Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-08 / 107. szám
1986. május 8., csütörtök Somogyi Néplap 3 TAVASZ A HATÁRBAN A lelkiismeret hajtóerő Haragoszöld, bokrosodó búza-, kalászoló ősziárpa- táblák váltják egymást a meleg-barna színű, szépen elmunkált táblákkal. Mind több helyen mutatja magát a napraforgó, a cukorrépa sora és kelnek a legelőször vetett kukoricák. Az idővel való versenyfutás még tart, az utolsó hektárokon most kerül földbe a fontos árunövény, a kukorica magja. Máskor a tavaszi vetéseket szusszanásnyi szünet követte. Erre most nem lesz mód, mert kezdeni kell a kaszálásokat, a pillangósok betakarítását. Hogyan kezdődött az új tavasz a földeken, milyen elhatározások vezetik az embereket? Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül erre kerestük a választ. — Mennyi idő alatt tudjátok kijavítani azt a villamosági hibát?... Mennyi?... Egy óra múlva indulhat a Róna Sanyi is... Rendben! A helyére kerül a eb mikrofonja. Kovács Lajos a ma- gyaratádi termelőszövetkezet elnöke félig magénak mondja: — Idegesíti az embereket a helyzet. Valami mindig közbejön. Pedig mennének! Türelmetlen igyekezet kísérte a borsóvetéseket. Nem egyszer a hajnali három óra már munkában találta a traktorosókat. Pedig csak annyi hangzott el szóban: „szorítsuk most meg!” És úgy látszott, hogy a kukorica vetésére az emberek igyekezete behozza az időjárás okozta kényszerű késést. Aztán a múlt hét közepén, majd május elsején egymás után kétszer olyan felhőszakadás volt jéggel keverve, hogy lehetetlenné vált a folytatás. — Nem ért aranyat a májusi eső? — A patalomi határrészen nem! A vetésre előkészített fölGépekből jó, alkatrészből szegényes választék det újra meg kellett munkálni, s a kukoricatábla egy részét újra kellett vetni. — A kukorica nálunk fontos növény — mondja az elnök — az idén emeltük a A kaposvári Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat gép- és alkatrészforgalma az év eddig eltelt négy hónapjában igencsak visszaesett a múlt év hasonló időszakához képest. Gépekből például 1984 első négy hónapjában 127 millió, tavaly 104 millió, az idén április végéig már csak 99 millió forint értéket forgalmaztak. Itt a csökkenés oka részben a gazdaságok pénzkímélése, részben az Agrokeren kívüli „csatornákon” — például a gabona- program és a termelési rendszerék keretében — beszerezhető eszközállomány; az alkatrészeknél egyszerűbb a magyarázat: vannak cikkek, mélyeket a vállalat képtelen beszerezni importból, illetve hazai gyártóktól, így a vevő üres kézzel távozik, ám másutt sem jár sokkal több szerencsével. Kutas Sándor, a géposztály vezetője: — Az MTZ három típusából négy hónap alatt ötvenöt adtunk el, tizenhattal többet, mint tavaly április végéig, T 150-esből azonban az akkori kilenc helyett most csak egy kelt el. Viisz- szaesett a kereslet a pótkocsikra is, s ez a Hamster rendfelszedőkre is vonatkozik, jóllehet ezek tavaly a takarmánybetakarítás idején hiányoztak, mert csak szeptemberben kaptuk meg a gépek zömét, önjáró fűkaszából a mostani igény alig negyede a két-ihárom évvel ezelőttinek, tavaly például mindössze egyet, az idén eddig kettőt adtunk el. önjáró silókombájnból ezután kapunk tizet, de becslésünk szerint nem lesz szükség ennyire ... Antal László, az alkatrész osztály vezetője: — Az importból származó gépekhez kaptunk ugyan alkatrészeket, de jóval kevesebbet, mint amennyit kértünk, így például a bálázók javításához az igényeket nem tudjuk kielégíteni, s szinte naponta mondhatjuk az üzemék anyagbeszerzőinek, hogy sajnos fűkasza-alkatrészekkel sem szolgálhatunk ... Amit lehet, igyekszünk legyártatni, de vannak olyan komplikált darabok, amelyek csak eredeti, gyári készítésűvel pótolhatók. Járjuk az országot, de gyakran eredménytelenül, mert a gyártóknak is megvan a maguk hivatkozási alapja. A hazai Mezőgép vállalatok is — több mint tízzel van kapcsolatunk — lemaradtak a szállításokkal... Ördögi kör ez, amiből kitörni nagyon nehéz. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a második negyedévre rendelt alkatrészeknek még a harmadát sem kaptuk meg a hazai és külföldi gyártóktól. És — sajnos — a kilátások sem rózsásak. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a somogyi mezőgí .xlasági nagyüzemek gépparkjának életkora, az eszközök elhasználódási foka jóval magasabb az országos átlagnál, mégin- kább elismerés illeti a gazdaságokat azért, hogy olyan minőségű munkákat — és olyan ütemben — végeznek a földeken, amilyeneknek napjainkban tanúi lehetünk ... területét, négyszázötven hektáron vetjük. Megéri! Viszonylag kedvező költségek mellett, nyolc-kilenc tonnát tudunk termelni. Ezért hagytuk el a tavaszi árpát. Hogy mit teszünk? Különösebbet nem. Ügyelünk a tápanyaggazdálkodásra, a tőszámra, a fajtára és a lelkiismeretes munkára. A felhőszakadások után, az ünnepék alatt ott toporogtak az emberek a gépudvarban. Induljunk? Ne induljunk? Négy nap kiesett. — A kukoricavetéssel még nem ér véget a tavaszi vet- nivalók sora. Visszavan százhúsz hektáron a konzervgyári zöldbab, aztán a háztáji részére hetven hektár szárazbab vetése. Most napfényben fürdik a határ, a gépek munkája messziről is jól látható. Fogy a világos sárga szín, Bogdán Sándor a talajelőkészítést végezve sötétbarna morzsa- lékos földszőnyeget húz a gépe után. Fonyó István Rábáján hatalmas tartály, egyszerre vagy nyolc méter szélességben kerül a földbe a vegyszer, s a sor végén Rab Gyula, a vető. A negyedik társ, Róna Sándor rövidesen érkezik — Kisebb műszaki hibák mindig adódnak. Ha nehezen alakult is, azért most már néhány nap alatt végzünk. Az embert hajtja a lelkiismeret. Szeretné jól, jobban csinálni... A vető a visszalevő hektárokat nézi, de közben arra gondol: jó lenne egy nagy termést betakarítani erről a tábláról. A határ határában A berzencei termelőszövetkezet határában napok óta megállás nélkül dübörögnek a traktorok. Rákóczi Sándor nyolc órával ezelőtt, reggel hat órakor ült a Rába Steiger nyergébe, s a napnak még közel sincs vége. — Dologidőben nem lehet az órát nézni. Menni kell, hát hajnali ötkor kelünk, s megcsináljuk a magunk tizenkét óráját. — Otthon is elkelne a férfikéz. — A háztájira nekem nem marad sok időm. A másik Steiger vezetője Mónus János. Ezen a héten nappalos a múlt héten meg éjszakás volt. Akkor este hattól reggel hatig tárcsázott kombinátorozott, ahogy a szükség megkívánta. Ügy mondja Kasza Márton a fő- agronómus, hogy ezekben a napokban ininden percet ki kell használniuk. Ezért is dolgoznak a nagy gépekkel éjjel-nappal. Mielőbb földben kellene tudni a kukoricamagvakat, aztán a paradicsomipalántákat iis ki kell ültetni. Nagy munka lesz az is, hiszen húsz hektárral nagyobb területet szánnak neki, mint tavaly. Az asz- szonyok eddig a télire betárolt burgonyát válogatták, de most már ott szorgoskodnak a berzencei határban a palán tázógétp eken. — Vegyszerezni is kell, s a burgonyát is töltögetni. Szerencsére nem nagy területen. Az idén felére csökkentettük a burgonya termőterületét. Általában kétszázötven—kétszázhatvan hektárt ültettünk. Most száztizenhárom lesz. Tavaly az előző évben betárolt burgonyából és az új termésből hatmillió forint veszteségünk lett. Bizonytalan értékesítés mellett nem szabad ezzel foglalkozni. Egyébként a háztájiban is felére csökkent a termőterület. Mi inkább paradicsomot és zöldbabot ültetünk. A konzervgyár korrekt partner, biztos felvásárlónk és a haszon is tisztes. — Hogy látja május első napjaiban a főagronómus, mit ígér az év? — Korai lenne még jóslatokba bocsátkozni. Az biztos, hogy derekas helytállással, szervezéssel pótolhattuk az időjárás okozta csúszásokat. A téllel szerencsénk volt, hiszen vastag hótakaró védte meg az őszi vetéseket. Most már csak az a fontos, hogy az időjárás is kegyes maradjon. A Rábák róják a köröket. Serfki sem panaszkodik, hogy többet kell 'dolgozni, mint máskor.' A ber- zeficéiek" szerint ennek így kell lennie. Meg aztán a borítók is vastagabb lesz, s az sem mindegy, lesz-e jó termés, vagy sem. Amit ma időben elvégeznek, az holnapra forintokat hoz. Nem mindegy, hogy mennyit. Jövőre is lesz zárszámadás. Versenyfutásban „A napi feladatokat végezzük, de a gondolatok a következő években járnak”. — A tafoi Béke Tsz-ben mondták ezt, ahol a vezetőségi-, küldött-, majd közgyűlésen ezen a héten a középtávú gazdasági programról dönt a tagság. Nem tonnákról és forintokról folytatnak eszmecserét, hanem módszerekről, elvekről, a nagyöbb teljesítmények feltételeihez kapcsolódó tennivalókról. A szerkezet kialakult, jeletősebb