Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 86. szám

1986. április 12., szombat 5 Martyn Ferenc Meg kell őrizni a város hangulatát Ybl-díj az életműért Nyugdíjba ment a So- mogytenv igazgatója, Sziget­vári György. Mint megír­tuk: munkásságát Ybl-díjjal isimeriték el. A megszületendő Sziget­vári Györggyel nem azért utazott Istvándiiból a közeli városiba, Szigetvárra az édesanya, hogy vezetékne­vük és a szülőhely ne|ve egybeessen, csupán a kór­házi biztonságra .gondolt a család. A korán elvesztett édesapa helyett a gyerek taníttatásáról az édesanya igyekezett gondoskodni. 1933 óta Kaposváron él Szigetvá­ri György. — Az Anna utcai elemi után a Somssich gimnázium­ba iratkoztam be, 1944-ben érettségiztem. Építésznek ké­szültem. Közbejött a hábo­rú, 1949-iben fejeztem be ,ta­nulmányaimat. A ranglétra ismeretlen fo­galom előtte. Első munka­helyére, a 'kaposvári magas- építőkhöz a miniszter jelöl­te ki, és a Füredi utcai lak- tanyaépítéshez nevezték ki fő-építésvezetőnek. Ezért a munkájáért 1950-ben mát meg is kapta a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. Főmérnök, Baranyáiban igaz­gató, majd visszahívták, és 1960. január 21-én kinevez­ték a Samogytenv igazgató­jának. A családban két építész is van, öccse János, Baranyá­ban él és dolgozik. — Nagybátyám Pécsen a háború előtt főépítész volt, léhet, hogy tőié származik a hajlam. Érdékes, hogy öcsémmel egyetemben mun­kásságom jelentős részét a műemléki építészet töltötte ki. 1972 óta látom el So- mo.gybao a műemléki albi­zottság elnöki tisztét. Ha már a tisztségeknél tartunk, föl sem sorolhatjuk valamennyit. Elnökségi tag­ja az Unesco mellett műkö­dő műemléki nemzeti bi­zottságnak, az építésügyi és városfejlesztési miniszter szaktanácsadó testületének, a Magyar Urbanisztikai Tár­saságnak és a megyében is számos tisztséget Iáit el. Ami talán rendhagyó: 1965 óta a Kaposvári Rákó­czi elnökségi tagja. Egymással szemben ülve dolgozószobájában, majd a nappaliban, a rend szenve­délyes szeretetét jegyezhet­tem meg tulajdonságai kö­zül. Alig hihető, hogy hat­vanéves. ősz haját rég meg­szoktuk. Naponta úszik, nincs káros szenvedélye, csak új,. miután több ideje van: a tör.öcskei tó melletti kis japános hajlék parkiját, kertjét gondozza feleségével. Az építészről leghívebben épületei beszélnek, ő ter­vezte Kapqsváron a Rákóczi téri bisztró épületet, a Má­jus 1. utcában, a bank szom­szédságában azt a lakóhá­zat, melynek tetőterében Az összetartó erő megőrzéséért Nyolcvanhét éves korában elhunyt Martyn Ferenc festő­művész, Kossuth-díjas kiváló művész, Pécs város díszpolgá­ra. Hosszán tartó, súlyos betegség után 1986. április 10-én pécsi otthonában érte a halál. Végakaratának megfelelően, a nyilvánosság mellőzésével, Pécsen helyezik örök nyuga­lomra. Művelődési Minisztérium, A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, • Baranya Megye Tanácsa, Pécs Megyei Város Tanácsa, Pécsi Janus Pannonius Múzeum műterem létesült. Több tár­sasház, művelődési ház ter­vein dolgozott, legújabb munkája a s.omogyjádi ka­tolikus templom. Igazgató­ként részt vett Somogy mű­emlékeinek felújításában. 1972 óta1 száznyoleat készí­tettek el. Ezek közül a leg­jelentősebbek: a szennai szabadtéri néprajzi mú­zeum, Som ogyv ár óin az apát­ság, a szántódi épületegyüt­tes, a Csokonai fogadó, az Arany Oroszlán patika. Sa­ját tervei alapján valósult meg többek között Űjvárfal- ván a Noszlopy szülőháza melletti emlékmúzeum, a marcali barokk stílusú plé­bániaépület műemléki hely­reállítása. Három 'könyve látott napvilágot, ezek So­mogy építészeti emlékeiről szólnák. Mai séta a régi Ka­posváron címmel az idén jelenik meg újabb kötete. Ő kalauzolja majd olvasóit a Tájak, korok-sorozatban megjelenő, Kaposvárt bemu­tató könyv szerzőjeként is. Készülőben van a megye középkori emlékeit bemutató albuma. Kaposvár építészetéről a következőket mondta: — A város szerencséje, hogy a belváros megőrizte arculatát. Ha elkészül a sé­tálóutca, a század eleji han­gulatot megújult lakóházak őrizhetik. Hitvallása: — Érzelmi kö­tődés nélkül nincsen jó épí­tészet. — Majd így folytatta: — A kaposvári építészek, sajnos, máshol bizonyították tudásukat. Az utóbbi időben azonban kedvező változások tanúi lehetünk. Magnószalag őrzi azt. a búcsúztatót, amelyet a vál­lalat dolgozói rendeztek nyugdíjba vonuló igazgató­juknak. — Örökké hálás leszek annak a közösségnek, arnely- lyel együtt dolgozhattam. Alkotó műhely. S a műem­léki munkában még mindig számíthatnak rám. Horányi Barna A Kaposváron született Martyn Ferenc gyermekként került Pécsre, ahol a közép­iskolai tanulmányait végezte, és ahova külföldi utazásaiból is mindig visszatért. Másfél évtizedes franciaországi tar­tózkodása után végleg a ba­ranyai megyeszékhelyen tele­pedett le, ott születtek leg­főbb alkotásai. A felszabadu­lást követően fáradhatatlanul szervezte a város képzőmű­vészeti életét, segítette az az­óta híressé vált Modern Ma­gyar Képtár létrejöttét, elő­adott és tanított, s közben Sa/fófofó Az elmúlt év legjobb saj­tófotóiból nyílt kiállítás pén­teken a Munkásmozgalmi Múzeumban. A Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége ötödik alkalommal megren­dezett tárlatán mintegy 250 fekete-fehér és színes képet, rendszeresen kiállításokon mutatta be elkészült új mű­veit. Nagy része volt abban, hogy Pécs hazai, sőt nem­zetközi viszonylatban is szá­mottevő képzőművészeti centrummá fejlődött. Fő, mű­veit — festményeit és gra­fikáit — a Janus Pannonius Múzeumnak adományozta. Szinte élete végéig dolgo­zott: a nemrég elkészült Martyn-katalógus 2676 művet ír le. Mint a magyar és az eu­rópai kortárs képzőművészet kiemelkedő egyéniségét, álla­munk számos alkalommal ré­szesítette magas elismerés­ben : 1962-ben Munkácsy-dí- jat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1974-ben Kos- suth-díjjal tüntették ki, 1978- ban a kiváló művész címmel jutalmazták, 1984-ben a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést vette át. Művészi munkássága mellett tevékenyen részt vett Pécs közéletében: több ciklusban volt városi tanácstag. 80. szü­letésnapja alkalmából a Pro Űrbe Pécs Emlékérmet ado­mányozta és Pécs díszpolgá­rává választotta a városi ta­nács. '8 5 a hazai lapok, folyóiratok és az MTI fotóriportereinek fel­vételeiből készült válogatást tárnak a látogatók elé. A tárlatot Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának ve­zetője nyitotta meg. Versben bújdosó Nagy László-emlékest Siófokon Országos családvédelmi tanácskozás Siófokon Kétnapos országos család­védelmi tanácskozás kezdő­dött tegnap délelőtt a sió- fóki SZOT Ezüstpart üdülő­ben, amelyet az egészség- ügyi, a művelődési minisz­térium, valamint a magyar Vöröskereszt közösen rende­zett. Az értekezleten, a töb­bi között részt vett dr. Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Tóth János, a megyei pártbizottság tit­kába, dr. Gazsó Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes, dr. Hutás Imre egészségügyi államtitkár, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese, valamint Ba­lassa Béla, a siófoki pártbi­zottság első titkára. Dr. Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának el­nöke köszöntötte a tanács­kozás résztvevőit, s hangsú­lyozta a megvitatandó téma fontosságát. Napjainkban társada 1 ompol i t ika i kérd és s é vált a családok élete, a csa­ládon belüli emberi kapcso­latok alakulása, a családi funkciók ellátása. A társa­dalmi, gazdasági életben tör­tént változások következté­ben a családok életében olyan, a társadalom egész­séges fejlődése szempontjá­ból nem kívánatos tünetek mutatkoznak, amelyeken változtatni szükséges. Ezek között á leglényegesebbek: a válások számának aggasz­tó emelkedése, a lakosság korösszetételének kedvezőt­len alakulása, a születések számának csökkenése. Sok gond forrása, hogy a nők nagyarányú munkavállalása nem járt együtt a családi szerepértelmezések megvál- tozásáival, a hátrányos hely­zetű rétegek esélyegyenlőt­lensége nem csökkent lénye­gesen, sőt bizonyos rétegek esetében növekedett. A tanácskozás résztvevői három, írásiban kiadott elő­adást, illetve szóbeli kiegé­szítést vitattak meg. Az egészségügyi ágazat szolgá­latainak lehetőségeivel, fel­adataival. kapcsolatban dr. Hutáis Imre fejtette ki véle­ményét. Az egykori, több generációt magába foglaló nagycsaládok széthullása óta nincs „viselkedési minta” a fiatalok előtt. Hogyan kell viselkedni az apának, anyá­nak, nagyapának? Van igaz­ság abban a kissé sarkított szociológusi megállapítás­ban, hogy jelenleg a gyerek és a nagyszülő érti meg egy­mást „a közös ellenséggel”, a szülővel szemben. Az úgynevezett csonka családok helyzetével kap­csolatban elmondta, hogy tciblb a magányos idős nő, mint a férfi (a nők átlag- életkora körülbelül nyolc évvel meghaladja a férfia­két), s hazánkban is egyre tcibb a gyermek nevelését egyedül vállaló nők száma. (Magyarországon minden ti­zedik gyermek apja hiány­zik a családból.) A gyerek­létszám csökkenése követ­keztében a védőnői hálózat terhelése is. csökkent az utóbbi időben, így vált in­dokolttá néhány biztató kí­sérlet beindítása. E kísérle­tek célja a védőnői tevé­kenység kiterjesztése a ser­dülőket, fiatalokat nevelő családtagokra, és e munka olyan irányú bővítése, hogy a szolgálat vállalja a csalá­don belüli viszonyokban fel­lelhető gondokait is. ' A család és a nevelő in­tézmények együttműködésé­nek fejlesztése című előadás­hoz dr. Gazsó Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes fű­zött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy instabi- lizálódott a család. Száz há­zasság közül 43 felbomlik, az ifjúság körében megcsap­pant a házasodási kedv.'Ma- gyarországon 250 ezer fiatal él olyan környezetben, ame­lyik a személyiség fejlődé­séhez a legcsekélyebb. felté­teleket sem képes nyújtani, sőt a személyiség leépülését segíti elő. Az érzelmi elsivá- rosoidáis a családokban ugyancsak veszélyes tünet. Az érzelmi kötődést semmi sem pótolja. Az iskolát sók funkciójú intézménnyé kell tenni, mert jelenleg csak egyet lát el. Nincs az isko­lának nevelési stratégiája, hiányoznak a helyi, úgyne­vezett nevelési rendszerek. Társadalmi szerkezetünkben az egészségügyi hálózat mel­lett a közoktatási rendszer áll legszorosabb ; kapcsolat­ban a családokkal, A Magyar Vöröskereszt családvédelmi munkájának tapasztalatai és feladatai cí­mű előterjesztést dr. Kapos- ' vári Júlia, a Magyar Vörös- kereszt Országos Végrehaj­tó-bizottságának főtitkár- helyettese egészítette ki. A többi között ő is, hangsú­lyozta az átfogó családgon­dozói szolgálat szükségessé­gét. Ezután Tóth János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s rövidi tájékoz­tatót tartott a megye népé­nek eredményeiről, gondjai­ról, majd a többi között a Somogyra jellemző kistele­pülések „életképességét” se­gítő feladatokról szólít. A vitát ma folytatják. Előttem egy folyóirat: Az Űj Hang 1955. októberi szá­ma, melynek címlapján Pát- zay Pál szép Bartók-dombor- művének fotója látható. Má­sodikos középiskolás korom­ban vásároltam Sopronban, kemény három forintért, és akárcsak a többi Űj Hangot, az első sorától az utolsóig el­olvastam. Különösen az új ízű-zamatú versek hatottak rám a folyóirat közleményei közül (a korábban megszo­kott és megúnt csasztuska ízű líra után), de a széppró­zában valamint az irodalom­ról, képzőművészetről, zenéről szóló cikkekben, kritikákban is „új hang” fénylett. A fo­lyóirat példányai közül csak ez az egy — a Bartók-szám — vészelte át az elmúlt év­tizedeket, ezért nagy becsben tartom. De azért is, mert eb­ben a számban több iroda­lomtörténeti szempontból je­lentős írás látott napvilágot. Mindjátt az első oldalon Ju­hász Ferenc hosszú, de min­den sorában izgatóan új köl­teménye a Szarvas-ének (Cantata-profana) jelent meg. De nézzük a somogyi vonat­kozású irodalmat: Sipos Gyulától három vers; egy Balaton ihlette Takáts Gyula költemény, a Lénye sugár­zott című; Fodor András írása Bartók emberségéről, Würtz Ádám Bruegheli han­gulatú illusztrációja Illyés Gyula Havas emlék című verséhez. A folyóirat szép­prózai rovatában Sarkadi Im­re és Tóth (később Kamondy) László remek novellája, s szándékosan hagytam a fel­sorolás végére egy korszak- alkotó költő nagy versét: Nagy László a Vasárnap gyö­nyörű című költeménye ez. Minden faluban két-három Nagy László nevű ember él. S a költő Nagy László neve A vasárnap gyönyöre adta élmény után végérvényesen különvált bennem a többi azonos' hangzású, azonos je­lekkel leírható névtől: egye­divé, fogalommá lett viselő­je hatalmas tehetsége által, öt lapot foglalt el az átla­gosnál nagyobb formátumú folyóiratban a verse, mely­nek utolsó négy sora ekkép­pen szólt: „Akár az elme, az ég is világosodni akar, / ki­bukkant mellem a hajnal el- fehéredik hamar. / Volt egy világ, csu,pa pír volt, láng volt, most minden fehér. / Ébredj meg, édes, reggel van, itt van a tél.” Megjegyzendő: „az édes” feltehetően a költő felesége, Szécsi Mairgit, két versét is olvashatjuk az Emlékek fo­lyóiratban. Szécsi Margit költő eljött a szerdán este Siófokon ren­dezett emlékestre, s megidéz­te férje szellemét, a géniusz emberarcát. Nagy László ba­rátja, költőtársa, a már ugyancsak eltávozott Kormos István egy jegyzetében ezt írja róla: „Kortársról nehéz, s lehetetlennek látszó feladat véglegeset mondani, mégis: bizonyos vagyok benne, hogy egy újra született Ady Endre jár-kel köztünk ...” Egy em­lékezetesen szép interjút is készített vele Kormos a te­levízióban, s az adás révén azok is emlékezetükbe vés­hették jellegzetes vonásait — bizonyára nem felejtik el szép fehér fejét, sugárzó em­berségét —, akik nem ismer­hették személyesen. Tőle ma­gától hallhattuk akkor né­hány kedves költeményét, s küzdelmekben, fájdalmak­ban sem szegény, ám szép­ségekben, sikerekben gazdag élettörténetét. (A siófoki ren­dezvényen diafilm idézte fe­ledhetetlen személyiségét, s hangfelvételek révén ismét hallhattuk verset mondani.) Egy dunántúli kis faluban, Felsőiszkázon, annak is egyik szélső házában született 1925- ben. a nagy francia forrada­lom kitörésének napján, jú­lius 14-én. Az anyakönyvben azonban három nappal ké­sőbb jegyeztették be a szü­lei a sürgős nyári mezőgaz­dasági munkák miatt. A for­radalom gyermeke vblt. Kor­mos István szavaival: „Neve a régi világ romjai fölött kezdett ragyogni.” A szülő­föld — közel Berzsenyiéhez —, a falusi élmények for­málták személyiségét, s meg­határozták művészi látás­módját. Pápán, a református kollégiumban Petőfi volt — költő elődje. Édesanyjától rajztehetséget örökölt, s kez­detben a festői pálya vonzot­ta: Kmetty és Borsos Miklós tanítványa volt a képzőmű­vészeti főiskolán. Első ver­seskötete 1949 könyvnapjára jelent meg, majd bolgár for­dításokat publikált. A gyöngyszoknya című könyve után már a legjobbak között emlegették kortársai. A i 1965-ig írt terseinek gyűjte­ménye, az „Arccal a tenger­nek” kétszer is megjelent. Egyik legjelentősebb köteté­nek címét — Versben búj­dosó — adták a siófoki em­lékestnek is, mely emlékeze­tes élményben részesítette az irodalomkedvelő közönséget. A költészet napi rendezvényt színesítette Budai Ilona nép­dalénekes és Birinyi József népzenész (a népművészet if­jú mesterei) produkciója: a Nagy László által különösen kedvelt dalokat adták elő, Sz. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents