Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-22 / 119. szám
1986. május 22., csütörtök Somogyi Néplap 3 Két éve már, hogy először a Balaton-parton, később a megye több városában is megjelentek a szürke egyenruhás közterület-felügyelők. Munkájuk — hiszen előttünk végzik — azóta is élénken a figyelem középpontjában áll. Tevékenységük megítélése nem teljesen egyértelmű, hiszen olyan — viszonylag kisebb jelentőségű — ügyekben intézkednek, s lépnék föl hatóságként, amelynek megítélésében elnéző-megbocsiátó a közvélemény. Most alakul, formálódik szervezetük is. Összeállításunk munkájuk mindennapjaiból villant föl részleteket, s megpróbáljuk bemutatni c szervezet továbbfejlődésének útjait, s idézünk olvasóink hozzánk eljuttatott véleményeiből is. A közterületek rendjéért Egyenruhában, kö A siófoki tanács közterület-felügyelősége 1984. július 1-ién alakult, 14 tagja a jogellenes hirdetéstől a vízszennyezésig, a „fekete” fa- kitermeléstől a tiltott helyen való sátorozásiig felsorol'ha- tatlaniul sokféle rendellenességgel foglalkozik, illetve próbál ezeknek az útjálba állni. Ez é|v ájprilis 1-től tovább bővült a hatáskörük: most mér a tilols helyen parkoló autókat is nekik 'kell: észreívenniük. — Ez a munka, de a többi sem tartozik, a legnépszerűbbek: közé az üdülővendégek körében — mondja Körösi Lajos, a felügyelőség helyettes vezetője. — Persze, tisztelet a kivételnek. Sokan megértik, miit, miért teSzünlk a lakosság éte a színvonalasabb idegenforgalom érdekében. Négy körzetben kettesével tevékenykednék. Zamándí két körzetet ad, azaz négy felüligyelőt foglalkoztat. A szezonon kívüli időszakban naponta hat órát, május 1-itől nyolc, június 1-től kilenc, június 15-től pedig tíz órát dolgoznak. Május Intői hetente egy pihenőnap jár nekik, de a túlórákat és pihenőnapokat szeptember 15. után veszik ki. — Siófokon különösen sok a panasz a csendháborítókra — mondja. Körösi Lajos. — Ezért rendszeresen végzünk zajszidtmérést: hetente kétszer este 10 árától hajnali 2—3 óráig. A tanács utasítása szerint helyszíni bírságot vetünk ki a zeníés szórakozó helyek vezetőire, tulajdonosaira, ha átlépték a megengedett határt. Ez a bírság eddlilg 500 forint volt. A vendéglősök a mellény- zsébükbői kifizették és rendszerint miinden maradt a régiben. Az idén már szabálysértési feljelentést is tehettünk, s ha ezt többször HÁLÁTLAN FELADAT — A lakosság és a felügyelők viszonya ahhoz az autóshoz hasonlít, aki a beláthatatlan kanyar ivót levágja — mondja Szili Ferenc, a boglárlellei közterü- let-felügyeLet vezetője. — Tegnap sem jött szembe semmi, talán ma sem jön. Tehát tegnap is rongáltam a környezetemet — büntetlenül — ma is megteszem, ha nem látják. — A közterület-felügyeletet Somogy megyében először a Balaton déli partján hozták létre, majd 1985 tavaszán Kaposváron is. A felügyelőket milyen területről vették föl, mik voltak az elbírálás szempontjai ? — Négy döntő szempont volt — folytatja Heczer István, a kaposvári szervezet vezetője. — Az erkölcsi feddhetetlenség, az általános iskolai végzettség, a katonai szolgádat letöltése és az egészségügyi alkalmasság. — Siófokon mindössze negyed óránk volt a felügyelők kiválasztására — utal az intézmény egyik gyermekbetegségére Barabás Ede, a siófoki vezető. — A felügyelők között csak elvétve akad, aki előzőleg valamilyen módon „belekóstolt” jogrendszerünkbe. Gondoskodtak-e továbbképzésükről, csiszolták-e valahol viselkedéskultúra j ukat ? — A Somogy Megyei Tanács 1985 és ’86 tavaszán 1- 1 hetes tanfolyamot szervezett, melyen szakelőadók munkálkodtak felügyelőink