Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 85. szám
1986. április 11., péntek Somogyi Néplap 3 TANULÓ PÁRTTAGOK Nagyobb a vitakészség A követelmények egyre nagyobbak Egyre nagyobb követelmények állnak a párttagok előtt a munkahelyeken. Csak akkor tudják meggyőzni társaikat, ha állandóan bővítik általános, szakmai és politikai műveltségüket. A Kaposvári Ruhagyár párt- bizottsága nagy gondot fordít arra, hogy miinél fölkészül tebbek legyenek azok, akik bármilyen poszton, választott tisztségben tevékenykednek. Papp Borbála, a pártbizottság titkára saját személyében is példát mutatott, hiszen kétdiplomás, elvégezte a műszaki, majd a. politikái főiskolát. Négy éve tölti be ezt a tisztséget, s minden kommunistát ösztönöz a továbbtanulásra, -képzésre. — Most nemzedékváltás volt mólunk több poszton, így osztályvezetői szinten is — kezdte Papp Borbála. — Az újaknak szintén meg kell, szerezniük a közép- és felsőfokú politikai végzettséget. Ez azoknak is megvolt, akik ezekből a beosztásokból nyugdíjba mentek. Nagy segítséget ad a marxizmus—leninizmus esti középiskola kihelyezett tagozata. 1980 óta harmincán végeztek, s az idén újabb tizenöt dolgozó fejezi be tanulmányait. Mindig vannak a hallgatók között KISZ- és csoportvezetők is. A pártvezetőségi tagok kilencven százaléka .elvégezte. Sokan végeztek esti egyetemet, szakosítót a titkárok, titkárhelyettesek, pártbizottsági tagok közül. A pártoktatás hat tanfolyamára százhú- szan járnak, ezéknek a többsége párttag. — A XIII. pártkongresz- szus anyagának feldolgozásához nagy segítséget ad a propagandisták továbbképzése a városi pártbizottságon, Jók az előadóink, mind fölkészült propagandista. Még a nyugdíjasokat is foglalkoztatjuk, található köztük egykori vb-tag, párttitkár, fegyelmi bizottsági elnök. Kipróbált elvtársak, jól politizálnak. — Milyen az érdeklődés? — A tapasztalatok szerint elsősorban akkod támad vita, ha az életszínvonal-politikával kapcsolatos kérdésekről esik szó. Sok a nő, nekik sietniük kell a gyerekért az óvodába, az iskolába, így az az igazság, hogy máskor kevés a vita ... Papp Borbála nem titkolta el a problémáikat sem. Most, hogy a marxizmus— leninizmus esti középiskolai oktatást az oktatási igazgatóságon szervezendő esti és bentlakásos iskola váltja fel, megsokasodnak a gondjaik. — Nem örülünk annak, hogy megszűntették ezt a képzést. Ez helyben, volt, a dolgozók el tudták végezni. A gyárban minden munkáskézre szükség van. A mai gazdasági helyzetben nem nagyon nélkülözhetünk egy- egy. szakembert hosszabb időre. Természetesen az esti iskolára könnyebb lesz küldeni tőlünk is ... Minél több közép- és felsőfokú végzettségű műszakira van szüksége a ruhagyárnak. A húszéves múltra viszatekintő ruhaipari technikum nagy segítséget jelent a gyárnak. A mostani húsz hallgató között is nyolc párttag található. Az viszont gondot okoz, hogy a mai napig sem sikerült megszervezni a műszaki főiskola kihelyezett tagozatát Kaposváron. Pedig akkor a Dunántúl könnyűipari üzemeiből is jöhettek volna ide tanulni. Nekik pedig nagy szükségük van az utánpótlásra. Azok a fiatalok ugyanis, akik a fővárosból kerülnek ide, nem mind kötődnek a városhoz, s elmennek. — Nyíregyháza példája igazolja, h_gy lenne lehetőség a 'kihelyezett osztályok megszervezésére — mondta Papp Borbála. — Ott a mezőgazdasági és a tanítóképző főiskola vállalta az alap- tantárgyak oktatását, így ez amolyan félig kihelyezett tagozat. Ezt a megoldást szeretnénk itt is. Annak örülök, hogy a technikusminősítő vizsgára készülő hat dolgozó közül négy párttag. A beszélgetés során az is szóba 'került, hogy nehéz pontosan kimutatni az általános, műszaki és politikai műveltség hasznát. Ennek ugyanis nincs semmilyen mértékegysége. A nehezebb körülmények között elért gazdasági eredményekben azonban benne van ez is. — Azért a különféle fórumokon elmondottakban megmutatkozik az iskolai végzettség, az ismeretek bővülése, mert nagyobb a, vitakészség, sőt még a bátorság is — vélekedett a párt- bizottság titkára. — Amikor valaki iskolába