Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
1986. június 10., kedd Somogyi Néplap 3 Az önálló Volán törekvései Kevés pénzből többre jutni Cipőbolt nyílt Marcaliban Több mint két éve szűnt meg a Volán tröszt, sorra vetették le számaikat az ország közlekedési vállalatai, így lett a 13-as Volánból Kapos Volán. Meglehet, a szám után ez a név sem az egyéniség legjobb jelölője, hiszen ismét gyarapodott megyénkben a Kapos, Somogy és Zselic „vezetéknevű” cégek sora. De mégiscsak azonnal fölismerhetek a vállalat autói, s nem kell számokbóil kitotózni, hogy vajon hová valósiak. Az eltelt idő, ha csodákra nem volt is elegendő, annyira mindenképpen elég. hogy el lehessen dönteni: jó volt-e a kaposvári székhelyű cég számára a tröszt fötoszlatá- sa, avagy megsínylette a vállalat a sokszereplős házasság fölbomlását. Dr. Bors István igazgatót kérdezték: jól érzik-e magukat önállóan, nagy központi agy nélkül? — Előrebocsátom: ez az átlagosnál liberálisabb tröszt volt, nem vont el oly mértékben pénzt a vállalataitól, mint a többiek. A központ csupán a legfontosabb döntéseikben hallatta véleményét, különben a magunk feje szerint dolgoztunk régebben is. Elsősorban azért volt megengedhető a lazább tröszti szervezet, mert minden Volán vállalat nyereséges volt. Tehát, nem veszteséges testvéreket kellett nyűglődve eltartanunk, hanem a központba vándorló pénzek elosztását a logika határozhatta meg. A 13-as Volán például 1974-ig kapott tröszti juttatást, azóta nem. Sőt, kilenc évig mi fizettünk jelentős összegeket a nagykalapba. Nos, ettől megszabadultunk, de ez önmagában még semmit sem oldott meg. — Tehát ez jó tröszt volt, mégis föloszlott. Mi történt azután? — Tény, hogy két év alatt a vállalatok eléggé szétszóródtak, ha a gazdálkodási eredményeket nézzük. Teljes körűek ma is az információink egymásról. Még most is minden Volán nyereséges, de némelyik nagyot ugrott, némelyik pedig — termelési értékéhez képest — kevés eredményt tud produkálni. Mi az élmezőnyben vagyunk, ha a termelési érték és a nyereség arányát tekintjük. Az előző ötéves tervben évről évre növeltük eredményünket, tavaly több mint 115 millió forint nyereségünk volt, s ezzel a megyében az elsők között vagyunk. Dollárbevételünket öt év alatt a tizennyolcszorosára emeltük. Erre is büszkék vagyunk. — Ezek szerint nyugodtan, gondok nélkül vághattak neki a hetedik ötéves tervnek? — Egyáltalán nem. Sőt, ezernyi gonddal küszködünk. A nyereségből mindössze tízmillió forint marad fejlesztésre. Ez pedig, mondjuk, öt busz vásárlására elég. s akkor semmi egyebet nem tehetünk már. Járműparkunk elöregedett; mind a teherautók, mind a buszok régiek, sok nullára írt négykerekűnk fut. így legföljebb a szintentartást tűzhettük ki célul. Kötvényt is bocsátottunk ki, így némiképp javultak a pénzügyi lehetőségeink, de igazi áttörést mostanában nem várunk. — Akkor hát sirássuk a Kapos Volánt? — Erre sem akarunk okot adni. Minden eszközt megragadunk, hogy javítsuk a vállalat jövedelmezőségét. Ebben benne van az aprómunka, például az, hogy elégetjük az olajos hulladékot, s így energiát takarítunk meg. Benne van az, hogy utazási irodánk jövedelme dinamikusan növekszik. És benne lesz az is, hogy építünk egy felújítóüzemet, ahol autóbuszokat és teherautókat varázsolunk „újjá”, bontunk, alkatrészt hasznosítunk, a lehető legkorszerűbb technológiával fényezünk. Természetesen