elméleti és gyakorlati felkészítésén — válaszolja Szili Ferenc. — Ez az időszak egy új szervezet esetében rövid. Ezt bizonyítják a lakossági panaszok is. — Jogi továbbképzéseket is szervezünk, s nem elhanyagolható a folyamatos önképzés sem — teszi hozzá Heczer István. — Aki büntet, aki valamit rákén ys zenit az emberékre — jelen esetben a környezet védelmét — azt nem szeretik. A mi célunk nem is ez! A panaszok javát viszont ez okozza. — A panaszok az intézkedés kulturáltságát bírálják. Talán ezen kellene javítani! — A mi munkánknak nincs múltja, de jelene és jövője biztosan — halljuk Barabás Edétől. — A felügyelőink viselkedése, megjelenése elleni 'kifogásokat mindig megvizsgáljuk, minden panasszal foglalkozunk. — Igaz, hogy a felügyelők prémiuma attól függ, hány szabálytalanságot fednék föl, illetve büntetnék meg? — Nem — hangzik Heczer István határozott válasza — illetve nem így! — halljuk már kevésbé határozottan. — A prémium anyagi alapja valóban a büntetésekből származik — magyarázza Barabás Ede — de az elosztáskor a felügyelők általános, tehát egész tevékenységét figyelembe vesz- szük. S a három felügyeletvezető ontja a példákat — néhol jogszabályokkal fűszerezve — arra, hogy a lakosság milyen meggondolatlanul rongálja amúgy is veszélyben levő környezetét. Mindhárman hangsúlyozzák, hogy hálátlan munkájukkal nem a lakosság ellen, hanem ér- dékében dolgoznak, hogy idő kell arra, hogy speciális hatósággá váljanak, hogy a lakosság együttműködésére, nem pedig ellenkezésére számítanak, s hogy a „kivagyiság” kialakuló furcsa sportszellemét együtt kellene visszaszorítani. Vélemények egy ügy kapcsán Szőke Domonkosáé kaposvári olvasónk ezt írta: ... Van egy kiskutyám. Gyakran sétáltatom a szín- házparkban. Ma reggel két egyenruhás közterület-felügyelő elzavart, mondván, hogy minden zöld közterületen tilos a kutyát sétáltatni környezetvédelmi szempontból. Nagyon megbüntetnek, ha még egyszer meglátnak. Kérdésemre, hogy akkor hova vigyem a kutyát, azt felelték, az utcára, ott szabad... Javaslatom: vagy oktassák ki úgy a köztisztaság eme zord felügyelőit, hogy ésszel és ésszerűen értelmezzék és végezzék munkájukat (mely- nék ez ideig semmi látszata, a város nem tisztább) ... ... Nagyon szerényen, de azt is megkérdezném, miért sétálgatnak ezek az emberek kettesével? Mitől félnek? Nem jutnának több helyre és többször, ha külön-külön mennének ?...” Levele megjelent a Tisztelt Szerkesztőség! rovatban, s két választ is kaptunk rá. Idézünk belőlük. Szigetvári Ferencné balatonfenyvesi olvasónk ezt írta: „Szőke Do- monkosné felvetette azt a kérdést, hogy a közterületfelügyelők miért sétálgatnak kettesével? Nálunk négyesével sétáltak (most már nem sétálnak, hanem motorral száguldanak). Az én megítélésem szerint ez azért történik így, hogy egymásnak tanúskodni tudjanak... Nekem is az az érzésem, hogy »valamihez megint rosszuk fogtak hozzá ...« Ilyen gaz- dagdk vagyunk? Feltétlenül szükség van ilyen felügyeletre? Semmi látszata, merem állítani, hogy ilyen piszkos a község még nem volt, mint mióta ez a felügyelet kezdetét vette. Ha szükség van ilyen felügyeletre, akkor miért nem végzik becsületesen, tisztességesen ezt a munkát a magas fizetésükért? Miért nem vették észre és miért nem jelentették, hogy egész téten a hó a főutcán a járdáin nincs eltakarítva, így a forgalmas és balesetveszélyes 7-es útón kényszerültünk veszélyeik között közlekedni. Majd olvadáskor miért nem vették észre, hogy víz alá kerültek az udvarok és a járda Dr Varga László, a Kaposvári Városi Tanács igazgatási osztályvezetője másként vélekedett: „A várasd tanács közterület-felügyelete alig egy éve tevékenykedik. Munkamódszerei kialakulóban vannak. A város lákosságá- tól szívesen fogadunk el javaslatokat, örömmel vesszük a bejelentéseket.. ismételni, kell, megvonható a zenieszoligáitatásd jog. A másik jellegzetes szezonális problémánk a tiltott, azaz a vadkempingezés az uták mentén, erdőszélteken. Ezeket nekünk keli felszámolnunk: nem könnyű feladat, és ugyancsak éjszakai munka. Tavaly mindennapos gondot okoztak az engedély nélküli árusítók, 'közterüLetfog- Talóik. A városi tanálcs minit ismeretes, minden őstermelőnek ad engedélyt, s helyet terméke árusítására. Az engedély nélküliek többnyire nem őstermelők, hanem ügyeskedők, akik a Balaton-parti lehetőségeket igyekeznek husásan kihasználni. Ha engedély nélküli élpítfce- zésre bukkanunk, építés rendészeti eljárásra teszünk ja- vaisiátot. A múlt évben mintegy 18 alkalommal éltünk e jogunkkal. A parkrongálókkal ugyancsak főként az idényben gyűlik meg a bajunk. A Rózsakerít például folyton veszélyben van, hiszen a kikötőben parkolló autóbuszok utasai valósággal elözönlik a füves területeket, s itt naponta állandóan csaknem 500—600 ember napozik, A palrkőir ez esetben* tehetetlen*, de a kettesével, járó felügyelőik is kudarcot vallanak. A tiltott fakivágásokkal kapcsolatban csak any- nyit, tavaly mintegy 150 fát távolítottak el a városban engedély nélkül. Ilyen esetekben szabálysértési féljelentést teszünk. Azt is ellenőriznünk kell, hogy az elöregedett, kitermelésre érett fáik pótlása megtör - tént-e. Kivizsgálják a lakossági bejelentéseket. Részbeni jogos panaszokat orvosolnak, de sokszor „fülemülevdták- ban” is tőlük várják a döntő szót az egymásra hara- goísan tekintő szomszédok. Kerékpárral járják 'területüket, a legtávolabbi körzet a sóstói, mély Somogy megye határáig tant. E városrészben naponta harmincharmincöt kilométert bicikliznek a felügyelők. Kétség- telten, egyelőire nem túl népszerűtek, bár* a lakosság egy jelentős része már rok on - szenvvel figyeli tevékenységüket. Méltán. Óvják a természeti környezetet, valamennyiünk kincsét, a tavat, az utcáik, tereik tisztaságát, szépségét. Itt csak engedéllyel lehet parkolni „Nem azért vagyunk, hogy büntessünk" Czeider Tibor a kaposvári köaterület-felügyeiet meg- ailakufliásától „felügyeli” városunk tisztaságát, rendjét. — A Dunántúli Regionális Vízműnél dolgoztam raktárosként, majd a Somogyi Néplap hirdetésére felfigyelve megpályáztam ezt az állást. Rövid elbeszélgetés alapján áthelyezéssel felvettek felügyelőnek. Néhány nap múlva már továbbképzésen vehettem részt. — Mi a véleménye a szervezet munkájáról? — A város nehezen vette tudomásul a megalakulásunkat, hiszen hasonló intézmény eddig nem volt. Mi pedig tapasztalatok nélkül — az egyhetes tanfolyamra támaszkodva — álltunk munkáiba*. Jelentős eredmény azonban, hogy rövid egy év alatt a szabálysértések száma erősen csökken. Egyre többen — főleg az idősebb korosztályból — elismerik munkánkat, egyesek azonban még látni sem szeretnek bennünket. — Nem zavarja ez a népszerűtlenség? — Amikor ezt a munkahelyet választottam, végiggondoltam előrelátható viszonyunkat a lákosságga-1. Ügy döntöttem, hogy ha valamit tehetek a város rendjéért, elvisielem a kellemetlenségeket. — Milyen érzés büntetni? — Mi nem azért vagyunk, hogy büntessünk, hanem azért, hogy egyre ritkábban kerüljön elő a csekkfüzet. Tehát büntetni nem jó, de bizonyos eseteikben elkerül- hetetlen. — A közelmúltban volt valamilyen kirívó eset? — Talán nem is a legsúlyosabb, de mindenképpen meggondolandó: terhes fia- talasszsony kutyája az egyik j*átszótér homokozójába pisz- kított, mert hogy odavitte. Vajon néhány év múlva milyen szavakkal illetné a gyermeke mellett kaparászó kutya gazdáját?! — Maga soha nem követ öl szabálytalanságot ? — Nem! — És mielőtt felügyelőként dolgozott? *— Egyszer büntettek meg gyorshajtásért. — Munkájával kapcsolatban mit kívánna? — Együttműködést és „békés egymás mellett élést” a lakossággal. A jelenlét is visszatart Somogybán ma 55 közterületi felügyelő dolgozik a helyi tanácsok rendészeti szerveként. Munkájuk intézményes és szakmai irányítását a* megyei tanács igazgatási osztálya látja el. Ennek vezetőjét, dr. Németi Lászlót kérdeztük a közterület-felügyelet megalakulásának előzményeiről. — Egy 1982-es kormány- rendólet Budapesten hozta létre — először Magyarországon — a közterület-felügyeletet. E szervezet két éves működése alatt kedvező tapasztalatokat szereztek, s így a helyi tanácsok — megyei jogú nagyvárosok, kiemelt üdülőterületek — kezdeményezésére 1984 márciusában ,e szervezet kibővítéséről újabb rendeletet alkotott a kormány. A tanácsoknál korábban is foglalkoztak szabálysértési ügyekkel, de ez nem volt hatékony az eljárás nehézkessége miatt. A közrend érdekében ugyanis gyorsan kell a szabályszegésekre reagálni. Korábban például, ha valaki nem lapátolta el háza elől télen a havat, s ezért följelentették, mire az ügy megjárta a tanácsot és határozat született, már rég kitavaszodott. Ezért volt szükség egy gyorsan reagáló, a helyszínen intézkedő szervre. A rendelet lehetővé teszi a helyi tanácsoknak és az igazgatási társulatoknak a közterület-felügyelet megszervezésért. Az ehhez szükséges anyagiakat a helyi tanácsoknak kell kigazdálkod- n*iok. A felügyelők tizennégy szabályszegést, úgynevezett elkövetési magatartást szankcionálnak. A legfontosabbak: hatósági hirdetmények rongálása, köztisztasági szabály- sértés, közterület engedély nélküli használata, tiltott helyen való .táborozás, parkrongálás, csendhábarítás, tiltott fürdés, engedély nélküli parkolás. A felügyelők felszólítanak, figyelmeztetnek, de — legföljebb 500 forint erejéig — bírságot is kiszabhatnak. — Hogyan alakult ki a közterület felügyelet somogyi szervezete? — Először a Balaiton-par- ton közigazgatási társulásként. Siófok—Zamárdiban, Balatonszárszó—Földváron, Boglárltelle—Fonyódon és Balatonkeresztúr—Szent- györgyön. 1984. június 1-től 45 felügyelő állt itt munkába. Tavaly Kaposváron további 11, Barcson 3 és Marcaliban szintén 3 felügyelővel bővült a szervezet. Egységes egyenruhájúkon az illetékes város címerét viselik, a tóparton pedig közös balatoni címert. Akadnak köztük volt rendészek, sőt rendőrségi kötelékben szolgálók. A felügyelők 49 százaléka ipari szakmunkásképző intézetet járt, 34 százaléka középiskolát, 3,8 százaléka főiskolát. 15 százalékuk politikai iskolában is végzettséget szerzett. — Hogyan látja el a tanács egységes irányításukat? — A megye rendszeresen figyelemmel kíséri munkájukat. Fiatal szervezet ez még, nincs múltja, mindenből tanulniok kell. Évente tanfolyamokat rendezünk számukra, s ezek a tapaszta- latátadást is szolgálják. — Hozott-e kézzelfogható eredményeket működésük? — Határozottan állíthatom, hogy igen, bár ezt objektiven mérni nehéz. Tavaly a felügyelők 12 800 esetben intézkedtek, 2000 felszólítást, 5400 figyelmeztetést és 4050 bírságot foganatosítottak. A bírság összege 960 ezer forint. De nem ez a fontos, a bírság nem cél, csak eszköz. A közterületi felügyelők személyes jelenléte is komoly visszatartó erő, s erősíti az állampolgárok önkéntes jogkövetését.
