Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
4 Somogyi Néplap 1986. május 15., csütörtök A hetes út parttól távolabb eső oldalán vízben állnak a házak Ballatonfeny- vesen. Szomorú dátvány./Le- málló vakolat hull elhalt növényekre, zöldes színű, kellemetlen szagú lepedők ülepszik a napsütésben föl- íölszáradó magasabb földhal- mocskákra ... Idős úr turkálja, a löldet egy ház előtt a Petőfi utcában. Gumicsizmája szárközépig iszapos. .lőttünkre hangosabban morgolódik, de inkább csak magának mondja: — Nem segít itt már semmi. Ásogat, de különösebb meggyőződés nélkül. Ilyen az ember, ha tehetetlen akkor .is megpróbál csinálni valamit, Már tudja, hogy nincs értelme, de eszét legyőzik ösztönei. Beszélgetünk néhány szót, s fanyar öniróniával mondja Császár Imre: — Nékem könnyű: én Pesten lakom, de nézze meg a második szomszédot, ök mindig itt vannak. Állandó lakosok. Szigetvári Ferencék abban A vita pedig egy kiskutya okán robbant ki,, amely télidőben a kerítésen kívül találtatott a közterület éber őrei által. Ez pedig szabályszegés. (A kutyát azóta elajándékozták, csak az unoka siratta meg. Visszatérve a vízhez: a fenti eb, mint mellékszál azért érdekes, mert érthetővé teszi Bzigetváriék mélységes elkeseredését. A bírságot meg az áradásban való magukra-maradást — és még körülbelül kétszáz ház lakóinak, illetve nyaralóinak egyedülmaradását — úgy összegzik: a tanács tenni nem akar. Mindehhez mit szól Ha)- mási József, a fonyódi tanács vb-titkára? — Nekünk is nagyon sok fejfájást okoz a víz. Már megrendeltük a terveket a csapás elhárítására s ha e1- készülnek, akkor azok alapján ahol kell. árokósássaL. ahol kell, alagcsövezéssej. csapadékcsatorna-építéssel megkezdjük a védekezést. Ehhez a tanács pénze kevés, tehát az Országos Vízügyi Viszont a többit még mi sem látjuk tisztán. De a védekezést mindenképpen megkezdjük, s ehhez az árokásás is hozzá tartozik. azt pedig a területen levő házak tulajdonosainak kell elvégezniük. — Arról is hallottunk többektől, hogy árkot temetett ot közmű-, járda és egyéb építések idején több közület is, akkor a tanács nemigen követelte meg az eredeti állapot visszaállítását. — Ami az árokásásból ránk hárul, azt mi elvégeztetjükA vb-titkár azt is elmondta: azonnali segítségre nincs mód, a „belső tavat” csak komplex program szüntetheti meg. Ha száraz lesz a nyár, akkor van rá remény, hogy elmegy a víz, de az őszi esők után arra is van „remény”, hogy visszatér. Tehát gyorsan kell cselekedni. Hozzátennénk: no meg gyorsan és alaposan kellene tájékoztatni a lakosságot, s nem csupán árökásást elrendelő és eljárással fenyegető levelekben. Elég bajuk van most az ottaniaknak, kár tovább borzolni a kedélyeket. A biztosító természetesen nem fizet. mert a biztosítási feltételeket bölcs előrelátással úgy fogalmazták meg. A házak pedig romlanak, a fák kipusztulnak, az ősszel elvetett magok, elrakotl növényhagymák kirohadnak, a szép kertek mocsárrá és ha jön a szárazság, sivataggá változnak. Azután jön néhány közterület-felügyelő és visszahor- datja az idős emberekkel a házba a Szigetváriék által az út mellé kitett, s elégetésre váró növényi hulladékot. Az idős házaspárban már összefolyik minden: víz és kutya és bírság és felügyelő, és a tanács. Amiatt is háborognak már, ami miatt talán nem is kellene. . • rÁtadták a megyei újítási verseny díjait A kaposvári Technika Házában tegnap ünnepélyesen átadták az első somogyi újítási versenypályázat dijait. Megnyitójában dr. Tamás Károly, a mezőgazdasági főiskola főigazgató-helyettese, az iparjogvédélimi egyesület megyei szervezetének elnöke sokoldalúan példázta a pályázat és az újítási tevékenység jelentőségét. Hogy az utóbbi serkentésre szorul, mutatja: a benyújtott, az elfogadott és bevezetett újítások száma alapján egyaránt visszaesett megyénkben a mozgailom. A kiváló somogyi újítók száma tavaly 149-ről 85-re csökkent. Az 1985-ös eredmények alapján kiírt verseny az újítási kedv megújítását szolgálta. A felhívás nyomán 17 sikeres pályázat érkezett, közülük 16 vállalatoktól és intézményektől. Első helyezést a Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárának közössége ért el. Képviselőjüknek dr. lványi István, az OTH elnökhelyettese adta át a találmányi hivatal serlegét és 30 ezer forint jutalmat. Mint elhangzott, agyárban 100 dolgozóra 14,2 újítás jutott, az 1,9-es megyei átlaggal szemben. A hasznosított újítások eredménye elérte a 2,6 millió forintot. Második lett a Kaposvári Húskombinát, ahol az új újítási előadó munkába állása után megkétszereződött az újítások száma. Figyelemre ezren jelentek meg a tavaszi összevont tanácstagi beszámolókon. A mostani fórumok új vonása az volt, hogy az átfogó tájékoztatáson kívül valamennyi tanácstag külön is számot adott, tevékenységéről. A tapasztalatok kedvezőek, az új forrna nem csupán a tanácstagokat aktivizálta, hanem nagyobb érdeklődést keltett a beszámolók iránt. A' donnert, a cseri vagy a Vörös Hadsereg úti körzetekben az emberek alig alig fértek el a teremben, egyes belvárosi körzetekben viszont gyérebb volt az érdeklődés. A részvételi arány és az aktivitás azokban a városrészekben volt nagyobb, ahol a lakosság többsége megszavazta a településfejlesztési hozzájárulást. Túlzott egyszerűsítés volna ebből arra következtetni, hogy a belváros lakói közömbösek városuk fejlődése iránt: a kevésbé ellátott külső .városrészekben könnyebb mozgósító erejű közös célt találniA településfejlesztési hozméltó, hogy az újítók több mint harmada 30 éven aluli. Díjuk 20 ezer forint volt. Harmadik lett a Kaposgép, ahol példaadóan ösztönzik és szervezik az újítási tevékenységet. Az SZMT különdíját Caál Vendel, a SZOT munkatársa adta át a Kapos Volán dolgozóinak, akik főként munka- és környezetvédelmi újításaikkal emelkedtek ki a mezőnyből. A megyei KISZ-bizottság különdíját a Dunántúli Regionális Vízmű kollektívája nyerte. Itt évente átlag 100 újítást nyújtanak be a dolgozók. Hazaérkezett Berlinből az a magyar postai küldöttség, amely Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökéneik vezetésével részt vett az Egyetemes Postaegyesület (UPU) végrehajtó tanácsának idei ülésszakán. A negyven tagország képviselőiből álló végrehajtó tanács irányítja az ötévenkénti kongresszusok között a postai vizájárulásról sok szó esett a tanácstagi beszámolókon is. Voltak, akik úgy ítélték meg: nem csupán az előkészítésben voltak fogyatékosságok a városi tanács nem tudta a célokat pontosan megfogalmazni, az érdekeket jól egyeztetni. E véleményt megszívlelve az illetékesek most új — remélhetően a lakosság nagyobb hányadának egyetértésével találkozó — célokat dolgoznak ki. Látni kell, hogy egy 70 ezer lakosú városban nehéz olyan programot összeállítani, amelyben minden egyes utca, sőt valamennyi lakó, csoport vagy egyéb érdeke helyet kap. Ez az erőforrásokat elforgácsoló „sokatmarkoláshoz” vezetne és nem szolgálná a váro-s gyarapodásál. Ugyancsak a ',,teho”-val kapcsolatban sokan javasolták, hogy összegét a szociális helyzettől függően differenciáltan állapítsák meg. A tanácstagi beszámolókon több mint 300 felszólalás hangzott el. közülük 250 volt közérdekű bejelentés és javaslat. A fölvetett , témák A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezetének külündíjait a Délviép- nek és a barcsi Vörös Csillag téesznek ítélték. A díjazottakat dr. lványi István köszöntötte, elmondva; hogy a mozgalom visszaesése ellenére az újítások ta- vaLy 16 milliárd forint hasznot hoztak a népgazdaságnak. E szellemi tartalékok adták tehát a nemzeti jövedelem 2 százalékát. Mint hangsúlyozta: a mai újítások jóval értékesebbek és igényesebbek a korábbiaknál, több gondot kell fordítani azonban az újítók körének szélesítésére, tevékenységük lágszervezet munkáját. A mostani ülésszakon értékelték az elmúlt évi szakmai és pénzügyi tevékenységet, jóváhagyták az éves költség- vetést. Megvitatták a nemzetközi postai küldemények átfutási idejének rövidítési lehetőségeit és megállapították, hogy szükség van a postai szolgáltatások minőségi színvonalának emelésére. Kaposváron zöme most is a külterületek kommunális ellátásával kapcsolatos. Sok volt a városi közlekedéssel összefüggő — főként egyes buszjáratok sűrítését sürgető — javaslat. A külső területek lakói a meglevő üzletek áruválasztékának bővítését sürgették. A gázhálózat bővítését nemegyszer egész utcasorok lakói kérték. Figyelemre méltó, hogy mindannyiszor elmondták azt is mennyi társadalmi munkát vállal a lakóközösség a fejlesztés érdekében. A város egészét érintő véleményt mondók, javaslattevők nagy része a környezetvédelemmel és a sétálóutca kialakításával foglalkozott- Többen figyelmeztettek a városképet rontó illegális szemétlerakó- helyekre. A beszámolók mindegyikén a vélemények nagy részére a helyszínen adtak választ. A többi javaslatra és közérdekű bejelentésre pedig május 15-ig küldték el a választ az illetékes szakigazgatási szervek. B. F. 250 közérdekű bejelentés Kaposvár lakói közül kétösztönzesére. Nemzetközi postai tanácskozás Fokos volt a fokmérő a hitben fogadnak, hogy célzatosan toppantunk be hozzájuk. Pedig a véletlen műve vólit, hogy lapunk Tisztelt szerkesztőség! rovatát is megjárta már panaszuk, amikor mi egy másik bejelentés nyomán elkezdtünk ott nézelődni, s épp a levélíró házaspárt találtuk abban a bizonyos második szomszédban. Szigetvári Ferencné eredeti humorú idős asszony, nyugdíjas, és egyáltalán nem vigyáz arra, hogy mondandóját lekerekítve fogalmazza meg. — Ez a vízáradat, amelynek megjelenése után semmiféle segítséget nem kaptunk, már csak betetőzi régebbi bajainkat. Ügy érezzük, hogy Fenyves a tanács mostohagyereke. Én már tavaly egyszer a közterületfelügyelőknek is megmondtam a véetmérryemet a munkájukról. Meg is büntettek azért, ami miatt kirobbant köztünk a vita.. Büntetni azt aztán tud a tanács ... Hivataltól és más szervektől kérünk támogatást és szükség lesz a lakosság hozzájárulásra is. — Mi az áradás oka? — Az, hogy télen nagyon sok hó hullott. Mélyen fekvő terület az, és nem tud lemenni róla a víz. Hozzá tartozik meg, hogy az ingatlantulajdonosok korábban betemették az árkokat, mert hosszú évekig száraz volt a terület és nem volt szükség a víz elvezetésére. Most aztán mindenki a tanácsot okolja. Kiküldtünk az embereknek egy felhívást, hogy állítsák helyre az árkokat, kát, különben eljárást indítunk ellenük. Az érvényes tanácsi rendelet szerint ugyanis az árok fenntartása az ingatlantulajdonosok feladata. ■ — Sok hó már hullott régebben is, de az ott élők szerint több mint húsz éve nem volt talajvízgondjuk. — Hát az az igazság, hogy a sok hó csak az egyik ok. Az ártatlan szemlélődő ugyancsak elcsodálkozott azon, ami 1985. május 16-án az öreglak melletti barátihegyi búcsúban történt; a kívülálló nehezen tudta megkülönböztetni a két tábort, hogy ki kivel van, kit támad, kire sújt ököllel, vasvillával, doronggal vagy ...fokossal. , A sérülések alapján ugyanis épp a fokos volt az erőszak fokmérője ebben az esetben. Korábban hin adtunk már erről a nem mindennapi „ünnepről", amelynek hat vádlottja került a megyei bíróság elé. A közelmúltban született meg az ítélet is ügyükben, s a bíróság a sokféle vallomásból végre kibogozta, hogyan kezdődött, mi történt azon a napon. Kisberényi lakhelyéről föl - kerekedett idősebb Kolompár István a fiával és Orsós Csabával, hogy meglátogassa a baráti-hegyi búcsút. Velük párhuzamosan Lengyeltótiból is elindult egy kisebb társaság: Horváth Gyula, Horváth László és Varga László. Külön-külön nézelődtek, szórakoztak, s nyilván némi „szeszes ital" is közrejátszott az emelkedett hangulatban. Az idősebb Kolompár és Horváth Gyula már korábbról ismerte egymást. Búcsúbeli találkozásukkor előkerült a régebbi összezördülés. Szó szót követett, míg a vitába beleszólt Orsós Csaba is. Az akkor még fiatalkorú Horváth László ezt nem hagyta telt nélkül s arcul ütötte Orsóst, aki tartva a további veréstől az ifjabb Kolompárral együtt „harci szekerükhöz" rohant vasvillákért. Ezt látva az idősebb Kolompár is a kocsik felé indult. Odáig azonban nem jutott, mert Pápai Ernő rászólt, hogy vajon miért fokossal járkál a búcsúban? Kolompár — úgy látszig nem szerette a sok beszédet. Egyből cselekedettel illusztrálta a fokos fontosságát, s közepes erővel fejbe vágta vele a kérdezőt. Pápai az ütéstől darabos koponya- csont-törést szenvedett, s az életveszélyt csak a gyors műtéti beavatkozás hárította el. A dolog persze nem maradt ennyiben. Két táborra szakadt a tömeg, s megkezdődött a korábban már leírt tömegverekedés. A megyei bíróságon dr. Pap Árpád tanácsa öt személyt talált bűnösnek. A II. rendű vádlottat, Horváth Gyulát bizonyítottság hiányában fölmentette a súlyos testi sértés és garázdaság vádja alól. Idősb Kolompár Istvánt 3 évi és 2 hónapi börtönre s 2 évi, közügyektől eltiltásra, Orsós Csabát 1 évi és 2 hónapi börtönre s 2 évi közügyektől eltiltásra, a fiatalkorú Horváth Lászlót 5 hónapi szabadságvesztésre (a végrehajtást kétévi próbaidőre felfüggesztve) ifjú Kolompár István 7 hónapi börtönre és 1 évi, közügyektől eltiltásra, Varga Lászlót 6 hónapi börtönre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az idősebb Kolompár életveszélyt okozó testi sértés, a többiek „csak" garázdaság bűntette miatt kapták a büntetést.
