Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

1986. május 15., csütörtök Somogyi Néplap 3 Tartalékunk: a munkaidő Elvben 255 nap a népgazdaság éves munkaidőalapja. Ebből azonban még — s ez már megyei adat — átlagosan 20 nap a szabadság, 16 a táppénz miatti kiesés, 1,3 a fizetett, 1,6 a fizetetlen tá­voliét. Mintegy fél napot tesz ki az iga­zolatlan — főként az alkoholfogyasztás ..utóhatásaival” összefüggő távoliét. Saj­nos a fennmaradó 215 nap sem tiszta munkaidő. S bár a további időkiesések­ről nincs pontos fölmérés, a munkaügyi szakemberek óvatos becslése szerint a napi munkaidőnek még 10 százaléka fe- csérlődik el, a munkaszervezés és mun­kafegyelem fogyatékosságai, az anyag- és energiaellátási zavarok okozta kényszer- pihenők és egyéb okok miatt. Az utóbbi a munkaidő alatti „csúsztatásokat”, be­vásárlást és ügyintézést jelenti. A megyében 160 ezer ember dolgozik, így ha átlagosan csak napi egy órányi holtidőt számolunk, az annyit jelent, mintha naponta 20 ezer ember munka­ideje kárba veszne. Összeállításunk munkatársai c ki­esések okairól és a megoldással kapcso­latos kezdeményezésekről érdeklődtek üze­mekben, intézményekben. Kilépők és kiskapuk Nem ösztökélni, hanem ösztönözni! Hogyan vélekedik a mun­kaidőalap kihasználásáról a Somogy Volán VSZB-titkára, Győré Vilmos? A szemüveg, amelyen keresztül a jelensé­geket észleli és értelmezi, némiképpen különbözik a gazdasági vezetőkétől. Élén­ken cáfolja, hogy a Volánnál a helyi sajátosságok — a helyhez nem kötöttség — miatt nehezebb a munkaidő- alap kihasználását elérni, miimt a zárt üzemekben, a szalagnál. — Ellenkezőleg — mond­ja. — A tehergépkocsi-veze­tőnek fél hatra ki kell áll­nia, szabott feladata van. Ezen belül önmaga szervezi a munkáját, gazdálkodik idejével. Nagyobb az önálló­sága. de a felelőssége is. Munkáját a feladat és a for­galmi viszonyok kényszere szorítja keretbe, s nem az ellenőr vagy a művezető. S mivel a vállalat ismeri a munkaidő kihasználásának fontosságát, külön prémium- rendszer van érvényben, pél­dául ha a gépkocsivezető sa­ját hatáskörben visszfuvart szervez. Taxisainknál is meg­szűnt a vezénylés, csak irá­nyítás van. Autóbuszvezető­inknek a menetrend diktál, ahhoz kell tartani magukat. A munkaidőalap kihasználá­sának, szerintem, ezek az igazi tartalékai. Nem ösztö­kélni kell az embert, hanem feladatot adni, s annak az el­végzésére ösztönözni. — A városi és helyközi autóbuszközlekedésben azért ma is akad járatkimaradás. Fegyelmezetlenség a teher­gépjármű-forgalomban is előfordulhat... — Az emberi mulasztást kivédeni teljesen sehol se lehet, nem is sikerült senki­nek. De ehhez megvannak a fegyelmező eszközeink. Já- ratkimairadás ma leginkább műszaki okból fordul elő. Vagyis a jó karbantartás csökkenti a váratlan hibák számát, a minőségi szerelő- munka a gépkocsivezetők munkavégzésének hatásfokát is javítja, ezért a szerelőknél is ösztönző mozgóbérrend­szert vezettünk be. Ennek egyik alapja a készültségi fok (javítási százalék), a másik pedig a kísérleti bér­tömeggazdálkodás. Kevesebb emberrel elvégezni ugyanazt a feladatot, ugyanakkora bér­tömeggel. Ezzel a íőmunka- idő becsületét is erősíteni szeretnénk. — Sikerült-e leszorítani a műszák idejére szervezett ér­tekezletek, oktatások szá­mát? — Nálunk évek óta szom­baton rendezzük a szocialis- tabrigád-értekezletekei, a párt- és szakszervezeti vá­lasztásokat. A munkahelyi oktatást munkaidő előtt vagy után tartjuk meg a mű­szaki és adminisztratív dol­gozóknak.