Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

2 Somogyi Néplap 1986. május 6., kedd A tőkés csúcs második napja Általános politikai nyilatkozatot fogadtak el A „balkáni Himmler“ pere A kereskedelem tervei (Folytatás az 1. oldalról) nisztérium javasolja, hogy a vállalatok hozzanak létre kö­zös irodákat, társulásokat, s összehangoltan szerezzék be a külföldi árucikkeket. A be­szerzési politika javítása ér­dekében szükséges jobban megismerniük a vállalatok­nak is a szooialista partne­rek gyártmányfejlesztését, erre elsősorban a kiállítások, árubemutatók alkalmasak. Az importlehetőségek kiegé­szítéséként pedig továbbra is fontos, hogy a határmen­ti árucserékben, áruházi cse­rékben, keressék a válasz­tékbővítés lehetőségeit. A tőkés import mennyisé­gét továbbra is a külgazda­sági lehetőségek határozzák meg. Az ilyen módon be­szerzett fogyasztási cikkek­nél alapkövetelmény, hogy mindenekelőtt az ellátás hiányainak pótlását szolgál­ják, lehetőleg minél gazda­ságosabb formában. Jól be­vált például az alapanyagok és félkész termékek vásárlá­sa, amelyéket itthon dolgoz­nak fel kooperációban vagy külföldi licencek alapján. A korábbiaknál határozottab­ban kell-élni az áralku lehe­tőségeivel, hogy a szűkösen rendelkezésre álló devizát korszerű, jó minőségű ter­mékek beszerzésére fordít­sák. Megengedhetetlen pél­dául olyan termékek vásár­lása, amelyeknek devizaára a világpiacinál magasabb, minősége viszont gyengébb. A Belkereskedelmi Miniszté­rium támogatja azoknak a vállalatoknak az elképzelé­seit, amelyek a hazai ellátás javítása érdekében megala­pozottan törekednek önálló külkereskedelmi jog meg­szerzésére. Az újságkészítők néha a lapzárta miatt kénytelenek az események elé szaladni és a szerencsére bízni, hogy a megjelentett hír beválik-e, vagy sem. Nos, a mostani osztrák elnökválasztás épp ezt a lidércnyomásszerű ér­zést keltette jó néhány bécsi szerkesztőségben: az állam­elnök személyére leadott voksok annyira „kicentizett” eredményt hoztak, hogy két bécsi délutáni lap is téves jelentéssel címlapján került az utcára, mivel — a rész- eredményekre támaszkodva — Kurt Waldheim győzel­mét közölték. Az egykori ENSZ-főtitkár valóban az első helyen vég­zett a hosszú hetek óta tar­tó, időnként igen heves hang­vételű kampány után, vasár­nap tartott voksoláson, ám eredménye — ha csupán né­hány tized százalékkal is — elmarad az előírásos 50 per­centtől. Ez pedig azt jelenti, hogy a két legjobb helye­zést elért jelölt, Waldheim és szocialista párti ellenfele, Kurt Steyrer másodszor is össze kell, hogy mérje erejét. A június 8-ra kiírt második forduló előtt két kérdéskör foglalkoztatja leginkább a helyzetmagyarázókat. Az Egy általános politikai nyi­latkozat, valamint két ame­rikai nyomásra elfogadott — szintén politikai tartalmú — különdokumentum született a tokiói tőkés csúcstalálko­zó második napján. Mindhá­rom dokumentum az állam- és kormányfők tárgyalásai­nak „terméke”, s jelzi azt, hogy Reagan amerikai elnök több vonatkozásban rákény- szerítette akaratát a szövet­ségesekre. A hétfő délután közzétett általános politikai nyilatko­zat „a szebb jövő érdeké­ben” címet viseli. A szöveg még kevesebb kokrétumot tartalmaz, mint az elmúlt évek tőkés csúcskonferen­ciáinak nyilatkozatai, és nem ad választ a Szovjetunió leg­utóbbi békejavaslataira. A dokumentum általá­nosságban síkra száll a bé­ke megszilárdítása és a ke­let—nyugati kapcsolatok egyik a mostani eredmény háttere, konkrétabban az: mennyiben befolyásolta a Waldheim múltja, állítólagos világháborús tevékenysége körül kialakult támadás a szavazókat. Ügy tűnik, hogy a külvilág szemében nem használt a kiélezett vita Waldheim megítélése szem­pontjából, hazai porondon azonban inkább szilárdította pozícióját. A másik nagy kérdőjel: hogyan történik meg — Sinowatz kancellár kifejezését használva — a „kártyák újraelosztása” a jú­niusi második menetig. A szakértők véleménye szerint a harmadik helyen végzett liberális-környezetvédő je­lölt, Frida Blau-Meissner asszony hívei inkább Steyrer táborát növelhetik, de egy­részt ez nem automatikus folyamat, másrészt nem biz-* tos, hogy elegendő Waldheim előnyének behozásához. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nyugati szomszédunknál leg­később 1987 tavaszán parla­menti választásokat tartanak. A\ mostani elnökválasztás ki­menetele így már a jövőre esedékes általános voksolás erőviszonyainak felvázolására is alkalmas. Sz. G. megjavítása mellett, ennek érdekében hangoztatja a magas szintű párbeszéd, egy­idejűleg pedig az „erős és hiteles” katonai erő fenntar­tásának szükségességét. Sík- raszáll a fegyverzetek „ki­egyensúlyozott, lényegi és el­lenőrizhető” csökkentése mellett, támogatásáról biz­tosítja az Egyesült Államok magatartását a genfi lesze­relési tárgyalásokon, és a Szovjetuniót „hasonló maga­tartásra” szólítja fel. A do­kumentum egyetlen szóval sem említi a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozót, semmi­féle konkrét javaslatot nem tartalmaz a béke megszilár­dítására, a nukleáris lesze­relés előmozdítására. A nemzetközi terrorizmus­sal foglalkozó különnyilat­kozat ismét felsorolja és má­soknak is ajánlja a Líbia éllen több résztvevő által már meghozott különböző in­tézkedéseket, amelyeket azon a címen foganatosítottak, hogy ez az ország, úgymond, „támogatja a nemzetközi ter­rorizmust” — ám a szöveg az április 15-i amerikai lé­gitámadásról nem tesz emlí­tést. A nyilatkozat más, ter­rorista tevékenységgel gya­núsított, meg nem nevezett Május 4-én a csernobili atomerőműnél folytatták a szerencsétlenség következ­ményéinek felszámolására kezdett átfogó munkálatokat, valamint az erőmű 4-es blokkja területének megtisz­títását. A rádióaktív anya­gok szivárgása csökkenőben van. Intézkedéseket tettek, hogy az erőmű közelében meg­előzzék a Pripjaty folyó vi­zének esetleges elszennyező­dését. Ukrajna és Beloruszia tér­ségében a sugárzás szintje stabilizálódott és csökkenő tendenciát mutat. Ezekben a térségekben folytatódnak az egészségügyi-higiéniai, valamint a megelőző orvosi munkák. Az atomerőmű harminc kilométeres körzetéből kite­lepített lakosságot ideiglene­sen más vállalatoknál, épít­kezéseknél, kolhozokban, il­Hétfőn, közép-európai idő szerint 14 óra 12 perckor a Szojuz T—15 űrhajó — Leo- nyid Kizimmel és Vlagyimir Szolovjovval a fedélzetén — levált a Mir űrállomásról, hogy a Szaljut—7 űrállo­másra repüljön. Ez az űrha­józás történetében az első eset, hogy egy űrhajó űrál­lomásról szállítja utasait. Az eseményt bejelentő Taszsz közlemény szerint a államok ellen is fenyegeté­seket tartalmaz, s a hetek között a kérdéssel összefüg­gő információk cseréjének fokozását helyezi kilátásba. Az Egyesült Államok — el­sősorban Nagy-Britannia se­gítségével — ugyan számos ponton elfogadtatta állás­pontját a többiekkel, de a Líbia elleni gazdasági szank­ciókat, amit Washington legfőképp óhajtott, nem si­került belefoglalnia a doku­mentumba. Másfelől a csúcs- konferenciát megelőzően úgy tűnt, hogy néhány nyugat­európai ország és Japán el­lenezni fogja Tripoli név szerinti elítélését, de végül is Washington ebben a tekin­tetben keresztülvitte állás­pontját. A csúcskonferencia részt­vevői hétfő késő este plená­ris ülésre gyűltek össze, amelyen az állam- és kor­mányfők mellett részt vesz­nek a külügy-, illetve a pénzügyminiszterek is. A na­pirenden hírek szerint már gazdasági kérdések is szere­péinek. Az általános gazda­sági nyilatkozat kibocsátását — és ezzel párhuzamosan a csúcskonferencia befejezését — kedd délutánra irányoz­ták elő. letve állami gazdaságokban foglalkoztatják. * * * A szovjet kormány meg­hívására hétfőn Moszkvába érkezett Hans Blix, a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) igazgatója. Érkezését előző este már bejelentette a Vremja, a Szovjet televízió híradómű­sora a csernobili aitomerő- művi balesettel foglalkozó híranyagában. Hans Biixet a repülőtéren B. A. Szemjonov, a Szovjet­unió Atomenergia Bizottsá­gának elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek fo­gadták. * * * Nem érkezett újabb radio­aktív szennyeződés hazánk légterébe. Tovább csökkent a levegő radioaktív sugár­szintje. A szakemberek vál­tozatlanul ajánlják a tej fo­gyasztására és a zöldségfélék kezelésére vonatkozó taná­csok betartását. két szovjet űrhajós sikere­sen befejezte űrbéli munká­jának első szakaszát az új­típusú űrállomáson. A Mir a Progressz—26 jel­zésű űrhajóval folytatja to­vább föld körüli keringését, míg Kizimék úticélja, a Szal­jut—7 a Kozmosz—1686-tal összekapcsolva rója pályáját. A személyszállító űrhajó és a régi űrállomás össze­kapcsolását május 6-ra ter­vezik. z.agraouau ueie». uw szo­katlanul népes a Zrínyi-par­ki körzeti bíróság épülete. Április 14-e óta itt folyik dr. Andrija Artukovics há­borús bűnös, a Hitler dön­tése alapján 1941. áprilisá­ban létrehozott és 1945. má­jusáig létezett usztasa-ía- siszta, úgynevezett független horvát állam hajdani bel- és i gazsá gügy -minisz t eréne k pere. Az egykori dokumentu­mokból, a régebbi és a mos­tani tanúvallomásokból kitű­nik, hogy dr. Artukovics rendeletéivel, parancsaival, utasításaival legalább 700 000 ember meggyilkolásában működött közre. Ezek a bűn­tettei nem évülhetnek el. A bíróság a „balkáni Himm- lerlként” emlegetett fasiszta zsarnokot a nemzetközi jog­szabályok szerint ezúttal mégis csak azzal a négy vád­ponttal terheli, amelyek alapján az Egyesült Álla­mok (ahol 1948 és 1986 feb­ruárja között menedéket ta­lált) hatóságai három hó­nappal ezelőtt kiszolgáltatták Jugoszláviának. Artukovics semmire sem emlékszik. Minden ellene felhozott és bizonyított vá­dat tagad. Most nem akar tudni arról, hogy 1941. vé­gén Kerestinec közelében a teherautókról leszállított egy zágrábi razzia során előzőleg összefogdosot/t 700 embert, s valamennyit agyonlövette. Nem emlékszik arra, hogy 1942.-elején Vrgin Most kör­nyékén (ahol előzőleg egy partizántámadás megsem­misített egy usztasa külö­nítményt) összetereltette és halomra lövette a békés la­kosok ezreit. Sohasem járt — mondja Samobor határá­ban, ahol pedig 1943-ban több száz foglyul ejtett par­tizánt kivégeztetett, majd pedig holttestüket harcko­csikkal a földbe tapostatta. „Szemenszedett hazugság­ként” visszautasítja azt a tanúvallomást, hogy 1941. májusában az ő parancsára hurcolták megsemmisítő tá­borba dr. Jevrem Vidics Sremska mitrovicai ügyvé­det. A perben harmadik heté­be lépett a bizonyítási el­járás. Az eddig kihallgatott közel 30 tanú döbbenetes vallomásokkal támasztotta alá a vádlott bűnösségét. Eközben az ügyész sok olyan okmányt is felolvasott, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a második világháború egyik legvéresebb kezű gyil­kosa áll a zágrági bíróság előtt. Eddig minden tárgyalási nap az orvosi konzílium je­lentésének ismeretével kez­dődött. Ez mindannyiszor megerősítette, hogy a vád­lott egészségi állapota meg­engedi perénék folytatását. Radovan Trifunovios 51 éves pedagógus tanúval­lomásában a többi között ezeket mondta: ,,1941-ben A tajvani China Airlines légitársaság Boeing 747 tí­pusú szállítógépe, 110 ton­na áruval a fedélzetén Bangkokba tartott. A köz­benső megállót, Hongkon­got azonban kihagyta és a thaiföldi főváros helyett a kanitoni Pajjün (Fehér Felhő) repülőtéren landolt, miután pilótája, az 57 éves Vang Hszi-csüe meg­kapta az engedélyt a le­szálláshoz. A kínai hatóságok ez­úttal nem őrizetbe, ha­nem gondozásba vették a 60 millió dollár értékű óriásgépet, a pilótán kí­vül a másodpilótát és a szerélőt. Mindez szomba­ton délután történt. A Kí­nai Polgári Repülésügyi Igazgatóság (CAAC) rövid­del a gép leszállása után — hongkongi irodájának közvetítésével — távirat­szüleimmel együtt Jasenovác falu lakói voltunk. Hétéves koromban kerültem a jase- nováci gyűjtő- és megsem­misítő táborba. Falunk la­kói közül 367-en pusztultak el ott. Én túléltem és a fel- szabadulás után, 20 éven át a jasenováci emlékmúzeum dolgozójaként részt vettem a 210 négyzetkilométer terüle­tű tábor tömegsírjainak fel­tárásában. A Grabina nevű kivégzőhelynél mintegy 360 000 áldozat földi marad­ványait találtuk meg.” Blaz Mesarics 76 éves nyugdíjas, a kommunista párt zágrábi városi bizott­ságának egykori tagja így emlékezett: „1941. október 17-én, egy razzia során fog­tak el. Az usztasák már az első kihallgatáskor úgy fej­be ütöttek, hogy egy hétig eszméletlen voltam. Artuko- vicsnak is megmutattak. Ez­után hihetetlen kínzásokat éltem át. Zéljiko Salzberger 62 éves zágrábi aranyműves vallo­másából: „A független hor­vát állam kikiáltása után ki­adták a faji törvényeket. A zsidóknak Dávid-csillagos sárga szalagot kellett visel­niük, a szerbek fekete színű szalagot hordtak. Apám egész családja a megsem­misítő táborban pusztult el.” 1941-ben — vallotta Filip Barbardcs tanú — falunk bí­róját, Simun Bunticsot be­hívatták a zágrábi belügy- mimlisztériumba. „Hány szer- bet öltél meg?” — kérdez­te tőle dr. Artukovics. „Egyet sem” — válaszolta Buntics. „Nos, addig ne ke­rülj a szemem elé, amíg leg­alább kétszáz szerbet meg nem ölsz” — figyelmeztette őt a belügyminiszter. Djuro Klajics 67 éves nyugdíjas tanúvallomása: „1941. december 21-én az usztasák ellepték falunkat, Lasinjét. Aztán oda hurcol­ták a környék békés szerb lakóit, köztük sok öreget, gyermeket, asszonyt. Aztán kivitték őket a közeli erdő­be, s miután dróttal össze­kötözték az áldozatok kezét- lábát, fejszével, kalapáccsal, husánggal, tőrrel halomra mészárolták őket”. „Fegyver­ropogást nem hallottak?” — kérdezte az ügyész. „Nem” — felelte az idős tanú. Részlet az egyik korona­tanú, dr. Artukovics hajda­ni testőre, Bajro Avdics val­lomásából: „1941-ben a zág­rábi Száva úti börtönből elő- vezebtek kilenc partizánt. Halálra ítélték őket. Már felsorakozott az usztasa ki­végzőosztag, de helyette Andrija Artukovics és há­rom társa pisztollyal, saját­kezűig lőtte agyon mindet. Artukovics megjegyezte: most megsemmisítettük Zág- rág fő kommunista fészkét”. A megrendítő tanúvallo­mások folytatódnak. ban értesítette a tajvani légitársaságot és udvaria­san felkérte, küldjön mi­előbb megbízottat Pe- kingfoe, hogy megtárgyal­ják, mi történjék a géppel, személyzetével és rakomá­nyával. A pilóta kijelentette, hogy személyes elhatározás alapján cselekedett, a Kí­nai Népköztársaságban kí­ván letelepedni, csatlakoz­ni óhajt itt élő apjához és rokonaihoz. Kuangtung tartomány illetékesei eh­hez azonnal hozzájárul­tak, továbbá azt is közöl­ték: a másodpilóta és a szerelő vissza kíván térni Tajvanra, s ezt bármikor szabadon megtehetik. Megfigyelők rámutat­nak, hogy 1949 óta ez az első eset, amikor tajvani szállítógép landolt a kínai szárazföldön. Osztrák elnökválasztás. A képen (jobbról balra): Blau- Melssner asszony, Steyrer és Waldhelm (Te'.éfotó — AP—MTI—KS) Hétfő esti kommentár Kicentizelt voksolás Szovjet kormányközlemény TOVÁBB CSÖKKENT A SUGÁRSZINT Szojuz T-15 Indulás a Szaljut—7-re M. Gy. Tajvani szállítógép Kantonban

Next

/
Thumbnails
Contents