Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

1986. június 10., kedd Somogyi Néplap 3 Az önálló Volán törekvései Kevés pénzből többre jutni Cipőbolt nyílt Marcaliban Több mint két éve szűnt meg a Volán tröszt, sorra vetették le számaikat az or­szág közlekedési vállalatai, így lett a 13-as Volánból Kapos Volán. Meglehet, a szám után ez a név sem az egyéniség legjobb jelölője, hiszen ismét gyarapodott megyénkben a Kapos, So­mogy és Zselic „vezetékne­vű” cégek sora. De mégis­csak azonnal fölismerhetek a vállalat autói, s nem kell számokbóil kitotózni, hogy vajon hová valósiak. Az el­telt idő, ha csodákra nem volt is elegendő, annyira mindenképpen elég. hogy el lehessen dönteni: jó volt-e a kaposvári székhelyű cég számára a tröszt fötoszlatá- sa, avagy megsínylette a vállalat a sokszereplős há­zasság fölbomlását. Dr. Bors István igazgatót kérdezték: jól érzik-e magu­kat önállóan, nagy központi agy nélkül? — Előrebocsátom: ez az átlagosnál liberálisabb tröszt volt, nem vont el oly mér­tékben pénzt a vállalataitól, mint a többiek. A központ csupán a legfontosabb dön­téseikben hallatta vélemé­nyét, különben a magunk fe­je szerint dolgoztunk ré­gebben is. Elsősorban azért volt megengedhető a lazább tröszti szervezet, mert min­den Volán vállalat nyeresé­ges volt. Tehát, nem veszte­séges testvéreket kellett nyűglődve eltartanunk, ha­nem a központba vándorló pénzek elosztását a logika határozhatta meg. A 13-as Volán például 1974-ig kapott tröszti juttatást, azóta nem. Sőt, kilenc évig mi fizettünk jelentős összegeket a nagy­kalapba. Nos, ettől megsza­badultunk, de ez önmagában még semmit sem oldott meg. — Tehát ez jó tröszt volt, mégis föloszlott. Mi történt azután? — Tény, hogy két év alatt a vállalatok eléggé szétszó­ródtak, ha a gazdálkodási eredményeket nézzük. Tel­jes körűek ma is az informá­cióink egymásról. Még most is minden Volán nyereséges, de némelyik nagyot ugrott, némelyik pedig — termelési értékéhez képest — kevés eredményt tud produkálni. Mi az élmezőnyben vagyunk, ha a termelési érték és a nyereség arányát tekintjük. Az előző ötéves tervben év­ről évre növeltük eredmé­nyünket, tavaly több mint 115 millió forint nyereségünk volt, s ezzel a megyében az elsők között vagyunk. Dol­lárbevételünket öt év alatt a tizennyolcszorosára emel­tük. Erre is büszkék va­gyunk. — Ezek szerint nyugodtan, gondok nélkül vághattak ne­ki a hetedik ötéves tervnek? — Egyáltalán nem. Sőt, ezernyi gonddal küszködünk. A nyereségből mindössze tízmillió forint marad fej­lesztésre. Ez pedig, mondjuk, öt busz vásárlására elég. s akkor semmi egyebet nem tehetünk már. Járműpar­kunk elöregedett; mind a teherautók, mind a buszok régiek, sok nullára írt négy­kerekűnk fut. így legföljebb a szintentartást tűzhettük ki célul. Kötvényt is bocsátot­tunk ki, így némiképp ja­vultak a pénzügyi lehetősé­geink, de igazi áttörést mos­tanában nem várunk. — Akkor hát sirássuk a Kapos Volánt? — Erre sem akarunk okot adni. Minden eszközt meg­ragadunk, hogy javítsuk a vállalat jövedelmezőségét. Ebben benne van az apró­munka, például az, hogy elé­getjük az olajos hulladékot, s így energiát takarítunk meg. Benne van az, hogy utazási irodánk jövedelme dinamikusan növekszik. És benne lesz az is, hogy épí­tünk egy felújítóüzemet, ahol autóbuszokat és teher­autókat varázsolunk „újjá”, bontunk, alkatrészt haszno­sítunk, a lehető legkorsze­rűbb technológiával fénye­zünk. Természetesen nem­csak magunknak, hanem külső megrendelőknek is. Reméljük, hogy ez az üzem jelentős nyereséget hoz majd. Hozzáteszem: a jelenlegi kö­rülmények között rendkívül megnőtt az emberi tényező jelentősége. Pénzszűkében a dolgozók kemény munkájára kétszeresen is szükség van. Jó gárdája van most a vál­lalatnak, igyekszünk megbe­csülni, ahogy lehet. — A teherfuvarozás el­tartja önmagát és a személy- fuvarozást is. Viszont igen nagy a verseny. Hogyan ma­radhatnak az élen? — Szakvállalat ez, magas szintű szervezettséggel, jól kiépített kapcsolatrendszer­rel és információs hálózattal. Kétféle jelenség figyelhető meg: gyarapodnak a magán- fuvarozók, a kis szervezetek, ugyanakkor néhány kisebb vállalat, illetve más profilú cég kisebb szállítási részlege megszűnik. A verseny tehát nagy. de teremtődnek űrök is, ahová bejuthatunk. A Kapos Volánon belül némi­képp differenciálódtak az üzemegységek; belső verseny is van. A megbízhatóság a legfőbb követelmény. — A személyszállítást ér­zékeny kritikusok serege előtt kell lebonyolítaniuk. Mit ígérhetnek a somogyi buszozók népes táborának? — Az alapellátást tovább­ra is biztosítjuk. Igyekszünk korszerűsíteni a járműpar­kot. Illúzióink nincsenek. De reméljük: munkánk legalább annyira javul majd, hogy számottevően csökkennek a Kapós Volán elleni pana­szok. Három évre „megjó­solhatjuk”: mind a teherau­tók, mind a buszok bírni fog­ják az iramot. Három év hosszú idő, hozhat kedvező változásökat. A kerítésen be­lüli feladatok megoldása csak rajtunk áll vagy bukik. L P. Tegnap Marcaliban meg­nyitották a Szigetvári Cipő­gyár mintaboltját. Itt nem­csak a gyár saját készítésű nőli lábbelijeit árulják, ha­nem más magyarországi üzemektől beszerzett gyer­mek- és férficipőit, szandált is. Hegedűs István, a gyár gazdásági igazgatóhelyettese mondott rövid avatóbeszé­det, ebben szólt róla, hogy a korábbra tervezett nyitágt egy sor gond hátráltatta, de a helyi tanács segítségével viéigülis sikerült úrrá lenni rajtuk. Dr. Ress Zoltán, a város tanácselnöke vette át Mar­cali polgárai nevében az új üzletet. Elmondta: a városi tanács .kereskedelemfejlesz­tési koncepciója szerint még több gyári szaküzletet kí­vánnak létesíteni Marcali­ban, a legfontosabb árukat kínáló boltokból legalább kettőt szeretnének, hogy a versengés is javítsa a kíná­latot, egy cég se kerüljön monopoí-lh ély zetbe. A tagnap nyitott üzlet gazdája, a cipőgyár évente egymillió forintos forgal'ma't remél a bolttól, s piackuta­tási célra, az új modellek közön Segg ikerén ék mérés éré is föl alkarja használni. E.z a málsodük szigetvári bolt So­mogyiban, s most már a gyárnak csak megyénkben vannak mintaboltjai, mert időközben még a szigetvári is megszűnt. Vizsgálják a leltárhiányt SOK Á FIGYELMEZTETÉS, KEVÉS Á FEGYELMI Új szabvány a minőség javításáért SZOROSABB KAPCSOLATBAN A CUKORGYÁRRAL A termőterület arányánál lényegesen nagyobb szerepe van hazánk mezőgazdaságá­ban a cukorrépatermelésnek. Jóllehet a szántóterület alig több mint két és fél száza­lékán termelik ezt a növényt, a bevétel aránya ennél jó­val magasabb, az utóbbi évek átlagában mintegy négymil- liárd forint. Elsősorban a gyárak kör­zetében, a répát termelő gaz­daságokban meghatározóan fontos árunövóny a cukorré­pa, és hosszan lehetne sorol­ni azokat a vitákat, gondo­kat, amelyek az utóbbi évek­ben kísérték a fontos élelmi- szeripari növény termelését. Az elöregedett gépparktól kezdve a termelési technoló­gia „fehér foltjaiig” sok kö­rülmény lankasztotta a ter­melési kedvet, és sürgette a termelők, feldolgozók szoro­sabb érdekközösségén alapu­ló kapcsolatok kialakítását. Ilyenkor, az alapanyag ter­melésének időszakában min­dig a technikai feltételek áll­nak a figyelem középpontjá­ban; a nagyobb viták min­dig az év végén, a répa be­takarításakor, átvételekor, minősítésekor lángolnak fel. Hogy mennyire így van ez, legjobban az bizonyítja, hogy a hét évvel ezelőtt alkotott ipari cukorrépaszabványt most módosították, méghozzá két év óta tartó, széles körű véleménycsere és vita alap­ján. Elsősorban a termelői pa­naszok és észrevételek tették szükségessé, hogy az általá­ban „hosszabb életű” szab­ványon változtassanak. Anél­kül, hogy a szakmai részle­tekbe bocsátkoznánk, utalá­sul csak annyit, hogy a vita az átvételköri levonások, a répa fejelése körül alakultak ki. 1984 óta egy bizottság vizsgálta, hogy a magyar szabvány mennyire van össz­hangban az európai feldolgo­zási gyakorlattal és szab­vánnyal, s hogy a hazai fel- dolgozási módszerekkel mi­ként oldhatók meg a cukor­répa fejelési és utánfejelési kérdései. A javaslatok szé­les körű megvitatása alapján készült el s a közelmúltban látott napvilágot az új szab­vány; ez év szeptember else­jével hatályba lép, de a gya­korlatban csak a jövő évi cu­korrépa átvételénél alkal­mazzák. Az időpont-eltolódásra, a sajátos ellentmondásra az ad magyarázatot, hogy az új szabvány a minőség javítá­sára buzdít és szakmailag, amikor már földben van a mag, levelet hoz a termés, vajmi keveset lehet tenni az új szabványnak megfelelő minőségért. Hiszen a techno­lógián túl a termelt fajta is lényegesen meghatározza, hogy egy mázsa répából hány kiló cukor készülhet a gyár­ban, Hazánkban a jelenleg termelt répa cukortartalma meglehetősen alacsony. S amikor gazdaságpolitikánk fő célja a minőség minden te­kintetben való javítása, ért­hetően ennél az ágazatnál is az új szabványnak a meny- nyiség mellett a minőség ja­vítására keli ösztönöznie. Ez a magyarázata, hogy az új szabvány fél százalékkal emeli, 14 százalékban álla­pítja meg a cukortartalmat. Nem mindegy azonban, hogy milyen minta alapján mérik meg a cukortartalmat. A korszerűsített szabvány a környező országok gyakor­latához hasonlóan azt írja elő, hogy a minősítést a gyá­rakban kell elvégezni, az utámfejelit répák mintáiból, így a cukorgyáraknak is meg kell teremteni ehhez a feltételeket. A feldolgozási oldalról ez a körülmény ma­gyarázza, hogy az ez évben életbe lépő új szabvány csak a jövő évtől kerülhet a gya­korlatba. V. M. Sok hiedelem él a közvé­leményben arról, mennyire cséki szalmája minden a ke­reskedelemben, a vendéglá­tásban. Olyat is rebesgetnek, aki nem osztozik a vezető­vel, nem maradhat a szak­mában. Most, amikor kapos­vári kereskedelmi vállalatok pártbizottsága napirendre tűzte a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, egyből kiderült, hogy könnyen meg lehet cáfolni ezeket az álta­lánosító mendemondákat. A tavalyi .tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítot­ták, hogy kis mértékben ja­vulás következett be, első­sorban a gyakorlat eltérő még a megítélésben és a fe- lelősségrevonásban. Ott min­denképpen szükség van: a változtatásra és a javításra. — A közhiedelemmel el­lentétben nálunk sincs több gond, probléma a társadalmi tulajdon védelmével, mint máshol — mondta Zalánfi László, a kereskedelmi párt- bizottság titkára. — A belső ellenőrzést, a munkafegyel­met általiéban jónak tartjuk. A legfontosabb észrevétel az volt a vitában, hogy ez a te­vékenység nagy mértékben összefügg a munkafegyelem­mel. Éppen ezért nem mindegy, milyen a felelősségrevonás. A tizenhárom vállalatnál a munkafegyelem megsértői közül 2—4 százalékban vál­tozik a felelősségre vontak aránya. Ennek a mértéke összhangban van az elköve­tett szabálytalanság súlyával, anyagi és erkölcsi következ­ményeivel. Legtöbb esetben ez nevelő hatású, visszatart­ja a dolgozót és környezetét a szabálytalanságtól, az eset­leges gazdasági kár okozásá­tól. Sokat segít, hogy a gaz­dasági vezetők egyeztetik ál­láspontjukat a pártalapszer- vezettel, s egységes szemlé­let alapján, közösen lépnek föl. Ma még gyakoribb a fi­gyelmeztetés, s csak nagyon indokolt esetben alkalmazzák a fegyelmi felelősségrevo- nást. Indokolatlanul hatvan százalékban elégedtek meg a figyelmeztetéssel tavaly. El­sősorban. ittasság, igazolatlan távolmaradás, a társadalmi tulajdon szándékos megkáro­sítása esetén indítottak fe­gyelmit. A kereskedelmi pártbizott­ság szerint a vendéglátás te­rületén bonyolultabb és ne­hezebb a következetesség a munkaerőgondok miatt. Naigy a vándorlás, elmarad az utánpótlás. A maszekok két- szer-háromszor annyi pén­zért elcsábítják a szakembe­reket. Elég egy kis sértődés, annak megemlítése, hogy va­laki kisebb-nagyobb hibát követett el, s majd felelős­ségre vonják, s máris veszi a kalapját, s odábbáU. A leltárhiány megítélése különösen fontos minden vállalatnál. Esetenként né­hány egység többlettel szá­mol el, máshol hiány fordul elő. Ezek lehetnek normán belül vagy felül. Ma már mindenhol elrendelik a vizs­gálatot a tisztázás érdekében. Sajnos, ezek egy részében csak részben tudták feltárni a valós okokat, így nem minden esetben alkalmazták a felelősségrevonást. Pedig a többlet vagy a hiány sok esetben a fogyasztók megká­rosítására vezethető vissza. Éppen ezért indokolt minden esetben fokozottan figyelem­mel kísérni és elrendelni a célvizsgálatot. A legtöbb esetben természetesen nem maradt el a. fegyelmezés, a teljes vagy a részleges kár­térítés. Ugyanígy a selejtká- rok keletkezése esetén sem, ha kimutatható volt az egy­értelmű gondatlanság. — A lelitározásd gondok el­sősorban a kiskereskedelem­ben tapasztálba tők. Növeke­dett a hiány és a többlet — mondta Zalánfi László tit­kár. — Január 1-jétől új lel­tározási felelősség van ér­vényben. Most már nemcsak a vezető és a helyettese, ha­nem az egész dolgozói állo­mány felelős, mégpedig a ju­talom hat havi átlagának erejéig. Ettől várjuk, hogy megszilárduljon a fegyelem. A vállalatok, a boltok elvé­gezték a leltározást, hogy ér­vényben- legyen a felelősség. A kereskedelmi vállalatok pártalapszervezetei eddig is több alkalom mail foglalkoz­tak a társadalmi tulajdon védelmével, erkölcsi követ­kezményeivel, hatásával. Kö­zösen léptek föl a megkáro­sítókkal szemben. A mostani pártbizottsági ülés úgy hatá­rozott, hogy legalább évente egyszer tűzzék a témát na­pirendre, fogalmazzák meg a teendőket. Arra is szükség van, hagy a vállalatnál te­vékenykedő önkéntes rend­őrök is segítsenek a helyzet további javításában. Lajos Géza A somogyi kórházak, rendelőintézetek és orvosi rendelők elekt­ronikai és röntgentechnikai berendezéseinek karbantartásával foglalkoznak a kórháztechnikai vállalat kaposvári kirendeltségé­nek dolgozói. Egyedi megrendelés alapján javítják is ezeket a műszereket.

Next

/
Thumbnails
Contents