Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
1986. május 13., kedd Somogyi Néplap 5 Keszthelyi hangversenyek Gazdag és változatos kulturális programmal várja e nyáron a hazai és külföldi vendégeket Keszthely. A sokszínű kínálatból kiemelkednek a Festetics-kastély- ban és a karmelita templomban rendezett hangversenyek . Az 1985 végén megjelent világatlasz után 1988-ban a hazai térképészet egy újabb nagy vállalkozásának termékét vehetik majd kézbe az érdeklődök: Magyarország új nemzeti atlaszát. Elkészítésében nemcsak a kartográfusok, hanem sok más tudo- ~mányág'-«T3Viseiőr is részt- ( vállalnak. A munka részle- ! télről dr. Pécsi Márton aka- ! démikust. a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének igazgatóját, az atlasz operatív szerkesztő bizottságának elnökét kérdeztük. — Azt hiszem, kevesek kezében volt eddig ilyen térképgyűjtemény, s nem érdektelen elmondani, mi is a nemzeti atlasz. — Ez a műfaj fél évszázada alakult ki világszerte. A hozzánk hasonló fejlettségű országok között már igen kevés akad, amelyik ne adott volna ki legalább egyszer nemzeti atlaszt. Nálunk a legutóbbi, amely a legelső is volt, 1967-ben jelent meg. Tartalmát négy fő egységre oszthatjuk. Az elsőben főleg az ország térképészeti hagyományait mutatjuk be, azt a fejlődést, amely a legrégebbi kartográfiai munkáktól napjainkig végbement. A következő szakasz hazánk természeti adottságait (domborzat, földtan, vízrajz, erőforrások stb.) és azok térbeli elhelyezkedését ábrázolja. Az ezt követő térképeken a népesség alakulását, a társadalom infrastruktúráját jelenítjük meg; végül az ipar. a mezőgazdaság, a területi tervezés és fejlesztés megoszlását mutatjuk be. Látható tehát, hogy országunk szinte minden, kartográfiai módszerekkel ábrázolható ismeretét összefoglalja ez a munka. — Ez minden nemzeti atlasznak fő jellemzője. Az 1967 óta bekövetkezett változások bemutatásán kívül FOKOZÓDOTT AZ IGAZSÁGÜGYI DOLGOZÓK MEGTERHELÉSE Az igazságszolgáltatás csak úgy lehet hatékony, ha érzékenyen igazodik a társadalmi szükségletekhez, ha a jogalkotás és a bírói gyakorlat hűen tükrözi a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődését. Ezért kéll rendszeresen áttekinteni a bíróságok tevékenységét, meghatározva az igazságügyi munka újabb feladatait. E célt szolgálta a tegnap Kaposváron tartott közgyűlés is, amelyen a megyében dolgozó bírók, közjegyzők és fogalmazók vettek részt. Jelen volt a ta.- nácskozáson dr. Jakus Tamás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője is. Elsőként dr. Rendeki Sándor, a megyei bíróság elnöke adott elemző áttekintést a megye bíróságainak ötévi tevékenységéről; a XIII; kongresszus határozataiból fakadó igazságügyi feladatokról. A beszámolóból kitűnt; hogy rendkívüli terhek nehezednek a megye bíróságaira. A büntető es a polgári peres ügyek száma egyaránt nőtt, s az évenként tárgyalandó összes ügyek száma már a 30 ezret is meghaladja. Ha ehhez hozzá számítjuk, hogy egyre több a bonyolult, hosszabb előkészítést és tárgyalást igénylő ügy; hogy az igazságügyi munkakörükben állandósult a létszámhiány; hogy az utóbbi években végbement nemzedékváltással viszonylag kevesebb tapasztalattal rendelkező fiatalok sora került bírói tisztségbe, vagy hogy a pálya elnőiesedése miatt a családi terheket is viselő kisgyerekes bírónők évekre kiesnek a gyakorlatból, könnyű belátni: miért kíván rendkívüli erőfeszítéseket a bírósági munka színvonalának javítása. A fentiekkel függ össze, hogy bár a bírók naponta átlag négy ügyet tárgyalnak, a korábbiaknál több áz elhúzódó pereskedés. Közrejátszik eb- ,bgp. jjz..álilampqlgári, . fegye-,,, lem (lazulása is. Az ügyeknek 27 százalékát kellett elnapolni a beidézettek távol- maradása miatt. Az ülés előtt ismertették egyébként az új rendelkezést, amely szerint a jövőben a kötelezettségüket elmulasztó be- idézetteket szükség esetén saját költségükre vezettetik elő. 1980 óta tíz százalékkal nőtt és elérte az évi 5500-at az első fokú polgári peres ügyek száma. Különösen sok a különféle családjogi per. Három év óta nő a gazdasági perek száma, s különösen figyelmeztető, hogy több a szerződéses fegyelemsze- géssel összefüggő, milliós tétekre menő per. A közjegyzők már évi mintegy tízezer — főként hagyatéki — ügygyei foglalkoznak. A bírói munka megalapozottságát mutatja, hogy nem nőtt — s az országos átlagnál kisebb — a fellebbezések száma vagy hogy évek óta egyre kevesebb a bíróságokat érintő panasz. Az elnöki beszámolót követően neves bírók mondták el véleményüket, jogalkal- biäääSL tapasztalataikat, .Többen szóvá tették, hogy az igazságügyi dolgozók anyagi megbecsülése más rétegekétől elmaradt. Felszólalt a vitában dr. Szabotin István megyei főügyész is; az igazságügyi és bűnüldöző szervek jobb együttműködésének fontosságát példák sorával bizonyította. MEGKEZDŐDTEK AZ ÍRÁSBELIK Bírói közgyűlés Kaposváron A gimnáziumban érettségizők az idén is négy kötelező tárgyból; magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből vizsgáznak, ötödikként olyan elméleti vagy gyakorlati fakultatív tárgyat kellett választani, amelyet a harmadik és negyedik osztályban tanultak. Magyar nyelv és irodalomból, valamint idegen nyelvből írásbeli és szóbeli vizsga is van, a többi tantárgyból csak az egyik kötelező. Azok a gimnazisták, akik a gyakorlati fakultatív tárgyak valamelyikét nagy óraszámban tanulták, fakultatív záróvizsgát is tehetnek. A hétfői magyar nyelv és irodalom vizsgát követi ma a matematika, május 14-én és 15-én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközépiskolákban szakmai elméleti tárgyból rendeznek írásbelit. pénteken a gimnazisták fizikából, kémiából, vala. mint idegen nyelvből, a szakközépiskolások pedig idegen nyelvből adnak számot felkészültségükről. Az esti és levelező tagozaton május 26tól kezdődnek meg az írásbeli vizsgák. A szóbeli vizsgák idejét az iskolák határozzák meg; ezek június 9. és 21. között zajlanak le. — Érettségiző diákjainknak több mint 80 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe — mondta tegnap Varga Sándor, a kaposvári Táncsics gimnázium igazgatója. — A magyar írásbelin bizonyára sok csalódott arcot láttak volna, amikor a táblára fölkerültek a tételcímek. Sokan diákos számít- gatások, tatózás alapján az évfordulókhoz híven Berzsenyi, Tóth Árpád, esetleg Nagy László pályájával kapcsolatos tételre számítottak. A felkészültséget dicséri azonban az a csivitelő vidámság, ahogy a „rettegett" termet elhagyták, miután számot adtak tudásukról. S valóban, a folyosót megkönnyebbült, az izgalomtól még lázrózsás arcú, iskolájuknak