Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

2 Somogyi Néplap 1986. június 10., kedd Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról.) Meggyőződéssel mondhat­juk barátainknak azt is, hagy rnu nkás,osztály unk. szövetkezeti parasztságunk, a magyair értelmiség, né­pünk óriási többsége érti és támogatja pártunk politiká­ját, amiölynek célja elért eredményeink, szocialista vívmányaink megőrzése és gyarapítása, a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­se. Előrehaladásunkhoz pár­tunk XIII. kongresszusa megfelelő irányvonalat, a VII. ötéves terv reális prog­ramot adott. Ennek végre­hajtása megkezdődött, bár — őszintén megvallva — elég lassan ás eddig még nem kielégítő eredménnyel. Igaz, vannak a munkáit ne­hezít», nem tőlünk függő kedvezőtlen külső adottsá­gok is. Ha számiba veszem összes mostani nehézségünket, tu­dom, hölgy nem kis felada­taidat kell! megáldanunk. De tudom azt is, hogy voltunk már száizszor nehezebb hely­zetben is, és a párt, a társa­dalom, a nép erőit összefog­va úrrá lettünk rajta, túlju­tottunk az akadályokon, és alig hűlhető, szép eredménye­ket értünk el. Ideje lenne a vezető szer­vek részéről s a társadalmi megí télésben is az eddiginél hatáirozottlaibhan és egyértel­műbben világossá tenni, az erkölcsi és anyagi megbe­csülésben következetesen ki­fejezésre juttatni, hogy mi valóban a szervezett, fe­gyelmezett munkát megkö­vetelő vezetőket, a jól dol­gozó kollektívákat és a jól dolgozó embereket támogat­juk. Bízom abban, hogy erőin­ket mozgósítva s megfelelő lendülettel dolgozva pártunk és népünk meg tudja tenni mindazt, ami a XIII. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásához, az ötéves terv és az idei terv mind jobb teljesítéséhez szükséges. Saját erőink mozgósítása mellett rendelkezünk még más fontos erőforrásokkal is. A sokoldalú magyar- szovjet kapcsolatok fejlesz­tésévé!, a KGST keretében a többi szocialista országgal együtt a nemzetközi mun­kamegosztásból adódó lehe­tőségiekkel jobban élve gyorsabban haladhatunk eiöre szocialista utunkon. Gorbacsov elvtáns, szovjet barátaink jelenlétében fele­lősen mondhatom: a Magyar Népköztársasággal, miint szi­lárd szocialista országgal, az együttműködés területén pe­dig mint megbízható part­nerrel számolhat minden ba­rátunk a jövőben is. Tisztelt Nagy,gyűlés! Pártunk és népünk nagy érdeklődéssel és rokonszenv- vel követte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, és üdvözli annak határoza­tait. A lend ni szellemben megfogalmazott törekvések és célok erősítenek bennün­ket is szándékainkban, s to­vábbi gondolkodásra és cse­lekvésire ösztönöznek. Meg- győződésiünk, hogy a dina­mikus szovjet fejlődés nyo­mán a mi munkánk feltéte­lei is kedvezőbbé válnak. Kívánjuk, hogy a szovjet nép további nagy sikereket érjen él a fejlett szocializ­mus építésében, a társadal­mi és a gazdasági fejlődés gyorsításának útján. Viszonyunk a Szovjetunió­hoz kipróbált, az élet által igazolt internacionalista el­veken, baráti és jószomszédi összefogáson, közös érdeke­ken nyugszik. Kapcsolatain­kat az egymás iménti biza­lom, tisztelet és megértés hatja ált. A maigyar—szovjet barátság erősítését, sokolda­lú együttműködésünk fej­lesztésiét a jövőben is első­rendű, nagy jelentőségű fel­adatunknak tekintjük. Kedves Blvtóhsak! Holnlap kezdi meg munká­ját hazáinkban a Varsói Szerződés Tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek soros ülése. Szövetségi rendszerünk pánit- és állami vezetői feszült és ellentmon­dálsos nemzetközi helyzet­ben tanácskoznak. A genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó után a viliág egy fok­kal több bizalommal tekin­tett a jövőbe. Már akkor számoltunk azonban azzal, s a Lqgutóbi hónapok tapasz­talatai is azt bizonyítják, hogy az imperializmus szél­sőséges körei, a szembenál­lás amerikai és más hívei nem egykönnyen adják fel terveiket, tovább szítják a feszültséget, fokozzák a fegyverkezési hajszát. Pántunk, kormányunk, egész népünk maigyna értéke­li, hogy a szovjet vezetés ebben a helyzetben is hig­gadtan, körültekintően vá­llOlC?i'7iAn o ,'lri íVn 1T Tló A jetunió álllhateitöSain, kezde- ményezően törekszik a nuk­leáris fegyverek felszámolá­sára', a világűr miMtánizálá- sánaik megakadályozására, a fegyverkezési verseny radi­kális korlátozására, a vala­mennyi állam számára elfo­gadható és megbízhatóan működő biztonsági rendszer megteremtésére. A Politikai Tanácskozó Testület üléséről még korai szólni, egyet azonban bizto­san mondhatok: a Varsói Szerződés országai a béke érdekéiben fogják ismételten felemelni szavukat, és hatá­rozottan síkria szállnak a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett éléséért. Olyan viilá­ködés vágányaira helyezzük át, elmélyültebbé és ered­ményesebbé tegyük, meg­újítsuk a politikai és a gaz­dasági együttműködés mecha­nizmusát, a többi között a KGST kereteiben is. Példaként említhetem, hogy szovjet és magyar tu­dósok, közgazdászok, gazda­sági szakemberek dolgoznak közös üzemek, vegyesválla­latok, tudományos csoportok, laboratóriumok megszerve­zésén. És helyes, hogy erre az elsőbbséget élvező gép­gyártásban, elektronikában és mikroelektronikában, a robottechnikában, valamint a biotechnológiában kerül sor. Másfél hónapja megrázó szerencsétlenség történt: tönkrement a csernobili atomerőmű reaktora. Embe­rek vesztették életüket. A szerencsétlenség sok ország­ban töltötte el fájdalommal az embereket. Fölhasználva az alkalmat, szeretnék kö­szönetét mondani önöknek, Magyarország állampolgá­rainak a részvétért, a szoli­daritásért és a segítőkész­ségért. Csernobil ismét figyelmez­tet: az ember működésbeho­zott egy valóban fantaszti­kus erőt, amelyet keményen kordában kell tartani. Bizo­nyára tudják, hogy a Szov­jetunió konkrét javaslatokat tett az atomenergetika biz­got akarunk, amelyben min­denki szabadon és bizton­ságiban érezheti magát, s a biztonság a sofcdldailú együttműködés szilárd alap­jaira épül. Hazánk — szö­vetségeseivel összhangban — a imaiga esizközeivel és lehe­tőségeivel a jövőben, is arra törekszik, hogy . hozzájárul­jon a közös célok elérésé­hez. Szovjet barátainkkal együtt abból indulunk ki, hogy mai világunkban nincs fontosabb feladat, mint a békéért, az emberiség biz­tonságáért való kitartó küz­delem. Kedves Elvtársak! Bará­taim! Kedves vendégeink! Befejezésül ismételten hangot adók megelégedé­sünknek, hogy Gorbacsov elvtáirs mostani látogatása tovább erősíti népeink ba­rátságát, és újabb ösztön­zést ad együttműködésünk fejlődésének. Kérjük önt, tisztelt Gor­bacsov elvtáirs, hogy haza­térve adják át a Szovjetunió kommunistáinak, a nagy szovjet népnek a magyar kommunistáik, a szocializ­must építő magyar nép test­véri üdvözletét. Teljes si­kert kívánunk a Szovjetunió KammuiniiiSta Pántja XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásálhoz. Mondják el azt is, hogy a magyar nép a szovjet néppel szoros egy­ségben halad tovább előne közös történelmi utunkon, a szocializmus útján. Mihail Gorbacsov lépett ezt követően a szónoki emel­vényre. tonságos fejlesztését szolgáló nemzetközi rendszer lénye­ges megszilárdítására. És fel­tett szándékunk, hogy ezt elérjük. Gondolkodni lehetne pél­dául azon, hogy a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség keretében szervezzük meg az atomenergetikában vezető országok együttmű­ködését egy gazdaságos és főleg megbízható, új nemze­déket jelentő reaktortípus létrehozása céljából. Külön figyelmet érdemel a nukleáris balesetek nyomán keletkezett anyagi és erköl­csi-lélektani kárők kérdése. Ügy véljük, hogy erre vo­natkozóan olyan jogrendet kell kialakítani, amelynek keretében az államok köte­leznék magúkat, hogy ingye­nes orvosi segítséget, lakást és más anyagi támogatást nyújtanak a szerencsetlenül jártaknak. Ilyen esetekben természetesen ki kell zárni minden arra irányuló kísér­letet, hogy a szerencsétlen­séget az államközi kapcso­latokban feszültség és bizal­matlanság szítására használ­ják fel. Még valamit a nukleáris biztonságról: nem szabad megengedni a nukleáris ter­rorizmust. Megtörtént, hogy szándékos károkat okoztak atomipari vállalatoknak az Egyesült Államokban és Nyu- gat-Európában. például dú­MIHAIL GORBACSOV: Még jobban, még hatékonyabban kell dolgozni sított hasadóanyagot loptak el. Ezért rendkívül fontos feladat egy megbízható in­tézkedési rendszer