Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 138. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 13., péntek Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési bajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űrfegyverkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT—II. szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neo- globalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség feloldását tárgyaláisoík útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a budapesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politikai—védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nem csak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt, A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meglévő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatókönyvek”, amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félelmét az atomfegyverek bevetésétől — arra készül, hogy nagy arányú harckocsi-támadással törjön az NSZK-ra és más atlanti országokra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO országai egy-két éven beiül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat felosztanák, a fegyvereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nem csak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzet- gazdaságukra nehezedő terhe. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra. hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, miszerint a szocialista országok valamiféle „zárt társadalmak” lennének, amelyek kivonják magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz, nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk számára, ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van arra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek legyenek. Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépítését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó visszaverésére, de kifejezetten védekező jellegűek, nem keltenek félelmet a másik oldalon. Felmerül a kérdés: miéri van szükség erre a felhívásra, amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást vallottak” biztonsági politikájukban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradására továbbra is a nukleáris pusztítóeszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb” hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét, bizalom- építő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PTT- ülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiséig járna vele jól. Lázár György fogadta a finn külkereskedelmi minisztert Felkészültek a gabonaatvételre Nélkülözhetetlen a szükségtárolás, o bértárolás Feladategyeztető megbeszélés Kaposváron A somogyi gabonatermelő gazdaságok és a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat vezetőinek évi szokásos megbeszélését a ter- ményótvételilel összefüggő tennivalókról tegnap rendezték meg Kaposváron. A fel- adaitegyeztető tanácskozáson részt vett dr. Laczfy Dániel, a Gabonatröszt vezérigazgatója és Patczai Lászióné, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója is. A somogyi GMV igazgatója, Kékesi Jenő ismertette a gabonafelvásárlás múlt évi tapasztalatait; elmondta: az idei termés átvételénél már szerephez jut a kapolyi és a kiiskorpádi tároló is. A vállalat csaknem 21 600 va- ganos tárolótérrel rendelkezik, ebből azdnban vasbeton silóban csak 5300, vasszerkezetű tárolóban pedig mindössze 5380 vagon termény helyezhető el, így ezúttal is szükség lesz ideiglenes, illetve szükségtárolókra, s arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek magtárait bérbe vegyék. Őszre ugyan elkészül a tízezer tonnás siló Siófokon és Marcaliban, ezek teljes kapacitását azonban valószínűleg csak jövőre vehetik igénybe. A GMV gondosan készül az idei új termés átvételére: a raktárakat tervszerűen ürítik és fertőtlenítik — ugyanezt kérik a termelőktől is —, 120-nál több átvevő vonalon „fut” majd a felvásárlás. Felkészültek arra is, hogy az üzemi igényeknék megfelelően — ott, ahol ehhez adottak a feltételek — éjszaka is átveszik a gabonát. Mintegy száz szállítószalag és még számos gép üzemkész állapotban várja a rajtot, de a zavartalanabb lebonyolítás végett az üzemektől is béCsütörtökön Ganifben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások keretében ülést tartott a köreinek eszközöket a gabona mozgatásához. A múlt évben 48 760 vagon terményt véttek át — az előző évben ennél néhány ezer vagonnal többet vásároltak —, az idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget várnak. A somogyi gazdaságok 103 700 hektárról takarítják be a kalászosokat, s minthogy a szárítókapacitás zöme — 93 százaléka — a nagyüzemek tulajdonában van. az ő figyelmükbe ajánlotta a vállalat igazgatója: gondosam ügyeljenek a nedvességelvonásnál, hogy elkerüljék a túlszárítást, ez ugyanis roncsolja a mag szerkezetét, károsan hat a sikértartalomra. Ez utóbbi szempont egyébként az idén különösen sokat nyom a latban, miután az év elején rendel :t jelent meg a minősítés szabályozásáról s ebben döntő szerephez jut az értékesítésre szánt búzánál a nversstkéraránv Az átadás-atvé'eli kérdések mellett ezzel a témával foglalkozott a tegnapi tanácskozáson a legtöpb felszólaló. A termelőszövetkezeti vezetőkön kívül a Gabonatröszt vezérigazgatója és Bánkúti Béla, a megyei Teszöv főmun- ikatársa is kitért az új rendelkezés kapcsán adódó tennivalókra. Termelők és termeltetők egyaránt hangsúlyozták: megnő a jelentősége a laboratóriumi minősítéseknek, s annak, hogy a gazdaságok képviselői ott legyenek a vizsgálatoknál. A tegnapi megbeszélésen hallottuk azt is, hogy a következő években megoldódik a Csurgó környékén gazdálkodó nagyüzemek gondja. Javítják a nagyközségben jelenleg mostoha körülmények között folyó termény átvétel feltételeit. zepes hatótávolságú fegyverekről tanácskozó munkacsoport. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jermu Laine finn külkereskedelmi minisztert. A szívélyes légkörű megbeszélésen A világűr békés hasznosítására irányuló közös gyakorlati lépések három szakaszból álló — a 2000-ig terjedő időszakra szóló — programját javasolja a Szovjetunió a világ népeinek. E program célja: a „csillagbéke” szilárd gazdasági, politikai és jogi, valamint szervezeti alapjainak megteremtése. A programot Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szovjet miniszterelnök ismertette a Javier Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához intézett levelében, amelyet csütörtökön hozták nyilvánosságra. A Szovjetunió üdvözli a világszervezet felhívását, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesz- szék elő elképzeléseiket a világűr békés hasznosítása érdekében megvalósítandó nemzetközi együttműködésről és a kozmosz militarizá- lásának megakadályozásáról. Ugyanannak a feladatnak két vonatkozásáról van szó: le •kell állítani a „csillagháború” előkészületeit és ki kell dolgozni a „csillagbóke” terveit, a világűr békés hasznosításának minden ország közös erőfeszítésével megvalósuló programját — írja levelében a szovjet kormányfő. A világűr felhasználása minden államtól új, az egész bolygót átfogó politikai gondolkodásmódot követel, amelynek része az erő alkalmazásáról és a katonai fölény megszerzésére irányuló jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti, és Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövete is. törekvésről való lemondás. Üzenetében Nyikolaj Rizskov emlékeztet arra, hogy a csapásmérő kozmikus fegyverek létrehozása jelentősen megnövelné a minden egyes államot és népet fenyegető atomháború kirobbanásának veszélyét. A nukleáris űr- korszakbam a biztonság csak mindenki közös biztonságaként képzelhető el, kizárólag nukleáris leszereléssel, a fegyvereknek a világűrbe való kijuttatásának megakadályozása révén. Ezt célozza a nukleáris fegyverzet — 2000-ig történő — teljes és általános felszámolásának terve, amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyilatkozatában ismertetett Mihail Gorbacsov. A világűr békés, az egész emberiség érdekében történő meghódítására lehetne felhasználni a nukleáris fegyverkészletek felszámolása révén felszabaduló eszközök jelentős részét, valamint azokat a pénzforrásokat, amelyeket a „csillagháborús” program megvalósítására költenéniek — fejti ki Rizskov. Nem szabad megengedni, hogy a „csillagháborús” előkészületek visszafordíthatatlanná váljanak, fokozzák a fegyverkezési hajszát, akadályokat képezzenek a leszereléshez, a biztonsághoz, a gazdasági fejlődéshez és a viliágűr békés hasznosítása érdekében megvalósuló együttműködéshez vezető úton. (Folytatás a 2. oldalon.) GENFI TÁRGYALÁS „CSILLAGBEKE" Program a világűr békés hasznosítására Nyikolaj Rizskov levele az ENSZ főtitkárához A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kísérleti üzemében elkészült az első Danuvia tápegységgel és Vilati vezérléssel szerelt robotprototípus. A kettőszáz kilogramm teher emelésére, mozgatására alkalmas Csepel—Daidó robot kétméteres körzetben tud dolgozni. A kísérleti üzemben ezzel egyidőben három különböző ipari robot gyártását is elkezdték