lassan búcsút intő fiatalok beszélgetésének zaja tölti meg: — Melyiket választottad? Hogyan sikerült? Számítottál rá? — Én megálmodtam — szól az egyik lány —, hogy Ady lesz az egyik tétel. — Én pedig Madáchot álmodtam meg — mondta a másik. Szavait felszabadult nevetés kísérte. — Én éjszaka alszom, méghozzá jól — replikázott valamelyik fiú. A vizsga semmihez sem hasonlítható feszültsége oldódik és nevetnek a szemek. A Balázs János Körben Van, aki kedvtelésből és van, aki már hivatására készülve látogatja a kaposvári Balázs János Képzőművészeti Kör foglalkozásait. A ceruzarajz- tót az akvarcllig sok technikát kipróbálnak a tanítványok. TV-NÉZŐ Te kérted Remek üím: Te kérted, én teljesítem. Buzáné Fábri Éva, a televíziós szórakoztató műsorok egyik kedvelt szerkesztője találta ki. Két dolog jutott eszembe a címről. Ha az első részét hangsúlyozzuk, szabadkozunk is egyben: te kérted, s olyat kapsz, amire vágytál. Ha nem tetszik, magadat okold! És úgy is értelmezhető, hogy a szívesség csendüljön ki belőle. Majdnem így: kérésed számomra parancs. Az Önök kérték ... című népszerű — többnyire ünnepi — műsorok szerkesztőjéről, Buzáné Fábri Éváról készített portréfitmet mutatott be a Televízió vasárnap délután. Nem tudom, kik az elégedettebbek a kívánságműsorral: azok-e, akik valami jeles cselekedettel kiérdemelték, hogy kérésüket teljesítsék vagy az a több millió néző. aki szereti ezt a sajátos műfaj-egyvelegét. Azt viszont már tudom, hogy a műsor, amelyet látunk, kívánságműsor ugyan, ám ösz- szetételét erősen" meghatározza Buzáné Fábri Éva személyisége, igényessége. Volt kitől tanulnia: Kodály Zoltán, Kadosa Pál és hasonló pedagógusnagyságok foglalkoztak vele a Zene- akadémián. Buzáné Fábri Éva ugyanis zongorázni tanult, felsőfokon. A rádióhoz sodorta az ötvenes évek szele, amikor zongoristára nem, de zenéhez értő szerkesztőre volt szükség. Életútjának sok állomását villantotta föl a portréfilmben, megannyi munkakapcsolatából igaz barátságok szövődtek. Közben a szerkesztő kérésére összeállított műsorban megjelentek azok a művészek, akik különösen közel állnak hozzá. A kezdő színész, Márkus László és Psota Irén, a tévéfelvételek egyszerre rettegett és szeretett Básti Lajosa (csaknem mindig megszökött a felvételről', Ruttkai Éva és záró számként —természetesen zene illet a porl- réfilmhez — Beethoven Appassionato című művének részlete — Rudolf Kerer előadásában. Kel'emes délután volt, s most már tudjuk, kire gondoljunk, ha ismét adásba kerül az Önök kérték.. . Emberközelbe jutott a tévé műsorajánlata. Hónapok óta figyelem, ki és mit ajánl. Próbára tehetjük hiszékenységünket, hagyjuk-e befolyásolni magunkat mások ízlésétől. Persze, ha az ajánlott műsor nem tetszik meg a nézőnek, a hiba saját magában is lehet. Sorozat közben nehéz ítéletet mondani a teljes alkotásról, de bizonyosra veszem, hogy végignézem (amit nem szoktam minden esetben megtenni a sorozatoknál), a Sigrid Undsét Nobel-díjas norvég író regénye nyomán készült norvég—NSZK-filmet, a Jennyt. Napjaink rohanó világában különös szigetre visz bennünket, ahol a századelő hangulatára ébredünk és érzékeny, finom lelkek suhannak el mellettünk. A norvég író korai művei közül vadó a Jenny, benne az álmok, a vágyak leheletfinom szövetét szövi a festőnő, hogy megtalálja helyét a világban. S az is a film mellett szól, hogy a főszerepben Liv Ulmannt látjuk. Nagyszerű egymásratalálás tanúi lehetünk: remek a szerep és kitűnő a színésznő. Hórányi Barna új nemzeti atlasz tartalmaz-e a mostani valami újat? —• Terjedelmében bővebb lesz, hiszen 230 oldalon körülbelül négyszáz térkép jelenik meg. Az előző atlasz csak 120—130 oldalas volt. Tartalmilag is többet nyújtunk azzal, hogy nagyobb •súiyr FekrétüHlr*3-vmTOzásök ábrázolására. 