Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 7., szerda Béketúrával zárult a kaposvári pártiskolás találkozó A lakosság magatartása katasztrófák esetén Az első ízben Kaposváron megrendezett dél-dunántúli pártisikoflás találkozó második napi programiján 15 iki.lomé- teres Béke túra szerepelt. A megmozdulás állásfoglalás volt a béke ügye mellett, egyben azonban élmények­ben gazdag erőpróbát is je­lentett a résztvevőknek. A cseri parkból Töröcskén és Kaposszerdahelyen át a tokaji parkerdőig vezető út­vonalon öt állomás várta a versenyzőket. Elsőként a lö­vészetre került sor, amely­ben a kaposváriak első csa­pata remekelt. A töröcskei faluvégen műveltségi tesz­tet kellett kitölteni, ahol bi­zony nagy szükség volt a kollektív bölcsességre. A Va­rázshegy íróját, vagy a Can­tata Profana szerzőjét min­denki ismerte, nem úgy, hogy hány színből áll az Ember tragédiája. Szerencsé­re a csapatok nem fogták fel tragikusan az apró ku­darcot és kárpótolták magu­kat a „sportállomáson”. A Kaposszerdahelyig tar­tó, két dombon át vezető, hétkilométeres szakaszon, néhány csapat majdnem el­tévedt. A lemaradók más csapatokhoz csatlakoztak, s bár ez rontotta az időered­ményt, alkalmat adott az újabb barátságok szövődé- séhez. A legnehezebb, a bé­kemozgalommal és a nem­zetközi politikával kapcso­latos kérdések következtek az újabb állomáson. Magas fokú tájékozottságot árult itt el a baranyaiak második csapata egyebek közt az űr­fegyverkezési verseny veszé­lyeinek elemzésekor. Az ezt követő ügyességi próba már csak afféle leve­zető gyakorlat volt a cél előtt. A lufifújásban és kö­télmászásban mindenki nagy jártasságot árult el. A jó hangulatú verseny után délután került sor a pártiskolás találkozó ünne­pélyes zárására az Oktatási Igazgatóságon. Az előző na­pi sportversenyek eredmény- hirdetése után a zalaiak má­sodik csapatának vezetője vehette át a Béketúra leg­jobbjának ítélt — a pécsi Zsolnay gyárban készült — vándorserleget. Kitűnően szerepelt a kaposváriak öt­hónapos pártiskolai osztá­lya is. A vendégek búcsúzóban kaposvári kerámiatálat kap­tak emlékül, s persze sok él­ményt és új barátot. A hagyományalapítónak szánt találkozó házigazdái — a megyei oktatási igaz­gatóság tanárai — rászol­gáltak az elismerésre. A sajtón, rádión, televízi­ón keresztül szinte naponta kapunk tájékoztatást az egyes országokban történt elemi csapásokról, természe­ti katasztrófákról. A tudomány és technika rohamos fejlődése két ellen­tétes irányú következmény­hez vezet. Egyrészről hallat­lanul megnőttek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák következmé­nyei, nehezebb megtalálni az elhárítás, e csapások prognosztizálásának és meg­akadályozásának eszközeit, módjait, másrészről megnö­vekedtek az elemi csapások, természeti és ipari kataszt­rófák lehetséges méretei. A különböző katasztrófák évről évre emberáldozatokat követelnek, elpusztítják a városokat, településeket, a lakosságát, az ipari létesít­ményeket, baleseteket okoz­nak és óriási kárral sújt­ják az adott ország népgaz­daságát. Az elemi csapások, termé­szeti és üzemi katasztrófák pusztító ereje óriási, ezért a megakadályozásukra irányuló megfelelő rendszabályok, a kellő időben tett óvintézke­dések révén lehetséges elke­rülni az ilyen csapásokat, illetve hatásukat csökkenteni. A különböző katasztrófák megelőzése és a károk fel­számolása nem kizárólago­san csak a polgári védelmi parancsnokságok hatáskö­rébe tartozik. A védelemre történő felkészülést, illetve a mentőmunkák megtervezé­sét, végrehajtását a párt-, az