Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-07 / 106. szám
1986. május 7., szerda Somogyi Néplap 3 MIRE KÖLTÖTTÜK ...a mártírok emlékét, kiket halálba kergetett a fasizmus véres korszaka. Kegyelettel az Újságkiadó Tisztviselőik Nyugd íjegyesülete 194 ..Ez volt a teljes felírása annak a vörös kőből épült emlékoszlopnak AZ OSZTRÁK HITELT? Turisztikai csúcs — Új szállodákkal A múlt év végén befejeződött a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi célhitel felhasználása, s ezzel olyan fejlesztéssorozat ért véget, amely méretét és dinamizmusát tekintve egyedülálló a hazai turizmus történetében. Rövid négy esztendő alatt 18 százalékkal bővült az ország szállodai kapacitása. Talán nem haszontalan felfrissíteni emlékezetünkben az előzményéket, a hitelfelvétel indítékait. A hetvenes évek második felében turisztikai robbanás volt Magyarországon: a külföldről beutazók száma az 1970. évi 6,3 millióról 1978-ban 16,9 millióra ugrott. 300 millió dollárért Ugyanebben az időszakban, a nemzetközi enyhülés idején kezdte felfedezni Ausztria és Magyarország a jószomszédi viszony kiépítésének politikai és gazdasági előnyeit. Ám ehhez nélkülözhetetlen a magyarországi fogadóbázis bővítése. Ausztria késznek mutatkozott ebben közreműködni. így a kölcsönös érdekek alapján jött létre a 300 millió dolláros célhitelkeret- megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és az österreichische Kontrollbank AG között. A hitelkeret kitöltésére műszaki-gazdasági koncepció készült. A koncepciónak megfelelően a rendelkezésre álló pénz 76 százalékát új szállodák építésére, illetve régiek felújítására és kibővítésére fordították. Valamivel több, mint 15 százaléka jutott a ferihegyi beruházásra, illetve a hegyeshalmi és a kópházai közúti határátkelőhely kialakítására, és kereken 9 százaléka a turisztikai szolgáltatások színesítésére. Elsőként a négy nagy, budapesti szálló, a Fórum, az Átrium Hyatt, a Novotel és a Penta épült meg. Kapacitásuk kihasználtsága már a nyitás évében magas, 45— 56 százalékos volt, ami később 65—75 százalékra emelkedett. Ezeknél is látogatot- tabbak a gyógyszállók — a margitszigeti, a hévízi, a sárvári —, amelyek egész éven át megtelnek, és a szokásos szállodai mellett gyógy- szolgáltatásokat is nyújtanak, itly módon különlegesen magas bevételhez juttatják az üzemeltetőt, illetve az országot. Kongresszusi turizmus Az első nagy szállodaépítési roham után, de részben már azzal egyidőben, kezdődött meg az elavult szállodák felújítása, bővítése. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordított mintegy fólimilliárd osztrák schilliingből négy balatoni szállodához, a Marinához, az Annabellához, az Aurórához, és a Helikonhoz építettek fedett uszodát, a Flamencohoz fedett teniszcsarnokot, és átalakították a Belvárosi Kávéházat többfunkciójú szórakoztató központtá, a Li- dóvá. A 300 millió dolláros osztrák célhitel felhasználásával létrejött az óhajtott, és már korábban meghirdetett minőségi turizmus alapja, tárgyi feltételrendszere. Tetemes devizahozam Érdemes lenne ismertetni a nagy értékű befektetések megtérülési idejét, ám ebben a tekintetben csak becslésekre hagyatkozhatunk. A Budapest Kongresszusi Központ például nem a helyiségek bérleti díjából, hanem sokkal inkább a tanácskozásokra érkezők egyéb költé- gei — szálloda, étkezés, fogadás, programok — -révén válik kifizetődővé. Azt viszont a szakemberek kimutatták, hogy a hitelből megépített szállások 15 év alatt 8—900 millió dollárnak megfelelő konvertibilis bevételt érhetnek el, ez azt jelenti, hogy a hitel kamatokkal és költségekkel növelt értékének visszafizetése után mintegy 260—360 millió dollár nettó devizabevételhez jut a népgazdaság. Amellett, hogy a hitelből devizahozamot közvetlenül nem nyújtó beruházások is megépültek! Az új objektummal a korszerű technika is bejutott az országba — hangtechnikai és videóberendezések, uszodagépek, elektronikus szállodai eszközök stb. — és a megépült szállodáknak köszönhetően megszépült Budapest városképe, s rohamosan fejlődni kezdtek olyan dunántúli települések, mint Hévíz vagy Sárvár. Azonban az a legfőbb, hogy az új létesítmények révén igényesebb turistákat tud fogadni az ország, s az ebből származó konvertibilis bevételek érezhetően javítják a devizamérleget. S nem is akárhogyan: a turizmus gazdaságosabban termel devizát, mint az áruexport általában. Gál Zsuzsa Wartburg-tanácskozás Wartburg gépkocsik magyarországi használatának tapasztalataival, alkatrészellátási gondjaival foglalkozó háromnapos tanácskozás kezdődött kedden Sárospatakon. A rendezvényen részt vesznek az eisenachi Wartburg gyár vezető szakemberei, valamint a Wartburg gépkocsik javításával, illetve alkatrészellátásával foglalkozó magyar vállalatok és szövetkezetek vezetői. A kedd magyar nap volt: a hazai szakemberek fejtették ki véleményüket a Wartburg gépkocsikról, s tettek javaslatokat az alkatrészellátás javítására, a szerviz meggyorsítására. Hárommillió dollár a megtakarítás Tűzihorganyzó Segesden Tétényi Pál a jelképes avatás, azaz a nemzeti színű szalag átvágása előtt külön elismeréssel szólt az építők és a tervezők mindenre kiterjedő figyelméről, arról, hogy az egykori Széch-enyi- kastély gazdasági épületét és az új 1400 négyzetméteres csarnokot harmonikus egységben építették meg, illetve alakították át. Tallián Attila, az üzem igazgatója üzem- látogatásra invitálta a vendégeket, miközben elmondta, hogy évente 320 millió forint értékű terméket tudnak majd itt előállítani, ami azt jelenti, hogy 3600 tonna alkatrészt kezelhetnek a speciális eljárással. Az üzem az első olyan munkahely Segesden, amely háromműszakos elfoglaltságot biztosít, vagyis a helybelieknek nem kell Nagyatádra ingázni. Mindenki jól járt ezzel az üzemmel, de leginkább a fogyasztó, a felhasználó, akinek nem kell hetekig, hónapokig várnia egy szerelés befejezésével filléres alkatrészek hiánya miatt. „Idézze ez az oszlop..." Ba!la;ton!bogláiron, amelyre Horváth Aladár boglárlellei — helytörténettel és irodalmi emlékekkel foglalkozó — nyugdíjas hívta fel tavaly az újságírószövetség figyelmét. A .bejelentést gyors döntés követte, és tegnap Boglárlellén az egykori Savoy hotel, az újságírók szanatóriumának szép kentjében — ma SZOT Fémmunkás- üdülő — újraavátták a helyreállított emlékművet. Hogy miiért fontos egy-egy ilyen, a történelmünk baljós-háborús korszakára, s annák mártírjaira emlékező kegyihely előtt méltán tisztelegnünk, arról szép szavakkal Boldizsár Iván író, újságíró, a PEN-club elnöke emlékezett meg. Egyéni élménnyel fogalmazta újra a múltát. Negyven évé, miiint az ellenállási mozgalom tagja helyezett el itt koszorút. — Akkor — emlékezett az előadó — rövid beszédet is ■mondtam, amelyből ma már mindössze csak két szóra emlékszem. Solha többé! Soha többé háborút, pusztítást, népek egymásra uszítását. Soha többé ne kelljen ilyen oszlopót emelni. Ez a mai nap azonban újra emlékeztessen bennünket a háború szörnyűségeire, s a fasizmus borzalmaira. Boldizsár Iván beszédében felidézte azt a háború alatti látogatását is az egykori Savoy hotelbe, amikor az a francia hadifogoly tisztek in.temálótáb araként működött. Elmondta: inkább vendégháznak számított a pencselekedeteiveL méltán kiérdemelte magának azt a rangot, hogy ma az újságírószövetséggel az emlékoszlop őrzője, gondozója lehessen. A továbbiakban Bóldiizsár Iván arra hívta fel a figyelmet, hogy a MUOSZ ne csak erre a nyolcvankilenc mártírra emlékezzen, hanem ,a második világháború alatt eltűnt, kivégzett, elpusztult összes újságíróra és kiadóra, hiszen több mint háromszázan vóltiak. A PEN-dub elnökének besszéde után az első koszorút a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára helyezte el. Az újságírószövetség megemlékezése után sorra járultak az emlékműhöz a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége ’képviselői, a Nép- szabadság és a Népszava vezetői, a Nyomda, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadó Dolgozóinak Szakszervezete fcépvisélői, a boglár- lellei váirosá pártbizottság é;s a városi tanács vezetői, a Somogyi Néplap, a Somogy főszerkesztője, valamint a hozzátartozók és a bogiári diákok. A fiatal Baüaton-partii város tegnaptól újabb, méltó ereklyét tud felmutatni történetéből, s eztán mér nemcsak rajtuk, hanem rajtunk, újságírókon is áll, hogy ne vesszen feledésbe múltunk ■mártír újságíróinak, újságkiadóinak kegyeletteljies emléke. A segesdi fitting üzem létrehozásának előzményeiről Tétényi Pál elmondta: 1983- ban vált ismertté, hogy a hazai ipar ugyan elegendő és jó minőségű horganyzott csövet gyárt, de a kötőidomokból kritikus az ellátás. Importból kell beszerezni a gáz- és vízvezetékek szereléséhez szükséges- alkatrészeket. Ez évente hárommillió dollár többletkiadást jelent. Mindenképpen indokolt volt egy olyan üzem létrehozása, amely megfelelő idomokat gyárt, illetve azokat speciális kezeléssel teszi hosszabb élettartamúvá. A soproni öntödei vállalat felkészült a temperöntvények elkészítésére, ám azok tűzihorgany- zására már nem volt elég a kapacitásuk. Partnert kerestek és találtak a segesdi termelőszövetkezetben, amely a soproniakkal, a nagyatádi tsz-szel, a Magyar Nemzeti Bankkal, az Országos Takarékpénztárral gazdasági társaságot alapítva vállalta egy megfelelő kapacitású üzem létrehozását. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is hitéit nyújtott a beruházáshoz, hiszen a korrózióvédelemben ők vállalták az új műszaki eljárások kifejlesztésiét, élterjesztését, a tűzi- horganyzás pedig eddig ismeretlen volt hazánkban. A segesdi üzem ennek ellenére hazai gépparkkal készült el. Elsősorban az építkezők örülhetnek: rövidesen megjelenhet a boltokban a magyar kapcsolóidom, minőségben vetekedve a külföldivel, de negyven-ötven százalékkal olcsóbban. Emlékművet avattak újra Boglárlellén Somogy legnagyobb termelőszövetkezeti 'melléküzemágát avatta fel tegnap délelőtt Segesden Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A csaknem százmillió forintos beruházás avatásán részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Rácz Gábor ipari minisztériumi főosztály- vezető is. zlő, hiszen az esti zászlói elvonásikor itt még — tán Franciaország német megszállása után egyedül Európában — a MarseiU,est énekélték a .hadifogoly tisztek. Boglárlelle a második világháború alatti humánus Mártír újságírók és újságkiadó tisztviselők
