Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 8., csütörtök kaip, amihez meghatározott munkadíjtömeg felett ren­delkeznek, s jórészt miagluk határozzák meg a létszámot is. Az önelszámoló rendszer alkalmazása révén csökkent­hető a vezetőd fokozatok szálma, könyefolbé válik az ellenőrzés. Azokban a téesz- ekibétn, ahol önelszámoló egységek működnek, ott az átlagot meghaladó mérték­ben nőtt az eredmény, mi­közben a létszámot sikerűit mérsékelni. Kiterjedten al­kalmazzák a szövetkezetek­ben a részes művelést is, különösen a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben. Manap­ság a pénzrészes forrna ke­rült előtérbe, ez jobban biz­tosítja a tag érdekeltségét az eredmény növelésében. Az új váíalkozási formák működésére 1982-től nyílt lehetőség. Ezeket elsősorban az ipari-szolgáltató tevé­kenység területén hozták létre. Mint várható volt, az új formák és szervezőtek működése nem ment zökke­nők nélkül. Több szövetke­zetben elvétették a sulykot a jövedelem felosztásában, emiatt néhány gazdaság veszteségessé vált, sőt meg is szűnt. A kezdeti hibákból dkullva ma már az egész szövetkezet érdekeivel meg­egyező feltételek alapján működtetik az új vállalko­zási formák döntő többsé­gét. A vállalati gazasági mun­kaközösségek általában kis- létszábrú, rugalmas szerve­zetként jöttek létre a téesz- ékben, működésük fokozza a teljesítményeket. Az áta­lány-elszámolásos részle­gekben legfeljebb 15-en dol­gozhatnak. Ez az érdekelt­ségi forma áttekinthető, csökkenti az adminisztrációs terheket és költségeket. Az állatok kihelyezése is mind gyakoribb. Ez a forma elő­nyös a szövetkezet és a vál­lalkozó számára is: így hasznosítható a töredék munkaidő, s jelentősebb be­ruházásra sincs szükség. Cseh János tervei vendéglátás részaránya vár­hatóan nem változik a terv­időszak végéig, viszont az eddiginél nagyobb részt vál­lalnak a termelők a közvet­len értékesítésben. Ugyan­csak az átlagosnál gyorsab­ban növekszik a magánkis­kereskedelem forgalma. A hálózatfejlesztési tervek középpontjában Budapestem és környékén, valamint a Balatonnál a napicikkeket árusító üzletek számának nö­velése áll, emellett szerepel a tervekben a tüzelő- és épí­tőanyagkereskedelmi tele­pek rekonstrukciója, vala­mint a kereskedelem techni­kai színvonalának általános javítása oly módon, hogy csökkenjen a zsúfoltság a boltokban. Mindehhez a korábbiaknál valamivel több központi segítséget kapnak a vállalatok. Az alapellátás javítását a tanácsok saját forrásból is segítik. Mivel a szabályozók nehe­zebb helyzetet teremtenek azokban a népgazdasági ágakban, ahol jelentős az élőmunka-ráfordítás, s ez ér­vényes az élelmiszer-kiske­reskedelemre is, itt a munka javítása mellett szükséges az ár- és haszonkulcsrend- szer korszerűsítése. Ezért folytatódik az élelmiszer- és napicikk-kiskereskedelem­ben az egyes termékek ha­szonkulcsainak — a népgaz­daság lehetőségeihez igazodó — növelése. Az elkövetkezendő öt év­ben — szögezik le a minisz­térium irányelvei — a fej­lődés elengedhetetlen felté­tele, hogy a vállalatok erő­forrásaikat mind hatéko­nyabban használják fel, fo­lyamatosan bővítsék tevé­kenységüket, új formákat és módszereket alkalmazza- nák. . A termelőszövetkezeti dol­gozók jövedelme a hatoduk ötéves tervidőszak elején közeledett az iparban dol­gozókéhoz, de ez a folyamat megáit, sőt — 1983—85-ben a különbség nőtt — állapí­tották meg nemrég a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ülé­sén. A tsz-tagok jövedelmé­nek elmaradása az állami gazdaságokban dolgozókéhoz képest is jelentős. Jelenleg a termelőszövet­kezetekben foglalkoztatott fizikaiak mintegy 74 száza­léka dolgozik teljesítmény­bérben, ez — arányát te­kintve — lényegesen keve­sebb az ipari, építőipari át­lagnál. Ám a teljesítmény­bérezés magas szintje még­sem érvényesül kellőképpen, ugyanis a követelményeket nem az üzemi elképzelések­hez, hanem a keresetszabá­lyozás adta feltételekhez igazították. De tavaly már lényeges változás történt. A bérszabályozás módosításá­val a korábbinál jobb lehe­tőségek nyíltak a teljesít­mények reálisabb meghatá­rozására, illetve az ennek megfelelő munkadíjak kifi­zetésére. Ennek köszönhe­tően majdnem 50 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száima a termelőszövetkeze­tekben. A termelőszövetkezeti ve­zetők jövedelme emelkedett az elmúlt esztendőkben: egyes munkakörökben 25— 40 százalékkal. Számukra kedvezőbbé váltak a premi­zálás feltételei: alapvetően a szövetkezet eredményes gazdálkodásához kötődnek. Nem alakult ilyen kedve­zően a helyzet a tenmeiés- iráhyítóknáil, a brigádveze- tőtől az ágazatvezetőig tar­tozó munkakörökben. A többi között azért sem, mert a egyes állami intézkedések nyújtotta juttatásokból — pél'dáül a kukoricatermesz­tés, vagy az állatlétszám nö­velésélvei kapcsolatban ad­ható külön prémium — sem részesülhetnek. Ebből is látható: ez a vezetői réteg nem kellően érdekelt a gaz­dálkodás eredményessé té­telében. Ezért is indokolt a termelésirányítók érdekelt­ségének mihamarabbi javí­tása. A fizikai foglalkozásúak közül a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésiben dolgozók jövedelme elmarad az átlagtól. A gépékkel dol­gozóké, valamint az ipari- szolgáltató tevékenységet végzőké viszont meghaladta az átlagot. Régi tapasztalat, hagy az állattenyésztők ne­héz munkáját, a kedvezőt­len időbeosztást máiig nem sikerült kellőképpen elis­merni. Ezért is akadozik az utánpótlás, jó szakemberek nélkül viszont nem lehet komoly eredményeket elér­ni. Mindent egybevetve a tsz- tagok keresetének növeke­dése 1983—84-ben nem érte el' az életszínvonal-politiiká- ban megszabott szintet. Ez összefügg a mezőgazdaságot sújtott aszállyal és az egyre szigorodó szabályozással. A megnehezült gazdálkodási helyzetben mérséklődött a térmelőszövetkezeti alapok bővítése, sőt — bizonyos gazdaságokban — a vagyon­felélés vált jellemzővé. Tavaly megállt az állóesz­közök értékének növekedése is, több mint tíz százalék­kal nőtt a nullára leírt, el­használódott gépek aránya. De mérséklődött — mégpe­dig 4 százalékkal — a szö­vetkezeti állatállomány ér­téke is. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy a termelőszö­vetkezetek mintegy fele csak úgy tudta kielégíteni dolgo­zói érdekeltségét, hogy rész­ben lemondott a tervezett fejlesztéseiről. Ilyen helyzetben megnőtt a hagyományos és az újabb vállalkozási, szervezeti for­mák iránti érdeklődés. Az önelszámoló egység a legin­kább bevált munkaszervezé­si rendszer az alaptevékeny­ségben. Jellemzője, hogy az egység külön tervfeladatat A belkereskedelem A Belkereskedelmi Minisz­térium kidolgozta és közzé­tette azokat az irányelveket, amelyek körvonalazzák a ke­reskedelem és a vendéglátás előtt álló legfontosabb fel­adatokat a VII. ötéves terv időszakában. A számítások szerint a la­kosság fogyasztása az elkö­vetkezendő öt évben az 1980 —85. évinél valamivel gyor­sabb ütemben, összehasonlí­tó árakon évente 1,5—2 szá­zalékkal, öt év alatt össze­sen 8—10 százalékkal nő. Ennek megfelelően a kiske­reskedelmi áruforgalom az öt év alatt mennyiségében 9 százalékkal növekszik. A kereskedelem arra számít, hogy a ruházati cikkek for­galma nem, az élelmiszerek és élvezeti cikkeké 4,7 szá­zalékkal, míg a vegyes ipar­cikkeké az átlagot jelentő­sen meghaladva, 15,3 száza­lékkal bővül. Az állami és a szövetkeze­ti kereskedelem, illetve a ELLENŐRZÉSI ANKÉT KAPOSVÁRON Táskák a sámsoni téeszből Iskolások és felnőttek, alkiik az iskola-, illetve dip­lomatáskát kézbe veszik, aligha gondolják — mert hi­szen címke sem jelzi —, hogy esetleg a somogysám- soni Marót Völgye Termelő­szövetkezet somogyzsátfai melléküzemágának terméke van a birtokukban. Pedig könnyen elképzelhető, hogy ennek a fülét markolják reggelente, amikor elmen­nek hazulról. Ugyanis a bu­dapesti Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet balatonújliaki üzeirilnék itt végeznek bér­munkát, már negyedik éve. Huszonhat dolgozó — több­ségük nő — a szövetkezet gazdálkodási területén levő három faluból: Somogysám- sonból, Samogyzsitíárcfl, Csá­kányiból jön ide reggelente, s a megye északnyugati csücskében levő kisüzemben évente mintegy 3 millió fo­rint értéket állít elő. Mun­kájuk tavaly már némi nye­reséget is hozott, de ami el­sődleges : foiglialkoztatási le­hetőség 'kínálkozik a tele­pülések jó néhány lakójá­nak. A munkaerőt és a helyi­ségeket a téesz, minden mást a Horizont újlaki üze­me ad, hogy a termelés fo­lyamatos — és eredményes — legyen. Iskolatáska a ki­csinyeknek, gyermekkazet­ta — mondhatnánk: a dip­lomatatáska megerősített, ,,strapafoírább” változata — a felsőtagozatosoknak és a középiskolásoknak, műszer­kazetta szovjet exportra az ott készített személygépko­csikhoz. .. Ezeket gyártják a Marót Völgye téesz üzemé­ben. Az utóbbi termékből például az idén már mirt- egy másfélezer készült, és számos szabadidőtáskát is elszállítottak. Az átvevők itt meózzák az árut, s eddig még nem1 for­dult elő minőségi reklamá­ció. Gyakran átváltanak — a kereskedelmi-fogyasztói igényekhez igazodva — újabb és újabb termékekre, ilyenkor az újlaki üzemből érkezik szakember az új fo­gások betanítására. Mint­hogy az asszonyok zöme régóta dolgozik ezen a munkahelyen, az átállás vi­szonylag gyors, a termelés zökkenőmentes a sámsoni téesz „mini” üzemében. Majd egy évtizedes hagyo­mánya van megyénkben, hogy az ellenőrző szervek és az ellenőrzött vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények ve­zetői egy közös munkaérte­kezleten áttekintik az ellen­őrzés legfontosabb feladatait. Tegnap délelőtt Kaposvá­ron a megyei tanács üléster­mében volt miről szót válta­niuk az érdekelteknek, hiszen ritkán hallható jó előadás vezette be a megbeszélést. Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökhelyettese adott áttekin­tést a jelenlegi gazdasági helyzetről, majd a munka­Vendégváró Balaton Vasárnap is lesz friss kenyér, parti raktárból szállít a húskombinát kultúrához, a piacfelügyelet­hez, a fegyelemhez, a leltár­készséghez kapcsolódó leg­fontosabb ellenőrzési felada­tokat ismertette. Az előadás után két szek­cióban folytatódott a vita-. A költségvetésiben a január 1- től megváltozott pénzügyi szabályzást dr. Princz János, a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának osztályvezetője ismertette. A vállalati szekcióban a válla­latok megváltozott pénzügyi, gazdasági helyzetéről dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztéri­um ellenőrzési főigazgatója adott tájékoztatót. A Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemében az országban elsőként kezdték meg az egyre népszerűbb vízisport — a szörfözés speciális ruházatának gyártását. Az újszerű, gumírozott és vízhatlan anyagból öt féle ruhamodellt gyártanak. Az idén 4 ezer szörf- öltözéket készítenek egy ausztriai cég számára Tegnap Fonyódon a gyár­tók, a szállító és kereske­delmi vállalatok képviselői egyeztették terveiket a nyá­ri balatoni ellátás érdeké­ben. A már hagyományos kooperációs értekezletet a megyei tanács kereskedelmi osztálya hívta össze és el­sőként a múlt évi tapaszta­latokat értékelték, majd az idei feladatokról szóltak. Hangsúlyozták, hogy a mi­nőségi turizmus további fej­lesztésére kell fordítani a legnagyobb figyelmet. Ezt szolgálja többek között a szálláshelyek, a vendéglátás, a kereskedelmi ellátás szín­vonalának emelése, amely sok esetben különösebb be­ruházást sem igényel. Elmondták, szálláshelyek­ből még legalább hatezerre lenne szükség, nem . mindig tudják kielégíteni az igé­nyeket a kulturális és sport- programokból sem. Változat­lanul kevés a munkavállaló a kereskedelemben és a ven­déglátásban. Az idén is szá­molni kell az üzletek zsú­foltságával, amelyet vala­mennyit enyhít csak a bő­vebb választék. A vásárlók védelmét szol­gálja a szigorúbb ellenőrzés. A balatoni nyár minden érintettnek nagy erőpróbát jelent, amely a lehető leg­kevesebb zökkenővel csak a partnerek rendszeres együtt­működésével oldható meg. A gyártók és a kereskedel­mi vállalatok készülnek a szonra. Hogy valóban felké­szülték-e, az majd az idény végére derül ki. A tegnapi tanácskozáson is több javaslat és észrevé­tel hangzott el, sürgetve a rugalmasságot és a gyorsabb együttműködést. Kérték pél­dául, hogy vasárnapokon is szállítsanak kenyeret és pék­árut, legyen több féltartós és tartós tej és a húskombi­nát egy Balaton-parti elosz­tóból küldje az árut az üz­letekbe. Ez utóbbi és a ke­nyérszállítás a vállalatok képviselői szerint megoldha­tó, a tejipar képviselője nem tudott azonnal választ adni, de hamarosan megkapja a kérés feladója, a siófoki áfész a választ. Tejtermé­kekből egyébként bőséges lesz a választék. A résztvevők arra is fel­hívták a figyelmet, hogy az öt év előttihez képest je­lentősen megváltozott a ven­dégek összetétele, ezért ezt is feltétlenül figyelembe keli venni az ellátásban és a programok szervezésében. ÉRDEKELTSÉG ÉS VÁLLALKOZÁS

Next

/
Thumbnails
Contents