Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 138. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 13., péntek Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfoko­zott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak két­napos budapesti csúcsérte­kezletét. A világ ma veszé­lyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegy­verkezési bajsza új, belát­hatatlan következmények­kel járó szakasza előtt ál­lunk. Elég csak arra emlé­keztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államok­ban az űrfegyverkezés elő­készítése, s Reagan elnök nagyon határozottan szólt a SALT—II. szerződés felrú­gásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neo- globalizmus politikájával, vagyis oly módon vála­szol, hogy csak növeli a fe­szültséget a különböző kon­tinenseken, a lokális hábo­rúk kirobbanását kockáz­tatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség felol­dását tárgyaláisoík útján tart­ják lehetségesnek, a fegyve­rek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a buda­pesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépé­seket, amelyek a szocialista politikai—védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerül­jön a mai helyzetből; a má­sik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, ja­vaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfele­lő nemzetközi feltételek biz­tosítása nélkül. Nem csak a szélsőséges, imperialista kö­rök ellenállása gátolja ezt, A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlan­ság még meglévő magas és erős falait. Ezért is határoz­tak úgy, hogy egy újabb te­rületen, az európai fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése ér­dekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelen­tőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati ál­lításokat is, hogy a szocia­lista országok e téren hal­lani sem akarnak a csök­kentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyu­gati képes hetilapokban sor­ra jelentek meg olyan „for­gatókönyvek”, amelyek sze­rint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Ál­lamok félelmét az atomfegy­verek bevetésétől — arra ké­szül, hogy nagy arányú harc­kocsi-támadással törjön az NSZK-ra és más atlanti or­szágokra. Mit tartalmaz ez a doku­mentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerző­dés, valamint a NATO or­szágai egy-két éven beiül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csa­patokat felosztanák, a fegy­vereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nem­zeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évti­zed elejére fokozatosan elér­hető lenne, hogy a két ka­tonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapo­dáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nem csak azért lenne előnyös ezeknek az ál­lamoknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzet- gazdaságukra nehezedő ter­he. Az egyezmény aláírói­ként maguk is részt vehet­nének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialis­ta országok azt is javasol­ják, hogy a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellen­őrizze. Ez a testület felha­talmazást kapna arra. hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellenőrző állomásokat léte­sítsen. Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, misze­rint a szocialista országok valamiféle „zárt társadal­mak” lennének, amelyek ki­vonják magukat a világköz­vélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz, nagyon fontos — eleme a bizalom­erősítő intézkedések java­solt sorozatának. A hadgya­korlatok méretének és szá­mának csökkentése, a csa­patmozgásokról, más kato­nai intézkedésekről való köl­csönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése na­gyon fontos világunk szá­mára, ezért a Varsói Szer­ződés tagállamai felhívják a figyelmet a katonai doktrí­nák kérdésére. A bizalmat­lanság, a globális gyanú el­oszlatásához szükség van ar­ra, hogy a katonai koncep­ciók védelmi jellegűek le­gyenek. Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatá­sos fegyverrendszerek kiépí­tését jelenti, amelyek alkal­masak a támadó visszaveré­sére, de kifejezetten véde­kező jellegűek, nem keltenek félelmet a másik oldalon. Felmerül a kérdés: miéri van szükség erre a felhívás­ra, amikor ezeket a kérdé­seket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és biza­lomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak át­lépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyor­sítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást vallot­tak” biztonsági politikájuk­ban? Nem. Amint azt a köz­lemény és a felhívás egybe­hangzóan kimondja: az em­beriség fennmaradására to­vábbra is a nukleáris pusz­títóeszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordu­lója jelenti a legfőbb ve­szélyt. Miért foglalkozik ak­kor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb” hagyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhí­vást olyan konkrét, bizalom- építő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi meg­egyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PTT- ülés az európai biztonsági és együttműködési értekez­let megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki érte­kezlet, a történelmi jelentő­ségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény ab­ban bizakodni, hogy a mos­tani felhívás is hasonló fo­gadtatásra talál. Európa, az emberiséig járna vele jól. Lázár György fogadta a finn külkereskedelmi minisztert Felkészültek a gabonaatvételre Nélkülözhetetlen a szükségtárolás, o bértárolás Feladategyeztető megbeszélés Kaposváron A somogyi gabonatermelő gazdaságok és a megyei ga­bonaforgalmi és malomipari vállalat vezetőinek évi szo­kásos megbeszélését a ter- ményótvételilel összefüggő tennivalókról tegnap rendez­ték meg Kaposváron. A fel- adaitegyeztető tanácskozáson részt vett dr. Laczfy Dániel, a Gabonatröszt vezérigazga­tója és Patczai Lászióné, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak főelőadója is. A somogyi GMV igazgató­ja, Kékesi Jenő ismertette a gabonafelvásárlás múlt évi tapasztalatait; elmondta: az idei termés átvételénél már szerephez jut a kapolyi és a kiiskorpádi tároló is. A vállalat csaknem 21 600 va- ganos tárolótérrel rendelke­zik, ebből azdnban vasbeton silóban csak 5300, vasszer­kezetű tárolóban pedig mind­össze 5380 vagon termény helyezhető el, így ezúttal is szükség lesz ideiglenes, il­letve szükségtárolókra, s ar­ra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek magtárait bér­be vegyék. Őszre ugyan el­készül a tízezer tonnás siló Siófokon és Marcaliban, ezek teljes kapacitását azonban valószínűleg csak jövőre ve­hetik igénybe. A GMV gondosan készül az idei új termés átvételére: a raktárakat tervszerűen ürí­tik és fertőtlenítik — ugyan­ezt kérik a termelőktől is —, 120-nál több átvevő vona­lon „fut” majd a felvásárlás. Felkészültek arra is, hogy az üzemi igényeknék megfele­lően — ott, ahol ehhez adot­tak a feltételek — éjszaka is átveszik a gabonát. Mintegy száz szállítószalag és még számos gép üzemkész álla­potban várja a rajtot, de a zavartalanabb lebonyolítás végett az üzemektől is bé­Csütörtökön Ganifben a szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalások keretében ülést tartott a kö­reinek eszközöket a gabona mozgatásához. A múlt év­ben 48 760 vagon terményt véttek át — az előző évben ennél néhány ezer vagonnal többet vásároltak —, az idén a tavalyihoz hasonló mennyi­séget várnak. A somogyi gazdaságok 103 700 hektárról takarítják be a kalászosokat, s minthogy a szárítókapaci­tás zöme — 93 százaléka — a nagyüzemek tulajdonában van. az ő figyelmükbe aján­lotta a vállalat igazgatója: gondosam ügyeljenek a ned­vességelvonásnál, hogy elke­rüljék a túlszárítást, ez ugyanis roncsolja a mag szerkezetét, károsan hat a sikértartalomra. Ez utóbbi szempont egyéb­ként az idén különösen so­kat nyom a latban, miután az év elején rendel :t jelent meg a minősítés szabályozá­sáról s ebben döntő szerep­hez jut az értékesítésre szánt búzánál a nversstkéraránv Az átadás-atvé'eli kérdések mellett ezzel a témával fog­lalkozott a tegnapi tanácsko­záson a legtöpb felszólaló. A termelőszövetkezeti vezető­kön kívül a Gabonatröszt ve­zérigazgatója és Bánkúti Bé­la, a megyei Teszöv főmun- ikatársa is kitért az új ren­delkezés kapcsán adódó ten­nivalókra. Termelők és ter­meltetők egyaránt hangsú­lyozták: megnő a jelentősége a laboratóriumi minősítések­nek, s annak, hogy a gazda­ságok képviselői ott legyenek a vizsgálatoknál. A tegnapi megbeszélésen hallottuk azt is, hogy a kö­vetkező években megoldódik a Csurgó környékén gazdál­kodó nagyüzemek gondja. Javítják a nagyközségben je­lenleg mostoha körülmények között folyó termény átvétel feltételeit. zepes hatótávolságú fegyve­rekről tanácskozó munka­csoport. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jermu Laine finn külkeres­kedelmi minisztert. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen A világűr békés hasznosí­tására irányuló közös gya­korlati lépések három sza­kaszból álló — a 2000-ig ter­jedő időszakra szóló — prog­ramját javasolja a Szovjet­unió a világ népeinek. E program célja: a „csillagbé­ke” szilárd gazdasági, poli­tikai és jogi, valamint szer­vezeti alapjainak megterem­tése. A programot Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szovjet miniszterelnök ismertette a Javier Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitká­rához intézett levelében, amelyet csütörtökön hozták nyilvánosságra. A Szovjetunió üdvözli a világszervezet felhívását, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesz- szék elő elképzeléseiket a vi­lágűr békés hasznosítása ér­dekében megvalósítandó nemzetközi együttműködés­ről és a kozmosz militarizá- lásának megakadályozásáról. Ugyanannak a feladatnak két vonatkozásáról van szó: le •kell állítani a „csillaghábo­rú” előkészületeit és ki kell dolgozni a „csillagbóke” ter­veit, a világűr békés hasz­nosításának minden ország közös erőfeszítésével megva­lósuló programját — írja le­velében a szovjet kormány­fő. A világűr felhasználása minden államtól új, az egész bolygót átfogó politikai gon­dolkodásmódot követel, amelynek része az erő alkal­mazásáról és a katonai fö­lény megszerzésére irányuló jelen volt Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, to­vábbá Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti, és Hargita Árpád, hazánk hel­sinki nagykövete is. törekvésről való lemondás. Üzenetében Nyikolaj Rizskov emlékeztet arra, hogy a csa­pásmérő kozmikus fegyverek létrehozása jelentősen meg­növelné a minden egyes ál­lamot és népet fenyegető atomháború kirobbanásának veszélyét. A nukleáris űr- korszakbam a biztonság csak mindenki közös biztonsága­ként képzelhető el, kizárólag nukleáris leszereléssel, a fegyvereknek a világűrbe való kijuttatásának meg­akadályozása révén. Ezt cé­lozza a nukleáris fegyverzet — 2000-ig történő — teljes és általános felszámolásának terve, amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyilatkoza­tában ismertetett Mihail Gor­bacsov. A világűr békés, az egész emberiség érdekében történő meghódítására le­hetne felhasználni a nukleá­ris fegyverkészletek felszá­molása révén felszabaduló eszközök jelentős részét, va­lamint azokat a pénzforráso­kat, amelyeket a „csillaghá­borús” program megvalósítá­sára költenéniek — fejti ki Rizskov. Nem szabad megengedni, hogy a „csillagháborús” elő­készületek visszafordítha­tatlanná váljanak, fokozzák a fegyverkezési hajszát, aka­dályokat képezzenek a lesze­reléshez, a biztonsághoz, a gazdasági fejlődéshez és a viliágűr békés hasznosítása érdekében megvalósuló együttműködéshez vezető úton. (Folytatás a 2. oldalon.) GENFI TÁRGYALÁS „CSILLAGBEKE" Program a világűr békés hasznosítására Nyikolaj Rizskov levele az ENSZ főtitkárához A Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kísérleti üzemé­ben elkészült az első Danuvia tápegységgel és Vilati ve­zérléssel szerelt robotprototípus. A kettőszáz kilogramm teher emelésére, mozgatására alkalmas Csepel—Daidó robot kétméteres körzetben tud dolgozni. A kísérleti üzemben ezzel egyidőben három különböző ipari robot gyártását is elkezdték

Next

/
Thumbnails
Contents