nemcsak magunknak, hanem külső megrendelőknek is. Reméljük, hogy ez az üzem jelentős nyereséget hoz majd. Hozzáteszem: a jelenlegi körülmények között rendkívül megnőtt az emberi tényező jelentősége. Pénzszűkében a dolgozók kemény munkájára kétszeresen is szükség van. Jó gárdája van most a vállalatnak, igyekszünk megbecsülni, ahogy lehet. — A teherfuvarozás eltartja önmagát és a személy- fuvarozást is. Viszont igen nagy a verseny. Hogyan maradhatnak az élen? — Szakvállalat ez, magas szintű szervezettséggel, jól kiépített kapcsolatrendszerrel és információs hálózattal. Kétféle jelenség figyelhető meg: gyarapodnak a magán- fuvarozók, a kis szervezetek, ugyanakkor néhány kisebb vállalat, illetve más profilú cég kisebb szállítási részlege megszűnik. A verseny tehát nagy. de teremtődnek űrök is, ahová bejuthatunk. A Kapos Volánon belül némiképp differenciálódtak az üzemegységek; belső verseny is van. A megbízhatóság a legfőbb követelmény. — A személyszállítást érzékeny kritikusok serege előtt kell lebonyolítaniuk. Mit ígérhetnek a somogyi buszozók népes táborának? — Az alapellátást továbbra is biztosítjuk. Igyekszünk korszerűsíteni a járműparkot. Illúzióink nincsenek. De reméljük: munkánk legalább annyira javul majd, hogy számottevően csökkennek a Kapós Volán elleni panaszok. Három évre „megjósolhatjuk”: mind a teherautók, mind a buszok bírni fogják az iramot. Három év hosszú idő, hozhat kedvező változásökat. A kerítésen belüli feladatok megoldása csak rajtunk áll vagy bukik. L P. Tegnap Marcaliban megnyitották a Szigetvári Cipőgyár mintaboltját. Itt nemcsak a gyár saját készítésű nőli lábbelijeit árulják, hanem más magyarországi üzemektől beszerzett gyermek- és férficipőit, szandált is. Hegedűs István, a gyár gazdásági igazgatóhelyettese mondott rövid avatóbeszédet, ebben szólt róla, hogy a korábbra tervezett nyitágt egy sor gond hátráltatta, de a helyi tanács segítségével viéigülis sikerült úrrá lenni rajtuk. Dr. Ress Zoltán, a város tanácselnöke vette át Marcali polgárai nevében az új üzletet. Elmondta: a városi tanács .kereskedelemfejlesztési koncepciója szerint még több gyári szaküzletet kívánnak létesíteni Marcaliban, a legfontosabb árukat kínáló boltokból legalább kettőt szeretnének, hogy a versengés is javítsa a kínálatot, egy cég se kerüljön monopoí-lh ély zetbe. A tagnap nyitott üzlet gazdája, a cipőgyár évente egymillió forintos forgal'ma't remél a bolttól, s piackutatási célra, az új modellek közön Segg ikerén ék mérés éré is föl alkarja használni. E.z a málsodük szigetvári bolt Somogyiban, s most már a gyárnak csak megyénkben vannak mintaboltjai, mert időközben még a szigetvári is megszűnt. Vizsgálják a leltárhiányt SOK Á FIGYELMEZTETÉS, KEVÉS Á FEGYELMI Új szabvány a minőség javításáért SZOROSABB KAPCSOLATBAN A CUKORGYÁRRAL A termőterület arányánál lényegesen nagyobb szerepe van hazánk mezőgazdaságában a cukorrépatermelésnek. Jóllehet a szántóterület alig több mint két és fél százalékán termelik ezt a növényt, a bevétel aránya ennél jóval magasabb, az utóbbi évek átlagában mintegy négymil- liárd forint. Elsősorban a gyárak körzetében, a répát termelő gazdaságokban meghatározóan fontos árunövóny a cukorrépa, és hosszan lehetne sorolni azokat a vitákat, gondokat, amelyek az utóbbi években kísérték a fontos élelmi- szeripari növény termelését. Az elöregedett gépparktól kezdve a termelési