Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

2 Somogyi Néplap 1986. május 24., szómba) TANÁCSKOZIK A KISZ XI. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) zetőivel. Javasoltuk egy olyan betétnorma kialakítá­sát, amely megőrzi reálérthé- két, amelynél a kamat min­denkori felső határa eléri a lakásár emelkedésének mér­tékét. Azt is kezdeményez­tük: váljon általánossá, hogy a hosszú lejáratú kölcsönö­ket csak öt év türelmi idő után kezdjék törleszteni a fiatalok. A KISZ KB első titkára a továbbiakban rámutatott: a szocialista demokrácia kitel­jesítése nem csupán a fiatal nemzedékek, hanem a társa­dalom egészének is érdeke. — Ha a fiatölök a „min­demhez közöm van” érzésé­nek lendületével vesznek részt közös céljaink valóra- váltásában, ötletgazdagsá­gukkal, gyorsaságukkal sokat lendíthetnek gazdasági, tár­sadalmi gondjaink megoldá­sán. Ám, ha úgy érzik, a „fő sodorból”, a nagy kérdések­ből kirekesztik őket, elfor­dulnak, közömbössé válnak. Ennek romboló hatása egy­értelmű. Ki kell fejleszteni és el kell sajátítaná a demokrati­kus rend és fegyelem köte- lességérzetét. A kisebbségi vélemények tolerálását és a többségi akarat fegyelmezett elfogadását. Az országgyűlési, tanácsta­gi választásokon, a vállalati tanácsok megalakulásakor azt tapasztaltuk, hogy a vá­lasztók szívesebben bíznak meg képviseletükkel időseb­beket, gyakorta vezető be, osztásúnkat, mint a fiatalo­kat. Az is igaz, hogy szövet­ségünk sem készült fel elég­gé. Talán önbizalomhiánnyal, talán az elmaradt biztatás­sal, támogatással magyaráz­ható mindez. Az bizonyos, hogy a KISZ-nek még sok a feladata abban, hogy hatá­sosabban mutassa be a fiata­lok érdekeit és elképzeléseit. A KISZ a fiatal nemzedé­kek számára a szocializmus eszméivel, értékeivel történő találkozás fontos színtere. Napjainkban jelentős érték­átrendeződés folyik. Olyan, évtizedek alatt megkövese­dett elméletéktől búcsúzunk, mint a töretlen, lankadatlan fejlődés illúziója, program- szerű sikerek képlete. Köz­ben új fogalmakat tanul­tunk : versenyt, vállalkozást, innovációt. A társadalmi fej­lődés új konfliktusokat, fe­szültségeket hozott felszínre. Az elmúlít évtizedben ki­alakult szooializmusképünk átértékelődött. Az értékát- rendeződést mindig hangos viták kísérik. Szövetségünk­nek az a feladata, hogy fe­lelősen politizáló, útkereső fiatalok bennünk mindig biz­tos hátországra leljenek. Mi azt valljuk, minden fia­talnak önmagának, de nem egyedül kell rálelnie arra az útra, amelyen haladva azo­nosulni tud szocialista érté­keinkkel, céljainkkal. Ehhez nyílt, őszinte beszéd, s hívó szó kell. Szövetségünk úgy adhat legtöbbet tagjai­nak, ha világos, egyértelmű politikai cselekvési lehetősé­get kínál. Hámori Csaba ezután az ' ISZMP Központ] Bizottsá­gának ifjúságpolitikai állás- foglalását idézve hangsú­lyozta: a Magyar Szocialista Munkáspárt épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészsógére, elkötele­zettségére. — Az ifjúság önálló óLetre történő felkészítése az egész társadalom ügye. Az ifjúság sokfélesége tagoltabb ifjúsá­gi struktúrát kíván. A kívá­natos nagyobb társadalmi munkamegosztás csak las- slan bontakozik ki. A társa­dalmi és tömegszervezetek önálló ifjúsági munkájától azt várjuk, hogy saját szer­vezeti kereteik között adja­nak cselekvési lehetőséget a különböző érdeklődésű fia­taloknak. i A KISZ a párt ifjúsági szervezetéként működő egy­séges politikai szövetség. Fennállásának csaknem 3 évtizede alatt mással nem helyettesíthető, nélkülözhe­tetlen feladatot látott él szo­cialista társadalmunk politi­kai rendszerében. A szövet­ség kapocs a párt és az ifjú­ság között. Közvetítője az MSZMP politikájának, értel­mezi törekvéseit a fiaitalok körében, s egyben feltárja az ifjú nemzedékeire jellemző vonásokat, gondokat. Az elmúlt években ifjúsá­gi szövetségünk munkájáról sok vita folyt. Sokan, sokfé­léi sokszor jogosan bíráltak bennünket. Meggyőződésem, hogy az elmúlt öt esztendő értékeléséhez sem lenne méltó az egyoldalú önkritika. Munkánkban sok maradan­dó, ha nem is mindig látvá­nyos eredmény született. Erőnk zömét ifjúsági köntös­be bújtatott társadalmi kér­dések kötötték le. A gondok feltárásában és enyhítésében sokszor elismerésre méltó si­kereket értünk el. Az ország építésében a KISZ-esek min­dig áldozatkészek voltak, s így van ez napjainkban is. Igyekeztünk a gazdaság hosszú távú, stratégiai jelen­tőségű kérdéseink megoldá­sában aktívan részt venni. Sokat tettünk a hatodik öt­éves terv céljaiért, a műsza­ki-technikai fejlesztés prog­ramjáért. Jó példákkal szol­gálnak meghirdetett pályá­zataink : az elektronika, a számítástechnika, aZ anyag- és energiatakarékosság, vala­mint a csomagolástechnika témájában több mint 500 pá­lyamű érkezett. Ezek 60 szá­zaléka már hasznosult. A népgazdasági haszon: csak­nem 200 millió forint. Az általunk gondozott Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alap éven­te milliókkal segíti hátrá­nyos helyzetű fiatalok to­vábbtanulását, életkezdését. — Az elmúlt öt évben de- mokratikusabbá vált szövet­ségünk belső élete. Ezt mu­tatják a közvetlen választá­si, delegálási rendszer kiter­jesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasol­juk szervezeti szabályzatunk módosítását is. Arra törek­szünk, hogy a tagság mind szélesebb körű részvételével történjék minden döníéselö- készítés, s maga a döntésho­zatal is nagyobb nyilvános­ságot kapjon. Ugyanakkor az ifjúság egyes rétegeiben nem tudtuk erősíteni, és sok helyütt meg­őrizni sem befolyásunkat. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy taglétszámunk az utóbbi öt évben tovább nőtt. Ezzel egy időben sajnos a KISZ meghirdetett, magas erkölcsi, politikai követel­ményei kevésbé érvényesül­tek a mindennapi gyakorlat­ban. A megbomlott arányt mielőbb helyre kell állítani. Ahol a nagyfókú szervezett­ség nem párosul arányos po­litikai tekintéllyel, ott a KISZ a jövőben képtelen lesz betölteni küldetését. Szakít­va ma jellemző gyakorla­tunkkal, új követelmény- rendszert kell állítanunk tagságunk elé. Olyat, amely elkötelezettséget kíván min­denkitől, amely megpróbáló célokat támaszt. Melyek ezek? Napjainkban a társa­dalom legfontosabb kérdései­hez, az ésszerűbb, a haté­konyabb munka s egy tudás- és teljesítmónytközpontú el­ismerés mindenkit érintő cél­jaihoz kell kötődni. Nyíltan kell vállalni a konfliktuso­kat, a küzdelmet. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot ten­ni iskolákban, gyárakban, egyetemeken a fia tail okít t érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyil­vánítunk minden országos fórumon, ahol csak nemze­dékeink sorsa kerül szóba. Ehhez képzett, értő, tájéko­zott fiatalokra van szükség. A KISZ érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Ke­vesebb új jogszabályt fogunk szorgalmazni, de nagyobb súllyal képviseljük azt, ami igazán fontos. A megszülető szakszervezeti ifjúsági tago­zatokkal értelmes munka­megosztásra törekszünk és politikai szövetséges! vi­szonyt akarunk kialakítani. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy a felnőtté’ válás nálunk ma természetellene­sen lassú folyamat. — Több- gyerekes családapák, rende­zett egzisztenciával rendelke­ző harmincasok éppúgy fia­talnak sorolódnak, mint a húszévesek. Ügy tűnik — s ez ellentétes a politika, az ifjúságpolitika szándékaival —, hogy társadalmunk nem fogadja be, nem integrálja elég gyorsan — következés­képpen nem is hasznosítja kellőképpen — az ifjúságban Hevő energiákat. Mindez visz- szahat a mi szövetségünkre is — 126 ezer 30 évesnél idő­sebb tagunk van. Fiatalítási törekvéseinket élénk politikai vita kísérte az elmúlt hónapok során. A legtöbben egyetértettek ab­ban, hogy figyelmünket el­sősorban a tanulás éveire és a családalapítás, a pályakez­dés időszakára kell összpon­tosítanunk. A tanulók köré­ben végzett munkánk a KISZ, az ifjúság egésze szempontjából döntő lehet. A leghevesebb vitákat a tagfelvételi korhatár kérdése váltotta ki. Itt-ott szándé­kainkat is megkérdőjelezték. Voltaik, akik úgy értelmez­ték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idő­sebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ- nek szüksége van harmincon túlitokra is. A szövetség szá­mára értékesek az idősebb nemzedék közéleti tapaszta­latai, a szervezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követel­ményt is támaszt: arra kény­szerít, hogy 26 éves koráiig mindenki döntse el: akar-e KISZ-tög lenni, vagy sem, vállalja-e követelményein­ket, céljainkat, vagy sem. A felnőtt ifjúság „kiskorú- sítása” a szövetségnek is árt. Ha a KISZ-ben lassul a mobilitás, fiatal tömegeket zárunk el az értékes politikai csélékvés lehetőségétől. Ez a mai helyzetben megenged­hetetlen. / ' A viták nyomán mégis úgy látjuk: indokolt esetben, az alapszer.vezet javaslatára le­hetőséget kell adni a belé­pésre a huszonhat éven fe­lülieknek is. A KISZ Köz­ponti Bizottsága azt javasol­ja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. A KISZ rétegpolitikájáról szólva Hámori Csaba leszö­gezte: — Szövetségünk politikai egységet hirdet, s egyben el­utasítja az egyformaságot. Céljaink közösek, minden tagunkra érvényesek, ám más és más módon kell azo­kat a különböző korosztá­lyokban és rétegekben meg­valósítani. Alapkövetelmény, hogy mindenki erejéhez mért mozgalmi feladatot kapjon. Eddig is önálló programo­kat dolgoztunk ki a külön­böző ifjúsági rétegek mozgó­sítására. A kezdeti lépéseket tehát megtettük, jelentős tar­talékokkal azonban mégis itt számolhatunk. Ifjúsági szövetségünk tag­ságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára min­dig is döntő volt — s a jö­vőben is az lesz —, hogy milyen a KISZ szervezettsé­ge és befolyása az iparban, mezőgazdaságban, szolgálta­tásiban. Továbbra is nélkü­lözhetetlen, hogy a KISZ részt vállaljon a termelés, a gazdálkodás programjaiban, ezért munkánkat, akciónkat úgy kéll szervezni, hogy vi­lágos, érthető, cselekvésre mozgósító feladatok álljanak a KISZ-tagság előtt. A gazdaság gyorsítása, a ref or mf ol y ama t t ov áb b vite­le. a VII. ötéves terv céljai­nak valóra váltása ifjúsági érdek. Az új vállalatirányítási testületek a fiatalok számá­ra is kedvező feltételékelt teremtenék ahhoz, hogy po­litikai súlyukkal arányosan vehessék ki részüket a tu­lajdonosi funkciók gyakorlá­sából. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A KISZ-nek igen fontos fel­adata, hogy felkészítse tag­jait. A jövőben is különös fi­gyelmet fordítunk az értel­miségi fiatalokra, hiszen-pár­tunkkal együtt valljuk: eré­teg jelentősége növekszik társadalmunkban. A KISZ- nek is tenni kell azért, hogy a pályakezdők képességeiket, felkészültségüket kipróbál­hassák, hogy bennük az al­kotókedv erősödjön és vál­lalják a küzdelmet az újért, a jobbért, saját boldogulá­sukért. Az ifjúsági szövetséggel először a középiskolában ta­lálkozik a fiatalok zöme. A legfontosabb feladat tehát az alapók lerakásával kezdő­dik. Az oktatás s a mozga­lom közös felelőssége segíte­ni tagjainkat abban, hogy reális, árnyalt képet kapja­nak társadalmunk fejlődé­séről, megértsék céljainkat, eligazodjanak a mai magyar valóságban. A közösségi te­vékenység élményét csak sok­színű, változatos, tartalmas diákélet adhatja meg. Te­vékenységünk módszerein és formáin a legtöbbet itt kell változtatnunk. N ap jainkban a tanulók többségének nem jelent sokat, hogy a KISZ tagjai. Ez a helyzet határo­zott döntéseket, gyors vál­tozást sürget. Olyan — min­den diák számára cselekvési lehetőséget adó — iskolai diákmozgalom megteremté­se a célunk, amelyet egy markánsabb, magasabb kö­vetelményeket támasztó KISZ lendít előre. Az önkép­zőkörök, az öntevékeny diák- csoportok munkájában részt­vevő, legjobb tizenévesek le­gyenek tagjai szövetségünk­nek. A KISZ-szervezetek te­vékenysége elsősorban arra irányuljon, hogy élményt adó formában találkozzanak a fiatalok a politikával, pár­tunk céljaival. Kulcsfontos­ságú, hogy az iskolák meg­értsék szándékainkat, s a pedagógusokban is szövetsé­geseket találjunk. Az egyetemeken és a főis­kolák többségében az elmúlt években csökkent a KISZ te­kintélye és befolyása. Ebben a KISZ belső gondjai mel­lett a felsőoktatás el-elakadó megújítása is közrejátszott. Épp az egyetemi KlSZ-szer- vezetek voltak azok, akik e folyamat gyorsítását javasol­ták. Meggyőződésünk, hogy az eddiginél korszerűbb fel­sőoktatásért kezdeménye­zett politikai küzdelmünket folytatnunk káli. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, mi­kor a nemzet nagy kérdései dőlnék el akaratunk és ké­pességeink által. Bizonyíta­nunk kell, hogy az emberi­ség történelmének legmaga­sabb rendű társadalmát épít­jük. E történelmi tetthez fia­tal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Pong- rácz Antal, a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést a beterjesztett írásbeli jelentéshez. Kiemelte, hogy a KISZ ma már milliárdos anyagi eszközökkel gazdál­kodik. Az elmúlt időszakban a gazdálkodásban alapvetően rend uralkodott, a társadal­mi tulajdon kezelése gondo­sabbá vált. Szükséges azon­ban a pénzelosztás mecha­nizmusát és a KISZ gazdál­kodási szabályait tovább ja­vítani — mondotta egyebek között. Ezután megkezdődött a vita. IVlihalies Veronika Elsőként Mihalics Veroni­ka, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára kért szót. A politikái meg­újulás szükségességéről, a politikai hűségről beszélve kiemelte, hogy a fiatalság­nak nemcsak látnia, de ér­tenie, befogadnia és alakíta­nia is kell a világot. Rusznák András, a MÁV záhonyi csomópontja üzemi KISZ-bizottságának titkára hangsúlyozta: a KISZ-ben arra kell törekedni, hogy a fiatalok minél inkább vegye­nek részt a döntések előké­szítésében és programjuk le­gyen a megvalósításra. V.arga-Sabján László, a KISZ KB titkára a közép­iskolai diákmozgalom meg­újulását szolgáló törekvések­ről szólt. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a tizenéves ifjúság közösségekbe szerve­ződésének a kor szelleméhez igazodó formáit. El kell ér­ni: már első mozgalmi él­ményeik meggyőzzék a fiata­lokéit, hogy az ifjúsági szö­vetség értük és általuk van, kifejezi vágyaikat, törekvé­seiket és teret ad az értel­mes cselekvéshez. Az iskolá­ban színes, vonzó, tartalmas diákéletet szükséges terem­Varga Sabján László teni, jobban építeni a diá­kok sokrétű érdeklődésére, tág teret nyújtani öntevé­kenységükhöz. Építeni kell a diákok friss ötleteire, s bővíteni kell cse­lekvési lehetőségüket. Elen­gedhetetlen a pedagógusok alkotó közreműködése is, hi­szen az újfajta mozgalom céljai messzemenően egybe­vágnak az oktatás fejlesztési céljaival. A megújuló diákmozgal­mon belül a KISZ-nek azo­kat kell tömörítenie, akik értelmükkel és érzelmeikkel egyaránt vonzódnák céljai­hoz. Az ifjúsági szövetség ne csak része, de meghatá­rozó ereje, motorja legyen a diákmozgalomnak, s politikai jellege is erősödjék. Sokhegyi Brigitta, a bala­tonfüredi szívkórház ápoló­nője a kistelepüléseken élő fiatalok helyzetéről szólt. Mint mondotta: a kistelepü­lések csak úgy tudnak to­vább fennmaradni, ha az if­jabb nemzedék nem hagyja el szülőhelyét. Az ifjúkom­munisták igyékeznek min­dent megtenni ennek érde­kében. Dr. Pávó Imre, a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikái orvosa, a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Taná- nácsak tagja hozzászólásában felhívta a figyelmet, hogy a párt ifjúságpolitikai határo­zatából világosan következik egy tagoltabb ifjúsági politi­ka, ezzel együtt a rétegek­re jobban odafigyelő ifjúsá­gi mozgalom szükségessége. Kiemelte, hogy a köz- és felsőoktatás hatékonyabb anyagi és erkölcsi támogatá­sa társadalmi létérdek. Viktor Misin Viktor Misin, az Össz-szö- vatség Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára elöljáróban kiemelte: a kongresszus is azt tanúsítja, hogy a Magyar Népköztársa­ság ifjúsága nem kíméli az erejét, és tudásával, szakér­telmével, alkotó lelkesedésé­vel járul hozzá szocialista hazája erejének fokozásához, a világbéke megóvásához. A testvéri szocialista or­szágok népei a béke és az alkotás útján hátadnak a nagy közös cél felé — hang­súlyozta a Lenini Komszo- mo] Központi Bizottságának első titkára. A szovjet nép, az ifjúság életének ritmusát ma, a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája határozza meg, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki. Az SZKP kongresszusának ha­tározata óriási jelentőségű az ifjúság kommunista nevelé­(Folytatás a 3. oldalon) A Somogy megyei küldöttcsoport.

Next

/
Thumbnails
Contents