Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 135. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 10., kedd Biztonságosabb világért ÜNNEPÉLYES KOSZORÚZÁSOK Fővárosunk nevéhez kevés olyan esemény fűződik, amely valamilyen módon helyet kapott volna a legújabb kor jeles történései között. Ezek legjelentősebbike tizenhét évvel ezelőtt, 1969 márciusában zajlott le Budapesten: akkor adták ki azt a dokumentumot, amely a város nevét viselő felhívásként vált európai jelentőségű okmány- nyá. Akkor is, mint ma, a Varsói Szerződés politikai ta- nácskozó-testülete tartott ülést nálunk. A felhívás pedig nem másra vonatkozott, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezésére. A dokumentumot á hét tagállam olyan időszakban adta ki, amit joggal nevezhettek bonyolultnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy akkor javában dúlt a vietnami háború s megoldatlan volt Európa számos problémája. Mindenekelőtt az NSZK és a szocialista országok viszonya, a két német állam kapcsolatai voltak rendezetlenek. Ez ösz- szefüggött a háború utáni Európa alapvető realitásainak elismerésével. A szocialista országok Budapesten épp erre szólítottak fel. Ma, több mint másfél évtized múltán már történelemnek számít azoknak a megállapodásoknak a megkötése, amelyekben az NSZK elismerte a jaltai határokat s alapszerződésben rendezte viszonyát az NDK-val, s a négy nagyhatalom tisztázta Nyu- gat-Berlin jogállását. A budapesti felhívás nyomán elkezdődött folyamat végül Helsinki nevéhez fűződik, hiszen a finn fővárosban rendezték meg az össz-európai csúcsértekezletet, ott írták alá az együttműködés nagy jelentőségű okmányát. Nehéz hiteles összehasonlítást tenni: mennyivel volt akkor könyebb vagy nehezebb a nemzetközi helyzet? Mennyivel volt alkalmasabb a légkör a párbeszédre, mint most? Tény azonban, hogy ma megannyi feszültség terheli az államok viszonyát, s távolinak látszik 1975, az enyhülés csúcspontja. Tudjuk, azóta több nyugati politikus az enyhülés szót is igyekezett kitörölni a nemzetközi politika szótárából. Számos kísérlet történt, történik, hogy a hetvenes évek elején elért alapvető vívmányokat semmissé tegyék. A Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó országok az elmúlt időszakban egy pillanatra sem adták föl külpolitikai céljukat: tárgyalásokkal, politikai megegyezésekkel kell eljutni a biztonságos Európához, a fegyverek nyomasztó súlyától megszabadított világhoz. Elegendő emlékezni arra, hogy csupán a tavalyi ősz óta, a PTT legutóbbi szófiai ülése óta milyen kezdeményezéseket tettek a közösség országai. Januárban Mihail Gorbacsov terjesztett elő nagyszabású programot. Ez lehetővé tenné a teljes atomleszerelést a századfordulóig. A Szovjetunió — élvezve a VSZ-orszá- gok teljes támogatását — az európai középhatótávolságú rakétafegyverek teljes leszerelését javasolja. A VSZ-or- szágok olyan indítványt terjesztettek elő, amely szerint Európában — a népek óhajának megfelelően — atomfegyvermentes övezetet hoznának létre északon, a Balkán-félszigeten és atomfegyvermentes folyosót Közép- Európában. A szocialista országok következetesen kiállnak a rendkívül veszélyes vegyi fegyverek teljes betiltásáért. (A NATO épp a múlt hónapban döntött úgy, hogy új típusú, két összetevőjű vegyi fegyverek előállítását kezdi meg.) A szocialista országok tanácskozásaikon érthető módon kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a katonai kérdéseknek. Mégpedig azért, mert az emberiség épp most érkezett el egy olyan fordulóponthoz, ahonnan egyaránt vezethet az út új fegyverkezési versenyhez, a pusztító eszközök eddig elképzelhetetlen — mind kevésbé ellenőrizhető — felhalmozásához, s ugyanakkor a lehető legalacsonyabb szinten garantált erőegyensúlyhoz. Az új fegyverkezési forduló most elsősorban az úgynevezett csillagháborús programot jelenti. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országai egybehangzóan amellett vannak, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a világűr militarizálását. Az amerikaiak „hadászati védelmi kezdeményezésnek” nevezett terve ugyanis, nevével ellentétben, egyértelműen támadó jellegű, növeli a bizonytalanságot és az államok közötti bizalmatlanságot — tehát a háború kitörésének kockázatát. A Varsói Szerződés célja eddig és ezután is az, hogy kölcsönös lépésekkel teremtsenek bizalmat. A szocialista országok a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltását javasolják. A NATO erre azzal válaszolt, hogy a Szovjetunió szárazföldi és légi erejének európai fölényét akarja az atomleszereléssel érvényesíteni. A választ Mihail Gorbacsov a berlini pártkongresszuson adta meg, javasolta: hajtsák végre a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők nagymértékű csökkentését, az Atlanti-óceán és az Ural között. Azóta az is nyilvánosságra került, hogy a szocialista országok hamarosan konkrét javaslatot terjesztenek elő ebben a témakörben is. A mostani budapesti eszmecsere nyilván foglalkozik majd az európai együttműködés egészével. Hiszen a kontinens országainak és Eszak-Amerika két államának széles körű párbeszéde 17 éve áll a Varsói Szerződés figyelmének középpontjában. Ma nagy feladat ennek a folyamatnak a fenntartása. Tavaly ősszel Budapest európai kulturális fórumot rendezett. Akkor bebizonyosodott, hogy a dialógusnak vannak termékeny és eddig ki nem használt lehetőségei. A legutóbbi berni tanácskozáson,' amely az emberek közötti kapcsolatok problémáival foglalkozott, nyilvánvalóvá vált: a kelet- és nyugat-európai államok képesek konszenzust elérni, s ott az Egyesült Államok vétója akadályozta meg a közös dokumentum létrejöttét. Nagy jelentőségű a stockholmi konferencia, ahol az európai bizalomerősítő és leszerelési ■ intézkedésekről tárgyalnak. Minden ország érdeke, hogy Stockholm valódi eredményekkel záruljon, megfelelő előkészítője legyen az ősszel Becsben tartandó össz-európai tanácskozásnak. Az ezredfordulóig már csak 14 év van hátra. A tennivaló pedig rengeteg. A szocialista országok békeprogramja megvalósítható, javaslataik Európa és az egész világ nagyobb biztonságát szolgálják. A mostani tanácskozásnak is ez a célja. Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Csepelen Kádár János és Mihail Gorbacsov mondott beszédet Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunis- Miután a magyar és a szovjet zászlókkal ta Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki díszített téren az emlékmű két oldalán felso- a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi rakozott a díszőrség, Mihail Gorbacsov fele- Bizottságának meghívására baráti látogatáson ségével, Raisza Gorbacsovával, valamint a kitartózkodik hazánkban, hétfőn délelőtt meg- séret tagjaival együtt elhelyezte a kegyelet és koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a a tisztelet virágait. Hősök terén.----------------......- ............................................. -......... . • ........ ' ...............1 F ontos mérföldkő a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődésében Ezután a szovjet vendégek ugyancsak ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a Felszabadulás téri Lenin szobrát, a bolsevik párt és a szovjet állam alapítójának, első vezetőjének, a tudományos szocializmus nagy teoretikusának emléke előtt tisztelegve. A kegyeletes megemlékezés a lobogókkal díszített Szabadság téren folytatódott. Itt a hazánk felszabadításáért életüket áldozott szovjet hősölk emlékművének talapzatán helyezett el koszorút az SZKP KB főtitkára és kísérete. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Radios Katalin, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint Rajnai Sándor hazánk moszkvai nagykövete is. Gyárlátogatással folytatódott Mihail Gorbacsov programja : a Csepeli Szerszámgépgyárat kereste fel, azt a nagyimúltú üzemet, amelynek termékei évtizedek óta jelen vannak a Szovjetunió iparában is. Az SZKP KB főtitkárát az üzem imagyar és szovjet zászlóikkal díszített pártbizottsági 'tanácsterme előtt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Grósz Károly, az MSZMP Budapesti BizottísáKÁDÁR JÁNOS: Az SZKP KB főtitkára koszorút helyez el a Lcnin-szobornál (MTI-fotó, Wéber Lajos felvétele—telefoto—KS) .gároalk első titkára és1 Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai . Bizottság tagijai; Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kapolyi László ipari minisiztar, Rajnai Sándor haízánk moszkvai nagykövete, valamint a városrész és az üzem veaetői fogadták, a dalgozók: jteé!pvise- lői pedig kedves szóval, virággal köszöntöttéik.V * A mdleg hangulatú fogadtatást követően Erdei István vfcénigazgató tájékoartatta a magas rangú vendégeket a több mint kétezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem munkájáról, röviden jicépet adva a magyar iparbaik diol- gaaó munkások, mérnökök élet- és munkakörülimrfpyei- ről is. A tájékoztató után vetnk- gsk ás vendéglátók fcjfeott kötetlen beszélgetés alakult 1 Ifi* ká, amelynek során Miihlail Gorbacsov számos — nemcsak a gyár, hanem a magyar ipar egészét s az együttműködés korábbi lehetőségeit érintő — kérdést tett föl. A baráti beszélgetés emlékére Erdei István, az üzem régi töírzsgáirdataigjainak muinlkáiját elismerő anainy gyűrűt nyújtóit ta át Mihail G orbaicsovnak. A program az üzem tanácstermében rendezett barátsági nagygyűléssel folytatódott. Erdei István megnyitó szavait követően elsőként Baráz Andrásné, az üzem- gazdlasági osztály vezetője és Simoncsik Attila, a fúró- maró-gépszerelde lakatos szakmunkása kapott szót. Ezután a résztvevők nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. Kedves Elvtársak! Elvtársinők! Köszönöm a szíves fogadtatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében s a magam részéről köszöntőm a becsülettel és eredményesen dolgozó Csepeli Szerszámgépgyár kollektíváját, a magyar—szovjet barátságot kifejező nagygyűlés minden részvevőjét, s aiz önök személyében köszöntőm a magyar 'munkásosztályt, dolgozó népünket. Kiemelkedően fontos és örvendetes politikai esemény számiunkra., hogy meglátogatást tesz nálunk, s hívásunkat elfogadva baráti most itt van közöttünk Mihail Szerige jiavics Gorbacsov elvtáirs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára.. Em- gadelimükkel én is szeretném szívből .köszöntem magas vendégünket, hozzánk oly közeléllló élvtársunkat, Gorbacsov elvtőirsat, kedves feleségét és a kíséretében lévő valamennyi szovjet barátunkat. Kedves Eivtársak! Gorbacsov edvtárssad a tegnapi napot munkával töltöttük. Tájékoztattuk egymást az országainkban folyó szocialista építőmuinikó- ról, áttekintettük kétoldalú kaipesolataimkat, a magyar— szovjet együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, beható eszmecserét folytattunk a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről, Tárgyalásainkon ismét bebizonyosodott, hoigy egységünk szilárd és megbontha- tatlam, mert közős marxista —léninista elveink alapján, valamint országaink aillapve- tő érdekeinek és távlati céljainak egybeesése nyomán pártjaink a szocialista építés és a világhelyzet kérdéseit azonosan ítélik meg. Közös az elhatározás abbbin, hogy a kétoldalú magyar— szovjet együttműködést minden területen továbbfejlesztjük és magasabb szín- vonalira emeljük, s abban is, hogy a nemzetközi kérdésekben együtt, azonos célokért: a viszonyok megjavításáért, a 'tartós békéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyverektől mentes jövőjéért küzdünk. Tisztelt nagygyűlés, kedves elvfársaik! Magunkról, a szocialista építés magyarországi helyzetéiről szólva reális tájékoztatást adtam Gorbacsov elvtáirSnak. őszintén elmondtam, hogy gondunk jelenleg is van, .több miint elegendő, s a szocialista építés menetében igen nehéz akadályokat kell még leküz- denünik. De a helyzet valóságos megítéléséhez az .is hozzátartozik, hoigy a fel- sziaihadulés és az 1956. évi törés óta 'eltelt évtizedekben népünk, pártunk vezetésével nagy és vitathatatlan történelmi eredményeket ért el a termelésben, a.z életkörülmények javításában s a kulturális színvonal emelésiében egyaránt. (Folytatás a 2. oldalon) Somogyi pártmunkásküldöttségek utaztak a testvérmegyékbe Háromtagú somogyi pártmunkásküldöttség utazott az Ölasz Kommunista Párt Friuli-Venezia-Giulia tartományi bizottságának meghívására az olasz testvérmegyébe. A delegáció, amelyet Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára vezet, a háromnapos ott-tartóz- kodás idején fölkeres több nagyvállalatot, meglátogatja a trieszti kikötőt, megismerkedik a kereskedelmi kamara tevékenységével. A küldöttség tárgyal az olasz vezetőkkel a két testvérmegye közötti kapcsolatok elmélyítéséről és továbbfejlesztéséről. Egy másik pártmunkásküldöttség a Lengyel Egyesült Munkáspárt chiechanówi vajdasági bizottságának meghívására utazott tegnap Lengyelországba. A háromtagú delegáció, amelyet Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára vezet, öt napot tölt a lengyel testvérmegyében. A somogyi pártmunkások ipari, mezőgazdasági üzemeket látogatnak meg, találkoznak a vajdaság politikai, állami, gazdasági vezetőivel. Kinntartózkodásuk idején tanulmányozzák az állami és a gazdasági élet pártirányítását, az ifjúság társadalmi beilleszkedését. A küldöttség tárgyal az együttműködés további erősítéséről is. Magyar—finn külkereskedelmi tárgyalások Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Jermu Laine finn külkereskedelmi miniszter. A minisztert elkísérte útjára több finn nagyvállalati vezető is. A hivatalos tárgyalások hétfőn plenáris üléssel megkezdődtek a Külkereskedelmi Minisztériumban. A Mannesmann cég elnöke Budapesten Werner H. Dieter, az NSZK-beli Mannesmann konszern igazgató tanácsának elnöke Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására június 5—8. között látogatást tett Magyar- országon. Ennek során áttekintették a konszern és a magyar vállalatok közötti együttműködés időszerű kérdéseit. A nyugatnémet üzletembernek Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke az eddigi hatékony együttműködés elismeréséül átadta az MKK emlékplakettjét. Werner H. Dieter több magyar külkereskedelmi és iparvállalat vezetőivel is tárgyalásokat folytatott.