technológia „fehér foltjaiig” sok körülmény lankasztotta a termelési kedvet, és sürgette a termelők, feldolgozók szorosabb érdekközösségén alapuló kapcsolatok kialakítását. Ilyenkor, az alapanyag termelésének időszakában mindig a technikai feltételek állnak a figyelem középpontjában; a nagyobb viták mindig az év végén, a répa betakarításakor, átvételekor, minősítésekor lángolnak fel. Hogy mennyire így van ez, legjobban az bizonyítja, hogy a hét évvel ezelőtt alkotott ipari cukorrépaszabványt most módosították, méghozzá két év óta tartó, széles körű véleménycsere és vita alapján. Elsősorban a termelői panaszok és észrevételek tették szükségessé, hogy az általában „hosszabb életű” szabványon változtassanak. Anélkül, hogy a szakmai részletekbe bocsátkoznánk, utalásul csak annyit, hogy a vita az átvételköri levonások, a répa fejelése körül alakultak ki. 1984 óta egy bizottság vizsgálta, hogy a magyar szabvány mennyire van összhangban az európai feldolgozási gyakorlattal és szabvánnyal, s hogy a hazai fel- dolgozási módszerekkel miként oldhatók meg a cukorrépa fejelési és utánfejelési kérdései. A javaslatok széles körű megvitatása alapján készült el s a közelmúltban látott napvilágot az új szabvány; ez év szeptember elsejével hatályba lép, de a gyakorlatban csak a jövő évi cukorrépa átvételénél alkalmazzák. Az időpont-eltolódásra, a sajátos ellentmondásra az ad magyarázatot, hogy az új szabvány a minőség javítására buzdít és szakmailag, amikor már földben van a mag, levelet hoz a termés, vajmi keveset lehet tenni az új szabványnak megfelelő minőségért. Hiszen a technológián túl a termelt fajta is lényegesen meghatározza, hogy egy mázsa répából hány kiló cukor készülhet a gyárban, Hazánkban a jelenleg termelt répa cukortartalma meglehetősen alacsony. S amikor gazdaságpolitikánk fő célja a minőség minden tekintetben való javítása, érthetően ennél az ágazatnál is az új szabványnak a meny- nyiség mellett a minőség javítására keli ösztönöznie. Ez a magyarázata, hogy az új szabvány fél százalékkal emeli, 14 százalékban állapítja meg a cukortartalmat. Nem mindegy azonban, hogy milyen minta alapján mérik meg a cukortartalmat. A korszerűsített szabvány a környező országok gyakorlatához hasonlóan azt írja elő, hogy a minősítést a gyárakban kell elvégezni, az utámfejelit répák mintáiból, így a cukorgyáraknak is meg kell teremteni ehhez a feltételeket. A feldolgozási oldalról ez a körülmény magyarázza, hogy az ez évben életbe lépő új szabvány csak a jövő évtől kerülhet a gyakorlatba. V. M. Sok hiedelem él a közvéleményben arról, mennyire cséki szalmája minden a kereskedelemben, a vendéglátásban. Olyat is rebesgetnek, aki nem osztozik a vezetővel, nem maradhat a szakmában. Most, amikor kaposvári kereskedelmi vállalatok pártbizottsága napirendre tűzte a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, egyből kiderült, hogy könnyen meg lehet cáfolni ezeket az általánosító mendemondákat. A tavalyi .tapasztalatok egyértelműen azt bizonyították, hogy kis mértékben javulás következett be, elsősorban a gyakorlat eltérő még a megítélésben és a fe- lelősségrevonásban. Ott mindenképpen szükség van: a változtatásra és a javításra. — A közhiedelemmel ellentétben nálunk sincs több gond, probléma a társadalmi tulajdon védelmével, mint máshol — mondta Zalánfi László, a kereskedelmi párt- bizottság titkára. — A belső ellenőrzést, a