jár, azonnal rendszerezettebben gondolkodik, szabatosabban fejezi ki magát, nagyobb az érvanyaga is. A mostani fiatal vezetőgárda, amelyik nálunk van, ezt így tudja kamatoztatni. Éppen ezért törekszünk a kinevezésekkor is arra, hogy a jelöltnek legyen megfelelő állami végzettsége, s utána szerezze meg a politikait is. Lajos Géza Számítógép az öntözésirányításban A több hétig tartó belvíz- védelmi készültség feloldása után teljes erővel megkezdődött az öntözési idény előkészítése a Közép-Tisza vidékén. A Tiszán, a Körösön, a Zagyván, a Hortobágy— Berettyón rendeltetési helyükre vontatták az úszó vízkivételi műveket. A kiskörei tározóból friss vízzel töltik fel a térség két mesterséges folyóját, a nagykunsági és a jászsági öntöző főcsatornát, valamint a többi víztározó és szolgáltató művet. Folyamatban van a Hortobágy— Berettyó főcsatorna friss vízzel való átöblítése is. A tervek szerint ezen a vidéken az idén 50 ezer hektárra juttatnak mesterséges csapadékot. A Héki Állami Gazdaság máris jelezte, hogy április közepén megkezdi a kelesztő és serkentő öntözést, de a csapadékviszonyoktól függően másutt is rajtol a tavaszi öntözőgépezet. Az irányításban a technika is egyre fontosabb szerepel kap. Tiszafüred térségében, továbbá a tiszaföldvári és a mezőhéki öntözőrendszerben már az idén számítógép vezényli a vízszolgáltatást. Üzemelnek a tégla- gyárak Begyújtották a kemencéket a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat téglagyáraiban. Képeink a kaposmérői üzemben készültek, ahol 55 ezer nyers tégla kerül le a szalagról és 35 ezer darab kiégetett várja a szállítókat naponta. Ez évben (> millió B—3U-as és kisméretű tömör téglát gyártanak ebben a gyárban. Fotó: Csobotl Péter BIOTECHNOLÓGIA A MEZŐGAZDASÁGBAN A borkészítést már a bibliai példákból ismerjük, s a honfoglaló magyarok is előállítottak kumiszt lótejből. Az időben és az egymástól is távoli példák közös vonása, hogy mindkét terméket biológiai módszerrel készítették. Manapság ezt úgy mondanánk, hogy biotechnológiai eljárással készült termékek. A régi időkből származó példák sorát még folytathatnánk, hiszen a sörgyártás, az aludttej készítése és a szesz- gyártás is biotechnológiai módszernek tekintendő. Ilyen egyszerű volna a biotechnológia? A pontos válasz erre az lenne, hogy ilyen is, meg ennél sokkal bonyolultabb is. A biotechnológiai módszereket ugyanis alapvetően két csoportra bonthatjuk. Az egyik a már említett hagyományos eljárás, amit a mezőgazdaság és az élelmiszeripar széles körben alkalmazott. Persze, ha manapság a biotechnológiáról beszélünk, a fogalmon sokkal inkább az új eljárásokat értjük. A hagyomány.os és az új között a választóvizet az úgynevezett genetikai manipuláció jelenti. Felértékelődik a kukorica Mit jelent ez pontosan? Az élőlények életműködését genetikai program határozza meg, az új biotechnológiai módszerek pedig lehetővé teszik, hogy az ember tudatosan beavatkozzon a programba. Másképpen fogalmazva, az ember az élőlények tulajdonságait a biotechnológiai eljárások révén a saját igényeinek megfeleleőn megváltoztathatja. Röviden azt is mondhatnánk, hogy a biotechnológia a genetikailag megváltozott növényi és állati sejtek technológiai alkalmazása. Az első biotechnológiai termék 1982-ben jelent meg a világpiacon, Humulin néven, emberi inzulint tartalmazott, amelyet emberi gén termelt baktériumban. A biotechnológiai eljárások először a gyógyászatban terjedtek el, a mezőgazdasági alkalmazás már a második hullám, s ez napjainkban bontakozik ki. A módszerek lényege, hogy meggyorsítják és egyben jövedelmezőbbé tehetik a mezőgazdasági termelést. Ezt példák sokaságával lehet igazolni, ám most csak válasszunk néhányat a látványosabbak közül. Jelenleg a növényfajtákat többségükben még a hagyományos nemesítési eljárásokkal állítják elő, de megfigyelhető, hogy az új fajták termelésének növekedése lassul. Biotechnológiával- ezt gyorsítani lehet, a kukoricanemesítésben például az éves termésnövekedés elérheti a 150 kilogrammot. Húsz év alatt ez három tonnás átlagtermés-növekedést jelent, vagyis 2000-re mintegy 30 százalékkal emelkedhetnek a hektáronkénti hozamok. De lehe^ tőség van a termékek minőségének javítására és a fehérjetartalom növelésére is. A kukoricánál maradva a növény fehérjében szegény, de nagy terméstömeget ad. Ha biotechnológiai módszerrel sikerül a fehérjetartalmát emelni, felértékelődik a kukorica, megváltozik használati értéke az állattenyésztésben. I Kutatóbázis Gödöllőn Az állatok világában sem kisebb a biotechnológia jelentősége. Segítségével beavatkozhatnak a szaporodási folyamatokba, előre jelezhetik, meghatározhatják az utódok ivarát. Ennek eredménye, hogy például a húsmar- ha-tenyészetekben a tehenek általában bikaborbjút, a tejtermelő tehenészetekben üszőborjút ellenek. Ennek gazdasági jelentősége kézenfekvő. Az egész világon jelentős beruházások kezdődtek a biotechnológiai eljárások kidolgozására. Évente általában egymilliárd dollárt költenek újabb laboratóriumok létrehozására, de a befektetések mértéke ennél is jóval nagyobb, hiszen a termelő vállalatok is fejlesztik ezt a technológiát. Magyarországon néhány esztendős késéssel döntöttek a biotechnológiai program kidolgozásáról: 1983-ban hagyták jóvá a két esztendőre szóló fejlesztéseket. A VI. ötéves tervidőszak végéig 200 millió forintot költhettek el a program fejlesztésére. Ugyancsak 1983-ban született meg a döntés a gödöllői biotechnológiai oktató- és kutatóbázis létrehozásáról, s érré 450 millió forint volt akkor. A VII. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik a program, több milliárd forintot lehet költeni biotechnológiai kutatásokra és a gyakorlati alkalmazás elterjesztésére. Három egyetemen A világ élenjáró országaihoz képest persze van elmaradásunk, de ez abból is fakad, hogy Magyarország kicsi ország és kisebbek az anyagi lehetőségeink. Amikor tehát az elmaradásról beszélünk, ezt is számításba kell venni. S az a jövőben sem várható — anyagi lehetőségeink ezt nem teszik lehetővé —, hogy minden területen világszínvonalon tudjunk maradni, ehelyett inkább oti kell a kutatást fejleszteni, oda kell a pénzt csoportosítani, ahol lehetőség van a nemzetközi szintű eredmények elérésére. A hazai alap- és alkalmazott kutatásokon kívül külföldi licencek vásárlásával és adaptálásával is gyorsíthatjuk a biotechnológiai kutatást és a termelést. A felkészüléshez az is hozzátartozik, hogy a megvásárolt li- cenceket itthon továbbfejlesszük. Nemcsak eljárásokat műszereket kell tehát megvenni, hanem ezek hasznosítására is föl kell készíteni a hazai szakembereket. Az előkészületek megtörténték erre, Szegeden folyik biotechnológiai képzés, szakmérnökök tanulnak a Budapesti Műszaki Egyetemen, s az idén a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen is megkezdhetik a felkészülést. V. Farkas József Üvegházi illetményföld A termesztés költségeinek csökkentése, a kertészet jövedelmezőségének javítása érdekében illetményföldként hasznosítja inotai üvegházainak egynegyedét — 3 hektárnyi területet — aSár- szentmihályi Állami Gazdaság. 32 dolgozója vállalkozott rá, hogy egyenként 840 négyzetméteren paradicsomot termesszen. A technológiát, a palántát, a vizet, a tápoldatot a gazdaság biztosítja, ő előlegezi a hő- és villamosenergia árát, átveszi és értékesíti is a megtermett primőrt. A vállalkozók a* szükséges kézi munkákat — a gyomirtást, a kötözést, a növényápolást — és a termés leszedését végzik el. A primőridény végén „elszámolnak” a gazdasággal, s kézhez kapják a bevétel és a költségek közötti különibözetet. A paradicsomtermesztők családi vállalkozásban- dolgoznak. Munkaidő után és a hétvégeken a család ap- raja-nagyja az üvegházakban szorgoskodik, érdekük ugyanis, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb mennyiségű termést tudjanak leszedni. Az üvegházak újszerű hasznosításával várhatóan mindkét fél jól jár: az előzetes számítások szerint a gazdaság termesztési költségei várhatóan 30 százalékkal csökkennek, az illetményföldön dolgozók pedig néhány hónap alatt hatvan-hetven ezer forint haszonra tehetnek szert