kidolgo­zása, hogy megelőzhető le­gyen az atomterrorizmus, an­nak minden megnyilvánulá­sa. A nemzetközi ügyökben vallott véleményünket így lehetne megfogalmazni: atomháborút nem szabad megengedni, az atomfegyve­reket meg kell semmisíteni. Ebből kiindulva a Szovjet­unió előterjesztette az atom­fegyverek teljes megsemmi­sítésének a gyakorlatban is megvalósítható programját. Támogatják ezt barátaink és szövetségeseink, támogatja minden józan gondolkodású ember. Csaknem egy esztendeje, hogy a Szovjetunió nem vé­gez atomrobbantásokat. Ez azt bizonyítja, hogy komo­lyan, felelősségtudattal ke­zeljük a háború és a béke problémáját. De tekintsünk csak az Egyesült Államókrá. Ott szinte egy napot sem tudnak elképzelni atomfegy­ver-kísérlet nélkül. Azt mondják: a jelenlegi körül­mények között enélkü! nem lehet sem növelni, sem kor­szerűsíteni a meglevő fegy­verzetet. Nos, valóban, újabb kísértetek nélkül a régi fegy­ver nem tökéletesíthető, új pedig nem hozható létre. De hiszen mi éppen azt akarjuk! A Szovjetunió azt javasolja, hogy semmisítsék meg az atomfegyvert. Ezért, a béke érdekében vállaltuk a koc­kázatot, amikor meghosszab­bítottuk egyoldalú morató­riumunkat. A Szovjetunió szeretné meggyőzni az Egye­sült Államokat, hogy köves­se példáját, majd állapodja­nak meg az atomikísérletek végleges betiltásában, bele­értve az erről szóló megálla­podás végrehajtásának átfo­gó, megbízható ellenőrzését. Az eddigiekből ítélve azon­ban Washington csak arra hajlandó, hogy kockára te­gye az emberiség sorsát sa­ját önző érdekei miatt. Le­hetetlen, erkölcstelen és ve­szedelmes politika ez! Még egy dologról feltétle­nül szólnom kell itt, Buda­pesten. Az európai helyzet­ről. Európában annyi atom­fegyver halmozódott fel, hogy sűrűn lakott földrészünk a szó szoros értelmében a föld­kerekség legrobbanékonyabb helye lett. A genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon új tervezetet nyújtottunk be, amelynek célja Európa men­tesítése a közepes hatótávol­ságú szovjet és amerikai ra­kétáktól. A közeli napokban a Szov­jetunió elvi fontosságú ja­vaslatot terjeszt az ENSZ elé. Lényege egyszerű: te­gyük a világűrt a „csillagbé­ke”, ne pedig „csillaghábo­rú” színterévé. Az emberi­ség képes rá, hogy együttes erővel, közös fellépéssel előbbre jusson a világmin­denség kutatásában és kiak­názásában, közös földi szük­ségleteink kielégítése érdeké­ben. Ez komoly, nagyszabá­sú program. Javasoljuk, hogy megvalósítására az ENSZ ke­retében hozzák létre a koz­mosz-világszervezetet. Ez megfelelne minden — kis, közepes és nagy — állam ér­dekeinek. Az a gyakorlat, amelyet a szocialista orszá­gok az Interkozmosz szerve­zetben szereztek, bizonyítja, hogy ez valóban így vau. Kedves Elvitársak! Még egyszer köszönöm a szíves fogadtatást. Sikereket kívánok önöknek, az egész magyar népnek a szocialista építésben, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Diadal­maskodjék földünkön. Euró­pában és határain túl a bé­ke és az együttműködés! Mihail Gorbacsov nagy tapssal fogadott beszédét be­fejezve a magyar forradalmi munkásmozgalom számára különösen értékes emléket adományozott a gyár kollektí­vájának: Venyiamin Szibirsz- kijnek, az OSZSZSZK nép­művészének „Üdvözlet a ma­gyar munkásoknak” című festményét. A kollektíva nevében Erdei István köszönte meg az aján­dékot zárszavában, s a ma­gyar munkások ajándékaként a Tanácsköztársaságot idéző szobrot nyújtott át Mihail Gorbacsovnak. Ezzel fejező­dött be a barátsági nagygyű­lés és a szovjet vendégek csepeli látogatása. Mihail Gorbacsov belváro­si sétával folytatta hétfői programját. Ide is, miként Csepelre, elkísérte felesége, Raisza Gorbacsova, s ott vol­tak a magyar vendéglátók, ákikhez csatlakozott Kádár Jánosné is. Ugyancsak jelen voltak az SZKP KB főtitká­rának kíséretében lévő szov­jet vezetők. Pontban 13 órakor, mikor a Belváros szokott kora dél­utáni életét élte, Mihail Gor­bacsov ot és feleségét Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Szűcs Istvánná, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Szekeres Lász­ló, az V. kerületi tanács el­nöke üdvözölte a Váci utca és a Kígyó utca sarkán. Út­törők virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek, akik hazai járókelők és kül­földi turisták sűrű sorfala között gyalog indultak a Vö­rösmarty tér felé. Mihail Gorbacsov útközben többször is megállt és szót váltott a járókelőkkel. Fia­talok egy csoportjától éle­tükről, tanulmányaikról ér­deklődött. A szovjet vendégek a Vi­gadó épülete előtt köszöntek el Kádár Jánostól és felesé­gétől, a többi magyar ven­déglátótól, belvárosi kalau­zaiktól. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága díszvacsorát adott az SZKP KB főtitkárának tiszteletére a Parlament Va­dász-termében. A vacsorán Kádár János és Mihail Gor­bacsov pohárköszöntőt mon­dott. Találkozó az MSZMP Központi Bizottságában Mihail Gorbacsov hétfőn a Központi Bizottság szék­házában találkozott Kádár Jánossal és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt más ve­zetőivel. A megbeszélésen részt vettek az MSZMP Po­litikai Bizottság tagjai, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és a Központi Bi­zottság titkárai. Szovjet részről jelen volt Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Krucsina, az SZKP KB tagja, a KB osztályvezetője, valamint több más szovjet személyi­ség. Elvtársi beszélgetésre ke­rült sor az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresz- szusa határozatainak végre­hajtásával összefüggő idő­szerű kérdésekről. Megkü­lönböztetett figyelmet szen­telték a szovjet—magyar együttműködés fejlesztése és elmélyítése távlatainak. Meg­erősítették az SZKP és az MSZMP eltökéltségét, hogy fejlesztik együttműködésüket a szocialista építés minden területén, gazdagítják a párt­ós államközi kapcsolatok tar­talmát, minden eszközzel elő­segítik a gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális együttműködés hatékonysá­gának növelését, új korszerű formáinak alkalmazását. A találkozón hangsúlyoz­ták a testvéri szocialista or­szágok összehangolt erőfe­szítéseinek megkülönbözte­tett jelentőségét a béke, a nemzetközi biztonság szava­tolásáért és a leszerelésért vívott harcban. Kifejezték a két ország szándékát: a jö­vőben is tovább erősítik a szocialista közösség egységét és összeforrottságát, amely a béke és a társadalmi ha­ladás legfontosabb tényezője. A találkozó szívélyes bará­ti légkörben, a kölcsönös megértés és a teljes egyet­értés jegyében zajlott le. Kedves Elvtársak! Szívből köszönöm a meleg bensőséges fogadtatást Őszintén köszönöm önnek kedves Kádár elvtárs, ma­gyar barátainknak az orszá­gunkról és a szovjet—magyar barátságról itt elmondott meleg szavaikat. Kádár elvtárssal tegnap tartalmas beszélgetést foly­tattunk. Szót váltottunk a világban végbement jelentős változásokról, a szocialista világrendszer problémáiról: arról, hogy Magyarországon és a Szovjetunióban hogyan oldják meg a pártjaink kongresszusain kitűzött fel­adatokat. E feladatok lénye­ge mind Magyarországon, mind pedig a Szovjetunió­ban világos: még jobban, még hatékonyabban kell dol­gozni, úgy, ahogyan azt a jelenlegi idők megkövetelik. Világos-e e téren minden? Azt hiszem, még nem. Vi­lágos a cél, az irányvonal. Nevezetesen: az egész nép­gazdaság intenzifikálása a legkorszerűbb technika és technológia bevezetésével. Továbbá: a teljes irányítási rendszer átszervezése nap­jaink követelményeinek megfelelően, a gazdasági mechanizmus bátor reform­ja a központosított tervezés tökéletesítése és a teljes gaz­dasági önelszámolás alap­ján. Ily módon, ha úgy tet­szik, a szovjet társada­lom élete számos terüle­tének alapvető megújításá­ról, mélyreható lélektani át­alakításról van szó. Abból indulunk ki, hogy több dinamizmusra, több tár­sadalmi igazságosságra, több demokráciára, egyszóval több szocializmusra van szükségünk. Az SZKP ebben látja a társadalomfejlesztés gyorsításának fő forrását és tartalékát. Ezt a vonalat, ezt a megközelítést munkásaink, valamennyi dolgozónk mele­gen támogatja, saját legben­sőbb ügyének tekinti. A szocialista közösség or­szágaiban a gyorsításnak van még egy forrása, amelyet pártunk ugyancsak teljes mértékben igyekszik kihasz­nálni. Most az van napirenden, hogy a szocialista országok internacionalista kapcsosa­tia.it re orr intpr>7nr ocnT-ii ttmi'í_

Next

/
Thumbnails
Contents