Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 16., péntek Erdőművelő tanulók országos versenye AZ ÉPÍTMÉNYADÓ DŐL A FA „Vigyázz! Dől a fa!” — ezt halljuk a filmékben, ha er­dei favágók szerepelnek ben­nük. Igaz, ezdk a filmek többnyire még fejszés embe­rekről szólnak. Az erdő csendjét pedig ma már mo­torfűrész zaja veri föl a fej­szecsattogás helyett. Ám a lényeg nem változott: a fa­döntés nagy szakértelmet, körültekintést igénylő mun­ka, mióta világ a világ. Balatonszentgyörgy köze­lében tegnap ifjú emberek versengték egy cseresben, hogy eldöntsék: ki a legjobb erdőművelő-fakitermelő ta­nuló az országban. A fadön­tés, a gallyazás, a közelítés, a hosztolás azonban a vetél­kedésnek csupán egyik for­dulója volt, más helyszínen még háromféle feladat várt az egymást váltó tanulókra. Fiatalos állományt kellett tisztítaniuk, négy köbméter fát géppel szállítójárműre fölrakni és 10—12 fát le kel­lett kérgezniük. Új adó január 1-jétől a nem lakás céljára szolgáló építmények adója. Voltakép­pen a korábbi házadó lénye­gesen továbbfejlesztett válto­zata. Az építményadó vagyon- adójellegű, de nem általános mivel nem terjed ki a laká­sokra és a hozzájuk tarto­zó garázsokra, az értékpapí­rokra és más értékesebb in­góságokra. A vagyonadókhoz tartoznak az illetékek, ame­lyekről a közelmúltban dön­tött az országgyűlés, s szán­dékunkban áll megjelentet­ni rövidesen a lakosság ré­szére egy részletes jogsza­bály-ismertetést. Az épít­ményadó bevezetésének célja az volt, hogy az állampolgá­rok vagyoni helyzetük ará­nyában is járuljanak hozzá a közkiadásokhoz. Az építményadó tehát nem a- költségvetési bevételek nö­velését szolgálja, hanem az arányosabb közteherviselést, a korszerűbb, igazságosabb adóztatást. Megyénkben 28 ezer üdülőt és 4 ezer egyéb épületet érint. Az új adó szempontjából nem lakás cél­jára szolgáló építmény az üdülő és a hozzá tartozó ga­rázs, a műhely, az üzlet, a raktár, a panzió, az orvosi rendelő, a műterem, a csó­nakház stb. Az építményt vi­ta esetén az építés módját illetően az építési, a haszná­lat módját tekintve az igaz­gatási, szákigazgatási szerv minősíti. Az adókötelezettsé­get — a garázsok kivételével — nem befolyásolja, hogy lakás céljára szolgáló helyi­ségcsoporttal egy épületben vagy önállóan létesítették-e. Annak sincs jelentősége, hogy az építményt jövede­lemszerző tevékenységhez használják-e vagy bérbe ad­ják. Lényeges változás, hogy az ingatlantulajdonosokon kí­vül az üdülő-, a műhely és az üzletszövetkezetek tagjai is fizetik az új adót, ha a szö­vetkezet tulajdonában levő épületrészekre állandó hasz­nálati joguk van. Az építményadót nem a szobák száma, hanem az alapterület szerint, az épít­mény használati értékét ki­fejező tényezőktől függően d if feren ci ál tan ál la pí t j ák meg. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok évi alapadója 1986. január 1-jétől Településcsoport 40 négyzet- méterig 40—80 négyzet- méter között 80 négyzet- méter felett Főváros, kiemelt gyógy- és üdülő­hellyel rendelkező város és község 30 forint négyzet- méterenként, de minimum 500 fo­rint 1200 forint -f a 40 négyzetméter feletti alapterület­re 60 forint négy­zetméterenként 3600 forint + a 80 négyzetméter feletti alapterület után 120 forint négyzetméteren­ként Városok, egyéb gyógy- és üdülő­hellyel rendelkező települések 20 forint négyzet- méterenként, de minimum 500 fo­rint 800 forint -f a 40 négyzetméter feletti rész után 40 fopint négyzet- méterenként 2400 forint + a 80 négyzetméter feletti alapterület után 100 forint négyzetméteren­ként Egyéb települések 500 forint 500 forint + a 40 négyzetméter feletti rész után 20 forint négyzet- méterenként 1300 forint + a 80 négyzetméter feletti terület után 50 forint négyzeméteren- ként ad. Ilyen mentességet vagy kedvezményt kaphatnak pél­dául a nagycsaládosok (3 vagy több gyermek ellátása), a kisnyugdíjasok. Az adóköteles épület, épü­letrész alapterületébe a ki­egészítő helyiségeik — mint a szerszámkamra, a pince, a padlás- és a lakóelőtér (hall) kivételével a közlekedőhe­lyiségek (belépő, szélfogó, előszoba, belső közlekedő, át­járó) 10 négyzetméter felet­ti része nem számít bele. Az alapterületbe beleszá­mítanak viszont az épülethez tartozó fedett és a három ol­dalról zárt külső tartózko­dók (loggia, fedett és oldalt zárt erkélyek), illetve a fe­dett terasz, a tornác, a tető­téri lakrész alapterülelének a fele. Az üdülőkkel azonos adó terheli ezentúl a nem lakás céljára szolgáló más építmé­nyeket. Az adónövekedés itt is jelentős. Az érdekelt ké­relmére 3 esetben kedvez­mény biztosítható: — a kisiparos vagy házas­— Atyaisten, mit csinált! Én odamegyek, és megpofo­zom. Amikor gyakoroltunk, tíz közül nyolcszor majd­hogynem a földbe verte azt az átkozott karót a fával, most meg fönnaikasztja . .. — Nyugi, öreg! — mond­ták neki még az ellenfelek oktatói is. — Nyugi, ne lás­son rajtad semmit sem a gyerek, mert a többi feladat­nál is túl nagy lesz a lám­paláza! Ettől az egy hibától még lehet első is. A tét a verseny díjain kí­vül sem kicsi: soronkívüli jeles szakmunkás-bizonyít­vány. Ezért versengenek még ma is a szőcsényi, a bar­csi, az ásotthalmi és a mát- rafüredi tanulók. (A verseny eredményeiről holnapi la­punkban beszámolunk.) I.uthár Péter Fotó: Csobod Péter Az adó összegének megha­tározásában a helyi taná­csoknak fontos és felelősség- teljes a szerepük. Tanácsren- deleiben a település kedve­ző fekvésű és ellátottságé övezetében 50 százalékkal fölemelhetik, a kedvezőtlen helyzetű, közművök nélküli településrészeken pedig ugyanennyivel csökkenthe­tik. Ezen túl az adóterheket még további 10—25 százalék­kal növelheti, illetve 10—40 százalékkal csökkentheti a helyi tanács, a kivitelezés módja és a felhasznált épí­tőanyag alapján. A kivethető adó tehát egyes esetekben 75 százalék­kal is meghaladhatja az alapadót, illetve 10 százalé­kára is csökkenthető, de az adó legkisebb évi összege nem lehet kevesebb 500 fo­rintnál. A minimális 500 fo­rint adót sem kell megfizet­ni (vagy csak részben), ha a tanács rendeletben a vagyo­ni, a jövedelmi és szociális viszonyokra való tekintettel mentességet, kedvezményt Gyümölcsfáink gombabetegségei során elsősorban a fertőzésre fogékony Stacking és Goilden fajtákra, ezek változataira, illetve az őszi-téli körtékre kell különös gonddal ügyel­ni. Megkezdődött a kajszifák veszélyes betegségének, a gnomóniás levélfoltosság aszkospóráinak szóródása is. A betegség fertőzése során a levelek kanalasan görbülnek s idő előtt lehullanak. A tü­netek későn jelentkeznek — akkor már hatásosan véde­kezni nem lehet. A fertőzési folyamatot csak most lehet megelőzni! A védekezésre a Zineb 0,2—0,3, a Dithane M—45 0,2 vagy a Polyram Combi 0,2 százalékos oldatát javasoljuk. Ezek a szerek ki­sebb kertekben eredménye­sen használhatók a varaso- dás ellen is. Megnőtt a cseresznye-, meggyfáinik moníliás ágelha- lásos és blumeriellás levél- foltosság-fertőzésének veszé­lye is; veszélyeztet a csont­héjasok levéllyukacsosodása, illetve a szilvalevél vörös- foltosság betegsége. Az el­múlt években is számottevő fertőzéseket okozó kóroko­zók ellen is most kell véde­kezni az Orthocid 0,2 vagy az Ortho-Phaltan 0,2 száza­lékos gombaölő szerrel. Az elmúlt száraz, meleg időszak különösen' a gyümölcs]a-ta- kácsatkák számára volt ked­vező. A gombaölő szerhez ezért feltétlenül fontos, hogy a Mitac 20 EC 0.3—0,6 szá­zalékos, a Pol—Akaritox 0,15 —0,2, a Bi—58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyikét is hozzákeverjük. Rovarölő szerek és pcrmettrágyák keverhetősége Peretrix 1 Peretrix 2 Peretrix 3 Plantan 1 Ö I o i Z Filo Horm E Ö X o i Z E Ö X o iZ ti tavit < M 1 a o .? ő > Wuxal C j U 3 CT 4) U) Mikramid Volidünger „ Anthio + 4 4 __­r­4­t­4 X 4 4 X 4­« Bi 58 EC 4 4 — 4 4­4 4 4 f ) 4 4 4 ^ Chinetrin 25 EC X ; X 4 'X X X-1' X o X 4­J. z Decis 2,5 EC + 4 — 4 + 4 X X 4 X 4 4 V, Ditrifon 50 WP + T 4 — + 4 4 +■ 4 4 4 : ■ 4 — .. Fiiból E + !­4 — — 4­4 4 X 4 4 4 _ Mitac 20 4 4 r 4 4 4 4-i. 4 X — X •r ( :o Pirimor 50 WP 4- : 4 ■ L — 4 4 4­' í í _L —. X 4 4 w Pol-Akaritox 4 i 4 4 — ■ 4 „r 4 4 X X 4 4 ° Sevin 85 WP + 4 4 — 4 4­4 <• } ; X 4­4 4 * Sinoratox 40 EC 4 4 4 X X X X 4 X X X, ° Unifosz 50 EC 4 4 4 — 4 4 4 X 4 4 4 Unitron 40 EC 4 4 4 X X X X X 4 X 4 X 4 4 Uricska Sándor, az orszá­gos versenynek otthont adó szőcsénypusatai iskola szak­oktatója mondta: — A döntés a verseny leg­szebb része, no meg az egész erdei munkában is ez a ieg- megkapóbb. Ezzel ott is marasztalt bennünket, s végignéztük: hogyan dönti az első csoport a szép szál cserfákat. Köz­ben hallottunk a kívülálló számára érthetetlen szakki­fejezést több tucatnyit, ám jobb ha a fentebbieket, köz­nyelven próbálom vázolni. A szakszerűség tán hibádzik majd, de az érthetőség ked­véért kell csorbítanom. Budai Tamás mátrafüredi tanuló szakértő szemmel néz­te, amint egyes rajtszámú versenytársa küszködött a fával. S dőlt a cser. — Elég szép — mondta az ellenfél, s rögtön meg is tárgyalta segítőjével a látot­takat. — Izgulnak? — Eléggé. De remélem, nem látszik meg maid, ha mi jövünk. Kiderült még: a fiatalem­ber apja fodrász, édesanyja vegyésztechnikus, ő tehát „messze esett a fájától”. — Rokonszakma ez az apáméval. Mindketten vá­gunk — vetette oda még fa- nyairkás mosollyal, s indult a fűrészért. Az első ekkor már az LKT géppel húzta ki a legallya­zott fát az erdőből. Azután méricskélte, szemlélgette, és döntött. Ebből a részéből rönk lesz, amabból papírfa, ez a darab jó lesz fagyárt­mánynak, amaz csak tűzifá­nak. Végül a jelölések sze­rint föl is darabolta a rön­köt. Ennyiből állt az erdei fel­adat. Közben szigorú zsűri pontozott; értékelte a gyor­saságot, a szép munkát, a balesetvédelmi szabályok be­tartását, és még sok egye­bet. A fa dőlésének irányát egy karóval jelöli meg a ver­senyző — azaz a favágó —; akkor jó a döntés, ha a ka­rótól nem több, mint fél mé­terre esik a fa. Persze az igazán szép az, ha eltalál­ja ... Budai Tamást figyeltem végig. A dőlő cser telibe kapta s kettétörte a karót. De az izgalom később azért kiütközött: a versenyző az erőgép tolólapjával is telibe kapott egy fát. De baj nem történt. Csupán apró szépség­hiba volt ez. — Nem tudom, egyszerűen nem láttam; nem tudom, hogy mentem neki .. — hajtogatta a fiatalember, amikor leült pihenni. De már mosolygott is ... — Ezt a kettétört jelző­karót mindenesetre hazavi­szem emlékbe. Ügy fogta, mint vadász a trófeát. Nagy János, a másik sző- csónyi szakoktató közben a fejét fogta, mert már az ő gyereke volt a „pályán” és elkövetett egy hibát. Egy ki­csit rossz irányba dőlt a fa, és fönnakadt egy másikon. Növényvédelmi tájékoztató Az áprilisi csapadéksze­gény, változékony időjárás fékezte a gyümölcsfákat ve­szélyeztető kórokozók fertő­zését. A május 9-től lehul­lott csapadék azonban fel­gyorsította élettevékenysé­güket és megteremtette az első fertőzések lehetőségét; rövid idő alatt erős fertőzé­sek várhatók. Az alma- és körtefavara- sodás ellen haladéktalanul szükséges a védekezés, sőt még ismételten szárazabbra forduló idő esetén is 8—10 nap múlva meg kell ismétel­ni a permetezést. A védeke­zést továbbiakban úgy kell időzíteni, hogy a fertőzés ve­szélye esetén az utolsó fertő­zéstől, csapadékos naptól számított 10—14 napig kell a lombozaton aktív ható­anyagfedettséget biztosítani, illetve addig az időpontig kell a védekezést befejezni. A vé­dekezésre a fokozott fertő­zésveszély miatt elsősorban a Rubigan 12 EC 0,04—0,05 százalékos oldatát javasol­juk, ez egyúttal a liszthar­mat ellen is védelmet nyújt. A védekezés végrehajtása társa tulajdonában levő mű­hely alapterületónek 50 szá­zaléka adóköteles, ha a meg­előző 3 évben a jövedelem nem haladta meg az. évi 120 000 forintot; — a Művészeti Alap tagja a műterem alapterületének 30 százaléka után adózik; — a műemlékvédelem alatt álló épületek tulajdonosai az alapterület 80 százaléka után fizetnek adót. Adómentes az üdülővel egybe épült vagy az üdülő telkén létesített gépjármű- tároló alapterületéből 12.5 négyzetméter. Ugyancsak adómentesek azok az épít­mények — főként üzletek, műhelyek —, melyek jelen­leg a lakásokkal együtt 25— 35 évre házadómentességet kaptak, a mentesség lejártá­ig. Mentes az építményadó alól a mező- és erdőgazda­sági tevékenység céljára szolgáló, rendeltetésszerű használt vagy használaton kívüli gazdasági épület. Somogyra is jellemző a zártkertben való építkezés. Mentesek tehát a pincék, présházak, a kertbarátok szerszámkamrái stb. A zárt­kertekben épült hétvégi há­zakról, amelyeknek építési módja, belső kialakítása, be­rendezése, használata a pi­henést és szórakozást szol­gálja s csak részben felel meg a mezőgazdasági célra szolgáló rendeltetésszerű használatnak, a hatóságok gondos vizsgálat után dönte­nek, de bevallást kell adni ezekről az építményékről is. Lényeges, hogy az üdülő alapterületét, valamint az egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmény alapterü­letét nem szabad összeszá­mítani. hanem külön-külön esik adó alá. Igv pl, ha egy siófoki 50 négyzetméter alap- területű üdülőtelken még van egy 10 négyzetméteres csó­naktároló, az 50 négyzetmé­teres üdülő után az alapadó 1 800 forint, s külön 300 fo­rint lenne a 10 négyzetméte­res csónaktároló adója, de 500 forint lesz, mivel ez a minimális adó. A helyi tanácsok a napok­ban készítik el az ezzel kap­csolatos rendelettervezetet, s a szokásos módon (például hirdetőtáblán kifüggesztés­sel) az érdekeltek tudomásá­ra hozzák, véleményüket ki­kérve. A népfront szerveivel valamint a tanács bizottsá­gaival is megtárgyalják, mi­nél szélesebb kör bevonására törekednek. Általános bevallásra fel­szólítást a megyei tanács ad ki. A rendeletek elfogadása után az érdekeltek a tanács­tól kapnak adóbevallási nyomtatványt és kitöltési tá­jékoztatót. Aki nem kapott, de adóköteles ingatlan? van, bármelyik tanácsról besze­rezheti a szükséges nyomtat­ványokat, és megteheti a bevallását. A bevallások ki­töltését segíti a már említett kitöltési tájékoztató, de bár­mely tanács ad felvilágosí­tást, tanácsot. A bevallásokat az átvétel­től számított 30 napon belül, legkésőbb 1986. július 15-ig kell eljuttatni az illetékes adóhatósághoz. Az adóbeval­lás késedelmes benyújtása vagy elmulasztása miatt az évi adót 10—50 százalékkal, de legalább 500 forinttal emelten kell megállapítani. Az adómegállapításra elő­reláthatólag augusztusban kerül sor. s az építményadót 1986. november 15-ig lehet pótlékmentesen befizetni. Kiskertek gépgyára Üj típusú kisgépek, mun­kaeszközök kerülnek ki a legközelebbi jövőben a ház­táji gazdaságok, hobbikerté­szek igényeinek kielégítésére szakosodott, évi negyedmil­liárdos termelési értéket elő­állító Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetből. Elkészült és hamarosan az üzletekbe kerül az RK— kombi nevű kapáló és fűka­száló kisgép, első 200 dara­bos sorozata. A szövetkezet tervezési osztályán már konstruáltak hozzá töltögetőt, boronát és különböző fajta aprómagvakat vető adaptere­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents