Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 14., szerda Siófokiak építik Püspökladányban az Összetartás Képviselővel a választókerületben Egy társközség szép példája TANULJUNK LAKNI Nagyobb a súrlódási felület A földgázprogram idei leg­jelentősebb beruházása az összetartás földgázvezeték építése. Októbertől már ezen a vezetéken érkezik hoz­zánk a Szovjetunióból a föld­gáz. A kivitelezést a siófo­ki Kőolajvezeték-építő Válla­lat végzi. A munka tavaly októberben kezdődött: elő­ször Hajdúszoboszlónál ke­rült földbe a 800 milliméte­res acélcső első darabja. Az ősszel a kiindulási helytől 82 kilométerre, Endrédnél csatlakozik majd ez a gáz­vezeték az országos háló­zathoz. Hajdúszoboszlón, a KW főépítésvezetőségén Ma­gyar Zoltán vezetőhelyettes sokadszor jelentette ki: — Nyoma sincs a zord tél okozta lemaradásnak; szep­tember végén határidőre kész lesz, s jöhetnek a gázszállí­tók. Gálek Zsolt építésvezető azt mondta, hogy jól dol­gozik az a 300 tagú mun­kacsapat, amely az összetar­tást építi. — A munkák úgy kíván­ták, hogy csak 14 nap eltel­tével jöjjön a váltás. A hosszúra nyúlt „dekádban” sem csökken a munka inten­zitása. Naponta átlag 500 méterrel jutunk előbbre, pe­dig nem sima az út, még akkor sem, ha az Alföldön járunk: több tucat kisebb- nagyob patakot keresztez­tünk, legutóbb a Kel éti-fő­csatorna alatt kellett átha­ladnunk. Húsz esetben műút, öt ízben pedig a vasúti sínek alatt kell a vezetéket átjut­tatni. Élő gáz-, illetve olaj­vezeték 42 esetben nehezíti a dolgunkat. Ilyen a mi munkánk. A püspökladányi határban — a napot is megelőzve — már pirkadat előtt villognak a hegesztőpisztolyok. Szako- nyi István, ezeknek a mun­kálatoknak a szakmai irá­nyítója tartja az eligazítást, indítja az aznapi munkát. Megbeszélt a szállítókkal, hogy hol mennyi csőre lesz szükség a következő napok­ban. A szigetelők csoportve­zetője, Kojnok János azzal „fenyegeti” a hegesztőket, hogy utolérik a csapatot, s ők kénytelenek lesznek na­pozni, amíg dolguk akad. — Örülök, hogy a munka­csapatok valamennyi fronton (szállítás, hegesztés, szigete­lés, csőfektetés) nem csupán ! ütemszerűen, hanem kifogás­talanul is dolgoznak. Pedig itt csak a hibátlan munka fogadható el. A röntgenellen­őrzés kimutatná a legkisebb hanyagságot is. Szerencsére nem vagy alig talál csak ki­fogásolni valót — így Ma­gyar Zoltán. Jó szerencsét! — így kö­szöntik már a nádudvariak is a vezetóképítőket. Tekin­télyük van az itteni emberek előtt.— mert látják, hogy nehéz munkát végeznek. A csaknem egy méter átmérő­jű acélcső alatt fekve hegesz- tenek. Volt. amikor derékig ért itt a sár, zuhogott az eső. Megállás akkor sem volt, amikor traktorok von­tatták a szállítókocsikat, és dolgoztak akkor is, amikor sátor alatt lehetett csak he­geszteni. Mert ha kellett ezt tették az építők. Ezék a történetek biztosí­tékot is jelentenek: október­ben már üzemelhet az ösz- szetartás gázvezeték. Kovács Sándor Jócskán van még idő a fogadóóráig, de Pásztohy András már órák óta válasz, tókerületének egyik alig ezeregyszáz lelket számláló települését, Jutát járja. Tár­saságában van dr. Baka Jó­zsef megyei tanácstag, aki ugyancsak az itteniék bizal­mát élvezi, hiszen a jutaiak szavazatait is megkapta ta­nácstaggá választásakor. És persze itt vannak a Hetesi Községi Közös Tanács meg a helyi testületek vezetői is, akik készségesen tájékoztat­nak a társközség életéről, a továbblépés te rveiről. Kötetlen fogadóóra a ja­vából! Hogy az ország- gyűlési képviselő ko­rántsem a messziről jött ember tájékozatlanságával jár-kel a faluban, hallgatja a helyiek helyzetföltárását és terveit, hanem igencsak ala­pos „háttérinformációval” rendelkezik, arról bárkit meggyőzhet a beszélgetések tartalmai, stílusa. Jutában nincsenek világrengető dol­gok, olyan „ügyek”, amelyek­re az Országházban kellene keresni az orvoslást: vannak viszont jó kezdeményezések, példák, amelyek érdemesék a követésre. — Juta városkörnyéki te­lepülés, társközség, s mint ilyen, különösen elismerésre méltó a fejlődése — mondja Pásztohy András. — A he­tesi tanács, ahová Juta köz- igazgatásiilag tartozik, ke­mény fába vágta fejszéjét, de ha most nem vállalkoznak határozott előrelépésre, ké­sőbb még kevesebb lehetősé­gük lesz rá. A megnöveke­dett önállósággal az eddigi­nél nagyobb felelősség is há­rul rájuk, s számíthatnak a lakosság egyetértő támogatá­sára. Ami rajtam mint or­szággyűlési képviselőn áll, megteszem, és segítek. Itt van például a KlSZ-lakóte­Baromfiszaküzletet nyitott az Öreglaki Állami Gazdaság Kaposváron a füredi csomó­pontnál. Az Alsóbogáton vágott friss csirkét árulják itt, egyelőre egészben. Fejlődő gyógy idegenforgalom Hazánkban az utóbbi években — Központi és he­lyi forrásokból egyaránt — mind több pénzt fordítanak a termál- és gyógyvízkincs kiaknázására, az erre telepü­lő idegenforgalmi létesítmé­nyek fejlesztésére. A ta­pasztalatok szerint a hazai vendégek mellett a Magyar- országra érkező külföldi tu­risták jelentős része — csak­nem egynegyede — is kipró­bálja vizeink fájdalmat eny­hítő, gyógyító, pihentető ha­tását. A gyógyvendégek az átlagosnál hosszabb időt töltenek Magyarországon, több idegenforgalmi és egyéb programon vesznek részt, többféle szolgáltatást igényelnek, s ez különösen kedvező a bevételek szem- potjából. A' gyógyidegenforgalmi fej­lesztések egyik célja, hogy a már meglévő üdülőhelyeken javuljon a kereskedelmi és vendéglátó hálózat színvona­la, bővüljenek a szolgáltatá­sok, a vendégeknek a keze­lésen túl alkalmuk legyen sportolni, kirándulni, szóra­kozni is. Ezekre a fejleszté­sekre általában a helyi, vagyis a tanácsi és a válla­lati források nyújtanak pénzügyi fedezetet, de a szé­lesebb kört érintő, országos jelentőségű korszerűsítési, beruházási elképzeléseket az Idegenforgalmi Fejlesztési Alapból (IFA) is támogat­ják. Az idén egyebek között a kiskunmajsai termálfürdő melletti motel és elárusító pavilon építéséhez nyújta­nak 10 millió forintos IFA- kölcsönt. A szarvasi termál­fürdő létesítését 15 millió forinttal támogatják. Gyulán egy épület szállodává alakí­tásához adnak 6 millió fo­rintot. Az MTI tudósítói néhány megyében arról tájékozód­tak, hogy milyen új szol­gáltatásokkal várják a gyógyüdülőhelyeken a ven­dégeket az idén. A termálvi­zekben rendkívül gazdag Szolnok megyében 24 kiépí­tett fürdő van, de gyógyide­genforgalmi szempontból csak három fürdőhely játszik jelentősebb szerepet. lepen épülő ABC: a kapos­vári áfész vezetőivel áttekin­tettük a feladatokat, s úgy ítéltük meg, a jutái és a so- mogyaszalói bolt fölépítés j kiemelt tennivalóként szere­pel a szövetkezet feladatai­nak a sorában. A művelődési ház — az egvkori tanácsháza — szom­szédságában van az iskola. Szép, célszerűen berendezett intézmény, alsó tagozatosok járnak ide, s férnek ide gye­rekek akkor is, ha az elké­szülő ifjúsági lakótelepről megnő a tanulók száma. Az óvodában egyelőre huszonöt apróságnak van helye, de az idén végeznek a bővítéssel, s mégegyszer ennyit elhelyez­hetnek. Lukács István ta­nácselnök, Bánóczy Gyula vb-titkár. Simon Gyula, a területi pártvezetőség titkára bizakodik, hogy a tervek megvalósításának nem lesz akadálya. Nagy Lajos, a téesz közgazdasági elnökhelyette­se — akivel falujárás köz­ben találkozunk — az isko­la és a művelődési ház kö­zötti közterület rendbetételé­re hívja föl a figyelmet. A fogadóóra kezdetéig sok minden „sínre kerül”, ami Juta ügyes-bajos dolgait il­leti. A képviselői fogadóóra alatt kibővül a kör Tóth Já­nossal, a hetesi téesz elnöké­vel, Csonka László jutái nép- frontelnökkel, Tar György alapszervezeti párttitkárral és Hábetler József társközsé­gi elöljáróval. Eldöntik, ki­nek milyen kérdés megoldá­sához kell segédkezet nyújta­nia. Amikor például Major Jánosné a jutái labdarúgók ügyét képviselve érkezik a fogadóórára, jóllehet a téma nem tartozik az országgyű­lési képviselő „hatáskörébe”, megbeszélik, hogyan lehetne támogatni a pénzszűkében le­vő sportkört. Hogy ez a probléma korántsem olyan horderejű, mint o KISZ-la- kótelep építése? Igaz, de ez is sokakat foglalkoztat, nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A lakótelep ügye egyéb­ként maholnap „egyenesbe jön” — hallhatta Pásztohy András. A már említett ABC, az iskolai és óvodai el­helyezésről való gondosko­dás, a terület magas fokú közmű vési tettsége megad­hatja a kedvet a fészekra­Hernesz Ferenc A kaposvári lakóházak há­zirendjét szabályozó városi tanácsi rendelet 12 éve szü­letett. Azóta lakótelepek so­ra épült, családok ezrei ke­rültek a nagyobb alkalmaz­kodást kívánó új házak lakó­közösségeibe. Viszonylag kis területeken egyre több em­ber él, s ez önmagában is növeli a „súrlódási felüle­tet". Ha figyelembe vesszük, hogy egyre több az autó, az emeletes házakban is tarta­nak kutyát vagy hogy miköz­ben a házak fala vékonya ob lett, a rádiók és magnók hangteljesítménye nőtt, köny- nyű belátni: ma különösen fontos az együttélés szabá­lyainak megtartása. Milyen e téren az állampolgári fegye­lem ? A városi tanács szabály­sértési főelőadója, dr. Réczey Zoltán szerint a lakótelepe­ken élők többsége betartja a házirend előírásait. — Valóban több a lehet­séges konfliktusforrás, sze­rintem nem nőtt azonban ez­zel arányban a panaszok és viszályok száma. Az emberek megtanultak lakónak lenni. Tavaly például mindössze kilenc szabálysértési eljárá­sunk volt, többnyire hangos­kodás miatt. A kutyatartás­sal összefüggésben 22 panasz volt. Igaz, hozzánk csak a kirívó és visszatérő esetek kerülnek, azok, amelyékben már -nem segített a lakóbi­zottság vagy az IKV-házke- zelők figyelmeztetése, békítő kísérlete. Látni kell; hogy a lakótelepeken sokféle ember él együtt. Különbség nem csupán az erkölcsi felfogás­ban, műveltségben, maga­tartásban van, hanem abban is, hogy például ki mit te­kint zavarásnak vagy bosz- szantásnak. Nem egyszer fordulnak hozzánk rosszhi­szemű, megalapozatlan pa­naszokkal is, márpedig az ilyen esetekben csak a belá­tás segíthet. Egyébként az I974-es házirend időközben módosult, nagyobb feladatot adva a lakóbizottságoknak ilyen ügyek orvoslásában. Strasszer Józsefné 23 eve házfelügyelő. Az első beköl­tözők egyike volt a sávház­ban. — A háznak ebben a ré­szében 110 család él. Időseb­bek és fiatalok, kisgyereke­sek és kutyatartók, éjszakai A megyei tanács illetékes osztálya illetékes főmunka­társának asztalán cseng a telefon. Újabb, már sokadik bejelentés ezen a tavaszon: a nagyüzem lepermetezte gyomirtó szerrel a szomszé­dos kisüzemi parcellán a kul­túrnövényeket! Kárfölmérés, a veszteség becslése — helyi tanácsi szemle a ..tetthelyen ’, a kárt okozó üzem, a bizto­sító képviselőjének és a kár­vallottnak a jelenlétében —, annak tisztázása, hogy ki és mennyit fizet... Az esemé­nyek sorjáznak, mintha csak kollégám színes írásának, a hétfői lapszámban megjelent Tavaszi veszélyszabványnak ..magvát” szaporítanák itt is. ott is ... Épp ezekben a napokban a somogyi műszaki hónap keretében rendezett számos agrártanácskozás közül jó néhány az időszerű növény- védelmi tennivalókkal fog­lalkozik. Azzal a fontos szak­mai kérdéssel, hogy a kü­lönféle vegyszereket miként kell okosan felhasználni a minél tökéletesebb hatásfok elérése végett. Akik ezeket az anyagokat használják, jól tudják: vigyázni kell, mert az, ami nekik hasznos, más­nak káros lehet: amivel itt gyomot irtainak, ott a ha­szonnövényt pusztíthatja — ha a vegyszerezés nem az előírásoknak megfelelően történik. A szél átfújihatja, az eső átmoshatja a permet- levet a zártkerti szőlőterület­re, a szomszédos konybakert- re, a gyümölcsösre, s kész a baj — ezzel is tisztában van­nak. Mégis újra meg újra megszegik a szabályt. A kártérítésből a kárvallott a piacon, a boltban megve­heti azt, ami a kertjében termett volna . . . Beáll majd a kereskedelmi ellátást igénybe vevők sorába azért az áruért, amellyel elláthat­ta volna a családját, ha ké­retlenül nem kap egy ..spnic- cert" a szomszédtól ... H F. műszakosok és olyanok is. akik faluról költöztek be. Ehhez képest nem sok a vi­szálykodás. Ha panasszal for­dulnak hozzám, igyekszem tapintatosan eljárni; úgy ta­pasztaltam, hogy az emberek többsége belátó. Kevésbé volt derűlátó Du­nai Imre, a Honvéd utca 4 emeletes házának lakóbizott­sági elnöke. — A régi városlakók ta­pasztalataikból már megta­nulták, hogy kölcsönös alkal­mazkodás nélkül lehetetlen a békés együttélés. Akik vi­szont a kertes házak kötetle­nebb életformájához szoktak, a panellakásba kerülve is úgy vélekednek „senkinek semmi köze hozzá, mit csi­nálok a lakásomban", az ilyen emberekkel nehéz szót érteni, a jó szándékú figyel­meztetést vagy felvilágosítást, is fontoskodó akadékosko­dásnak tekintik. A lakógyű­léseken azért az ügyek nagy részét sikerül közmegelége­désre rendeznünk. Ami a házirendet illeti — bár minden lépcsőházban ki van függesztve —. sokan nem ismerik. Úgy érzem, a városi tanács többet is tehet­ne ennek megtartásáért. Nem büntetésre, sokkal inkább szemléletformáló felvilágo­sításra gondolok. E munkából Dunai Imre példásan kiveszi a. részét. A lakóbizottságban végzett több mint tízéves kiváló társadal­mi tevékenységéért április 4-én vett át kitüntetést. A város 6500 bérlakásában lakó családok apró pörleke­déseiben az IKV házkezelői látják el a ..békebírói” tisz­tet. — Szinte mindennaposak a legkülönfélébb panaszok — mondta Záborszky Tibor ház­kezelési osztályvezető. — Gyakori, hogy egyesek meg­próbálják kisajátítani a kö­zös tárolókat vagy az udvar egy részét. Ilyen esetekben a bérlők az IKV-től várják a segítséget. A figyelmezte­tésen kívül azonban alig te­hetünk valamit, nem mintha erre nem volnának jogi le­hetőségek. Csakhogy példá­ul egy szabálysértési eljárást kezdeményezni korántsem egyszerű. Az emberek több­sége, miután megteszi beje­lentését, már szeretne távol maradni az ügytől. Nem haj­landó tanúskodni, sőt azt akarja, hogy a neve szóba se kerüljön. Ráadásul az esetek nagy részében a, vádaskodás kölcsönös, s nehéz kideríteni ki miben és mennyire fele­lős, mekkora része van a személyeskedésnek. Ez nagy terhet ró ránk, sok időt ra­bol el. A véleményékből végül is kiderült, hogy sokan járják az alkalmazkodás iskoláját, s az is. hogy jócskán van még tanulnivaló. Például hogy közösségben lakni csak a közösségi magatartás nor­máit megtartva lehet. Bíró Ferenc Tervezők! Beruházók! Építtetők! A Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat megjelentette az új hőszigetelő szabványnak megfe­lelő tájékoztatót; ebből megtudhatja a vállalat ter­mékeiből készíthető KORSZERŰ, HÖTAKARÉKOS FALAZATOK m2-re vetített árát, a szállítás és ki­egészítő költségek figyelembevételével. Számoljon! Döntsön! Alkalmazza! a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat termékeit. A tájékoztatók díjtalanul beszerezhetők: a TÜZÉP-telepeken, az ÉTK-irodákban, a tanácsok műszaki osztályán, TÉGLAGYÁRAKBAN és a válla­latunk központjában: Kaposvár. Rákóczi tér 12—13. Szívesen áriunk rendelkezésére bővebb felvilágosítással is! (82253)

Next

/
Thumbnails
Contents