- Természetesen nem mindenhol sikerült ezt elérni. A szakszervezeti bi­zottsági üléseket általában munkaidőben tartjuk, mert lehetetlen az egyeztetés, min­dig szolgálatban van valaki. Ügy gondolom, nem elég csak az autóbuszvezetőtől vagy a taxistól megkövetel­ni a pontos, lelkiismeretes munkát. Az egyes elemek szorosan kapcsolódnak egy­máshoz: csak akkor tudnak ők is jól, precízen dolgozni, ha a vállalatnál mindenki így végzi feladatát. A portás­tól az első számú vezetőig. A nagyatádi cérnaigyár ezer dolgozót foglalkoztat, s ezernyi a gond. Az egyikkel mindjárt a kapuban találko- tunk. — Ma délután kettőig ti­zenöten hagyták el a gyárat kilépővel — mutatja napló­ját Sándor Lászióné, a por­tás. — öten magánügyeiket intézik, tízen véradáson van­nak, s ez legkevesebb négy­órás távollétet jelent. Nézegetem a naplót. Egy nappal korábban tizenhár­mán kértek kilépőt, de 9-én huszonhármán voltak távol hosszabb-rövidebb ideig. Gregor István igazgató csep­pet sem örül ennék, hiszen a termelésből hiányzik az idő. — Nincs olyan nap, hogy valaki ne tartana valami­lyen továbbképzést, oktatást, tanfolyamot, értekezletei. Jön a kikérő a népi ellen­őröktől, a KISZ-től, a szak­szervezettől. Ha a városban szükség van egy dolgozóra, akkor általában a négy leg­nagyobb vállalathoz fordul­nak. Megtisztelő, hogy tőlünk kérnek, mondjuk, társadal­mi kereskedelmi ellenőrt, el is engedjük, akár három napra Is, de valaki fizesse ki a munkabérét, ne a mi ká­runk legyen a távolléte. Nem tagadom, vannak indokolt kilépések. Bizonyos dolgokat csak munkaidőben lehet el­végezni, de ebbe nem lehet belenyugodni. — Az igazgató kért-e már kilépőt magánügyben? — Kénytelen voltam, mert előfordult, hogy az autómat kellett javíttatni, hol a biz­tosítónál volt dolgom vagy a tanácsra kellett mennem. Pruneán Sándor, a nagy­atádi Autójavító Kisszövet­kezet elnöke ugyan nem ve­zet erről kimutatásokat, de sejti, hogy a náluk naponta megforduló hatvan-hetven ügyfél többnyire a munka­idejéből csíp le valamit, hogy javíttassa kocsiját. So­kan hivatalos kiszállás ürü­gyén érkeznek Nagyatádra. A tulajdonos szeret ott len­ni, amikor az autóját javít­ják. Ennek viszont örülnek a szervizben, mert a szerelőt sarkallja a, mögötte álló ügyfél. Előfordul persze, hogy egy autó nem készül el időre, mert hiánycikk az alkatrész. Ez sem lehet ok a lógásra, jöhet a követke­ző kocsi, hiszen munka van bőven. Május elsejétől egyébként új bérezési formát vezettek be, s az a jobb, gyorsabb munkára ösztönöz. Az elnök szerint ha minde­nütt élnének ezzel a lehető­séggel, nem kellene elveszte­getett időről beszélni. A földhivatalban délelőt­tönként sokan várnak a fo­lyosón ügyük intézésére. Vörös József hivatalvezé- tő egy hete sajátos kimuta­tást vezet a munkatársaival: ebből kitűnik, hogy az ügy­felek húsz százaléka munka­időben jön hozzájuk. Hogy miiért e számolás? Szeretnék az ügyfélforgalmukat kor­szerűsíteni, s ebbe az is be­lefér, hogy valamely napon öt. óra után is „nyitva lesz­nek”. Hogy Jesz-e ennek értel­me, azt nem tudni. A taka­rékszövetkezetben például rossz tapasztalatokat hallot­tam: csütörtökön hiába van­nak nyitva hatig, öt után fe­léjük sem néznek. Délelőt­tönként annál többen jön­nék, mert elengedik őket a munkahelyükről. Változtat­ni először is a kilépők szi­gorításán kellene — mond­ják a takarékszövetkezetben, s ezzel nyitott kapukat dön­getnek. Nem érdemes nem dolgozni A Kaposvári Ruhagyárban szigorúak a normák, a dol­gozók többsége teljesítmény­bért kap; alapvető érdek, hogy mind többet dolgozzék mindenki. A gyár termékei eladhatóak, nincs tehát olyan ok — munkahiány, veszteség és egyéb — amely nyíltan vagy burkoltan a munka las­sítását okozná. A büfé eléggé néptelen. Igazolatlanul ele­nyészően kevés ember hiány­zik itt, s a később igazo­landó távol'létet is kevesen igénylik. Pedig .. . — Építkezünk, sokat kelle­ne járni a hivatalokba, az OTP-be, és az munkaidő után nemigen lehetséges — mondta Kiss Ernöné, aki az egyműszakos kismamaszala­gon dolgozik. S hozzátette: bizony, az utóbbi időbén sok órája ment el igazolt távol léttel, amely ugyan tel­jesen legális, de a fizetési borítékot azért megkönnyeb­bíti, s épp most, amikor minden fillér számít. Hasonlóképpen vélekedett Nagy Istiiánné is, aki lakást cserélt és férje betegsége miatt, egyéb gondjai is vol­tak. — Nekem az elmúlt hó­napokban többször is kellett kilépőcédulát kérnem, mert nálunk ügyintézés alig-alig lehetséges munkaidőn kívül; ráadásul meglehetősen hosz- sza-n és nehézkesen dolgoz­nak a hivatalok. A bevásárlásról általában azt mondták az asszonyok: nem okoz nehézségeket, csü­törtökön vagy szombaton el­végezhető, bár jó lenne, ha néhány üzlet nem maradna zárva a hétvégén­Varga Istvánná a bejárók gondját említette: — Ahogy egyre többen költöznek ki a környékbeli falvakba, mind többször elő­fordul, hogy nem férek föl Kaposújlakon a buszra; el- kések, rohanok befelé. Nyá­ron átmenetileg megszűnik ez a gond. mert az iskolások nem utaznak. Ősszel újra kezdődik. Eléggé sok a busz. és még mindig kevés. Pillanatképek voltak . a fentiek a munkaidőt kiseb­bítő okokból. Amelyek — mint Serbán Lászlóné, a gyár munkaügyi osztályveze­tője mondta — a ruhagyár­ban sok fejfájást nem okoz­nak. — Akikkel beszélgetett, mind egy műszakosak. Ne­kik több a bajuk. A több­ség azonban két műszakban dolgozik: egyik héten a dél­utánjuk, másik héten a dél- előttjük szabad, s ha csak nem jön közbe valami rend­kívüli dolog, akkor el tud­ják intézni gyáron kívüli ügyeiket. Ami a gyáron be­lül van, az könnyen megold­ható. Több orvosi szakren­delésünk működik, saját böl­csődénk van, s ha például a városban munkaidőben ba­nánért rohangálnak az em­berek, akkor nálunk is árul­ják a kurrens gyümölcsöt. — Ezek szerint nem is gyakran foglalkoztatja önö­ket, hogy miképpen lehetne a kiesett munkaidőt csökken­teni ? — De igen. Még a kevés­ből is illendő lefaragnunk. Azzal együtt, hogy a terme­lésben komoly gondot ná­lunk nem okoz egy-egy hiányzás, mivel kevesen hiá­nyoznak. annyian pedig pó­tolhatók néhány órára. Szá­mításaink szerint nálunk a nyolc óra 90—94 százaléka valóban munkával telik el. Ez jól hangzó adat. Job­bat legföljebb soha el nem romló rabotok képesek pro­dukálni. S tegyük hozzá: nem valamiféle drákói szi­gorral teremtették meg a jó eredményt, nem kell az asz- szonyofcat a „varrógéphez bi­lincselni”. Sok a megrende­lés, kell a munka, épp ezek­ben a hónapokban alapos termelésátszervezéssel 10—15 szá za lék os t enm eleken ységn ö - vekedést sikerült a gyárban elérni. Írhatjuk úgy is: ha az egész gyár munkájára szükség van, akkor minden dolgozó munkájára külön- külön is szükség van, s ez pedig oda vezet: nem érde­mes nem dolgozni .. . A gyár vállalja az áldozatot ELSŐ A TERMELÉS — Munkaidőben milyen kulturális programokon, to­vábbképzéseken, tanfolya­mokon vesznek részt a vál­lalat