Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

1986. június 13., péntek Somogyi Néplap 5 Hi lesz veled, középiskola? Demográfiai hullám a láthatáron A tény, hogy a demográ­fiai hullám már a középis­kolák felé hömpölyög, nem új. S ha a demográfusok esetenként vitatják is a „hul­lám” elnevezés jogosságát, ez mit sem változtat azon, hogy az oktatásügy gazdáira ne­héz idők várnak, ha ezeket a hullámokat fel akarják fogni, s nem alkarnak a to­vábbtanulás már kialakult, 95—96 százalékos arányából engedni. (Ez az arány ter­mészetesen a gimnáziumok­ra, a szakközépiskolákra és a szakmunkásképzőkre együttesen értendő.) Az idő sürget, mert az ál­talános iskolában már ja­vában érezhető létszámtöbb­let 1988-ra elérd a középisko­lát. Vagyis: míg 1986-ban 130—132 ezer diák végzett az általános iskolák nyolca­dik osztályában, addig 1988- ban már 150 ezren lépik át utoljára az általános iskolák küszöbét. A csúcs 1989-ben várható, amikoris több mint 165 ezren fejezik be alapfo­kú tanulmányaikat. Két év múlva pedig, 1991-ben mint­egy százezerrel többen ül­nek majd a középiskolák padjaiban, minit az 1985— 1986-os tanévben, s az 1991— 1992-es iskolaévben körülbe­lül 525 ezerrel tetőzik a het­venes években útjára indult áradás. A várható gondok orvos­lásának előkészítése már 1983-ban megkezdődött, s hamar kiviláglott: a tárgyi feltételek a legjobb esetben is csak szinten tarthatók, és feltételezhető a zsúfoltság növekedése is. Ezen ismere­tek birtokában kezdődött a tervezés. Mielőtt a konkrét elképze­lésekre, tervekre rátérnénk, meg kell állapítani: a köz­ponti irányítás és a területi tanácsok elképzelései ko­rántsem egyeznek minden­ben. Mert a tanácsok a köz­pontilag kalkulált 31 mil- liárddal szemben 37 és fél midiliárdot szánnak kulturális beruházásokra, s ezen belül több mint négyszer annyit a közművelődési és művészeti intézményekre, mint az a központi elképzelések szerint lehetséges volna. Néhány me­gye pedig, így Baranya, Fe­jér, Pest és Vas megye a középfokú intézményekre szán lényegesen kevesebbet a szükségesnél. A valószínűsíthető fejlesz­tések szerint mintegy 2200 középiskolai osztályterem létesítése várható, a tanmű­helyek befogadóképessége hozzávetőleg háromezerrel növekszik, s körülbelül hat­hétezer új diákotthoni hely is tető alá kerül. Mindez azonban — egyes tényezők tekintetében — még a szin- tentartáshoz sem lesz elegen­dő, mert az egy osztályra jutó középiskolások száma így is 32-ről 33-ra nő, a szakmunkásképzőkben is eggyel lesznek többen (hu­szonkilencen), mint a de­mográfiai hullám előtt. Mi­előtt bárki kevésnek vélné az emelkedést, tegyük hozzá: a jelenlegi létszámok is job­bára magasak, ráadásul ezek csak átlagok. Az új helyek ellenére ke­vesebben jutnak majd kollé­giumba is. Ennek következ­ményei messzire hatnak, kü­lönösen azon szakközépisko­lák, szakmunkásképzők ese­tében, amelyek nagy terüle­teket, esetleg több megyét is ellátnak szakemberrel. Mert szűkülni fog a távo­labbról jelentkezők száma, s ennek hatásaként romlik a középiskolával el nem látott területeken végző nyolcadi­kosok továbbtanulási esélye. Hasonlóan nehéz következ­mény, hogy a munkaerőgon­dok enyhítése egész régi )k- ■ban is tovább várathat ma­gára, mert kevesebben lesz­nek, akik visszamennek szű- kebb pátriájukba. Számos kérdés, gond len­ne említhető még, de ehelyt csupán egyet teszünk föl: lesz-e elegendő tanár a meg­növekedett diáksereg okta­tására? Jelenleg ugyanis mintegy 33 ezren tanítanak a különböző középfokú isko­lákban, ám számukat 39 ezer­re kell emelni a zökkenők elkerülése végett. Ez — fi­gyelembe véve az időközbe­ni nyugdíjazásokat — azt jelenti, hogy mintegy nyolc­ezer új tanárra lesz szükség hamarosan. Honnan kerül oda ennyi pedagógus ? A tanárképzők ennyit útjukra bocsátani már képtelenek, hiszen el­mulasztottam a középiskolai demográfiai hullámra való felkészülést. Jóllehet ez ko­rántsem csak az egyetemek szándékán múlott... Terv a megoldásra több is látszik, de már elöljáróban leírjuk: nem hat teljesen megnyugtatónak a jövő. Az egyik lehetőség: az általános iskolában tanító egyetemi végzettségű tanárok átvitele a középiskolákba. Evvel a középiskolák nyerhetnek, az általános iskolák pedig min­den bizonnyal szegényednek. Felmerült a nyugdíjasok al­kalmazása is, sőt bizo­nyos esetekben a főisko­lai végzettségűekre is szá­mítanak. Ebben az eset­ben viszont félő, hogy a középiskolai oktatás színvo­nala esik; ráadásul, bizonyos helyekre eddig sem sikerült tanárt találni, s kétséges, hogy változatlan anyagi vi­szonyok, s megnehezedő ok­tatási körülmények között ezután sikerül-e. Végül egy rideg tény, amit a mostani tervezésnél figye­lembe kellett venni: 2000- ben négyszázezernél is keve­sebben járnak majd közép­iskolába. Lehet, hogy a „da­gályra” kialakított körülmé­nyek „apály” idején majd lehetővé teszik a mainál és a közeljövőben várhatónál kedvezőbb feltételek közti tanítást? Lehet. Ám ennek a népesség ismételt csökkenése lesz az ára. Speidl Zoltán Don Quijote a gyulai várban A huszonharmadik gyulai várszínházi évad nyitánya­ként egy hét múlva, pénte­ken Vészi Endre „Don Quijo­te utolsó klalandja” című tra­gikomédiáját mutatják be. A gyulai nyári színház, a veszprémi Petőfi Színház és a székesfehérvári Vörösmar­ty Színház együttműködésé­vel létrehozott előadás elő- bemutató lesz. A kőszínházi ősbemutatót ősszel tartja meg a veszprémi társulat. Gyulán másnap, június 21- én is színre kerül az új Don Quijote-f öldolgozás; ezt a nyár folyamán szabadtéri előadásokon Veszprémben, Székesfehérvárott és Tihany­ban is láthatja a közönség. Székesfehérvárott a: Peli­kán fogadóban június 30. és július 11., a veszprémi vár­ban július 15. és 22. között, Tihanyban július 24-én és 25-én játsszák Vészi Endre darabját, amelyben a Cer­vantes által teremtett halha­tatlan „búsképű lovag” már túljutott képzelgései és bo­londos álmai virágkorán, s arra készül, hogy a valósá­gos élet talajára kerüljön. A tragikomédia rendezője Kerényi Imre. A főbb szere­peket pedig Gelley Kornél, Borbiczki Ferenc és Szemes Mari alakítja. Oktatástörténeti pályázat Oktatástörténeti pályáza­tot hirdet az Országos Pe­dagógiai Könyvtár és Mú­zeum, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Honisme­reti és Pedagógiai Bizottsá­ga, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Úttö­rők Szövetsége, az Országos Pedagógiai Intézet, valamint a Pedagógusok Szakszerve­zete. A pályázatra 1948-ig keltezett, történeti értékű tárgyak,, dokumentációs anyagok küldhetők be. A bíráló bizottság olyan, hely­színi gyűjtésen alapuló, ere­deti, nyomtatásban még ed­dig nem közölt forrásismer­tető tanulmányokat is vár, amelyek más pályázatokon még nem szerepeltek. Az anyagokat az Országos Pedagógiai Múzeum új épü­letének kiállításain bemu­tatják. A pályázat nyílt, tehát bárki részt vehet rajta. A zsűri egyéni és csoportos gyűjtőknek, ifjúsági, vala­mint felnőtt kategóriában ad ki díjakat. A forrásismer­tető tanulmányokat 1987. május 15-ig kell eljuttatni az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum mú­zeumi osztályára. A tárgyakat és a doku­mentációs anyagokat a HNF által kijelölt helyre, 1987. június 1-jéig lehet bekül­deni. A Kilián György Városi Művelődési Központban va­sárnap délelőtt tíz órakor az éremgyűjtők találkoznak, majd délután öt órakor a Zselic SE tartja klubnapját. A művelődési központ adott otthont Péter János fotós Goól...! című kiállításának is. A hétvégi programok kö­zött ajánljuk a Somogy Me­gyei Művelődési Központ szabadidőklubjának szolgál­tatásait. Az érdeklődők zenét hallgathatnak, folyóiratokat olvashatnak, de a szolgálta­tások között szerepel a var­rógép használata is. Műsoros kazetták másolására is van lehetőség. A Somogyi Képtárban megtekinthető Csiszár Elek festőművész tárlata. A So­mogy Megyei Múzeumban A jég világa című természettu­dományi kiállítás várja a lá­togatókat. A Kaposvári Ga­lériában a hónap végéig lát­ható Mészáros Gabriella fes­tőművész tárlata. A képzőművészetek kedve­lői a Bálát on-pa rton is ta­lálnak színvonalas kiállításo­kat. A bogi árlel lei Tóparti Galéria V. Delast Elena fes­tőművész élőlények pusztu­lásával, madarakkal foglal­kozó tártatának ad otthont. A kék és a vörös kápolná­ban — szintén Boglárlellén — válogatás látható a Ma­gyar Szépművészeti Múzeum anyagából. A tárlat látoga­tói XX. századi szobrokban gyönyörködhetnek. Darány.ban holnap fogad­ják a jugoszláv testvér-nép­táncegyüttest. A homokszent - gyöngyi Általános Művelődé­si Központban vasárnap diszkó zárja a gyermekklu­bot. Este nyolc órától a Vas­taps együttes közreműködé­sével búcsúi bál lesz. Szintén búcsúi bált ren­deznek vasárnap este a ber- zencei művelődési otthon­ban. A talpalávalót a szek­szárdi Spirál együttes szol­gáltatja'. Szombaton este az iharosberényi bálban az új Wox együttes zenél. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban Po­gány Gábor művészettörté­nész ma nyitja meg Gera Katalin szobrászművész ki­állítását. Holnap hat órától újra megrendezik az Ifjúsági terasz című színes délutánt Lesz tájékozottsági totó, szá­mítógépes játék, videovetítés és természetesen diszkó. E héten nyílt Siófokon A Zsolnay porcelán című kiál­lítás (képünkön). A szemet gyönyörködtető tárlatot Bos- nyák János, a pécsi Zsolnay Porcelángyár igazgatója nyi­totta meg. Az élelmiszeripari üzemek Kinizsi természetbarát egye­sülete másodszor rendezi meg az idén a Havrilay Gé- za-emléktúrát. Holnap reg­gel nyolc órakor busszal in­dulnak a bányai úttörőtábor­ba. Az emléktúra útvonala onnan a következő: görgényi vadászház—Kuckó-sarok— Feneketlen-kút—Bánya. A görgényi vadászháznál meg­emlékezést tartanak a neves természetjáróról, Havrilay Gézáról. Szabics Ferenc példája Szabics Ferenc szentesi fa­faragó a siófoki gyermekek részére egy térre elegendő játszóalkalmatosságot készí­tett, társadalmi munkában. Állatfigurákat formázó ülő­kék, hinták, mászókák, csúszdák várják az aprósá­gokat az új játszótéren a Dimitrov parkban, amelyet az úttörőszövetség megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából avattak