Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
1986. május 6., k«dd Somogyi Néplap 3 Leltárhiányok és többletek A NAGYVONALÚSÁG SZÁMLÁJA Négy megye pártiskolásainak találkozója Kaposváron Milyen a bizonylati fegyelem? Formailag nagy a rend. A könyvelésben, a kasszában fillérre stimmel a végeredmény. Tartalmilag már nem mindig tapasztalható ilyen precizitás. Legutóbb a népi ellenőrök a leltározást vizsgálták 182 gazdálkodó egységénél. A tapasztalatok ellentmondóak. A vizsgált egységek 70 százalékánál van ugyan leltározása szabályzat, de 7—16 éve változatlan formában, s így több tétele már elavult. A megszűnt trösztök, nagy- vállalatok önállósult egységei például nem igazították saját adottságaikhoz a központilag kialakított szabályokat. Kiderült a vizsgáltat során továbbá, hogy az előírt nyomtatványok helyett gyakran használnak — engedély nélkül — attól eltérő, házilag készített bizonylatokat. A leltározási bizonylatokat pontatlanul, hiányosan, ölyikor grafitceruzával töltötték ki. Az esetleges javításokat, átírásokat a leltárfelelősök aláírásukkal nem hitelesítették. A vizsgált egységek 85 százáléká- nál a leltárfelvétel eseményeit jegyzőkönyvileg nem vagy hiányosan rögzítették. Holott az anyagi felelősség érvényesítésének ez a legfőbb bizonylata. Amíg a kasszában, a kettős könyvelésben forintnyi többletet vagy hiányt nemritkán többórás hibakeresés, oknyomozás követi, addig a leltározás nyomán mutatkozó a tíz- és százezer forintos eltéréseket már gyakorta nagyvonalúan tudomásul veszik. Az adminisztráció számszakilag legyen precíz, a tényleges anyagi értékeket azonban a raktárban, a műhelyben, az üzletben, úgy látszik már nem védik, óvják hasonló gondossággal. Bizonyos veszteségeket (áruromlás, elpárolgás, mérési pontatlanság, elhullás stb. miatt) a normák engedélyeznek. A statisztikailag kimutatott normán felüli hiányok 1984-ben elérték az 1,7 milliárd forintot. Ki és milyen mértékben felel ezért? S a hasonló nagyság- rendű többletekért, amelyek többnyire a vevők, a megrendelők, megkárosításából s zár ma znak ? V i zs gál j ák- e, megisimerik-e az okokat? Néhány helyen a belső ellenőrök valamennyi lényeges eltérést kivizsgálták, az előidéző okokat is többnyire feltárták. Sajnos azonban nem ez a jellemző. A 182 egységnél tapasztalt leltári eltéréseknek összesen még a tíz százalékát sem vizsgálták, az előidéző ökoknak pedig mindössze hat százalékát tárták fel. Egyszerűbb fölemelni a megengedett veszteségnormát, és utólag nyomban eltűnik a frissen kimutatott leltárhiány. így tűnt el a leltárhiány — a hiánykulcsok automatikus növelésével — a népi ellenőrök álltai megvizsgált egységek 40 százalékánál. A többi esetben pedig — néhány kivételtől eltekintve — a raktáros és más felelős személy magyarázatát, feltételezését fogadták el, s a hiányt gyakorlatilag „jóváírták”. A „jóváírás” egyik sajátos módja az úgynevezett kompenzálás, amikor a hiányok és a többletek értékkülönbözetét (egyenlegét) jelzik csupán, mint leltáreltérést. Holott a társadalmi tulajdon megkárosításával keletkező hiányok, valamint a vásárlók vagy a rendelők megrövidítéséből származó többletek „kompenzálása” nem éppen megengedhető aktus. Jellemző egyébként, hogy a vállalati nyereséget növelő leltári többletek okait, felelőseit akkor sem firtatják, amikor forrásai nyilvánvalóan kétesek. A személyes felelősség érvényesítése enyhén szólva nem jellemző, persze nem is könnyű feladat. A norma feletti leltárhiánynak a kereskedelemben 9, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 2,8 százalékát térítették meg az anyagilag felelős dolgozók. A kártérítések nagyobb arányú kiszabását több körülmény is megakadályozta. Kiderült, hogy a norma feletti hiányok 37 százalékánál megoldatlan volt az eszközök biztonságos tárolása és őrzése. 18 százalékánál pedig hiányoztak a szükséges jogi feltételek. (Nem íratták például alá a felelősségvállalási nyilatkozatot.) További 40 százaléknál viszont a vállalati munkaügyi döntőbizottságok érvénytelenítették a kártérítési határozatokat. Ezért a vizsgált vállalatok egy részén eleve anyagi következménnyel nem járó, könnyebben érvényesíthető felelősségrevonásokat alkalmaztak. Az utóbbi három év alatt a belkereskedelemben 266 hálózati egységvezetőt váltottak le ismétlődő leltárhiányok miatt — fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül. Közülük 43 más egységben ugyancsak vezetői megbízást kapott. Fegyelmi eljárás nyomán 468 figyelmeztetés, 63 megrovás, és 54 elbocsátás vált jogerőssé. A mezőgazdaságban és az élelmi szeripa nban u gyan csak három esztendő alatt 113 figyelmeztetésre, 21 megrovásra, 7 szigorú megrovásra, 133 esetben prémiummegvonásra került sor leltárhiány miatt. Mindössze három felelős dolgozót zártak ki a szövetkezetből, illetve bocsátottak el. Négy megye, Baranya, Tolna, Zala és Somogy több mint 150 pártiiskalai hallgatójának, valamint az érintett oktatási igazgatóságok vezetőinek és tanárainak ■résztvétéljével kétnapos program kezdődött tegnap Kaposváron. A hagyományteremtőnek sSánt találkozó a házigazda szerepét is vállaló somogyiak kezdeményezésére jött létre. A vendégeket Dr. Tröszt Tibornak, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesének jelenlétében Eredics Károly, az Oktatási Igazgatóság Igazgatója ’köszöntötte. Mint elmondta, az első napi program főként a tapasztalatok kicserélése, a kapcsolatok élőbbé, sokrétűbbé tételét szolgálja, míg a mai béketúra a béke nemzetközi évének jelentős helyi megmozdulása. A megnyitót követően Zátonyi László igazgatóhelyettes tájékoztatta a vendégintézmények vezetőit és tanárait , oktatási igazgatóságunk sokrétű tevékenységéről, eredményeiről és gondjairól. Szólt a négy dél-dunántúli megye kutatóinak a Pécsi Akadémiai Bizottság politd- ka-tudományli munkabizottságának irányításával folyó tudományos együttműködéséről. Beszámolt politikai nevelőmunkájuk föltételeiről és módszereiről, s azokról a kezdeményezésekről is — így a beindított nyelv- és számítástechnikai tanfolyamókról — melyek adottságaik sokoldalúbb hasznos! tár- sát, az intézmény nyitottabbá tételét szolgálják. Az egyes tanszékek tanárai délután külön is kicserélték tapasztalataikat, módszereiket. Ekkor került sor a négy iskolában működő hallgatói önkormányzati vezetőségek találkozójára is. Több jól hasznosítható tapasztalat hangzott el a párt- iskolásdk önálló gyakorló pártalapszervezeteinek tevékenységével kapcsolatban. A zalaiak elmondták, hogy a pártiskola megkezdése előtt retorikai tanfo- iyamot szerveztek számukra. A tolnaiak rendszeresen vesznek részt kihelyezett gyakorlat i f aglaflk ozások on üzemiekben és intézményekben. Mint mondták, jól segítik fölikéseiüiésüiket a levéltárban tartott órák is. A pécsiek politikai fórumokat rendeznék, melyeik kötetlen formában adnak a tananyagon kívüli, ám. a vizsgán jól hasznosítható ismereteket. Mint kiderült, a kaposváriak elsősorban a különféle öntevékeny szakkörök szervezésében, valamint hallgatói pártalapszervezetük tevékenységével adtak jó példát. Utóbbi részt vesz a tanulást segítő munkában, sőt a hallgatók értékelésében is. Valamennyi vendég egyetértett abban, hogy irigylésre méltóak házigazdáik körülményei, tanulási föltételei. Ugyancsak kiemelkedőnek ítélik a kaposvári intézmény technikai felszereltségét. A program délután sport- versenyekkel, majd baráti találkozóval folytatódott, melyen részt vetít dr. Horváth Sándor, a megyei párthi zo ttsáig osztá ly vezető - je is. K. J. A kár, ha enyhébb is, de ismétlődött... Ez a tél se kegyelmezett a szőlőknek A magánkereskedést is tanulni kell Most, amikor már nem is egy-két, de több leveles állapotban vannak a szőlőültetvények a somogyi mezőgazdasági nagyüzemekben és a kistermelők parcelláin, sokhelyütt tapasztalhatják a szőlészek: a legutóbbi tél sem múlt el nyomtalanul. A tavalyi, úgynevezett két tételű — téli és virágzáskori _ fagykár törzselhalással, r ügykárosodással járt, számos ültetvényben a kordonokat vissza kellett fűrészelni és ezeken a helyeken nyáron újranövelték a kordon- karokat. A szakemberek szerint két-három évet „visszafagyott” a szőlő, tönkrementek a termőalapok. Amire az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa, az most bekövetkezett: két egymás utáni télen is elfagyott a szőlő egy része, s noha a veszteség mértéke most nem éri el a múlt évit, ám egyes •fajtáktól és a termőhelyéktől függően így is tetemes a kár. — A közelmúltból emlékezhetünk arra, hogy januárban megenyhült az időjárás, ezt februárban erős lehűlés követte, aztán jött a márciusi tavasz és az áprilisi havazás, mindezt kevés szőlő tűri el károsodás nélkül — hallattuk Bessenyei Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának főmunka- társától. — A következménynek az utóbbi hetekben bárki tanúja lehetett, aki megfordult az ültetvényekben ... Pedig a múlt évben nagy erőkkel elkezdődött — ahol erre az ültetvény módot adott — az előző tél pusztításainak helyreállítása: a termőfelület újranevelése. Ott, ahol elhalt a törzs, de még regenerálható volt az ültetvény, jelentős állami támogatást kaptak az üzemek: a boglári kombinát és nyolc téesz összesen több mint 950 hektár után hektáronként 10 ezer forinthoz jutott ily módon — rendkívüli, egyszeri segítségként — az ültetvények termőfelületének újrameveléséhez. Csaknem 300 hektárra javasolták — a fagykárok mértéke alapján — a még nem termőkorú ültetvényeknél a termőre fordulás kétéves halasztását, s ott, ahol már semmi sem segített, folyamatosan selejtezik az ültetvényeket. — A múlt évben 92 hektáron ültettek szőlőt a gazdaságok, főként a dél-balatoni borvidéken. Ez nem a régi, selejtezett tőkék pótlását jelenti, hanem új telepítést. Május végéig pontos képet kapunk arról, hogy a selejtezések milyen ütemben valósultak meg, és arról is, hol, mekkora területre került szőlő ezen a tavaszon . . . Az új telepítések ugyanis tovább folynak a VII. ötéves terv időszakában, mégpedig ügy, hogy a telepíthető szőlőfajták köre a dél-balatoni borvidéken a Szürkebaráttal, a Cábarnet Franc-lkai, a Cabernet Sanvignon-inal, illetve a somogyi jó bortermő helyeken az utóbbi kettővel, továbbá a Merlot-val és a Pinot noir-ral tovább bővül. Ot év alatt a terv szerinti telepítés kilenc somogyi mezőgazdasági nagyüzemben összesen 814 hektáron, pótló telepítés pedig ugyancsak kilenc gazdaságban 249 hektáron valósul meg. Ebből az idei, „első lépcsőben” a két települési formában együttvéve csaknem 160 hektárra kerül ki a szőlő. Somogybán 1983-hoz képest megkétszereződött a kiskereskedők száma, a múlt év végéig 1615 magánkereskedői igazolványt adtak ki. Ehhez hozzátartozik még az is, hogy munkájukat közel 600 családtag és ennél nem sokkal kevesebb alkalmazott segíti. A több mint 100 szakmában dolgozó kiskereskedő összefogása, ellenőrzése és tájékoztatása a jogszabályi változásokról nem éppen könnyű feladata a Kisosz megyei szervezetének. Titkára Kertész Rezső. — A szakmailag és területileg is meglehetősen szétszórt hálózat összefogásában fontos szerepe van a 7 taggal működő megyei elnökségnek. Tagjait három éve választották meg a magánkereskedők, s lehetővé vált az egyes szakmai rétegek képviseletére. Szervezetünk legfontosabb feladata a Ki- sosz-tagok tájékoztatása a jogszabályi előírásokról és a működési feltételekről. ■ A múlt évben kísérletképpen továbbképzéseket szerveztünk, s a kedvező fogadtatás után ezt az idén is folytatjuk. Az árképzés, az adóellenőrzés ismeretére a napi munkánál valamennyi kereskedőnek szüksége van. — Az árképzést és az árellenőrzést illetően a közvéleménynek fenntartásai vannak. — A magánkereskedők megítélése időszakonként változik. Most éppen a negatív jelenségek kerültek előtérbe. Az utóbbi három évben megkétszereződött a kiskereskedők száma és a vállalkozói szabadság olyanoknak is lehetővé tette a kiskereskedői tevékenységet, akiknek nincs gyakorlatuk. — Somogybán — éppen a Balaton-part miatt — fokozottabb ezeknek a nem kívánatos jelenségeknek a veszélye? — A magánkereskedőknek több mint kétharmada a Balaton-parton dolgozik, s már egy-két felelőtlen és gyors meggazdagodásra vágyó kereskedő is elég ahhoz, hogy általánosítson a közvélemény. A saját és a társ- ellenőrző szervek tapasztalatai alapján mondhatom: a magánkereskedők többsége tisztességes munkát végez. A vendéglátásban dolgozók között a legtöbb a magánkereskedő — 473 üzletet működtetnek — ugyanakkor H F. A Tungsram RT. nagy tömegben állít elő különböző típusú fényforrásokat. Termékeik igen kedveltek a világ számos országában. A PÁR 38-as típusú fényforrásból mintegy 4 milliót készítenek, melyeknek 90 százalékát nyugavi országokba exportálják. A hőmérsékletváltozásokat igen jól tűrő PÁR típusú lámpák mintegy 2000 munkaórát garantálnak hiányzik a városokból és a Balaton-partról is a kisvendéglő. A ruházati szakmában 261 kereskedő dolgozik, s számuk az elmúlt három évben fokozatosan nőtt. Mi a helyi tanácsokkal egyetértésben kiadjuk az igazolványokat, hogy versenyben tud-e maradni, az már a vállalkozón múlik. — Semmiféle szakképesítéshez nincs kötve a ma- magánkereskedői tevékenység. Oka lehet ez annak, hogy az ellenőrzés sokuknál kivetnivalót talál ? — A kereskedői szakmát is tanítják és ha a három év után a szakmunkásbizonyítvány nem is kész kereskedőt ígér, azért az alapokat itt lehet megszerezni. Azzal, hogy valakinek nincs ilyen végzettsége még lehet jó kereskedő, de a tanulópénz esetleg több lesz, mint amire számított. — Mit tud tenni a Kisosz azért, hogy a magánkereskedők megítélése kedvezően változzon? — Az önkéntes Kisosz- tagságot a kereskedők többsége vállalja. A becsületes, vásárlói, illetve vendégközpontú munkát is vállalniuk kell. A Balaton-parton igen nagy a fluktuáció: az idén például eddig 105 engedélyt adtak ki és 94-en Visszaadták az igazolványukat: többségük a Balaton-parton szüntette be a munkát. Szezon előtt cserélnek gazdát a büfék, a pecsenye- és a lángossütők, a presszók. Lehet, hogy mire az új tulajdonosok beleszoknak a régiek mentalitásába, már be is csukja a boltot és jön a következő. Nagy Zsóka