dolgozói? — érdeklőd­tünk Végh Jánostól, a Ka­posvári Villamossági Gyár személyzeti-szociálpolitikai osztályvezetőjétől. — A gyár jellegéből, fa­kadóan a fizikai és az alkal­mazotti állomány különböző munkaidőben dolgozik. A fi­zikaiak — mivel korábban kezdenek — háromnegyed kettőkor befejezik a napot, az irodisták pedig csak négy óra öt perckor. Ha közmű­velődési eseményeinket min­dig munkaidő után szervez­nénk, a munkaidő-eltolódás miatt külön kellene gondos­kodnunk a két állományró' Mivel ez lehetetlen, rendez­vényeink többnyire délután két órakor kezdődnek. Az alkalmazottak ezt az időt „ledolgozhatják”. Tapaszta­lataink szerint, ha ezeket az eseményeket néhány órával eltoljuk, sokan távol marad­nak, vidékről természetesen már nem jönnek vissza. Ezért a gyár vállalja ezt az áldozatot. A könyvtárt hivatalosan délután egy órától látogat­hatják, de igény szerint dél­előtt is kinyitják. — A gyár 1250 dolgozója közül 78-an tanulnak emel­lett. Csaknem száz dolgozónk járt, illetve jár különböző tanfolyamokra, továbbkép­zésekre. A Budapesti Műsza­ki Egyetem mérnöktovább­képzőjétől a vállalati jogta­nácsosi vagv autóbuszvezetői tanfolyamig, a néhány na­postól a több évesig számos helyen képezik magukat — természetesen a munkaidőt is igénybe véve — dolgozó­ink. A felsoroltak között nem említettem még a helyi to­vábbképző tanfolyamokat, amelyek az itteni, minden­napi munkát segítik. — A gyár anyagi áldoza­tai hogyan térülnek meg? — Alapvető ismeretek nél­kül a munkafolyamatokat alacsonyabb szinten lehet csak végezni. Az állandó munkaerő-vándorlás követ­keztében gyakran megfelelő iskolai végzettséggel, ám kellő szaktudás nélküli em­bereket kell fölvennünk. Ezt a réteget fel kell készíteni az itteni feladatök színvona­las megoldására. A Kaposgép 147 dolgozót foglalkoztató t'abi gyáregy­ségében. A kilépéseket igaz­gatói utasítás szabályozza. Németh Lajosné igazgatá­si csoportvezető statisztikai ^adatokat tesz elém. Ebből látom, hogy az első négy hónapban a gyáregységben 248 hivatalos „kilépés” volt. — Elsősorban a kooperá­ciós ügyintézők, a minőség- eilenőrök, illetve a munká­jukat végző szakemberek és tisztségviselők hagyták el a gyáregységet. A keisés meg­haladta a 210 órát; ez azt jelenti, egy-egy ügyintéző csaknem egy órát töltött tá­vol a feladat ellátása érde­kében. A magánügyes kilé­pők száma április 30-ig 280. a kiesett óráké 405 volt. Ez 192 órával több, mint a hi­vatalos ügyben kimutatott munkaidőkiesés! — Az első négy hónapban fizikai dolgozóink kilépései miatt — tájékoztat Császár József főkönyvelő — mint­egy 180 ezer forint volt a termeléskiesés,, s ha valami nem változik, akkor év vé­géig elérheti a 700 ezer fo­rintot. Szerencsére a magánügy­ben kilépők száma csökken, hiszen a kiesett időt levonják. A tervezett feladatokat így is elvégezték, s a holtidő miatt túlórát nem vettek igényibe. A munkaidő védel­me érdekében megszervezték a dolgozók postai küldemé­nyeinek feladását, illetve a villanypénz befizetését is... — Nálunk a fizikai dolgo­zók kilépését a műveze.ő, a szellemi állományúakét a csoport- vagy osztályvezető engedélyezheti — veszi át a szót Lencsés István, a sze­reidé és a festőüzem műve­zetője. — A gazdasági veze­tők minden esetben mérle­gelik, hogy indokolt-e mun­kaidőben a kilépés. Én is csak a legszükségesebb eset­ben engedem el a beosztot­takat. Első á termelés, a gyáregységi érdek.. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents