Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-16 / 114. szám
1986. május 16., péntek Somogyi Néplap 5 „Kifestem magamból a szorongást” Czinkotay Frigyes képei a Pamutfonóban Homályba burkolódzó zselici tájak, balatoni alkonyat, esőáztaitta házak, hólepte falusi utca. Ezeken a képeken nem süt a nap, mintha elkerülné őket a forró nyár és a metsző hid egű téli fény. A látványt az átmeneti évszakok csendes melankóliája uralja. Az arcok is meren- gők, a sétáló alakok megrokkantak, « magányos férfi egyszerűen berendezett szobája csendjében gubbaszt. A képek alkotójának, Czinkotay Frigyesnek joviális megjelenése, derűje nyomán alig hihetq, hogy ezek a bánatos szürke képék az ő ecsetje alól kerültek ki. De szavai meggyőznek, hogy képei igazak. — A festés tart fönn; azért alkotok, hogy elűzzem a betegség gondját. Hiszek ebben az autoterápiában: kifestem magamból a szorongást, s ezáltal megkönnyebbülök. A hangulatomhoz választom a megfelelő témát, leggyakrabban a tájat, ebben legjobban kifejezhetem a bánatomat. A képeken egybemosódik föld és ég; a festmények komponáltsága, a színek aránya nem arról árulkodik, hogy autodidakta festőről van szó, aki a pilktúrát csak saját örömére — állatorvosi hivatása mellett — sajátította el. Megnyitójában dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője már szólt a jó barát, Mar.tyn Ferenc segítő szerepéről is. A művész így vall kettejük kapcsolatáról: — Közelmúltban elhunyt mesterem egyengette utamat. Nem irányított, de , mindig megnézte a munkáimat és őszintén elmondta véleményét; mi az, ami jó, Nem hóbort — találmány Visszapillantó a szemüvegben Nyoma sincs Kalmár Imre arcán annak, hogy szemüveget viselne. Divatos frizura övezi a fejét, diszkós fazonra nyírták. Pedig ha hosz- szabb távra indul kerékpárjával, a Balatonra vagy Pécsre, elengedhetetlen kellék a biciklis-szemüveg. Kalmár Imre a kaposvári Kinizsi élelmiszeripari szakközép- és szakmunkásképző második osztályos diákja. A televízióban sorozatban mutatták be vasárnap délelőttönként azokat a fiatalokat, akik részt vettek a diák feltalálók országos kiállításán és találmányaikat, szépen megformált tárgyaikat díjjal jutalmazták. Kalmár Imrét a képernyőn fedeztem föl először, bemutatta a bicikli zők könnyedebb testtartását elősegítő különleges szemüvegét, amelyet ő maga már rendszeresen használt. — Milyen ez a szemüveg? — Egy tükröt építettem be a szemüvegbe, ennek segítségével jobban tájékozódhat az úton a kerékpáros, a testtartás pedig nem fárasztja a nyeregben ülőt hosszú kilométerek után sem. Tovább is lehet fejleszteni az ötletet azzal, hogy napszemüvegbe építem be a tükröt, esetleg kettőt. — Nagyon szeret kerékpározni ? — Nem járok egyesületbe, de szeretek biciklizni. Az úton egy alkalommal megcsillant előttem valami, akkor pattant ki a „szikra”. Édesapám segített az ötlet kivitelezésében, a forma elkészítésében anélkül, hogy csorbult volna az én szerepem tervem megvalósításában. — Miért nem láthatjuk most a feltalált kerékpárosszemüveget? — Egyet készítettem csak. s a mintadarab még Budapesten van, a kiállításon, de mihelyt visszakapom, használom. Közeleg a nyári vakáció, sóikat leszek nyeregben, nagy kirándulásokat tervezek. Nem tartom magamat feltalálónak, de jövőre is szeretnék részt venni a pályázaton. A biciklizést fontosnak tartom, a hobbim pedig a zene. — Milyen zene? — A diszkózene. Emellett nyolc éve járok a kaposvári zeneiskolába, klarinétozom. Kedvenc műveim egyike Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneműve. — Milyen eredménnyel tanul az iskolában? — Tavaly év végén hármas voltam; az idén félévkor négyesre javítottam, most pedig nagyon gyengén állok. Hullámzó a teljesítésem. — Tálán fel kellene találni, hogyan lehet eredményesebben tanulni. Nem? — Jó volna. De azt hiszem, megvan rá a recept. Úgy lehet eredményt felmutatni, ha az ember szorgalmasan tanul. Ezt már rég föltalálták, vagy tán nem is kellett kitalálni, annyira közismert dolog. Horányi Barna mi az, amin még dolgozni kellene. Ö nevelt mívesség- re, igényességre, a kolorit- ra. S nemcsak Martynhoz fűzött jó barátság; rendszeresen megfordulok a kollégák műtermében, segítjük, formáljuk egymást kötetlen beszélgetésetekben is. Jó iskola volt számomra, hogy láthattam Budapesten, Pá- r i zisib an, Veiencéhen, Bécs- ben a mesterek műveit. — A festmények itt, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat kicsiny előterében nem érvényesülnek igazán, ezt követően pedig a ruhagyárban állítja ki kollekcióját. Miért vállalja egy festő ezeket a nem túl előnyös körülményeket? — Evek óta rendszeres kiállító vagyok a textilművekben, művész barátaim közül is sokat beszerveztem, hogy hozzák el ide munkáikat. A gyárban szép hagyomány a művészetek pártolása, s úgy látszik, a ruhagyárban is kezdenek érdeklődni a képzőművészetek iránt. Persze égy galériában jobban érvényesülnek a képek; de itt a dolgozó, ha elhalad előttük, ha néhány percet rászán s megnézi, legközelebb talán már kedvet kap, hogy egy múzeumi kiállításra is elmenjen. Nagyon fontosnak tartom az ízlésformálást, a művészeti nevelést. Ezért előadásokat is szoktam tartani az üzemben — például legutóbb a giccsről —, mindig sok érdeklődő jelenik meg. Lelkesedés, tetterő, életvidámság sugárzik Czinkotay Frigyes minden szavából. Hit nélkül nem lehet csinálni — vallja. T. K. Védekezés a savas eső ellen Megvédhető a pilisi parkerdő a savas eső károsításától — állapították meg a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének szakemberei, s erdő- és vadgazdálkodási, talaj javítási javaslatokat dolgoztak ki a talaj további savasodásának megakadályozására. Borhidi Attila, az intézet igazgató- helyettese az MTI munkatársának elmondta: javasolják a Pilisi Parkerdőgazdaságnak : vizsgálják meg a terület vadeltartó képességét. A parkerdő jelenlegi vadállománya ugyan,is túlzott mértékben lelegeli, letapossa az aljnövényzetet, amely védi a talajt a savas esőtől. Szükséges az is, hogy az erdőben sok és gyorsan boruló avart termelő fák is legyenek, amelyek segítik a talaj tápanyagtartalmának megtartását. Ilyen például a gyertyán, amelyet a 60-as években haszontalannak nyilvánítottak. Hiányukat pótolni kell, olyan mértékben, hogy a haszonfák gyorsabban fejlődhessenek. Másik tennivaló: azokon a területeken, ahol a talaj sa- vasodása nagyon előre haladt, meszezéssel lassítsák, illetve állítsák meg e kedvezőtlen folyamatot. Az Ózdi Kohászati Üzemek egyes melléktermékei például felhasználhatók erre a célra. A tudósak véleményüket a pilisi parkerdőben végzett kutatásaik, környezetdiagnosztikai vizsgálataik eredményeire alapozzák. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereivel együtt már hosszú ideje Vizsgálják e védett terület — bioszféra-rezervátum — növényzetének, talajának ál- lapötát. Eddig főleg a talaj felszíni rétegeiben gyökerező aljnövényzet károsodott feltűnő módon, mivel a savas esők kioldották, s a mélyebb rétegekbe szállították a köny- nyen oldódó tápanyagokat. A talaj felszíni rétegeiben a természetes kilúgozási folyamat felgyorsult, mérgező alumínium- és fémionok szabadultak fel. Az éles hegygerinceken és a hegyhátakon, például a Dömös feletti Prédikálószék északi gerincén vagy a Rám- hegyen nagyobb a savanyo- dás, mint a völgyekben, ahol az összegyűlt nagy mennyiségű avar védi a talajt a savas esőtől. Az erdő fái itt kevésbé károsodtak, mert gyökereik a talaj mélyebb rétegeiből elegendő táplálékot vehetnek föl. A kutatók az erdőgazdaság figyelmébe ajánlják a légi felvételek környezet- diagnosztikai felhasználását s az ezek alapján készült vegetációs- és talajtérképe- ket. S a Pilisi Parkerdőgazdasággal együttműködve igyekeznek kivédeni a természeti értékeinket pusztító környezeti ártalmakat. HÉTVÉGI /táyofó A hétvége legrangosabb, legnagyobb érdeklődésre számító kulturális eseménye ma este fél nyolekor kezdődik Kaposváron a nagytemplomban. Kovács Endre orgonaművész és Andor Éva énekművész közreműködésével a Liszt-évforduló tiszteletére rendeznek orgonahangversenyt; ezen az érdeklődők Liszt Ferencnek, a XIX. század egyik legkiválóbb zeneszerzőjének műveit hallhatják. A Kilián György Városi Művelődési Központban ma délután fél háromkor történelmi játszóház kezdődik; témája az Árpád-kor. holnap tíz órától a Táncsics gimnáziumé a „ház”; vasárnap öt órakor a színház- barátok klubja tart összejövetelt. A művelődési központban a Berzsenyi Társaság képzőművészeti kiállítása, valamint az Ecsettel az alkoholizmus ellen című gyermekrajz-pályázatra ber küldött művek tekinthetők meg. Kaposváron a Latinca Sándor Művelődési Központban ma fél ötkor Franciaországot bemutató diavetítés lesz. Holnap délelőtt tíz órától a déLdunántúli néptáncosok találkozója várja közönségét. A Somogyi Képtárban Csiszár Elek festőművész tárlata látható. A Somogy Megyei Múzeum kamaratermében ma, délután nyitják meg a Rippl-Rónai József rajzait bemutató kiállítást. A Kaposvári Galériában Rényi Krisztina és Pirk László festőművész alkotásai tekinthetők meg. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében vasárnap hat órakor az NSZK- beli Sinsheimi Fúvószenekar és a barcsi ifjúsági fúvószenekar közreműködésével lesz koncert. Este nyolc órától ifjúsági táncestet rendeznek. A talpalávalót a szigetvári Pax együttes szolgáltatja. A csurgói Csokonai művelődési központ holnap nyolc órától piknikbált szervez; itt a hangulatról a BM Határőrség nagykanizsai zenekara gondoskodik. A Dzsesszénekes című többszörös Oscar-díjas amerikai zenés film nyújt élményt a berzencei filmbarátoknak a helyi szabadidőklubban ma délután fél hatkor. A berzencei ifjúsági klubban pedig diavetítésen Velencével ismerkedhet meg a közönség. A marcali Helyőrségi Művelődési Otthon holnap reggel fél nyolc órától Együtt a családdal címmel egésznapos rendezvényt szervez. A programban többek között kirándulás, sport-, főző- és ulti- verseny, szalonnasütés és filmvetítés szerepel. Vasárnap fél háromkor a Mün- chausen báró csodálatos kalandjai című francia rajzfilmet izgulhatja végig a fiatalabb korosztály. A tabi művelődési központ színháztermében ma négy órától a tabi általános iskola és a művelődési központ amatőr gyermekcsoportjai mutatkoznak be. Érdekessége és várható sikere miatt két hétfői programról: a nagyatádi művelődési központ szabadidőstermében hét órától Lakat T. Károly, a Képes Sport labdarúgó-szakírója és Vass István Zoltán sportriporter tart tájékoztatót arról, hogyan készül válogatottunk Mexikóra. A kérdések és válaszok középpontjában a labdarúgó-világbajnokság áll. A nagybajomi művelődési házban este nyolc órakor Koós János, Dékány Sarolta, Boj- tor Imre, Urbán Katalin és Keleti Pál lép pódiumra. Kitüntetés véradóknak (Tudósítónktól.) A Vöröskereszt marcali városi vezetősége a vöröskeresztes világnap alkalmából ünnepséget tartott. Ez alkalomból nemcsak a város többszörös véradói találkoztak, hanem tízen az életmentő vér által egészségüket visszanyerők közül is jelen voltak. Honfi Istvánné a megyei vezetőség titkára adta át a kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát 3, ezüst fokozatát 11, illetve bronz fokozatát 23 véradónak. Az ünnepségen jelen levő majdnem 90 aktivista között volt Rádics Ferenc 63 szoros, valamint Hegyi Ferenc és Pan- tocsek István 30-szoros véradó. További elismeréseket osztottak ki a mozgalom humanista céljainak eléréséért hosszabb időn át eredményes munkát végző aktivistáknak. Somogyinak vallja magát Neve: Dr. Geszti János. Foglalkozása: állatorvos. Munkahelye az Egyesült Dózsa Termelőszövetkezet, So- mogyváron. A Felvidéken született, s Fejér megyében, Csákváron töltötte gyermekéveit. Dr. Fülessy Emil, aki azóta a kaposvári Állategészségügyi Intézet igazgatója lett, akkoriban Csákváron dolgozott, ő javasolta az állatorvostudományi egyetemet végzett fiatalembernek, hogy próbáljon szerencsét Somogybán. Így került dr. Geszti János Somogy várra, 1970-ben. Gondolta, hogy gyakorlatot szerezve majd megpróbál földrajzilag közelehb kerülni a Vértesaljához. Azonban teltek az évek, s ma már nem kis büszkeséggel somogyinak vallja magát. Csákváron mindenki ismerte dr. Geszti Jánost, s nem kellett sok idő Somogy- váron sem, hogy előre köszönjenek neki az utcán, ügyes-bajos dolgaikkal megkeressék az emberek. A fiatal állatorvos aktív társadalmi munkás, lölkes közéleti- ember lett. Most a Hazafias Népfront bizottságának elnöke, elnöki tisztet tölt be a szülői munkaközösségben, s szinte nincs olyan gondja a községnek, amivel ne fordulhatnának hozzá. Azt mondja, hogy ő világéletében tevékeny ember volt, s az életben az apróbb sikerek, a másokért végzett munka öröme jelentette számára a kiegyensúlyozottságot. Szolgálati lakásban lakik, a sokak áltail irigyelt állatorvosi honoráriumból egy Trabantra futotta. Hajnalban kel, és este nyolc előtt nem ér haza. Sokszor érzi úgy. ki vés a nap huszonnégy órája. Jár- tában-keltében észreveszi a hibákat, látja, ha valahol valami gond van: ilyenkor útba ejti a községi tanácsot, és szól: „Tudtok róla?” Hiszi, hogy minden nehézségen úrrá lehetnek, csak idő és türelem kell hozzá. Büszke arra, hogy nemrég negyven embert mozgósított társadalmi munkára, örül, hogy a somogyvári nemzeti emlékhely nemsokára méltó módon fogadja a látogatókat, s tervezi, hogy 1990-ben, a kolostor alapításának 900. évfordulóján egyhetes programmal ünnepelnek majd a somogyváriak. Két éve addig járta a megyét, amíg talált egy fonyódi nyelvtanárt, aki német nyelvre oktatja a kisiskolásokat, most tornatermet szeretne a községnek. Nem gondolkozik azon, boldog-e vagy sem; elégedett. őszinte ember. Azt t artja: minden, amit az ember tervez és véghez visz, tény. S a jó szándékú tevékenységhez mindig talál megfelelő társakat is az ember. K. A.