pályamódosításra nincs szükség sem és lehetőség sem. Arra viszont van, hogy fokozzák a teljesítőképességet, javuljon a minőség. Az eredményekért minden nap meg kell dolgozni. A külső körülmények helyett minden területen és minden szinten a saját munka jobbításával szükséges foglalkozni, úgy, hogy a piaci igények fokozott kielégítése, a jövedelmezőség növelése vezessen minden cselekedetet. Tartalékok, takarékosság, munka erkölcs, fogadó- készség — az átlagosnál gyakrabban szóba kerülő fogalmak voltak s szó esettárról is, hogy kinek, mit kell tenni érdekükben. Mégpedig nem holnap, hanem már ma. A mai feladat megoldása már a középtávú programnak a végrehajtását segíti. Az inlulóson sok múlik. Szakály Csaba mezőgazda- sági termelési főmérnöknek nem sok. nyugodt pillanata van. — A magunkkal szemben támasztott nagyobb követelmények teljesítését nem Utolérték a naptárt Egy hónapja még hetekben mérték a lemaradást a gazdaságok a naptárihoz és az időszerű feladatokhoz képest. Mostanra a munkák szinkronba kerültek a naptárral. Mikié Vilmos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese mondta: — Még a kukorica magja is földbe kerülhet ezekben a napokban, s ha május 10-ig végeznek a vetéssel, akár rekordtermést is betakaríthatnak az idei őszön. Mintegy 80 ezer hektáron termesztik a somogyi nagyüzemek ezt a növényt: tíz százalékkal nagyobb területen, mint a korábbi években. A magból nem volt hiány, és ezúttal a műtrágya és növényvédőszer- ellálás sem okozott zavart. Több kukoricát vetettek a gazdaságok, mert erre ösztönöztek a rendelkezések, a támogatások és az is, hogy a kora ' tavasziak — például a zab, a tavaszi árpa — vetéséhez nem kedvezett ’ az időjárás'. 5 'íi 1' f Ű 1 i i Az őszi kalászosok erőteljesen fejlődnek megyeszer te. Szépen keltek a főimelegedett talajban a későbbi vetések, csupán a cukorrépára van panasz. Szaporodnak a kellő körültekintés nélkül végzett növényvédelmi munkákból adódó panaszok is. segíti az időjárás. Nem vagyok híve az időjárásra való hivatkozgatásnak, de ezúttal legalább húsz százalékig „ludas” abban, hogy nincs még földben a kukorica. — És a másik nyolcvan százalék? — Aikatrészgondok. Hidraulikus szivattyú, szórófej hiánya a permetező gép hez, — és sorolhatnám tovább. Állítom, ha nincsenek ilyen gondok, már el lehetett volna végezni. Vetésre előkészített négyszáz hektárt elmosott az eső. Meg kell ismételni a talaj- munkát, és újra kell pótolni a kimosott táplálóanyagot. — Kell három-négy nap, hogy dönteni lehessen afelől is, nincs-e szükség az elvetett kétszázba nrninc hektár kukorica újiravetésére? — Ezek nem szolgálják a költségtakarékosságot. — Naponta kell dönteni arról, hogy hogy lehet ellensúlyozni ezeket a hátrányos körülményeket. Már rég nem elég csak az átlagtermést nézni, legalább akkora figyelmet kíván az is, hogy „mibe Ikerül”. A távolabbi program így kapcsolódik Tabon a mostani, mindennapi feladathoz. Kora reggeltől sötétedésig zúgnak a gépek. A munkaközi szünetben a traktorosok, a vezetőik, a termelési főmérnök arról beszélgetnek, hogy sóik a gyermekláncfű az idén. — Ez is reményt ad. Régi paraszti megfigyelés szerint, bő termést jelez ez. Nem szabad megfeledkezni a környezet védelméről, a gyomirtásnál a fokozott óvatosságról: csak így kerülhető el ,a kártétel. A gazdaságok jól kihasználják a kedvező időjárást és az eszközöket, ám így is vannak, akik előbbre tartanak, mások lassabban haladnak. Legutóbb a Bárdi- bükki Állami Gazdaság ajánlotta fel a gépeit, hogy ott gyorsítsák a munkákat, ahol erre szükség van. Segítségre van szükség — és itt elsősorban anyagiakról van szó — Puszltaszemes, Balatonszárszó térségében, ahol legutóbb a vihar okozott tetemes károkat: a nagy eső lehordta a szántókról a termőíölidet s vele a már kiszórt magot, műtrágyát, növényvédő szert. Elkerülhetetlen itt az újravetés, mégpedig kényszerűségből olyan maggal — főként kukoricával , és napraforgóval —, amilyennel eredetileg vetettek, hiszen a táblákat ennek megfelelően vegyszerez- ték.., Helyszíni tapasztalataink- alapján támogatásról biztosítottuk a kárvallottakat, de úgy véljük, ez nem elegendő ... Elkezdődtek a munkák a kaszálókon is: hozzáláttak a legértékesebb pillangós takarmány, a lucerna betakarításához Somogybán.