föl. — Szabics Ferenc felesége a Bányász-szanatóriumban dr. Sági József főorvos be­tege volt, s az időben a mester is ellátogatott Siófok­ra — mondta Somogyi Gyu­la, a városi tanács elnökhe­lyettese, aki a játszótérrel kapcsolatos szervezőmunkát végezte. — Körülnézett a városban, s feltűnt neki, hogy a játszótereken a vas és a beton uralkodik, holott ez a vidék fában gazdag. Ak­kor határozta el, hogy ha a város is úgy akarja, elké­szíti a játékokat. Dr. Sági József közvetítette ajánlatát, s mi érthető módon nagy örömmel fogadtuk. Hiszen manapság ritka és példaado az ilyen gesztus. Az erdőgazdaság, a No­vember 7., valamint a kiüti tsz adta a fát. A költségve­tési üzem a munkahelyet és a segéderőt. Az elkészült já­tékokat pedig a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak tagjai állították föl. Szabics Ferenc jövőre a SZOT Cselep-üdülőben ren­dez be egy hasonló játszóte­ret a beutaltak gyermekei részére — ugyancsak társa­dalmi munkában. MÁS(NAPOS)AN Zúg a fejem, torkomban ezernyi vihar kavarog. Mint mai másnaposság, úgy hat ram e kötet: bizonytalan alakzatokat képzel a tekin­tetem,, elmosódó expresszio­nista víziók tülekednek re­cehártyámon ... és ... kö­szönöm, jól vagyok! Tizenhá­rom fiatal — vagy inkább: pályakezdő — költő alkotá­saiból válogatott antológiát tartok a kezemben. A cím találó: A költészet másnap­ja. Kőrössi P. József szer­kesztő (aki versalkotásban mellesleg maga is bűnös”) — úgy tetszik — jól élt a lehetőséggel. A szerzőktől nem sokat, csak lényegeset válogatott a kötetbe, hogy karakterüket, egyéni látás­módjukat, stílusukat bemu­tassa. A kötet érdekessége, hogy a tizenháromféle egyé­niség mégsem jelent tizen­háromfelé szakadást. A vers­csokrokat egybe fűzi a közös gondolkozásmód, a hasonló világlátás, a hagyományos alapokon való újkeresés, az önkifejezési módok meglelé- sének vágya. Természetesen nem mind a tizenhárom szerző minden műve jelent mérföldkövet a mai magyar költészetben. Sőt jóslásokra sem vállaikozhatom. Egy vi­szont kétségtelen: a kötet megérdemli a figyelmet. Szó sincs arról, hogy ez a tizenhárom szerző lenne a jövő költőgenerációja. De ők is oda tartoznak. Ahhoz az alaphoz, amelyből kibon­takozóban van egy új palo­ta, a megújult költészet pa­Könyvespolc lotája. Hogy az új épület dí­szesebb lesz vagy félbema- radottabb, mint a korábbi, azt nehéz lenne megjósolni. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy más lesz. Néha tán csak másnapos, máskor azonban ú jabb, tágabb, s ta­lán helyenként igazabb, va- lófiághűbb, élet közelibb is. Milyen versek találhatók e Kozmosz kiadó jóvoltából napvilágot látott kötetben ? Nem szonettek, nem balla­dák, nem himnuszok, nem ódáji, nem elégiák, nem ek- logák, inkább szabadversek, szolid avantgárd e-próbálko- zások,, érzések és olykor utánérzések, de... — s úgy hiszem, ez a legfontosabb — jó szándékú elmélkedések világunkról, magunkról, má­sokról. Hogy A költészet másnap­ja kötetből kit érdemes ki­emelni külön is, azt hiszem, embere válogatja. Ügy hiszem, külön figyelmet érdemel Endrődi Szabó Ernő, Szilá­gyi Eszter Anna, Marno Já­nos, Kelényi Béla, Garaczi László vagy akár Szikra Já­nos költészete, az általuk megtett, s még hátralevő út, távolság, mely a megújult magyar költészet palotája fe­lé vezethet. Gyarmati László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents