Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

1986. május 16., péntek Somogyi Néplap 5 „Kifestem magamból a szorongást” Czinkotay Frigyes képei a Pamutfonóban Homályba burkolódzó zse­lici tájak, balatoni alkonyat, esőáztaitta házak, hólepte fa­lusi utca. Ezeken a képeken nem süt a nap, mintha el­kerülné őket a forró nyár és a metsző hid egű téli fény. A látványt az átmeneti év­szakok csendes melankóliája uralja. Az arcok is meren- gők, a sétáló alakok meg­rokkantak, « magányos férfi egyszerűen berendezett szo­bája csendjében gubbaszt. A képek alkotójának, Czinkotay Frigyesnek joviá­lis megjelenése, derűje nyo­mán alig hihetq, hogy ezek a bánatos szürke képék az ő ecsetje alól kerültek ki. De szavai meggyőznek, hogy képei igazak. — A festés tart fönn; azért alkotok, hogy elűzzem a be­tegség gondját. Hiszek eb­ben az autoterápiában: ki­festem magamból a szoron­gást, s ezáltal megkönnyeb­bülök. A hangulatomhoz vá­lasztom a megfelelő témát, leggyakrabban a tájat, eb­ben legjobban kifejezhetem a bánatomat. A képeken egybemosódik föld és ég; a festmények komponáltsága, a színek aránya nem arról árulkodik, hogy autodidakta festőről van szó, aki a pilktúrát csak saját örömére — állatorvosi hivatása mellett — sajátítot­ta el. Megnyitójában dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető­je már szólt a jó barát, Mar.tyn Ferenc segítő sze­repéről is. A művész így vall kettejük kapcsolatáról: — Közelmúltban elhunyt mesterem egyengette uta­mat. Nem irányított, de , mindig megnézte a munkái­mat és őszintén elmondta véleményét; mi az, ami jó, Nem hóbort — találmány Visszapillantó a szemüvegben Nyoma sincs Kalmár Imre arcán annak, hogy szemüve­get viselne. Divatos frizura övezi a fejét, diszkós fazon­ra nyírták. Pedig ha hosz- szabb távra indul kerékpár­jával, a Balatonra vagy Pécsre, elengedhetetlen kel­lék a biciklis-szemüveg. Kalmár Imre a kaposvári Kinizsi élelmiszeripari szak­közép- és szakmunkásképző második osztályos diákja. A televízióban sorozatban mutatták be vasárnap dél­előttönként azokat a fiatalo­kat, akik részt vettek a diák feltalálók országos kiállítá­sán és találmányaikat, szé­pen megformált tárgyaikat díjjal jutalmazták. Kalmár Imrét a képernyőn fedeztem föl először, bemutatta a bi­cikli zők könnyedebb testtar­tását elősegítő különleges szemüvegét, amelyet ő maga már rendszeresen használt. — Milyen ez a szemüveg? — Egy tükröt építettem be a szemüvegbe, ennek segít­ségével jobban tájékozódhat az úton a kerékpáros, a test­tartás pedig nem fárasztja a nyeregben ülőt hosszú kilo­méterek után sem. Tovább is lehet fejleszteni az ötletet azzal, hogy napszemüvegbe építem be a tükröt, esetleg kettőt. — Nagyon szeret kerékpá­rozni ? — Nem járok egyesületbe, de szeretek biciklizni. Az úton egy alkalommal meg­csillant előttem valami, ak­kor pattant ki a „szikra”. Édesapám segített az ötlet kivitelezésében, a forma el­készítésében anélkül, hogy csorbult volna az én szere­pem tervem megvalósításá­ban. — Miért nem láthatjuk most a feltalált kerékpáros­szemüveget? — Egyet készítettem csak. s a mintadarab még Buda­pesten van, a kiállításon, de mihelyt visszakapom, hasz­nálom. Közeleg a nyári va­káció, sóikat leszek nyereg­ben, nagy kirándulásokat tervezek. Nem tartom maga­mat feltalálónak, de jövőre is szeretnék részt venni a pályázaton. A biciklizést fontosnak tartom, a hobbim pedig a zene. — Milyen zene? — A diszkózene. Emellett nyolc éve járok a kaposvári zeneiskolába, klarinétozom. Kedvenc műveim egyike Mu­szorgszkij Egy kiállítás képei című zeneműve. — Milyen eredménnyel ta­nul az iskolában? — Tavaly év végén hár­mas voltam; az idén félévkor négyesre javítottam, most pedig nagyon gyengén állok. Hullámzó a teljesítésem. — Tálán fel kellene talál­ni, hogyan lehet eredménye­sebben tanulni. Nem? — Jó volna. De azt hiszem, megvan rá a recept. Úgy le­het eredményt felmutatni, ha az ember szorgalmasan tanul. Ezt már rég föltalál­ták, vagy tán nem is kellett kitalálni, annyira közismert dolog. Horányi Barna mi az, amin még dolgozni kellene. Ö nevelt mívesség- re, igényességre, a kolorit- ra. S nemcsak Martynhoz fűzött jó barátság; rendsze­resen megfordulok a kollé­gák műtermében, segítjük, formáljuk egymást kötetlen beszélgetésetekben is. Jó is­kola volt számomra, hogy láthattam Budapesten, Pá- r i zisib an, Veiencéhen, Bécs- ben a mesterek műveit. — A festmények itt, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat ki­csiny előterében nem érvé­nyesülnek igazán, ezt köve­tően pedig a ruhagyárban állítja ki kollekcióját. Miért vállalja egy festő ezeket a nem túl előnyös körülmé­nyeket? — Evek óta rendszeres ki­állító vagyok a textilművek­ben, művész barátaim közül is sokat beszerveztem, hogy hozzák el ide munkáikat. A gyárban szép hagyomány a művészetek pártolása, s úgy látszik, a ruhagyárban is kezdenek érdeklődni a kép­zőművészetek iránt. Persze égy galériában jobban ér­vényesülnek a képek; de itt a dolgozó, ha elhalad előt­tük, ha néhány percet rá­szán s megnézi, legközelebb talán már kedvet kap, hogy egy múzeumi kiállításra is elmenjen. Nagyon fontosnak tartom az ízlésformálást, a művészeti nevelést. Ezért előadásokat is szoktam tar­tani az üzemben — például legutóbb a giccsről —, min­dig sok érdeklődő jelenik meg. Lelkesedés, tetterő, élet­vidámság sugárzik Czinko­tay Frigyes minden szavá­ból. Hit nélkül nem lehet csinálni — vallja. T. K. Védekezés a savas eső ellen Megvédhető a pilisi park­erdő a savas eső károsításá­tól — állapították meg a Magyar Tudományos Aka­démia ökológiai és Botani­kai Kutatóintézetének szak­emberei, s erdő- és vadgaz­dálkodási, talaj javítási ja­vaslatokat dolgoztak ki a talaj további savasodásának megakadályozására. Borhidi Attila, az intézet igazgató- helyettese az MTI munka­társának elmondta: javasol­ják a Pilisi Parkerdőgazda­ságnak : vizsgálják meg a terület vadeltartó képessé­gét. A parkerdő jelenlegi vadállománya ugyan,is túl­zott mértékben lelegeli, le­tapossa az aljnövényzetet, amely védi a talajt a savas esőtől. Szükséges az is, hogy az erdőben sok és gyorsan boruló avart termelő fák is legyenek, amelyek segítik a talaj tápanyagtartalmának megtartását. Ilyen például a gyertyán, amelyet a 60-as években haszontalannak nyilvánítottak. Hiányukat pótolni kell, olyan mérték­ben, hogy a haszonfák gyor­sabban fejlődhessenek. Má­sik tennivaló: azokon a te­rületeken, ahol a talaj sa- vasodása nagyon előre ha­ladt, meszezéssel lassítsák, illetve állítsák meg e ked­vezőtlen folyamatot. Az Ózdi Kohászati Üzemek egyes melléktermékei például fel­használhatók erre a célra. A tudósak véleményüket a pi­lisi parkerdőben végzett ku­tatásaik, környezetdiagnosz­tikai vizsgálataik eredmé­nyeire alapozzák. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem szakembereivel együtt már hosszú ideje Vizsgálják e védett terület — bioszféra-rezervátum — nö­vényzetének, talajának ál- lapötát. Eddig főleg a talaj felszí­ni rétegeiben gyökerező alj­növényzet károsodott feltűnő módon, mivel a savas esők kioldották, s a mélyebb ré­tegekbe szállították a köny- nyen oldódó tápanyagokat. A talaj felszíni rétegeiben a természetes kilúgozási folya­mat felgyorsult, mérgező alumínium- és fémionok szabadultak fel. Az éles hegygerinceken és a hegyhátakon, például a Dömös feletti Prédikálószék északi gerincén vagy a Rám- hegyen nagyobb a savanyo- dás, mint a völgyekben, ahol az összegyűlt nagy mennyi­ségű avar védi a talajt a savas esőtől. Az erdő fái itt kevésbé károsodtak, mert gyökereik a talaj mélyebb rétegeiből elegendő táplálé­kot vehetnek föl. A kutatók az erdőgazda­ság figyelmébe ajánlják a légi felvételek környezet- diagnosztikai felhasználását s az ezek alapján készült vegetációs- és talajtérképe- ket. S a Pilisi Parkerdőgaz­dasággal együttműködve igyekeznek kivédeni a ter­mészeti értékeinket pusztító környezeti ártalmakat. HÉTVÉGI /táyofó A hétvége legrangosabb, legnagyobb érdeklődésre szá­mító kulturális eseménye ma este fél nyolekor kezdődik Kaposváron a nagytemplom­ban. Kovács Endre orgona­művész és Andor Éva ének­művész közreműködésével a Liszt-évforduló tiszteletére rendeznek orgonahangver­senyt; ezen az érdeklődők Liszt Ferencnek, a XIX. szá­zad egyik legkiválóbb zene­szerzőjének műveit hallhat­ják. A Kilián György Városi Művelődési Központban ma délután fél háromkor törté­nelmi játszóház kezdődik; témája az Árpád-kor. hol­nap tíz órától a Táncsics gimnáziumé a „ház”; va­sárnap öt órakor a színház- barátok klubja tart összejö­vetelt. A művelődési köz­pontban a Berzsenyi Társa­ság képzőművészeti kiállítá­sa, valamint az Ecsettel az alkoholizmus ellen című gyermekrajz-pályázatra ber küldött művek tekinthetők meg. Kaposváron a Latinca Sán­dor Művelődési Központban ma fél ötkor Franciaországot bemutató diavetítés lesz. Holnap délelőtt tíz órától a déLdunántúli néptáncosok találkozója várja közönsé­gét. A Somogyi Képtárban Csi­szár Elek festőművész tárla­ta látható. A Somogy Me­gyei Múzeum kamaratermé­ben ma, délután nyitják meg a Rippl-Rónai József rajzait bemutató kiállítást. A Ka­posvári Galériában Rényi Krisztina és Pirk László fes­tőművész alkotásai tekinthe­tők meg. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pont színháztermében va­sárnap hat órakor az NSZK- beli Sinsheimi Fúvószenekar és a barcsi ifjúsági fúvósze­nekar közreműködésével lesz koncert. Este nyolc órától if­júsági táncestet rendeznek. A talpalávalót a szigetvári Pax együttes szolgáltatja. A csurgói Csokonai műve­lődési központ holnap nyolc órától piknikbált szervez; itt a hangulatról a BM Határőr­ség nagykanizsai zenekara gondoskodik. A Dzsesszénekes című többszörös Oscar-díjas ame­rikai zenés film nyújt él­ményt a berzencei filmbará­toknak a helyi szabadidő­klubban ma délután fél hat­kor. A berzencei ifjúsági klubban pedig diavetítésen Velencével ismerkedhet meg a közönség. A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthon holnap reg­gel fél nyolc órától Együtt a családdal címmel egésznapos rendezvényt szervez. A prog­ramban többek között kirán­dulás, sport-, főző- és ulti- verseny, szalonnasütés és filmvetítés szerepel. Vasár­nap fél háromkor a Mün- chausen báró csodálatos ka­landjai című francia rajzfil­met izgulhatja végig a fiata­labb korosztály. A tabi művelődési központ színháztermében ma négy órától a tabi általános isko­la és a művelődési központ amatőr gyermekcsoportjai mutatkoznak be. Érdekessége és várható si­kere miatt két hétfői prog­ramról: a nagyatádi művelő­dési központ szabadidőster­mében hét órától Lakat T. Károly, a Képes Sport lab­darúgó-szakírója és Vass Ist­ván Zoltán sportriporter tart tájékoztatót arról, hogyan készül válogatottunk Mexi­kóra. A kérdések és válaszok középpontjában a labdarú­gó-világbajnokság áll. A nagybajomi művelődési ház­ban este nyolc órakor Koós János, Dékány Sarolta, Boj- tor Imre, Urbán Katalin és Keleti Pál lép pódiumra. Kitüntetés véradóknak (Tudósítónktól.) A Vöröskereszt marcali városi vezetősége a vöröske­resztes világnap alkalmából ünnepséget tartott. Ez alka­lomból nemcsak a város többszörös véradói találkoz­tak, hanem tízen az életmen­tő vér által egészségüket visszanyerők közül is jelen voltak. Honfi Istvánné a megyei vezetőség titkára adta át a kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát 3, ezüst fo­kozatát 11, illetve bronz fo­kozatát 23 véradónak. Az ünnepségen jelen levő majd­nem 90 aktivista között volt Rádics Ferenc 63 szoros, va­lamint Hegyi Ferenc és Pan- tocsek István 30-szoros vér­adó. További elismeréseket osztottak ki a mozgalom hu­manista céljainak eléréséért hosszabb időn át eredményes munkát végző aktivistáknak. Somogyinak vallja magát Neve: Dr. Geszti János. Foglalkozása: állatorvos. Munkahelye az Egyesült Dó­zsa Termelőszövetkezet, So- mogyváron. A Felvidéken született, s Fejér megyében, Csákváron töltötte gyermekéveit. Dr. Fülessy Emil, aki azóta a ka­posvári Állategészségügyi In­tézet igazgatója lett, akkori­ban Csákváron dolgozott, ő javasolta az állatorvostudo­mányi egyetemet végzett fia­talembernek, hogy próbáljon szerencsét Somogybán. Így került dr. Geszti János So­mogy várra, 1970-ben. Gon­dolta, hogy gyakorlatot sze­rezve majd megpróbál föld­rajzilag közelehb kerülni a Vértesaljához. Azonban tel­tek az évek, s ma már nem kis büszkeséggel somogyinak vallja magát. Csákváron mindenki is­merte dr. Geszti Jánost, s nem kellett sok idő Somogy- váron sem, hogy előre kö­szönjenek neki az utcán, ügyes-bajos dolgaikkal meg­keressék az emberek. A fia­tal állatorvos aktív társadal­mi munkás, lölkes közéleti- ember lett. Most a Hazafias Népfront bizottságának elnö­ke, elnöki tisztet tölt be a szülői munkaközösségben, s szinte nincs olyan gondja a községnek, amivel ne fordul­hatnának hozzá. Azt mond­ja, hogy ő világéletében te­vékeny ember volt, s az élet­ben az apróbb sikerek, a másokért végzett munka öröme jelentette számára a kiegyensúlyozottságot. Szol­gálati lakásban lakik, a so­kak áltail irigyelt állatorvosi honoráriumból egy Trabant­ra futotta. Hajnalban kel, és este nyolc előtt nem ér haza. Sokszor érzi úgy. ki vés a nap huszonnégy órája. Jár- tában-keltében észreveszi a hibákat, látja, ha valahol va­lami gond van: ilyenkor út­ba ejti a községi tanácsot, és szól: „Tudtok róla?” Hi­szi, hogy minden nehézsé­gen úrrá lehetnek, csak idő és türelem kell hozzá. Büsz­ke arra, hogy nemrég negy­ven embert mozgósított tár­sadalmi munkára, örül, hogy a somogyvári nemzeti em­lékhely nemsokára méltó módon fogadja a látogató­kat, s tervezi, hogy 1990-ben, a kolostor alapításának 900. évfordulóján egyhetes prog­rammal ünnepelnek majd a somogyváriak. Két éve ad­dig járta a megyét, amíg talált egy fonyódi nyelvta­nárt, aki német nyelvre ok­tatja a kisiskolásokat, most tornatermet szeretne a köz­ségnek. Nem gondolkozik azon, boldog-e vagy sem; elége­dett. őszinte ember. Azt t art­ja: minden, amit az ember tervez és véghez visz, tény. S a jó szándékú tevékeny­séghez mindig talál megfele­lő társakat is az ember. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents