korlátozásokat, azt mondta, hogy még nincs végleges döntés a további lépésekről, s egy kérdésre válaszolva 'még azt is lehetségesnek vélte, hogy az Egyesült Államok beliül marad a hadászati fegyverek engedélyezett keretén, hla nem is tekinti érvényben lévőnek a szerződélst.