munkafegyelmet általiéban jónak tartjuk. A legfontosabb észrevétel az volt a vitában, hogy ez a tevékenység nagy mértékben összefügg a munkafegyelemmel. Éppen ezért nem mindegy, milyen a felelősségrevonás. A tizenhárom vállalatnál a munkafegyelem megsértői közül 2—4 százalékban változik a felelősségre vontak aránya. Ennek a mértéke összhangban van az elkövetett szabálytalanság súlyával, anyagi és erkölcsi következményeivel. Legtöbb esetben ez nevelő hatású, visszatartja a dolgozót és környezetét a szabálytalanságtól, az esetleges gazdasági kár okozásától. Sokat segít, hogy a gazdasági vezetők egyeztetik álláspontjukat a pártalapszer- vezettel, s egységes szemlélet alapján, közösen lépnek föl. Ma még gyakoribb a figyelmeztetés, s csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák a fegyelmi felelősségrevo- nást. Indokolatlanul hatvan százalékban elégedtek meg a figyelmeztetéssel tavaly. Elsősorban. ittasság, igazolatlan távolmaradás, a társadalmi tulajdon szándékos megkárosítása esetén indítottak fegyelmit. A kereskedelmi pártbizottság szerint a vendéglátás területén bonyolultabb és nehezebb a következetesség a munkaerőgondok miatt. Naigy a vándorlás, elmarad az utánpótlás. A maszekok két- szer-háromszor annyi pénzért elcsábítják a szakembereket. Elég egy kis sértődés, annak megemlítése, hogy valaki kisebb-nagyobb hibát követett el, s majd felelősségre vonják, s máris veszi a kalapját, s odábbáU. A leltárhiány megítélése különösen fontos minden vállalatnál. Esetenként néhány egység többlettel számol el, máshol hiány fordul elő. Ezek lehetnek normán belül vagy felül. Ma már mindenhol elrendelik a vizsgálatot a tisztázás érdekében. Sajnos, ezek egy részében csak részben tudták feltárni a valós okokat, így nem minden esetben alkalmazták a felelősségrevonást. Pedig a többlet vagy a hiány sok esetben a fogyasztók megkárosítására vezethető vissza. Éppen ezért indokolt minden esetben fokozottan figyelemmel kísérni és elrendelni a célvizsgálatot. A legtöbb esetben természetesen nem maradt el a. fegyelmezés, a teljes vagy a részleges kártérítés. Ugyanígy a selejtká- rok keletkezése esetén sem, ha kimutatható volt az egyértelmű gondatlanság. — A lelitározásd gondok elsősorban a kiskereskedelemben tapasztálba tők. Növekedett a hiány és a többlet — mondta Zalánfi László titkár. — Január 1-jétől új leltározási felelősség van érvényben. Most már nemcsak a vezető és a helyettese, hanem az egész dolgozói állomány felelős, mégpedig a jutalom hat havi átlagának erejéig. Ettől várjuk, hogy megszilárduljon a fegyelem. A vállalatok, a boltok elvégezték a leltározást, hogy érvényben- legyen a felelősség. A kereskedelmi vállalatok pártalapszervezetei eddig is több alkalom mail foglalkoztak a társadalmi tulajdon védelmével, erkölcsi következményeivel, hatásával. Közösen léptek föl a megkárosítókkal szemben. A mostani pártbizottsági ülés úgy határozott, hogy legalább évente egyszer tűzzék a témát napirendre, fogalmazzák meg a teendőket. Arra is szükség van, hagy a vállalatnál tevékenykedő önkéntes rendőrök is segítsenek a helyzet további javításában. Lajos Géza A somogyi kórházak, rendelőintézetek és orvosi rendelők elektronikai és röntgentechnikai berendezéseinek karbantartásával foglalkoznak a kórháztechnikai vállalat kaposvári kirendeltségének dolgozói. Egyedi megrendelés alapján javítják is ezeket a műszereket.
