Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XLII. évfolyam, 121. szám Ára: 2,20 Ft 1986. május 24., szombat Megkezdődött a KISZ XI. kongresszusa Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kongresszusi beszámolóját. mérsékelt inflációval és tel­jes foglalkoztatottsággal kell együttjárnia. A következő években csak akkor beszél­hetünk fejlődésről, ha már nemcsak részeredményeink vannak. Ma mindenekelőtt a termelésben kell eredménye­ket elérnünk. Napjainkra a rend és a fegyelem kulcskérdéssé vált. A társadalmi fejlődés, a gaz. dasági élénkülés s a reform sikerének egyaránt ez az alapfeltétele. Mindenütt szót kell emelnünk, ahol a gyár­kapukon belül az okos szi­gor helyett engedékenység, a fegyelem helyett lazaság uralkodik. Ez a továbblépés egyik legfőbb gátja. A 'ét­biztonság történelmi ered­mény, ám még mindig nein párosult munkaerőnk, a dol­gozók lehető legésszerűbb, leghatékonyabb foglalkozta, fásával. Korosztályunk elemi érdeke, hogy boldogulásáriak feltételeit, gazdasági céljain­kat elérjük. Támogatunk minden olyan kezdeménye­zést, amely a rend és a fe­gyelem megszilárdítását szol­gálja. Munkafegyelem és mun­kaerkölcs elválaszthatatlan fogalmak. Az üzemek, gyá­rak, intézmények rendjének alapvető biztosítéka az ott dolgozók lelki ismerete, tisz­tessége. Az üzemek fegyelme már a nevelésnél, a csalá­dokban, az iskolákban kez­dődik. A társadalom legfon­tosabb építőkockája ma is a család, amelynek boldogulá­sa, harmóniája az egyik leg­fontosabb nemzeti érdek. A jövő ott dől el: milyenek lesznek utódaink, mely érté­keket tartanaik átörökítésre Hámori Csaba: Űj követelményrendszert kell állítanunk tagságunk elé Tisztelt Kongresszus! Három napon át ifjú nem­zedékeire figyel az ország. A figyelő tekintetnék mind több szín, mind több vonás válik láthatóvá, amint sok­félé bomlik a prizmán át­hatoló fény is. Közöset el­kötelezett, szocialista hitünk és fiátal éveink száma mu­tat. Ám az általunk állított mérce nem az életkor, ha­nem az élet és a kor meg­értése. Olyan tudás, olyan magatartás, olyan erkölcs, amely a változó világban képes az új tennivalók meg­ismerésére és vállalására, a hasznos cselékvésre. A jövő­be tekintünk, de ebben a lendületben is tudni kell múltunkat. Ütünk, értékeink, eredményeink adhatnak ala­pot és hitet az új keresésé­ben.. A folyamatosság s a megújulás fogalompárja szol­gáljon háromnapos munkánk alapgondolatául is — mon­dotta bevezetőjében. Ezután mai világunk, fej­lődésünk nemzetközi körül- ményeinék néhány jellemző vonásáról szólt, hangsúlyoz­va', hogy Földünk népei va­lamennyien érdekeltek egy közös cél elérésében: a nuk­leáris háború elkerülésében. — Az elmúlt időszakban a Magyar Népköztársaság te­kintélye tovább erősödött a nagyvilágban. Mindennek alapja népünk nemzeti egy­sége, a utóbbi három évti­zedben kialakított közmeg­egyezés. Az elismerés pár­tunk elvi, a nép egyetérté­sét és támogatását élvező, az egyetemes haladást szolgáló politikájának szól. A köz- megegyezés persze sosem le­het örökérvényű. Folyama­tosságának feltétele, hogy a felnövekvő nemzedékek sa­játjuknak ismerik el és to­vább formálják nemzeti cél­jainkat. Évtizedünk első esztendői a köztudatban mint „nehéz évdk” rögződtek. Pedig két legfontosabb célunkat elér­tük: javult népgazdaságunk egyensúlyi helyzete, s társa­dalmi méretekben megőriz­tük az elért életszínvonalat is. A nemzetközi összehason­lítás próbáját is kiáltjuk. Hu­szonhárom fejlett ország gaz­dasága közül csak ötnek az előrelépése volt dinamiku­sabb, mint hazánké. A szá­mok azonban sohasem képe­sék közhangulatot kifejezni. Az elmúlt években épp a pályakezdő fiatalok s a nyugdíjasok életkörülmé­nyei rosszabbodtak. Két olyan rétegé, amely a magyar családok többségének anyagi helyzetét érzékenyen érinti. Fejlődésünk, de a világ- gazdaság változásai is. új vá­laszokat követelnek. Azt akarjuk, hogy a következő évék az élénkülés évei le­gyenek. Pártunk XIII. kong­resszusa ezt jelölte meg a gazdaságfejlesztés céljaként, s ez fogalmazódott meg a VI. ötéves tervben is. Ma az alkalmazkodás gyorsasága önmagában is a gazdaságok fokmérője. Minden ener- giánkkál azon kell lennünk hogy gondjainkra hosszú tá­von érvényes megoldásokat találjunk. Feladatainkat esz. szetett, m agyi gén yű célrend­szer fogja össze: élénkíteni a gazdaságot, tovább javítani az egyensúlyi viszonyokat, érezhetően émelni az élet- színvonalat, i s mindennek Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának tit­kába köszöntötte a résztve­vőket. A küldöttek ezután el­fogadják a kongresszus na­pirendjére és előadóira, munkarendjére, a kongresz- szus szekcióira és azok elnö­kéire, a kongresszusi mun­kabizottságok vezetőire és tagjaira, valamint a kong­resszus választási rendjére vonatkozó javaslatokat. A kongresszus napirendje: 1. A KISZ Központi Bi­zottságának beszámolója; ja­vaslat a XI. kongresszus ha­tározatára. Előadó: Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­kára. 2. Javaslat a KISZ szerve­zeti szabályzatának módosí­tására. Előadó: Hámori Csa­ba. 3. A KISZ Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Pongrácz Antal, A KP EB elnöke. 4. A KISZ /Központi Bi­zottságának, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizott­ságnak és a KB irányításával működő rétegtanácsok tag­jainak és tisztségviselőinek megválasztása. Ezt követően az elfogadott érdemesnek. Az a dolgunk, hogy a szülők tisztelete és szeretete, a gyermeknevelés öröme, a felelősségérzettől át­hatott személyes kapcsolatok ide tartozzanak. Sajnos mos­tanában új fogalmakat is meg kellett tanulnunk. Pél­dául a tbz-t. A rövidítés már önmagában is jelzi, hogy mind gyakrabban előforduló jelenségről van szó — a társadalmi beilleszkedés za­varairól. Több mint százez­ren, elsősorban közvetlen környezetük, a nevelésből elégtelenre vizsgázó család­juk hatására kerültek nehéz helyzetbe. A fiatalók köré­ben mind gyakoribb az a'l- kohüliizmus és a narkotiku­mok fogyasztása. Az ifjúsá­gi szövetség is megpróbál segíteni, igazi sikerekre azon­ban csak akkor számítha­tunk, ha az egész társadalom összefog. Hogy céljainkból mennyit érünk el, azon is múlik: sikerül-e valóságos közösségeket teremtenünk, amelyeknek tagjait például az alkoholnál szilárdabb kö­telék tartja össze. A közel­múltban létrejött társadalmi szervezetek tulajdonképpen azt szorgalmazzák, hogy a mozgás, a spórtos külső di­vattá, mi több. létszükség­letté váljék az ifjúság köré­ben. A középiskolásoknak, a szakmunkástanulóknak az iskolapadban töltött első percék ultán érezniük kell, rájuk nagy feladatok várnak. A becsületes, odaadó tanulás éppoly tiszteletet parancsoló cselékedet, mint bárki más munkája. Ez a legfontosabb, mégsem az egyetlen feladat. Nem csupán a tankönyvek betűit kell magukba szívni a tizenéveseknek, hanem ebben a korban kell az őket körül­vevő világ titkaira rálelniük. Diáknak lenni életforma, gondolkodásmód, világlátás. Az emberélet olyan szakasza, amikor minden a megisme­réshez kötődik. Az, aki ért­ve tanul, aki nem csupán a jegyért készül az órákra, az fogékony mindenre, ami kö­rülötte történik, ami az ő életét is befolyásolja. Nekik kél! segítenünk, nekik kell színes, izgalmas, képességet próbáló diákéletet teremteni. Érezniük kell: itt számítanak rájuk, s itt számít az ő vé­leményük. Illesse köszönet és társadalmi megbecsülés azt a sok tízezer pedagógust, aki nem csupán oktatója, hanem nevelője is az ifjúságnak! Hámori Csaba ezután ar­ról szólt, hogy a pályakez­dés, az indulás szükségsze­rűen feszültségekkel teli idő­szak. Mint mondotta, vigyáz­ni kell az indulókra. — A társadalomnak törekvő, si­kerekre vágyó, felkészült fia. tatokra van szüksége. — Immár évtizedek óta hangoztatjuk, mi minden múlik az alkotó műszaki munka, az értelmiség kellő megbecsülésén. Mert ott, ahol nem központi intézke­désekre várnak, hanem a gazdasági eredmények egyik lendítőjének tartják, ott gyors a szakmai előrehala­dás, s világos, tervezhető jö­vő áll az indulók előtt. Épp legégetőbb gondjaink, a ha­tékonyság, a fegyelem erősí­tése oldhatók meg akkor, ha a munkahelyek rendje szi­lárd alapon, a teljesítmény elvén nyugszik. Mi tehát nem kivételes elbánásra vágyunk, hanem olyan munkahelyeket szeretnénk, ahol kizárólag az ad értéket az elvégzetteknek, hogy ki-ki milyen mérték­ben tudott hasznára lenni a napirendnek megfelelően Hámori Csaba terjesztette elő a Magyar Kommunista Kilencszóztiz kongresszusi küldött látott felelősségteljes munkához pénteken az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában, ahol reggel 8 órakor megkezdődött a KISZ XI. kong­resszusa. A küldöttek mellett több mint kétszáz meghívott vendég kíséri figyelemmel a kongresszus munkáját. A tanács­kozás első napján az elnökségben foglalt helyet: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Hámori Csaba, o KISZ Központi Bizottságának első titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Horváth István, a Központi Bizott­ság titkára; továbbá a KISZ testvér- és partnerszervezeteit képviselő külföldi küldöttségek vezetői, köztük Viktor Misin, az Ossz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első titkára, Valid Maszri, a DÍVSZ el­nöke és Josef Skala, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke. Részi vesz a kongresszuson a párt-, a társadalmi és tömeg­szervezetek, valamint gazdasági és kulturális életünk számos vezető képviselője, és meghívást kaptak a tanácskozásra a munkásmozgalom veteránjai, az ifjúsági mozgalom egykori vezetői is. Van tennivalónk Munkatársunk telefonjelentése Ezt lehetne sommázni a KISZ XI. kongresszusa első napjának munkája után. Kritikus hangvétel, meggijö- ző vita, érett politikus érce­lés és útkeresés jellemezte a hozzászólásokat. Volt, aki la­kókörnyezete egyszerű, „po­ros” gondjairól szólt a ki- lencszáz küldött előtt, má­sok átgondoltabban beszéltek az ifjúsági szervezet gond­jairól. Soha jobb kezdést — mondhatnánk ja somogyi kül­döttség csütörtöki programjá­ról. A megérkezés és a gyors lepakolás után majd tíz óra hosszat tartott a programjuk a Budapest Sportcsarnokban. A megyék vetélkedtek: vi­dám erőpróbákban (zsákba- futás, akadályverseny, ki tud többet?). Elégedettek le­hetünk, hiszen a harmadik helyen végeztek a somogyi­ak. A jutalmuk: 200 boríté­kos sorsjegy volt. A lelkes sorsjegytépkedés után a nye­reményt — 365 forintot — fölajánlották a somogyi kül­döttek az úttörők javára. Tíz órakor értek szálláshelyükre és még sokáig nem jött álom a szemükre, készültek a másnapi szereplésre. A kongresszus jelszava: megújulás. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára sorra vette az életben azokat a te­rületeket, amelyeken már akár holnaptól új módsze­rekkel, másféle tartalmi munkával kell elérni, hogy a KISZ visszanyerje, betölt­se régi szerepét. Az első titkár beszéde után rögtön somogyi felszólaló ka­pott szót. Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság el­szűkebb-tágabb közösségé­nek. Sokat bírált jövedelem­szabályozási rendszerünk ma már módot ad arra, hogy ilyen alapokon építkezzünk. A ma dolgozó fiatalok az utóhbi évtizedek legaktívabb nemzedékét alkotják. A sta­tisztikák szerint minden há­rom fiatal dolgozóból kettő többletmunkát vállal. Nin. csen szégyenkeznivalónk. Természetesen ők is azt sze­retnék, hogy képességeiket, szorgalmukat elsősorban a fő munkaidejükben kama­toztathassák, ott, ahol telje­sítményük jól mérhető, s munkájuk haszna számukra is jövedelmező. A gomba­mód szaporodó munkaközös­ségek, társulások, alkotókö­zösségek legtöbb tagja hu­szonéves. Általában a pálya­kezdők, a csáládaiapítók azok, akik gyakran még a pihenésre, a kikapcsolódás­ra, a barátokra is nehezen szakítanak időt, mert min­den megkereshető forintra szükségük van. A többlet- munka lehetőségét ne korlá­tozzuk, de segítenünk kell abban, hogy az energikus, tettrekész huszonévesek ne váljanak kifáradt, kiégett harmincasokká, negyvene­sekké. A fiatalok többségének el­ső igazi nagy erőpróbája az önálló otthon megteremtése, a lakásszerzés. A családot alapítóktól ez ma több energiát kíván, mint az egy­két évtizeddel ezelőtt indu­lóktól. Aki nem számíthat a szülők jelentős anyagi tá­mogatására, annak minden leleményességére, energiájá­ra szüksége van ahhoz, hogy kézbevehesse az első Lakás­kulcsot. Én úgy tapasztalom', hogy ebben a fontos kérdésben a fiatalok többségének nincsen irreális elképzelése. Nem azt várják, hogy a munkakönyv vagy a házassági anyáköny- vi kivonat mellé a lakáski­utalást is átvehessék. A lakásárak Olyan messze eltá­volodtak a kereseti lehetősé­gektől, hogy sokan esélyt sem látnák az otthonszerzés­re. Ifjúsági szövetségünk ál­láspontja egyértelmű ebben a kérdésben. A küldöttgyű­lések tapasztalatai is meg­erősítették célunkat: olyan helyzetet kell teremteni, amely megfelelő nagyságú és Üű előtaikouokossággal be­látható időn belül otthonhoz juttatja az arra rászorulókat. Ennek érdekében tárgyaltunk ma egy hónapja az OTP ve­(Folytatás a 2. oldalon) só titkára. Nemcsak arra volt érdemes odafigyelni amit mondott, hanem a míves, szép beszédére is. A hűséget feltételül szabta a jövő ifjú­sági szervezetének. Olyan ér­ték ez — mondta —, ami a mai egyetemes etikai rendbe is okvetlenül beilleszthető, de az ifjúsági szervezet jövője szempontjából elengedhetet­len minden tagjára nézve. Nem véletlenül került szó­ba a hűség a kongresszuson, hiszen bizonyították, hogy a múltban is, napjainkban is, csak szívvel lehet csinálni mindent. A szünetben sokan gratu­láltak a somogyi küldöttnek a felszólalásáért. • Varga Ferencné, a kapos­vári 503. Számú Szakmunkás­képző Intézet tanára elmond­ta, hogy az értelmiségi szek­cióüléseken szólal majd fel, ahol a tanár—diák pár­beszéd erősítését sürgeti. A somogyi küldöttek között a szekcióüléseken rajta kívül többen is készültek felszóla­lásra. Békés József

Next

/
Thumbnails
Contents