állami és tanácsi szer­vek, üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek, vala­mint a lakosság tevékeny közreműködésére támasz­kodva, más szervekkel együttműködve kell megol­dani. A lakosság védelmét szol- • gáló megelőző intézkedések közé sorolandó a lakosság felvilágosítása és megfelelő tájékoztatása. A megyénkben szerzett tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a katasztró­fa megelőzése a jövőben is csak a lakosság közreműkö­désével valósulhat meg. Eh­hez azonban szükséges a folyamatos szóbeli és írásbe­li tájékoztatás. A jó tájékoztatás hozzá­segít a veszély megelőzésé­hez és segít abban is, hogy elejét vegyük az alaptalan híresztelésnek, mendemon­dának, fecsegésnek; lehetővé teszi, hogy a területen ren­det és nyugalmat teremt­sünk. A megelőzést szolgálja a lakosság elsősegélynyújtásra való kiképzése is. A sérül­tek élete gyakran attól függ, milyen gyorsan és helyesen kapnak elsősegélyt. Ezért célszerű, ha a lakosság egy része — aki erre alkalmas — elsajátítja az elsősegély­nyújtás alapvető szabályait. A tapasztalatok igazolják, hogy a súlyos következmé­nyekkel járó hirtelen és meglepetésszerű változás az emberek között általában pá­nikot okoz. Már a pánik el­ső jeleire fel kell figyelni, és minden lehetséges eszköz­zel meg kell akadályozni ki­törését. Minden helyzetben nagy gondot kell fordítani a folyamatos és megnyugtató tájékoztatásra, a rémhírek azonnali megcáfolására. KINCSES-NAPOK Napokig nem tudtam elér­ni, de hiába is kerestem volna. Kórháziban volt. Csöngetésem előtt néhány perccel hozta haza — Géza fia Kaposvárról. A hetven­négy év bizony megvisö'i az embert, hát még ha meg­annyi szenvedést is hoztak a régmúlt napok. Ha nem tud­nám, bizony, meg nem mon­danám Kincses József ko­rát Ülünk a szabása portán, s én azon töprengem, hogyan őrizhette meg fiatalságát, miként tudja elrejteni be­tegségét, hogyan tud kama- szos lelkesedéssel beszélni terveiről. Hetvennégy év szép kor. Nekem történelem, ne­ki szomorú valóság. No, nem azért, mert már elmúlt, in­kább a viszontagságok miatt. Aki 1913 februárjában lát­ta meg a napvilágot, az akarva, akaratlanul tragé­diákat is átélt. Édesapját a frontra parancsolták. Ho­gyan is emlékezne rá? Csak az édesanyja meséiben élt. Ügy sem sokáig A kor be­tegsége, a tüdővész elvitte az asszonyt is a három gyer­mek mellől. Még szerencse, hogy akadt rokon, aki sa­ját picinyei mellett fölvál­lalta sorsukat... Kincses József nem járta meg a Dán-kanyart, csak a Tatár-hágóig jutott. Sebe­sültként hozták haza. Nem tért vissza egyégéhez: Nagy­atádra szökött a hazaiáikhoz. Aztán egy éjszaka csend­őrök vitték el, és nem sok­kal később menetszázaddal Berlin felé indították a vég­napjait élő német biroda­lom Védelmiére. Ismét meg­szökött. Szerencséje volt — nem kapták el. Kincses József 1945 nyarán már a demokratikus rend­őrség soraiban volt. Akkor lett tagja a kommunista pártnak is. — LáibodQn szolgáltam, az­tán itt, Szabáson. Ma sem értem, miért, váratlanul le­szereltek. Kaptam földet, dolgozhattam Megalakítot­tuk a földmű vesszövetikeze- tet, tenményfoagyűjtő let­tem, majd kistbíró. övenihét- ben megkerestek a járási pártbizottságról, mennék-e t anácselnőkniek Nagykor­pádra? Elmentem. Tíz évig dolgoztam ott. Szerényen hallgat azokról a napokról. Nem emlegeti, hogy gyakran éjfélig, hajna­lig égett a lámpa a szobá­jában. A tíz év után két esztendeig Szabás tanácsát vezette. 1973 óta nyugdíjas — vagyis, pontosabban, nyughatatlan. Mert nem tud meglenni munka nélkül. Tizenkét év óta vezeti a he­lyi MHSZ-klubot. Ha kell, Életfogytig fegyház a főbűnösnek Emberhalál — ezer forintért Alig több mint ezer fo­rint értéket talált a három vádlott a csurgói őrházban, mikor 1985. szeptember 5-én megölte az elvált, magányos, folytonos pénzzavarral küsz­ködő Szemes József vasutast. Az ügyet a közelmúltban tárgyalta a megyei bírósá­gon dr. Mózes Gábor taná­csa, s meghozta ítéletét. Az I. rendű vádlottat, Horváth Elemért életfogytiglani, a II. rendűt, Schaul lmrénét tizenkét évi fegyházra, a III. rendű vádlottat, Csonka Irmát (akit nyereségvágyból elkövetett rablásban mint felbujtót talált bűnösnek) négyévi szabadságvesztésre ítélte. Horváth Elemér az általá­nos iskola hat osztályát vé­gezte el, házasságából hat, élettársától egy gyermeke született. A vajszlói tanács­nál dolgozott segédmunkás­ként, rendszeresen italozott, alkoholista személyiség. Lo­pások, sikkasztás, súlyos tes­ti sértés, hivatalos személy ellen fölfegyverkezve elkö­vetett erőszak bűntette mi­att már többször állt bíró­ság előtt. Utolsó szabadság- vesztéséből 1983. május 29- én szabadult. Schaul Imréné kijárta az általános iskolát, sőt szak­képzett varrónő, de szak­májában nem dolgozott. Fér­jezett, ennek ellenére hat kiskorú gyermeke örökbefo­gadó szülőknél, illetve álla­mi gondozásban van. 1985 augusztusában szó nélkül fa­képnél hagyta férjét a fővá­rosban, s leköltözött Csurgó­ra: ott szüleinél és ro­konainál lakott, nem dol­gozott. Legjobb barátja az alkohol volt: ruhái­nak egy részét is éladía, és a pénzt elitta. Törvény- tisztélietéről ő sem volt híres. Lopás, vagyon elleni vétség, tartás elmulasztása, garáz­daság, rendőri felügyelet megszegése miatt ő is több­szörösen visszaeső. Csonka Irma szintén ki­járta a nyolc osztályt, kü­lönböző munkahelyeken dol­gozott segédmunkái síként majd hazaköltözött Porrogra a szüleihez, ott a háztartás­ban segített. Rendezetlen és italozó életvitele miatt több ízben kezdeményeztek elle­ne szabálysértési eljárási, de büntetve még nam vált. Korábban Csurgón dolgozott, s onnan is­merte jól Schaul Lm- rénét: Horváth Elemérrel csak azon a szeptemberi na­pon ismerkedett meg. Horváth és Schaulné szep­tember 5-én már délelőtt megkezdték az italozást. Ugyanezen napon Csonka Ir­ma is bekerékpározott Csur­góra. Idejéből fröccsözésre is futotta a Rákóczi kocsmá­ban, majd a restiben. Dél körül ott találkozott össze régi ismerősével, Szemes Jó­zseffel. A férfinál volt még 1200 forint, ami a 4000 fo­rintos takarékszövetkezeti kölcsönből megmaradt, mi­után egyik barátjának meg­adta a tartozását. A nő ész­revette a pénzt, és — már együtt iszogatva későbbi tet­testársaival — elmondta Horváthnak meg Schaulné- nak. Estefelé mindhármójuk pénze erősen fogytán volt, így vetődött fel az ötlet, hogy meg kellene látogatni a vasutast. Kilenc óra felé értek a házhoz. Zörgettek, hogy kicsalják a férfit, de Szemes József nem ébredt föl. Horváth egy dorongfát ragadott, s a szoba ablakát betörve behatolt a lakásba. Csonka Irma ekkor már megijedt és távozott, Hor­váth meg Schaulné pedig körülnézett. A nő a konyhá­ban felfedezte az alvó vas­utast. Hogy föl ne ébredjen, Horváth a dorongfával két­szer is fejbe csapta, majd 1040 forint készpénzzel és egy 300 forintot érő karórá­val távoztak a helyszínről. Áldozatuk hamarosan bele­halt sérülésébe, ök nyugod­tan visszamentek „szórakoz­ni” a Lilla presszóba: to­vább fröccsöztek, söröztek. Gyarmati László versenyeket szervez, ha kell társadalmi munkára mozgó­sít, fát ültet és kirándulni megy a klubtagokkal. Oly­kor hétikilométeres gyalog­túrára is vállalkozik. Va­sárnap pedig lövészversenyt irányít.' — Ideje lenne már pihen­ni. — Szeretem a gyerekeket, nehéz volna nélkülük. Tu­dom., hogy szükségük van a bátorító szóra, a közösség­re. Hét gyereket nevelt föl: Józsefet, Gézát, Karcsit, Ve­rát, Ibolyát, Lacit és Ágit. Tisztes szakma van vala­mennyi ük kezébe. Nehéz volt? Nehéz! S ha mostaná­ban összejön a család, ak­kor huszonhatén ülik körül az asztalt. Ki ncses-n apóik ezek a szabási Kincseséknél. Az ünnepek sokaságában nem kapott kitüntetést, je­les évfordulóra sem készül. Nem is ezért kerestem. Sok­felé hallottam róla. Hétköz­nap kopogtattam be hozzá, hétköznapi portrévázlatért. Tiszteletből — s mit tagad­jam, példaként. Nagy Jenő Hazánkban az árvizek ide­jére bizottságok alakulnak, melyeknek munkájában részt vesznek a polgári vé­delem megyei és városi tör­zsei, a helyi tanácsok appa­rátusának illetékes tagjai, az érintett ágazati minisztéri­umok és főhatóságok szak­emberei. A polgári védelem orszá­gos törzsparancsnoki in­tézkedése kötelezi a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a mérgező vegyi anyagokat gyártó, tároló, felhasználó és szállító üzemeket, létesítmé­nyeket, továbbá az általuk veszélyeztetett területen mű­ködő tanácsi és ágazati fel­ügyelet alatti szervezeteket kataszitrófaelhárítási tervek készítésére. Árvíz esetén a lakosság és annak állatállománya köz­vetlen életveszélybe kerül. Különösen nagy jelentőségű a gyors előrejelzés, a lakos­ság riasztása, értesítése és kitelepítése a valószínű ár­víz körzetéből. Közvetlen veszély esetén (mentőerők érkezéséig) az emberek hú­zódjanak fel az épületek ma­gasabb szántjeire, a tetőkre, a fákra és egyéb kimagasló pontokra. Az emberek és állatok vé­delmével kapcsolatos kérdé­sek kapcsán különösen nagy veszélyt jelent a földcsu­szamlásnál az épületek és létesítmények szerkezetei­nek omlásveszélye. A ve­szélyt jelző prognózis ese­tén haladéktalanul meg kell kezdeni a lakosság kitelepi- tését. A földlökések és a de­formáció, illetve rongálódás egyéb jelei esetén azonnal el kell hagyni az épületeket és a létesítményeket, ha vi­szont egyáltalán nem lehet kijutni az épületből, akkor legalább az ajtónyílásokban, a fő falak által képzett sar­kokban stb. kell elbújni. Nagy jelentőségűek a jó előre foganatosított megelőző intézkedések, a tüzek, áradá­sok, árvizek, hóviharok és egyéb elemi csapások által a népgazdaságnak okozott kár csökkentése és megaka­dályozása céljából. Ez lehet hófogó sövények telepítése az utak mentén, a járványok és járványos állatmegbete­gedések megakadályozását célzó intézkedések stb. A tűzveszélyes időszakokban szigorúan korlátozzák a be­utazást az erdőségekbe, a kü­lönösen veszélyes időszakok­ban pedig a fakitermelő és egyéb tevékenységet is meg­tiltják. A lakosság részletes maga­tartási szabályai különböző veszélyhelyzetekben a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnoksága által szerkesz­tett kiadványokban szerepel­nek. Ezek a kiadványok va­lamennyi városi, községi és üzemi polgári védelmi pa­rancsnokságon megtalálha­tók. Cserháti Ádám A Minisztertanács Gyermeküdülőié Balatonszemes, felvételt hirdet éves foglalkoztatásra a következő munkakörökbe: — szobalány — konyhalány — gyermekgondozó (szakképzett) kiemelt bérezéssel. Munkásszállást és kedvezményes étkeztetést biztosítunk. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk. Jelentkezni lehet az üdülővezetőnél: Balatonszemes, Ady Endre sétány 32., valamint a központi üdülőben. Telefon: 45-000 (272480)

Next

/
Thumbnails
Contents