1960-as, 1970-es és 1980-as adatokkal érzékeltetjük az egyes gazdasági vagy népességi változásokat. Elég sok megyei szintű ösz- szehasonlító térképünk is lesz. S a különböző igényekre gondolva többféle technikai kivitelű változatot is tervezünk. A kimondottan kutatók számára ajánlott forma szétszedhető, különálló lapokból fog állni, dobozos változatát ajánljuk a könyvtárak számára, és természetesen lesz hagyományos, zárt kötésű atlasz is. — Kik és hogyan készítik az atlaszt? — A munkát a Földrajztudományi Kutatóintézet hangolja össze, de munkatársainkkal együtt az Akadémia csaknem valamennyi osztályáról kétszáz kutató vesz részt készítésében, együttműködve a különböző minisztériumok megfelelő munka- csoportjaival. A szakemberek elkészítik a témakörüknek megfelelő vázlatokat, ezek alapján a Kartográfiai Vállalat térképészei megszerkesztik az egyes térképeket. A próbanyomat és a megfelelő javítások után a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézetében végzik el majd a végleges nyomdai munkálatokat. Kevesen gondolnák, de még egy egyszerűnek látszó hegy- és vízrajzi térképen is egy (csomó változtatást kell végrehajtanunk, pedig — mondhatnánk — ezt már annyiszor megcsináltuk. Így is legalább ötszáz névnek keld rákerülnie egy ilyen viszonylag egyszerű térképre. — A közelmúltban megjelent világatlaszról többen is megjegyezték, hogy némely lapja kissé zsúfolt. Önök hogyan akarják ezt elkerülni? — Ez a térképkészítés örök dilemmája. Némelyik információnak többször is kell szerepelnie egy-egy térképen, esetlég "több"' ferKejíFé" is be kell rajzolni olyan adatokat, amelyek más lapon is szerepelnek. Néha csak a szerkesztés során derül ki, hogy túl sok adat zsúfolódott össze. Ugyanakkor viszont azt sem engedhetjük meg, hogy a térképek üresek legyenek, kevés információt nyújtsanak. — Annak, hogy már most beszélgetünk egy 1988-ban megjelenő munkáról, oka van... — Igen, ugyanis szeretnénk előre felmérni az atlasz iránti várható igényeket. Nem akarunk úgy járni, mint a Kartográfiai Vállalat 1985 karácsonya előtt, amikor új kiadványuk, a világatlasz iránt olyan felfokozott érdeklődés nyilvánult meg, hogy még az előjegyzési igényeket is alig tudták kielégíteni. Mi jelenleg körülbelül tízezer példányt tervezünk a nemzeti atlaszból. Minél több helyre szeretnénk eljuttatni. Nagyon sokba kerül ez a imunka szellemileg, technikailag egyaránt. A 25—30 millió forintos állami támogatást 12 társult minisztérium adja össze. — Kinek szánják az új nemzeti atlaszt? — Minthogy nagyon sok és sokféle információt tartalmaz, nagyon széles lehet az érdeklődők tábora. Természetesen a négyszáz térkép mindegyike nem érdekelhet mindenkit. Elsősorban az államigazgatásban dolgozók, tudományos kutatók, középiskolai tanárok, tervezők, irányítók vehetik hasznát munkájuk során. N. G.
