Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

1986. május 24., szombat Somogyi Néplap 3 TANÁCSKOZIK A KISZ XI. KONGRESSZUSA (Folytatás a 2. oldalról) saved kapcsolatos további mimika tökéletesítésében. A Komszomol előtt álló feladatok- nagysága és bonyo­lultsága, tekintélyének és a társadalmi életre gyakorolt befolyásának növelése meg­követeli az ifjúsági munka módszereinek és formáinak átalakítását, tartalmának időszer űsítését — mondotta Viktor Misin. A Lenini Komszomöl különleges fi­gyelmet fordít az ifjúság ma­gas fokú politikai és eszmei kultúrájára, kommunista er- kölcsiségre való nevelésére. A népék békéjének és biz­tonságának garanciája a szo­cialista államok ereje. Ezért különösen fontos feladat, hogy a szocialista közösség országainak ifjúsága egyre nagyobb mértékben vegye ki részét a társadalomépítő munkából. Végezetül Viktor Misin ki­emelte: a KISZ méltó módon veszi ki részét a nemzetkö­zi ifjúsági ás diákmozgalom erősítéséből; nemzetközi el­ismerésének súlyát jelzi az is, hogy a DÍVSZ XII. köz­gyűlését ez év őszén Buda­pesten rendezik meg. Gerner Éva, az MTV pé­csi körzeti stúdiójának ri­portere anyanyelvién, néme­tül köszöntötte a kongresz- szus küldötteit. Véleménye szerint a nemzetiségi falvak­ban a KlSZ-alaipszervezet tevékenységének kellene nemzetiségi jelleget kölcsö­nözni. A Mia-gyarországi Né­meték Demdkratikus Szövet­ségének ifjúsági bizottsága szeretné, ha a nemzetiségi fiatalok csatlakoznának a kétnyelvűség meghirdetett programjához, ha többletet jelentene számukra, hogy ők e hazában két kultúra része­sei — hangsúlyozta. Ladányi István főhadnagy, KISZ-bizottsági titkár, a Magyar Néphadsereg hivatá­sos és sorállományú, vala­mint polgári dolgozó fiatal­jai nevében jelentette a kongresszusnak: a haza, a szocializmus és a béke vé­delmére felesküdött katona- fiatalok magas fokú politikai felelősségérzettel teljesítik feladataikat. A parancsnokok a katonai élet minden terü­letén számítanak a hadsereg­ben működő KlSZ-szerveze- tek segítségére, várják véle­ményüket. Ádárn László, a Tatabá­nyai Szénbányák vájára ki­emelte az eocénprogram fe­lett vállalt KlSZ-védnöksé- gük jelentőségét. Az ezzel kapcsolatos tennivalók elein­te jobbára csak segédmun­kát jelentették, mára viszont a modern technika működte­tését kívánják. A védnök­ségnek köszönhető fejlődés azonban nemcsak anyagiak­ban volt jelentős, hanem a közösségformálás szempont­jából is nagy haszonnal járt. Balogh Erika tanuló, Sza­bolcs—Szatmár megye kül­dötte olyan nyílt vitakörök létrehozását javasolta, ame­lyekben kötetlen formában több, a fiatalókat érintő ál­talános kérdést tűznek napi­rendre, s bennük szó esik a mindennapos gondokról, művészetekről, sportról, vi­selkedési és kapcsolatterem­tési formákról egyaránt. Ezek segíthetnének reálisan fel­mérni, hogy mi az, ami iga­zi érték az éléiben és a tár­sadalomiban. Petróczi István tudomá­nyos ösztöndíjas, Gsongrád megye küldötte, a Gabona­termesztési Kutatóintézet alapszervezeti KlSZ-titfcára kiemelte, hogy a fiatal értel­miségiek többsége egyetért a szocializmus céljaival, a párt politikai programjával s amikor bírál, az alkotó cse­lekvés, az önálló kezdemé­nyezés nagyobb lehetőségeit kéri számon. Molnár László, a Paksi Atomerőmű osztályvezetője elmondta, hogy vállalatuk­nál, mint máshol is, az értel­miségiek számára gondot okoznak a munka díjazásá­nak, a lakáshelyzetnek és a munka minőségének a fe­szültségei. Fontos, hogy ezek az alapvető feszültségek megszűnjenek, megteremtve a fiataloknak a jó munikialkö- rüiményéket és a szociális hátteret. Molnár László ki­tért arra is, hogy Pakson a jó termelési és gazdasági eredmények kiemélikedő biz­tonsági mutatókkal párosul­nak. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ellenőr­zéseinek eredményei is iga­zolják: az erőmű üzeme min­den tékimtetben megfelel a nemzetközi normáknak. Budainé Kiss Mária, a KJSZ Szolnok Városi Bizott­ságának titkára hangsúlyoz­ta, hogy az idedlógiai-poMti- kaii nevelőmunka az utóbbi időben háttérbe szorult a KISZ tevékenységében. En~ nék részben az az oka, hogy az elmúlt években ható új jelenségek nem illeszkedtek bele a fiatalokban kialakított világképbe. Ez az ifjúság ide­ológiai elbizonytalanodásához vezetett, s figyelmeztetett a világkép kötelező, folyamatos, továbbfejlesztésének fontos­ságára A tapasztalatok sze­rint a tanult és a megélt szo- ciallizmusi között ellentmon­dást érzékelnék a fiatalok. Nélkülözhetetlen a tévesz­mékkel való leszámolás, s annak vizsgálata, hogy me­lyek a ma is érvényes ideoló­giai tézisek. Ezt követően Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese emelkedett szólásra. Németh Károly: A párt helyesli a magas politikai és erkölcsi követelményeket — Tisztelettel köszöntőm a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség XI. kong­resszusának küldötteit, vala­mennyi résztvevőjét, külföldi vendégeinket. Élve az alka­lommal, átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. Örömmel tolmácsolom kö- szönetünket ifjú küzdőtársa­inknak a legutóbbi kongresz. szusuk óta végzett .munkáért. Pártunk nagyra értékeli az ifjúsági szövetség tagságának, aktivistáinak, tisztségviselői­nek elkötelezettségét és a munkában, a tanulásban, a haza védelmében tanúsított helytállását — mondotta elöl­járóban. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség a beszámolási idő­szak nehezebb viszonyai kö­zött is eredményesen dolgo­zott. Közreműködött a poli­tika alakításában és valóra váltásában. Kivette részét az építőmunkából, a szocialista eszmék terjesztéséből. Kép­viselte és védte a fiatalok ér­dekeit, segítette társadalmi beällleskked ősüket. Jól oldotta meg a párt utánpótlásának neveléséből rá háruló fölada­tokat. Volt értelme a mun­kának, az erőfeszítésnek. A párt ifjúsági szervezete betölti hivatását. Ugyanak. kor jogos a kritika, hogy politikai befolyása, aktivitá­sa, munlkájának színvonala számos területen elmarad a követelményektől, vonzereje gyengült. A munka megjaví­tásának igénye — amely a kongresszust megelőző ta­nácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult —, kifejezésre jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt tö­rekvéseivel. A szókimondó, demokratikus, alkotó légkörű előkészítő viták az ifjúsági szövetség megújulásának, biz­tató kezdetét jelenthetik. Németh Károly ezután ar. ról szólt, hogy az elmúlt esz­tendőkben a nehéz feltételek között is előrehaladtunk a szocialista társadalom építé­sében. — A képhez hozzátartozik az is, hogy a 80-as évek első feliében — a kétségtelen ered­mények melllett — nyilván­valóbbá váltak munkánk gyengeségei. Társadalmunk­ban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei. Ne­hezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Ez érzékenyen érin. tette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkezdés feltételeinek megteremtése gyakran inkább a szülők anyagi helyzetétől függ,_ sem­mint a fiatalok munkájától, teljesítményétől. Ezen foko­zatosan változtatni alkarunk. Kedvezőtlen az is, hogy_ nö­vekedett a felbomló családok száma. — A párt XIII. kongresz- szusán kijelölt társadalmi program megvalósítása _ el­képzelhetetlen az ifjúság kezdeményező, cselekvő rész­vétele nélkül. Meggyőződé-* síink, hogy a gazdasági fej­lődés tervbe vett élénkítése és az életszínvonal szolid emelése, amelyet a gyorsabb műszaki haladással, a szer­vezettebb, hatékonyabb mun­kával kell megalapozni, ki­fejezi a magyar ifjúság ér­dekeit is, találkozik a fiata­lok nagy többségének törek­véseivel és támogatásával. Újabb erőfeszítéséket igény­lő föladat vár ránk: lendü­letet kell adnunk a gazda­sági építő,munkának. Az egyén és a közösség boldogu­lásának egyaránt feltétele, hogy érzékelhetően növeljük az egyéni és a közösségi tel­jesítményeket. A népgazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsítása, jövedelmezőségének javítása az egész társadalom erőfe­szítésiét igényűi. Megköveteli gazdaságirányítási rendsze­rünk tökéletesítését, az em­beri alkotókészség kibonta­koztatását. Az ifjúságnak nagyobb szerepet kell vállal­ni abban, hogy megfelelő vá­laszokat tudjunk adni a tár­sadalmi, gazdasági fejlődés által nekünk szegezett kérdé­seikre. Hazánkban azók a fiatalok alkotják a többséget, alkik jobbra törekszenek. Megvan az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy fellépjenek a fegyel­mezetlenek, a közösség ká­rára élősködők, az önpusztí­tó életmódot folytatók ellen. Kevés csak felháborodni a visszásságokon: mindenki­nek a maga módján tennie is kell ellenük. — A KISZ tevékenységé­nek fejlesztési irányai a tag­gyűléseken, a küldöttgyűlése­ken kialakultak, a kongresz- szusi dokumentumokban megfogalmazódtak — állapí­totta meg a párt főtitkárhe­lyettese. — A párt támogat­ja ezt az irányvételt. Helyes célnak és fontos törekvésnek tartja az ifjúsági szervezet politikai jellegének további erősítését, a fiatalabb kor- összetétel kialakítását, a fia­talosabb stílus meghonosítá­sát, az egyes rétegek és kor­osztályok sajátosságainak fi­gyelembevételét, valamint a demokratikusabb működési rend megteremtését. A politikai jelleg erősítése ugyan nem új követelmény, de a mai helyzetben ennek fokozott a jelentősége. Már a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség létrehozásának idején is az volt az alapelv, hogy a párt ifjúsági szervezete a politikailag elkötelezett, ön­tudatos fiatalokat tömörítse soraiba. A párt helyesli, hogy a KISZ magas politikai és erkölcsi követelményeket állít tagsága elé. Szükségesnek tartjuk, hogy a KISZ egész tevékenységé­ben, a programjaiban, a szer­vezeti és irányítási rendsze­rében jobban igazodjon az egyes rétegek és korosztályok igényeihez és sajátosságai­hoz. Nagy visszhangot váltott ki, hogy a KISZ a jövőben a fiatalabb korosztályoknál, el­sősorban a diákokra, a pá­lyakezdőkre és a családala­pítókra kívánja összpontosí­tani figyelmét. E törekvés körül ma még sok a félre­értés. Mi úgy látjuk: hibás volt az a felfogás, amely sze­rint az ifjúság fogalma ki­terjedt a lakosságnak majd­nem a felére, s ahhoz a gya­korlathoz vezetett, hogy meg­lett emberek ügyeit-gondjait ifjúsági problémaként kezel­tük. Ezen változtatni aka­runk.'Természqtesen az ifjú­sági korhatár nem szabható meg mereven, hiszen az egyes rétegek helyzete eltér egymástól. A korhatár körüli viták okát szerintem abban is ke­resni kell, hogy a fiatalok számára nehezen nyílik meg az út a közélet más terüle­tei felé. Ezért elengedhetet­len, hogy a társadalmi szer­vezeték és mozgalmak sakkal nagyobb figyelemmel és fe­lelősséggel foglalkozzanak az ifjúsággal. Elsősorban a szak­szervezetektől és a Hazafias Népfronttól várjuk, hogy jobb és eredményesebb poli­tikai munkát végezzenek az ifjúság körében, megteremt­ve ennek szervezeti feltéte­leit. A tömegszeuvezetekben dolgozó kommunisták fontos feladata, hogy meggyorsítsák ezit a folyamatot. — Belső körülményeinket döntően magunk alakítjuk. Nem hagyhatjuk azonban fi­gyelmen kívül a világban zajló politikai, gazdasági fo­lyamatokat sem, amelyek ja­víthatják, de ronthatják is terveink., elképzeléseink meg­valósításának feltételeit. Szá­munkra az a legfontosabb, ami az egész emberiség szá­mára is létkérdés: a béke megőrzésié. Népünk békéje, biztans,á_ gai, hazánk függetlenség®, szocialista építőmunkánk folytatása érdekében a nem­zetközi küzdőtéren együtt lé­pünk fel a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Esz­méink közösek, alapvető cél­jaink azonosak, barátságunk szálat erősek. A Magyar Nép- köztársaság kiegyensúlyozott kapcsolatokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre tö­rekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal is. Együttműködünk, összefo­gunk minden olyan józanul gondolkodó politikai erővel, amely kész cselekedni a bé­kéért. Mi őszintén azt akarjuk, hogy a fegyverkezés helyett tárgyaljunk, és olyan megál- lapodásdkait kössünk, ame­lyek minden országnak egyenlő biztonságot teremte­nek a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség vál­lal a béke és a leszerelés ügyének előmozdításában, a társadalmi haladásért harco­ló erők támogatásában, a vi­lág fiataljai barátságának és együttműködésének erősíté­sében. Továbbra is töreked­jen erre, vállaljon szolidari­tást mindazdkkall, akílk az imperializmussal szemben a társadalmi felemelkedésért, a bőkéért küzdenek! Németh Károly végezetül hangsúlyozta: — Pártunk a jövőben is mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a "felnövekvő nemzedékek megtalálják he­lyüket társadalmunkban, és folyamatosan bekapcsolód­janak a munkába, a politi­kai, közéleti tevékenységbe, a vezetésbe. A párt bízik a magyar ifjúságban, épít és számít elkötelezettségére, tu­dására, tettrekészségére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vállalja küldeté­sét: járuljon hozzá a nagyobb anyagi és szellemi gazdagság megteremtéséhez, a társadal­mi igazságosság érvényesí­tésiéhez, a szocialista demok­rácia fejlesztéséhez. Legyen szószólója és tevékeny ré­szese lakóhelyi, természeti környezetünk megóvásának, az egészséges életmód kiala­kításának, a közösség önzet­len szólgálaltának. Őrizze, ápolja és gazdagítsa! az ifjú­sági mozgalom hagyománya­it, szárnyalja túl eddigi eredményeit. Mindehhez bá­torítást és támogatást kap a Magyar Szocialista Munkás­párt szerveitől és- szerveze­teitől — hangoztatta, azt kí­vánva, hogy a KISZ legyen a jövőben is a párt küzdőtár­sa, a közös gondolkodás és cselekvés részese. Lengyel Zsolt budapesti gimnáziumi tanuló a KISZ- kongresszus határozatának tizenévesekre vonatkozó ré­szét reális programnak tar­totta. de mint mondta, egyes részeit a diákszekciönalk még tovább keli gondolnia, a megvalósulás módjait ille­tően. Ezután Rákóczi András, a Kiisyiálrdai Városi Tanács el­nökhelyettese, a manádtum- vizsgáiló bizottság elnöke tette meg szóbeli jelentését a kongresszusnak. A bizott­ság megállapította, hogy a kongresszusi küldöttek meg­válás ztása d emokrati k usain történt. A megyei és fővő- rosi küldöttgyűléseken 723 küldöttet választottak ímeg, 65 küldöttet pedig közvet­lenül nagyüzemi és taninté­zeti küldöttgyűléseken. Az ifjúsági szövetség XI. kong­resszusán íigy — a központi bizottság 105 és a központi pénzügyi ellenőrző bizottság 17 tagjával, mint teljes jo­gú küldöttekkel együtt — összesen 910 szavazati jog­gal rendelkező küldött kép- viseli a magyar ifjúkommu- niisitáfcait. (Előre nem látott akadályok és betegség miatt huszonegyen nem érkeztek meg, a szavazati jogú jelen­levők száma így 8:89.) A mandótuímvizsgáló bizottság megállapította, hogy a kong­resszus határozatképes. A kongresszus elfogadta a mandátumviizsgáló bizottság jelentésiét. Valid Maszri, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség élnoke felszólalásában emlé­keztetett arra, hogy a DÍVSZ küldöttsége élénk figyelem­mel követi annak az ifjúsá- gi szervezetnek a kongresz- szusi munkáját, amely ott­honit ad a DÍVSZ irodájá­nak Budapesten. A KISZ XI. kongresszusán szereplő kérdések az ifjúsági szövet­ség és a magyar társadalmi fejlődés, a szocializmus to­vábbi építése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára arról szólt, hogy ma mind többet vitatkozunk a munkáról, a munfcaer- kötcsről, az ifjúság, munká­hoz való viszonyáról, s ez működési zavarokat is je­lez. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fiatal­ság létérdeke az értékren­dek korrekciója,, ám nem juthatunk előbbre, ha az új értékekről csak beszélünk, azokat képviselni kell a mindennapi életben és ma­gatartás-normává emelni a közéletben, a munkahelye­ken, erkölcsi ítéletünkben egyaránt. Köpeczi Béla: Az ifjúság nevelése, oktatása társadalmi ügy A miniszter a Miniszter­tanács nevében köszöntötte a KISZ kongresszusát. Hang­súlyozta: az if júság nevelé­se és oktatása, a gazdasági és társadalmi életbe vialó beilleszkedése, életmódijá­nak, világnézetének alakítá­sa társadalmi ügy, amelyet fontosságának megfelelően kell a kormányzati munkád ban is tekintetbe venni. Azok az elképzelések — mondotta —, amelyek a KISZ működésének szelle­mi és módszerbeli megúju­lását célozzák, egybeesnek azzal a koncepcióval, ame­lyet az oktatás fejlesztési programja és a szeptember elsején bevezetendő oktatá­si törvény fogalmazott meg. A nevelésben és az oktatás­ban elsősorban tartalmi korszerűsítést kell végre­hajtani, s az intézmények működését az új tudomá­nyos,, technikai, műveltsége beli, társadalmi szükségle­tekhez kell igazítani. Ennek feltételeit teremti meg a kormány által elfogadott, a Vili. ötéves tervire szóló közoktatási program, amely­nek keretében nemcsak je­lentős tanterem-építésre és egyetemi, főiskolai rekonst­rukcióra kerül sor, hanem a személyi feltételek, a pe­dagógus-ellátottság javításá­ra is, s egy olyan intézmé­nyi atmoszféra kialak,ítábá- •ra, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógusok önál­lóbban, kezdeményezőbben végezhessék munkájiukat. A fejlesztési program a szocialista-humanista neve­lési célokait erősítette meg azzal, hogy az iskoláikat, egyetemeket nemcsak a ta­nulás, hanem az emberfor­málás, a szakember- és ér- telmiségmevelés terepévé kí­vánja tenni. Ha így fogjuk fel az iskolák feladatát — hangsúlyozta! Köpeczi Béla —, aikkor nyilvánvaló, hogy szoros kapcsolatot tételezünk fel tanár és diák, nevelő- testületek és diákközösségek között. A diákönkormányzat kiszélesítése, a cselekvő ön­tevékenység kialakítása a KISZ ‘ és az intézmények közös feládata, s szükséges, hagy e tevékenység legyen szaros kapcsolatban az álta­lános nevelési-oktatáSi mun­kával. Josef Skala, ai Nemzetközi Di ákszövetség elnöke a, nem­zetközi politikai élet idősze­rű folyamatait elemezve ki­fejtette: a világ különböző részén élő fiatalok, diákok egyre szélesebb rétegei kap­csolódnak be tevékenyen a politika formálásába. Az if­júsági és diákmozgalmak mind szélesebb köre véli úgy, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezései jelen­tik az egyedüli ésszerű al­ternatívát. Kálmán Zsuzsa, a Magyar Rádió KISZ-bizottságának titkára a fiatal értelmiségiek helyzetének néhány jelleg­zetes problémáját vetette fel. Kiemelte: néha bizal­matlanság fogadja a fialta­lak mégoly konstruktív és elkötelezett véleményét is. Nem ritkán a munkahelye­ken', az iskolákban a szub­jektív feltételektől, a veze­tés személyes jóindulatától függ, mennyire partner az ifjúság. Kálmán Zsuzsa felszólalá­sa után a kongresszus befe­jezte első napi munkáját. Ma a beszámolók feletti vi­tával folytatódik a tanács­kozás.

Next

/
Thumbnails
Contents